Főoldal Blog Page 819

Adventi és Karácsonyi Gyertyafényes Istentisztelet a Clevelandi Magyar Bethánia Baptista Gyülekezetben

December 9-én szombaton a clevelandi Magyar Bethánia Baptista Gyülekezet az idén harmadik alkalommal tartotta meg Adventi és Karácsonyi Gyertyafényes Istentisztelettét majd azt követően a szeretet vacsorát.

Az Istentiszteletre zsúfoltságig megtelt a kis imaház. Közel 150 személy vett részt az alkalmon, ahova egykori tagok, barátok és vendégek látogattak el. Az idén először jött el kántálni a clevelandi regös csoport leány tagjainak egy része, illetve a Szent Imre Római Katolikus Templom Ifjúsági kórusa, akik nagyon szép karácsonyi énekeket énekeltek az Úr Jézus születése emlékére.

A program nagy részében karácsonyi énekek zendültek fel ugyanis a gyerekek, a helyi énekkar és a Harmónia énekcsoport is szebbnél szebb karácsonyi énekekkel készültek erre az alkalomra. Egyedül kollégánk a Bocskai Rádió Honismereti Kérdéseinek szerkesztője, Veres Sándor volt a kivétel, aki  Ady Endre : Karácsony című versével készült, melyet nagy szakértelemmel elő is adott. Dr. Marton Máriusz, adventista lelkipásztor egy gyönyörű zongora szólóval gazdagította a programot.

Az igei szolgálatot Nt. Tamásy Éva evangélikus lelkész és a helyi gyülekezet lelkipásztora végezte, majd az azt követő agapé szeretet vacsorán egy pár gondolatot mondott a Szent Imre templom plébánosa, Mezei András atya is.

Az alkalom áldásosnak bizonyult, még azok is, akik először vettek részt egy baptista Istentiszteleten, jó közösségi alkalomról számoltak be.

YouTube player
Reklám
Tas J Nadas, Esq


A Mikulás az idén is ellátogatott a Clevelandi Magyar Múzeumba

December 9-én szombaton, kora délelőtt a clevelandi Magyar Múzeumban, ahogy az utóbbi években szokás volt az idén is a gyerekek számára szerveztek programot. A gyerek program keretében az idén is ellátogatott a Mikulás a gyerekek legnagyobb örömére. Ameddig várták a Mikulást ajándékokkal tele zsákjával, addig gyerekfoglalkozásokat tartottak korcsoportok szerint. Ezekről a foglalkozásokról, illetve a program többi részéről a főszervezőt, Mészáros Andreát kerestem meg és őt arra kértem, hogy számoljon be a hallgatók számára az eseményről.

Mikulás a Múzeumban

A Mikulás az idén is ellátogatott a Clevelandi Magyar Múzeumba.

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Saturday, December 16, 2017

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Pályázati felhívás a diaszpóra szervezetek részére 2018

 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a diaszpórában élő magyarság szervezetei számára

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (továbbiakban: Alapkezelő) a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: BGA törvény), valamint a BGA törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII.30.) Korm. rendelet alapján nyílt pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Alap 2018. évi „Nemzetpolitikai célú támogatások” előirányzat terhére az alábbiak szerint:

 

1.      A pályázat célja:

Magyarország határain kívül, a világon szétszórtságban élő magyar közösségek boldogulásának, valamint az anyaországgal való sokoldalú kapcsolatok ápolásának és fejlesztésének előmozdítása. A magyar nemzeti azonosságtudat megerősítése, az anyanyelv elsajátítása és ápolása, valamint a magyar kultúra megőrzése és továbbadása. A felhívás a világ magyarságának összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó tevékenységek megvalósítására szeretne ösztönözni, az e célokat tükröző igényes, minőségi pályázatok támogatásával.

 

2.       A pályázati felhívások tárgya

I.  A magyar közösség céljait szolgáló kulturális, családi, egyházi és cserkész programok támogatása

Ezen belül:

  • a magyar történelmi és kulturális örökség ápolása, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző programok és gyermekfoglalkozások támogatása
  • egyházi és cserkész programok támogatása (kulturális, hitéleti és szociális tevékenységek)
  • amatőr és hivatásos színházi produkciók támogatása
  • értékes magyarországi művészeti produkciók befogadásának támogatása, valamint képzőművészeti tevékenységek és kiállítások finanszírozása
  • közösségek közötti szakmai kapcsolatok kialakítása és erősítése

 

II.  A magyar közösség céljait szolgáló írott és elektronikus média, könyvkiadás támogatása

Ezen belül:

  • magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó, könyvkiadás
  • szakmai kiadványok támogatása
  • honlap létrehozása és fejlesztése

 

III. Szervezetek, intézmények működése, valamint a magyar közösség céljait szolgáló fejlesztések és ingatlan-beruházások támogatása

Ezen belül:

  • jelen pályázati felhívás 5. pontjában megjelölt pályázói kör részére működési kiadások támogatása (személyi kifizetések és azok járulékai, kis értékű eszközbeszerzés, szolgáltatások, utazási költségek, ingatlan-fenntartási költségek)
  • a magyar közösség törekvéseit szolgáló ingatlan-beruházások kiegészítő támogatása
  • infrastrukturális fejlesztések, eszközbeszerzések.

 

3.      Egy pályázó pályázati tárgyanként 1 pályázatot, azaz összesen legfeljebb 3 pályázatot nyújthat be.

Támogatható kiadások:

  • Az I., és a II. pályázati tárgy esetében a programok lebonyolításának költségei (programokhoz kapcsolódó anyag- és tárgyi eszköz beszerzés, szolgáltatások, a programokhoz kapcsolódó személyi kifizetések és azok járulékai);
  • A III. pályázati tárgy esetében működési kiadások támogatása: (személyi kifizetések és azok járulékai, eszközbeszerzés, szolgáltatások, utazási költségek, ingatlan-fenntartási költségek, ingatlan beruházások).

 

4.      Nem támogatható kiadások:

  • egyéb személyi juttatások (prémium, végkielégítés),
  • ingatlan- és gépjárművásárlás,
  • jövedéki termékek (alkohol, dohányáru, stb.),
  • késedelmi kamat, bírság,
  • vis maior támogatások,
  • adótartozások, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozások (a továbbiakban együtt: köztartozások).

 

5.      Pályázók köre:

A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 1. §-ának rendelkezései szerint pályázatot nyújthat be a világ bármely részén (kivéve szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai és magyarországi székhelyű) a magyar kultúra, az anyanyelv megőrzését célul kitűző:

  • bejegyzett civil szervezet, melynek alapszabályában felsorolt tevékenységei összhangban vannak jelen felhívás céljával
  • egyházi jogi személy.

 

6.      Nem részesülhetnek támogatásban:

6.1. politikai pártok vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetek

6.2. vállalkozások

6.3. azok az intézmények, szervezetek, amelyek az adott pályázat megjelentetését megelőzően a Bethlen Gábor Alap (a továbbiakban: Alap) vagy a határon túli magyarok támogatását szolgáló bármely fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatban valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltattak, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított tartalmú okiratot használtak fel, és az elnyert pályázat alapján kötött szerződést – nekik felróható okból – maradéktalanul nem teljesítették (ide értve azt is, hogy elszámolási kötelezettségüknek nem tettek eleget),

6.4. azok az intézmények, szervezetek, amelyek a céljelleggel nyújtott támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használták fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségnek nem tettek eleget, valamint amelyek a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatosan előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használtak fel,

6.5. azok az intézmények, szervezetek, amelyek végelszámolás, vagy csődeljárás alatt állnak, és amelyek ellen felszámolási vagy egyéb megszüntető eljárás van folyamatban,

6.6. azok az intézmények, szervezetek, amelyek vezető tisztségviselője olyan szervezetnél töltött be – a pályázat benyújtását megelőző 2 éven belül – vezető tisztséget, amely szervezettel szemben a 6.3 – 6.5. pontban meghatározott kizáró ok valamelyike fennáll,

6.7. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. §. meghatározott személyek és szervezetek.

 

7.      Igényelhető támogatás:

7.1.   Az igényelhető támogatás mértéke: 500.000 Ft – 3.000.000 Ft közötti összeg

7.2.   A teljes támogatási keretösszeg 300.000.000 Ft, melyről a beérkezett pályázatok mennyisége és minősége alapján, a Kollégium javaslatát figyelembe véve a Bethlen Gábor Alap Bizottsága dönt.

7.3.   A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.

7.4.    A támogatás rendelkezésre bocsátása: a támogatási szerződés hatályba lépését követően egy összegű folyósítás, és a támogatás felhasználását igazoló beszámoló elfogadását követően történő utólagos finanszírozás.

7.5.   Az Alapkezelő fenntartja magának a jogot, hogy azon pályázók esetében, akik elszámolási és hiánypótlási kötelezettségüknek késedelmesen tesznek eleget, támogatási előleget nem biztosít, hanem a támogatás utalására a projekt/program megvalósulását követően benyújtott és elfogadott elszámolás alapján kerül sor.

7.6.   Maximális támogatási intenzitás mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.

7.7.   A pályázat kiírója nem teszi kötelezővé az önrész bemutatását.

7.8.   Amennyiben a Támogatottat a projekt/program megvalósítása során közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége terheli, a szükséges közbeszerzési eljárásokat lefolytatja. A közbeszerzési eljárás szabályos lefolytatásáért a Támogatott felel.

 

8.      A pályázat megvalósítási paraméterei:

8.1.   Megvalósítási időszak: 2018. január 1. – 2018. december 31.

8.2.   A pályázat benyújtásának kezdő időpontja: 2017. november 15.

8.3.   Benyújtási határidő: 2018. január 15. 14.00 óra (közép-európai idő szerint).

8.4.   Elszámolási határidő: a támogatottnak a program/projekt megvalósítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2019. január 30-ig szükséges a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtania a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR) segítségével.

A pályázati csomag elemei:
  • pályázati felhívás
  • pályázati (elektronikus) adatlap és mellékletei
  • 2018. évi Pályázati és elszámolási útmutató
  • Általános Szerződési Feltételek

9.      A pályázat benyújtásának formája:

A pályázat benyújtása elektronikus formában történik a NIR segítségével. Elérhető: nir.bgazrt.hu oldalon vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapjáról.

10.   Pályázat benyújtásához szükséges adatok, dokumentumok, a pályázat formai követelményei:

 

10.1.        PÁLYÁZATI ADATLAP

Formája: a NIR-ben kitöltött és beadott pályázati adatlap. Az adatlap részeként kerülnek feltöltésre a pályázat mellékletei. Több oldalas melléklet feltöltésére egy fájlba foglalva van lehetőség, oldalanként nincs rá mód! A pályázóknak az alábbi dokumentumokat szükséges feltölteniük az elektronikus pályázati adatlap mellékleteként a NIR-be:

 

10.2.    NYILATKOZAT

Nyilatkozat arról, hogy:

a pályázatban megadott információk és dokumentumok teljes körűek, a benyújtott mellékletek valódiak és hitelesek. A melléklethez használt sablon a NIR-ben elérhető és a bgazrt.hu oldalról letölthető. A Nyilatkozatot szkennelve fel kell tölteni a pályázathoz és egy eredeti példányt legkésőbb a szerződéskötésig regisztrált küldeményként postázni szükséges az Alapkezelőhöz (Postacím: 1253 Bp. Pf.:70).

A nyilatkozatokat a szervezet törvényes képviseletére jogosult személy írja alá. Az aláíró személy képviseleti jogosultságát a létesítő okiratnak alá kell támasztania, amennyiben az nem derül ki a létesítő okiratból vagy a törvényes képviselő akadályoztatva van, Meghatalmazás feltöltése is szükséges a pályázat érvényességéhez! A meghatalmazás formai követelményeit és a meghatalmazáshoz használható sablon elérhetőségét a jelen felhívás 10.9 pontja tartalmazza.

 

10.3.    LÉTESÍTŐ OKIRAT

A legutolsó módosításokat is tartalmazó, hatályos alapszabály, alapító okirat (vagy egyéb létesítő okirat), mely tartalmazza a pályázó szervezet – a hétvégi iskolák esetében a befogadó szervezet – aktuális adatait, különös tekintettel a szervezet törvényes képviseletére jogosult személyek körére és a szervezet székhelyére.

 

10.4.    ALÁÍRÁS IGAZOLÁS

A pályázatban törvényes képviselőként megjelölt személy pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintája (aláírási címpéldány vagy banki aláírás-bejelentő karton), aki a Nyilatkozat c. mellékletet aláírja és nyertes pályázat esetén szerződést köt az Alapkezelővel.

Az igazolás magyar nyelvű fordítását külön dokumentumként kérjük feltölteni.

 

10.5.    MŰKÖDÉSI IGAZOLÁS

30 napnál nem régebbi hatósági nyilvántartásról szóló igazolás vagy annak kiállítására vonatkozó benyújtott (a kiállító szerv által ellenjegyzett)kérelem másolata.

 

10.6.    PÉNZFORGALMI SZÁMLASZÁM IGAZOLÁS (banki igazolás)

A Támogatott legkésőbb a támogatási szerződés visszaküldésekor igazolni köteles, hogy a támogatás kifizetésének időtartamára a bankszámla rendelkezésre áll.

 

10.7.    INGATLAN DOKUMENTUMAI

Ingatlanhoz kapcsolódó pályázat benyújtása esetén a bérleti szerződés másolatát kérjük feltölteni. Ingatlan beruházás (felújítás) eseténa tulajdoni lap, tulajdonos(ok), tulajdonostárs(ak) hozzájárulásáról szóló nyilatkozat, vagy az ezzel azonos tartalmú szerződés feltöltése szükséges. Nyertes pályázat esetén be kell szerezni 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot a szerződéskötéshez.

 

10.8.    ADÓSZÁM IGAZOLÁS

A szervezet adószámának (adószám hiányában nyilvántartási számának) igazolására alkalmas dokumentum feltöltése szükséges.

 

10.9.    MEGHATALMAZÁS

Amennyiben a Nyilatkozatot nem a szervezet törvényes képviselője írja alá, úgy a nyilatkozattevő(k) meghatalmazásának feltöltése szükséges. A melléklethez használható sablon a NIR-ben elérhető és a bgazrt.hu oldalról a pályázati dokumentációból letölthető. Meghatalmazás esetén mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott aláírási igazolását feltölteni szükséges.

 

Az okiratok, igazolások magyar nyelvű fordítását külön dokumentumként kérjük feltölteni a NIR-be.

 

11.   Hiánypótlás:

Hiányosan és/vagy nem megfelelően kitöltött, de minden mellékletet tartalmazó pályázat esetén a hiányosság rendezésére a pályázónak egyszeri lehetősége van, melyre az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 15 naptári nap áll rendelkezésre.

 

12.   A pályázat érvénytelensége:

12.1.    a pályázó a pályázatot nem a felhívásban közzétett tárgyban nyújtotta be;

12.2.    a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat adott meg;

12.3.    a pályázó a kötelezően benyújtandó mellékleteket nem töltötte fel;

12.4.    a pályázó az előírt határidőre nem vagy nem megfelelően tett eleget a hiánypótlási felszólításnak;

13.   A pályázatok elbírálásának szempontjai:

13.1.    Tartalmi értékelés szempontjai:

  • A pályázatban foglaltak megfelelnek a pályázati felhívás alapvető célkitűzésének, a magyar közösségek magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítését, értékőrző és közösségfejlesztő tevékenységének támogatását szolgálják,
  • A pályázat kellően kidolgozott, felépítése logikus, elemei között követhető tartalmi összefüggés van.

13.2.    Pénzügyi értékelési szempontok:

  • A szöveges indoklás alátámasztja a részletes költségtáblázatban tervezett összegeket,
  • A tervezett kiadási költségsorok a program/projekt megvalósításához indokoltak és összhangban vannak a vállalt szakmai feladatokkal,
  • A vállalt szakmai feladatok és a szöveges indoklás alátámasztják a tervezett költségek mértékét.

A pályázatok végső beadási határidejét követő 90 napon belül a Bizottság dönt a pályázatokról, melyről a pályázók a Bizottság döntését követő 8 napon belül elektronikus levél formájában értesítést kapnak.

 

14.   Szerződéskötés:

A nyertes pályázókkal az Alapkezelő támogatási szerződést köt. A költségvetési támogatás felhasználásának szabályait és a szerződéskötés részletes feltételeit és dokumentumait a 2018. évi Pályázati és elszámolási útmutató, valamint az Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. Amennyiben a pályázó nem felel meg a 2018. évi Pályázati és elszámolási útmutatóban meghatározott követelményeknek, úgy a szerződéskötési ajánlat hatályát veszti. A pályázónak hiányosan vagy hibásan beküldött dokumentáció esetében egy lehetősége van hiánypótlásra.

 

15.   A támogatási szerződés megszegésének következményei:

15.1.  Amennyiben a támogatott a támogatási összeget a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja fel, vagy egyéb, a támogatással kapcsolatos fontos kötelezettségét nem teljesíti, a BGA Zrt. jogosult a szerződéstől elállni, azt azonnali hatállyal felmondani és a szerződésszegés következményeit alkalmazni.

15.2. A támogatott szerződésszegése esetén köteles a támogatási összeget részben vagy egészben visszautalni. A jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a támogatott az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (2) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, valamint a határon túli költségvetési támogatásokról szóló 98/2012. (V.15.) Korm. rendelet szerinti ügyleti – késedelem esetén késedelmi – kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni az Államháztartási törvény 53/A § (2) bekezdésében meghatározott ügyleti, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. A BGA Zrt. a teljesítés érdekében a szerződéskötés feltételeként pénzkövetelési biztosítékot határozhat meg.

15.3. A támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, vagy az attól való elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából a BGA Zrt. biztosítékot köthet ki. A biztosítéknyújtási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat az Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák.

15.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzésekre és adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó részletes tájékoztatást az Általános Szerződési Feltétek tartalmazzák.

 

16.        Adatvédelmi hozzájárulás

A pályázat beadásával a pályázó egyben hozzájárul az alábbi adatainak és a támogatói döntés tartalmának a BGA Zrt. által történő kezeléséhez, és a bgazrt.hu honlapon való nyilvános közzétételéhez:

  • a pályázó neve,
  • lakcíme vagy székhelye,
  • a pályázat BGA törvény szerinti jogcíme,
  • a pályázott összeg,
  • a pályázatról szóló döntés,
  • a támogatási összeg,
  • a támogatás formája, kategóriája, intenzitása,
  • a támogatás futamideje,
  • az elszámolás (közbenső elszámolás) határideje,
  • az elszámolás időpontja.

A Pályázó felelősséget vállal arra, hogy az általa benyújtásra kerülő bármilyen nemű dokumentáció – azinformációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá az érintettre irányadó személyes joga alapján – nem sérti senki személyiségi jogait és a Pályázó rendelkezik mindazon beleegyezéssel, engedéllyel, amely e jogokkal bíró személyektől beszerezhető. Az ezek esetleges hiányából származó következmények teljes mértékben a Pályázót terhelik.

 

17.            Kifogás, jogorvoslat

A Támogatott által a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, az érvénytelenségi, vagy kizárási támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozóan kifogásnak, egyéb jogorvoslatnak helye nincs.

18.        Állami támogatási szabályok

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke értelmében – többek között – az európai uniós támogatási szabályok értelmében gazdasági tevékenységet folytató kedvezményezettek támogatása minősül állami támogatásnak. 

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése értelmében – a Szerződések más rendelkezése hiányában – a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételeknek (állami forrás, szelektivitás, előny a kedvezményezett vállalkozásnál, tagállamok közti kereskedelem érintettsége, valamint a verseny torzulása vagy ennek veszélye) egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy az uniós állami támogatási szabályokat alkalmazni kelljen.

Az Alapkezelő egyedi vizsgálattal az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmezése szerint a pályázatot állami vagy nem állami támogatásnak minősítheti.

Felhívjuk a pályázók szíves figyelmét, hogy amennyiben a fentiekkel összefüggésben a kedvezményezett részére nyújtandó támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül azáltal, hogy a támogatást gazdasági tevékenységhez nyújtják, a támogatás

1. csekély összegű (de minimis) támogatás formájában kerül megítélésre a következő pályázati tárgyak esetében:

  • I. pályázati tárgy: ha a közösségek közötti szakmai kapcsolatok kialakítása és erősítése keretében folytatott tevékenység nem kulturális célú
  • II-III. pályázati tárgy, amennyiben a pályázat nem kulturális célú

2. kulturális támogatás formájában kerül megítélésre a következő pályázati tárgyak esetében:

  • I–III. pályázati tárgy: amennyiben a pályázat kulturális célú

A) Csekély összegű (de minimis) támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján nyújtható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]

A támogatottnak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. Ennek a pályázati felhívás 1. számú mellékletét képező nyilatkozat kitöltésével tud eleget tenni a nyertes pályázó.

A támogatás alól kizárt ágazatok/tevékenységek:

a) a 104/2000/EK tanácsi  rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása;

c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben:

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ;

d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

e)  az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;

f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében történő végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító  járművek   megvásárlására [3. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés].

Amennyiben egy vállalkozás a fenti a-c) pontokban említett ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályait csupán ez utóbbi ágazatra vagy tevékenységre tekintettel nyújtott támogatásokra kell alkalmazni – feltéve, hogy a támogatást nyújtó megfelelő eszközökkel biztosítja – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése -, hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek  (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

B) E pályázati felhívás alapján a határon túli magyar kultúra támogatására kulturális célú támogatás az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés h) pontja alapján nyújtható, az Európai Bizottság SA.34770 (2012/N-2) számú határozatával meghosszabbított N 357/2007. számú bizottsági határozat szabályainak megfelelően.

Audiovizuális célú alkotásra kulturális célú támogatás nem nyújtható!

 

19.            A benyújtott pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatás

Ha a pályázatokkal kapcsolatban további információra van szüksége:

  • személyes ügyfélfogadás útján a 1016, Budapest, Gellérthegy utca 30-32. szám alatt
  • telefonon: minden munkanap fogadják hívását. Ügyintéző: Pappné Popovics Judit, telefon: +36-1-795-65-82

Az e-Pályázattal kapcsolatos központi ügyfélszolgálaton Szegvári András a +36 1-795 3831 telefonszámon és info@bgazrt.hu email címen válaszolja meg kérdéseit.

Kérjük, kövesse figyelemmel a  2018. évi Pályázati és elszámolási útmutató címszó alatt található további információkat és elérhetőségeket a BGA Zrt. honlapján – bgazrt.hu

Forrás: bgazrt.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Szijjártó: a világ autóipara új korszak előtt áll, és ez új kihívások elé állítja Magyarországot

San Francisco/Budapest, 2017. december 15., péntek (MTI) – A világ autóipara egy teljesen új korszak előtt áll, és ez különös kihívások elé állítja azokat az országokat, mint amilyen Magyarország is, ahol az autóipar rendkívül fontos szerepet játszik a gazdaság teljesítménye szempontjából – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon az MTI-vel, miután csütörtökön San Franciscóban tárgyalt informatikai és távközlési vállalatok, illetve a Tesla gyár vezetőivel.

Szijjártó Péter szerint az Egyesült Államok nyugati partvidéke mind nemzetgazdasági, mind nemzetstratégiai szempontból különös lehetőségeket kínál Magyarország számára, ezért látogatta meg a nyugati partvidéken, San Franciscóban és a környékén a legjelentősebb IT-vállalatokat, és a Tesla gyárat.
A tárcavezető meglátogatta a magyar nemzeti közösségek képviselőit is, felkereste a magyar katolikus missziót, ahol magyar bencés szerzetesek tartják fenn a nyugati part legjobb középiskoláját, találkozott továbbá a magyar református közösség tagjaival.
Szijjártó Péter húsznál több Szilicium-völgyi informatikai vállalat vezetőivel találkozott, a Tesla gyárában pedig tárgyalt az üzletfejlesztési igazgatóval és a jogi kérdések igazgatójával. A tárcavezető hangsúlyozta, az új korszakban az elektromobilitás és az önmagukat vezető járművek jelentik a fókuszát az autóiparnak, és ez különös kihívások elé állítja Magyarországot is, mivel ipari kibocsátásának 29,5 százaléka az autóiparból származik. Ezért a gazdaság jövőbeni sikere szempontjából alapvetően meghatározó, hogy ebben az új autóipari világkorszakban Magyarország sikeres tud-e lenni – tette hozzá.
“Ez pedig azon múlik, hogy milyen együttműködést tudunk kialakítani azon autóipari vállalatokkal, amelyek az új korszak meghatározó szereplő lesznek” – mondta a miniszter. Minden vitán felül áll szerinte, hogy a Tesla lesz az egyik meghatározó szereplője ennek a korszaknak mind az önmagukat vezető autók, mind az elektromobilitás tekintetében. A Tesla autói iránti igény világszerte rendkívül gyorsan nő, ezért a gyártási kapacitásait folyamatosan bővíti, a munkatársainak létszámát is rendkívül gyorsan növeli – közölte.
“Ezért a mai tárgyalással az volt a célunk, hogy felhelyezzük Magyarországot arra a térképre, amely a Tesla-vezetők fejében van, mint az autóiparra komoly hangsúlyt helyező országok térképe” – mondta Szijjártó Péter.     Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az európai autóipar egyik zászlóshajója, s a Teslánál kifejezetten pozitívan értékelték a kutatás-fejlesztéshez és a beruházásokhoz adott adókedvezményeket, az alacsony adómértékeket, és azt, hogy Magyarország volt az első ország Közép-Európában, amely elektromobilitási stratégiát fogadott el. Magyarországon van a közép-európai országok közül a legtöbb (403) elektromos autótöltő, és a kormányzati program keretében 2019-re háromezernél is többre nő a számuk. A költségvetés támogatást ad az elektromos autók vásárlásához, a zöldrendszámmal pedig több kedvezmény is jár – mondta.
Szijjártó Péter szerint ezeket a tényeket, Magyarország autóiparra helyezett hangsúlyát a Tesla kifejezetten pozitívan fogadta. A cég úgy döntött, hogy két szupertöltő-állomást hoz létre Magyarországon a következő esztendő végéig, egyet Győrben, egyet pedig Nagykanizsán. Ezeknek azért van komoly jelentősége, mert ilyenek jelenleg csak Európának a nyugati és északi felében működnek – húzat alá.
“Közép-Európában az elsők között lehetünk, Tesla szupertöltő-állomások jönnek létre, amelyek nyilván egy új dimenziót jelentenek majd a vállalat és Magyarország kapcsolatában. Azt mindenképpen sikerült elérnünk, hogy a Tesla vezetői látják, Magyarország az autóipart kiemelten kezeli, az ország az autóipar egyik zászlóshajója Európában” – mondta Szijjártó Péter.

MTI

 

Reklám
Tas J Nadas, Esq


96 éve a hűség városa Sopron

MTI/Hirado.hu Kép: Pixabay
MTI/Hirado.hu Kép: Pixabay

Majdnem száz éve már, hogy 1921. december 14–16-án a Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött. Mint később kiderült, ez volt az egyetlen olyan megváltoztatása a trianoni békediktátumnak, ami több évtizednyi történelmi viszontagság ellenére is tartósnak bizonyult.

Az első világháborút lezáró, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélte. A magyar egységek 1921. augusztus 26-án kezdték meg a terület kiürítését, de ezután a benyomuló osztrák csapatokat főleg egyetemistákból álló felkelők állították meg Pinkafőnél és Ágfalvánál.

A fegyveres összetűzésben az osztrákok három, a magyarok egy embert vesztettek. A következő napokban erősítés érkezett a magyar oldalra, miután Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével mintegy háromezer különítményes vonult be az elvileg Ausztriához csatolt területekre. Nekik Ostenburg Gyula, Sopron parancsnoka tevőleges, a magyar kormány – diplomáciai okokból kifolyólag – hallgatólagos támogatást nyújtott.

Olasz közvetítéssel hallgattak el a fegyverek

Nem hagyta azonban az osztrák hadvezetés annyiban a dolgot, és szeptember elején egy újabb, immár nagyobb erőkkel végrehajtott támadást indított a magyar állások ellen, ezt azonban a felkelők ha nehezen is, de visszaverték, sőt, a hónap végén Prónay különítményével együtt Ausztriába is betört.

Ezeknek a harcoknak az eredménye politikai síkon is megmutatkozott, 1921. október 4-én Felsőőrön „alkotmányozó gyűlés” kiáltotta ki a független Lajtabánságot, amelynek vezetője Prónay lett. A magyar kormány nem ismerte el az „új államot”, de arra sem volt hajlandó, hogy a csapatokat kivonja a térségből.

Mivel a helyzet már egy újabb, nagyobb konfliktus rémével fenyegetett a nem is olyan régen egy államszövetségbe tartozó két ország között, olasz közvetítéssel Velencében tárgyalások kezdődtek a helyzet megoldására.

Antantcsapatok képezték az ütközőzónát

Ezeket egy megállapodás koronázta: az október 13-án létrejött egyezség szerint a magyar fél kiüríti a területet, majd a magyar kivonulás után nyolc nappal népszavazással dönt Sopron és a környező nyolc község (Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) hovatartozásáról.

De éppen a kivonulás kellős közepén következett be az október végi második királypuccs, amelyben a felkelők nagyobb része a visszatérni kívánó IV. Károlyt támogatta, így a magyar csapatokat mégsem tudta kivonni Budapest. A puccs elbukott, annak bukása után a magyar kormány azonnal lefegyverezte a szabadcsapatokat, és a Lajtabánság is megszűnt létezni. A magyar és az osztrák fegyveres erők helyét időközben az antant által küldött csapatok foglalták el.

Német ajkúak döntöttek Magyarország mellett

Ezek után már nem volt akadálya, hogy a népszavazást 1921. december 14-én megrendezzék Sopronban, majd 15-én a városhoz tartozó Brennbergbányán, és 16-án a többi településen. A voksolásra azok a huszadik évüket betöltött férfiak és nők voltak jogosultak, akik e területen születtek, vagy 1918. december 31. óta ott laktak.

A szavazást a jórészt osztrák hagyományú és német anyanyelvű soproni lakosság döntötte el, de nem Ausztria javára: bár a községek közül csak háromban (Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) szavazott a többség Budapestre, Sopronban a résztvevők 72,8 százaléka mondott erre igent. Az egész terület összességében 65,1 százalékban döntött Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen, 89,5 százalékos részvétel mellett.

Az MTI korabeli tudósítása 1921. december 18-án azt jelentette: „a népszavazás eredménye a városban óriási örömet keltett. Az ántánt-városparancsnokság rendelete folytán szombaton délután 4 órától kezdve mindenféle csoportosulás, gyülekezés és fölvonulás tilos volt, de azért az utcán mégis nagy tömeg hullámzott.”

16 éve emlékezünk az eseményekre hivatalosan is

Ami ezután következett, már csak puszta formalitás volt: Sopront és környékét az antant képviselői hivatalosan 1922. január 1-jén adták át Magyarországnak, az antant csapatai 1922. január 5-én hagyták el a várost. A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a Civitas Fidelissima – Leghűségesebb város címet adományozta.

Ezt a történelmi eseményt az első Orbán-kormány 2001-ben tette hivatalossá, és az állami megemlékezés tárgyává, amikor december 14-ét a hűség napjává nyilvánította. Ezen a napon adják át hagyományosan Sopronban a város legrangosabb kitüntetéseit.

Forrás: orientpress.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Orbán Viktor: “pontozásos győzelem néz ki”

A visegrádi négyek csütörtökön arról döntöttek, hogy jelentős pénzügyi támogatást adnak és közreműködést is vállalnak Olaszország megsegítése érdekében, hogy meg tudja védeni tengeri határait, így Európát és Magyarországot is – közölte Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben, a visegrádi országokkal tartott tanácskozást követően.

“A hosszú brüsszeli menetelésnek túl vagyunk az első állomásán. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarország védi Európa szárazföldi határait, a tengeri határokat pedig Olaszországnak kell védenie” – mondta Orbán Viktor.

Helyzetjelentés

Helyzetjelentés // Situation report

Posted by Orbán Viktor on Thursday, December 14, 2017

Azon múlik személyes, a nemzeti, a családi biztonság, a gyermekeik jövője, közbiztonsága és terrormentes élete, hogy sikerül-e a magyaroknak a szárazföldön, az olaszoknak a tengeren megvédeni Európa külső határait – húzta alá.

A miniszterelnök a tanácskozást követően tett nyilatkozatában aláhúzta, a hozzájárulás segíti az Európai Unió líbiai területen kifejtett erőfeszítéseit, ugyanis a visegrádi országok vezetői arról döntöttek, hogy jelentősen támogatják, és ezzel biztosítják a líbiai határvédelmet is erősítő program második szakaszának teljes körű finanszírozását, és felajánlották együttműködésüket annak végrehajtásához.

A támogatásról az uniós migrációs politika erősítése érdekében döntöttek – tette hozzá.

“Azért tettünk így, mert hiszünk az Európai Unió egységében”

– fogalmazott a miniszterelnök.

Csütörtökön, az uniós állam- illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően tartott V4-es találkozó keretében a tanácskozó vezetők a magyar V4-elnökség koordinálásával a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök részvétele mellett.

A nyilatkozat szerint arról határoztak a visegrádi országok vezetői, hogy az európai uniós és más, kétoldalú támogatási programokhoz nyújtott hozzájárulásaikon kívül 35 millió euró (11 milliárd forint) felajánlásával támogatják az olasz kormány által vezetett és az Európai Bizottság együttműködésével létrejövő, a líbiai határok védelmét célzó kezdeményezést.

Orbán Viktor azt mondta: “az első menet végén jól állunk, pontozásos győzelem néz ki. Még két fontos ügy lesz ma.”

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Nk-Trianonról: Amit a nemzeti konzultációról tudni kell

Nemzeti konzultáció Trianonról

„Csak egy dolog van,

mi erősebb a világ

összes hadseregénél:

egy ötlet, amelynek eljött az ideje!”

Victor Hugo

 

Amit a nemzeti konzultációról tudni kell

A Trianonról szóló nemzeti konzultáció keretében egy kettős aláírásgyűjtés is zajlik, amelynek során a kezdeményező Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság, valamint a mozgalomhoz társult szervezetek és személyiségek azoknak a magyar embereknek az aláírását várják, akiknek fáj Trianon, és akik készek fájdalmukat nyíltan, aláírásukkal megerősítve megvallani, készek a trianoni igazságtalanság ellen cselekedni. A rajt időpontja: 2017. október 15.

A két aláíróív

Az egyik aláírásgyűjtés szokványos, amellyel az aláírók a magyar Kormányt szólítják fel, hogy lépjen fel a nemzetközi politikában a trianoni békeparancs semmisségének kimondatásáért. Ennek az aláírásgyűjtésnek a zászlóvivője Nyers Csaba. Abban, hogy Nyers Csaba kezdeményezésétől egy testületileg is felvállalt indítvány lett, még két személy játszott fontos szerepet. Ezért ennek az aláírásgyűjtésnek a neve: Grespik–Gaudi–Nyers indítvány. Ennek az indítványnak az aláíróíve egy fekvő A4-es lap, amelyen 10 (tíz) aláírás fér el.

A második aláírásgyűjtés során az aláírók tulajdonképpen egy úgymond különleges ügyvédi meghatalmazást írnak alá, amelynek birtokában a meghatalmazottak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz, vagy más, illetékes nemzetközi bírósághoz fordulhatnak a trianoni békeparancs semmisségének kimondatása érdekében. Ennek az aláírásgyűjtésnek a zászlóvivője Szigeti Sándor. Miként az előző, úgy ez a kezdeményezés is testületi határozatokkal alátámasztott indítvány lett, amelynek során már vezető tisztségviselők is fontos szerephez jutottak. Ezért ennek a második aláírásgyűjtésnek a neve: Bottyán–Drábik–Szigeti indítvány. Ennek aláíróíve egy álló A4-es lap, amelyen kétnyelvű, angol-magyar szöveg van. Ahányan ezt az indítványt támogatják, annyi aláíróívre lesz szükség. A Bottyán–Drábik–Szigeti indítvány minden egyes aláíróívét két tanúnak is meg kell erősítenie kézjegyével.

Mind az aláírásgyűjtés kettős volta, mind az a körülmény, hogy a második indítvány íveit két tanúnak is ellenjegyeznie kell, mind az aláírásgyűjtés biztonsági szempontjai célszerűvé teszik, hogy az utcai aláírásgyűjtést lehetőleg két-két aláírásgyűjtő végezze.

Minden aláírásgyűjtő a Magyarok Világszövetsége által kibocsátott, pecséttel ellátott Igazolás-sal rendelkezik. Az aláírók helyesen járnak el, ha megkérik az aláírásgyűjtőt, hogy igazolja magát. Ekképp lehet az ellenséges szándékú aláírásgyűjtőket kiszűrni. Tapasztalatból tudható, hogy ilyen és hasonló aláírásgyűjtés esetében ellenséges szándékú személyek is beállnak aláírásokat gyűjteni, de az általuk gyűjtött aláírások soha sem jutnak el az aláírásgyűjtés szervezőihez, hanem az orvul aláírásokat gyűjtők ellenséges szándékú megbízóihoz.

Nemzeti konzultáció Trianonról hivatalosan be lett jelentve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), amely egy nyilvántartásba-vételt igazoló számot bocsátott ki: NAIH-128544/2017. Ez a szám rá van nyomtatva minden egyes aláíróívre. A hatóságok felé ez a szám igazolja, hogy a nemzeti konzultáció törvényi keretek között zajlik.

Az aláíróívek kezelése

Grespik–Gaudi–Nyers indítvány aláíróívei sorszámozottak, és bianco állapotukban sem sokszorosíthatóak. A bianco íveket az MVSZ postai úton vagy futárral eljuttatja az aláírásgyűjtőknek. Az aláíróívek sorszámozását a törvény írja elő azért, hogy egyetlen aláíróív se kallódhassék el.

            Minden aláírásgyűjtő el kell számoljon az átvett aláíróívekkel. Ha egy aláírásgyűjtő más személyeket is bevon az aláírásgyűjtésbe, és átad nekik bizonyos mennyiségű aláíróívet, akkor őt terheli az a felelősség, hogy az általa átvett összes aláíróívvel elszámoljon.

            A Grespik–Gaudi–Nyers indítvány aláíróívein tíz-tíz aláírás fér el. Az íveken fel van tüntetve a nemzeti konzultáció szervezőjének, a Magyarok Világszövetségének az adatvédelemre vonatkozó felelősségvállalása, valamint mindazon adatvédelmi tájékoztatás, amelyet az aláírók tudomására kell hozni.

            Az aláíróív jobb alsó részében egy bekeretezett rész van, amelyet maguk az aláírásgyűjtők töltenek ki.

Minden egyes aláíróív hátlapján kivonat olvasható abból a petícióból – Igazságot Európának!–, amelynek kidolgozását a Magyarok VII. Világkongresszusa kérte 2008-ban, és amelyet a Magyarok Világszövetsége dolgozott ki, és fogadtatta azt el legmagasabb döntéshozó testületével, a Küldöttgyűléssel 2009. május 1-2-án. Ezt a petíciót a Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság 2015-ben hivatalosan benyújtotta az Európai Parlament elnökének, az Európa Tanács főtitkárának, valamint Franciaország államelnökének.

            Ennek a szövegnek az alapos tanulmányozását ajánljuk minden aláírásgyűjtőnek, hiszen annak, aki Trianon megdöntésén fáradozik, felkészültnek kell lennie ahhoz, hogy tétovázó vagy bizonytalan nemzettársát meggyőzze igazáról, és rábírja őt az aláírásra.

Bottyán–Drábik–Szigeti indítvány aláíróívei nem sorszámozottak. Tehát szabadon fénymásolhatóak. Ennek az indítványnak az aláírója meghatalmazza Bottyán Zoltánt, a Magyarok Világszövetségének képviselőjét, dr. Drábik Jánost, az Országos Trianon Társaság képviselőjét, valamint az aláírásgyűjtés zászlóvivőjét, Szigeti Sándort, hogy a trianoni békeparancs semmisségének kimondatásáért forduljanak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz, avagy valamely más, illetékességgel bíró nemzetközi bírósághoz. Erre abban az eshetőségben kerül sor, ha a Grespik–Gaudi–Nyers indítványra begyűlt, milliónál is több támogató aláírás ellenére a magyar Kormány nem fordulna nemzetközi szervezetekhez a trianoni békeparancs semmisségének kimondatásáért. Ebben az esetben a három meghatalmazott személyre és az őket erre a feladatra jelölő szervezetekre hárul annak a felelőssége, hogy megkeressék annak a módját, és úgy helyezzék nemzetközi bíróság asztalára az indítványt.

Az eddig vázoltakból kiderül, hogy a Bottyán–Drábik–Szigeti indítvány esetében minden egyes aláíróív egyetlen személyt testesít meg.

A meghatalmazás alján feltüntetett két tanú szerepét bárki betöltheti, aki jelen volt, amikor a meghatalmazó aláírta a meghatalmazást.

Adatvédelem

Az aláírásgyűjtőnek szavatolnia kell, hogy az aláírások nem jutnak harmadik fél kezébe. Másolatot senki sem készíthet az akár csak részlegesen is kitöltött ívekről, és másnak sem engedheti azt meg. Az aláírásgyűjtő íveken található személyes adatok nem használhatóak fel a meghirdetett célon kívül semmi más célra.

Az aláíróívek átvétele és leadása

Az aláírásgyűjtést szervező Magyarok Világszövetsége portáján a nap 24 óráján át lehet venni bianco aláíróíveket, és le lehet adni aláírt íveket. A bianco ívek átvételekor átvevő személyi igazolványával és lakcímkártyájával igazolja azonosságát, és aláírásával tanúsítja, hogy átvette a megnevezett mennyiségű és sorszámú aláíróívet. Az aláírt ívek leadásakor az MVSZ képviselője átvételi elismervényt ad a leadónak, amelyen feltünteti az átvett ívek számát és sorszámait.

Budapest, 2017. október 10.

Forrás: Magyarok Világszövetsége

 

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Rangadók a legjobb 16 között

Nyon, 2017. december 11. Giorgio Marchetti, az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA helyettes főtitkára (b) és Xabi Alonso spanyol visszavonult labdarúgó a 2017-18-as Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében egymással mérkőző csapatok párosításának sorsolásán az UEFA nyoni székházában 2017. december 11-én. A nyolcaddöntők első mérkőzéseit 2018. február 13-14-én és 20-21-én, míg a visszavágókat március 6-7-én és 13-14-én rendezik. (MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi)

Hétfőn délben Nyonban kisorsolták a labdarúgó-Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének párosításait. A 2018 februárjában kezdődő párharcok közül a legizgalmasabbnak a Chelsea-Barcelona, illetve a Real Madrid-Paris Saint Germain találkozók ígérkeznek. 

Nyon, 2017. december 11.
Giorgio Marchetti, az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA helyettes főtitkára (b) és Xabi Alonso spanyol visszavonult labdarúgó a 2017-18-as Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében egymással mérkőző csapatok párosításának sorsolásán az UEFA nyoni székházában 2017. december 11-én. A nyolcaddöntők első mérkőzéseit 2018. február 13-14-én és 20-21-én, míg a visszavágókat március 6-7-én és 13-14-én rendezik. (MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi)

A legjobb 16 között azonos nemzetbeliek még nem kerülhettek össze, sem azonos csoportból érkező együttesek. A Real Madrid és a Barcelona sem volt szerencsés, előbbi a nyáron alaposan megerősödő Paris Saint-Germaint, míg a gránátvörös-kékek az angol Chelseat kapták.

Legegyszerűbb ellenfélt a Manchester City kapta, ugyanis a svájci Baselt ellen kell a továbbjutást kiharcolnia. A városi rivális, a Manchester United a spanyol Sevillával találkozik majd.
Pikáns összecsapásnak ígérkezik a Tottenham Hotspur és a Juventus mérkőzése is. A nyolcaddöntő első mérkőzéseit február közepén, a visszavágókat pedig március elején rendezik.
Sorsoltak az Európa Ligában is! A Gulácsi Péterrel felálló Lipcse a Napolit kapta, míg Kleinheiser László csapata, az Asztana a Sporting Liszabonnal, Kádár Tamásék csapata, a Dinamo Kiev pedig az AEK Athénnal került össze.
Reklám
Tas J Nadas, Esq


A forradalom lánya

Egy kilencéves, aki kisfiú szemtanúja 1956-nak, emigráló családjával Clevelandbe sodródik. Innen indul a filmnovella.

„A verssel beszélgetni kell” – állítja Jordán Tamás a versek tolmácsolásáról. Be kell járni gondolatban vetületeit a versmondó és a hallgatóság minden oldaláról, bele kell bújni a szavak varázslatába. Az idézet többértelműségét kóstolgatva elgondolkodhatunk azon, hogy valóban milyen széles spektruma van az opusok befogadásának és tolmácsolásának. Hol van az a mennyei pont (maga a katarzis), amikor a két látszólag szembenálló folyamat egyesül? Mikor, hogyan és miért következik be a valódi és maradandó műélvezetnek ez a borzongató pillanata? Vers-e a vers, szobor-e a szobor, zene-e a zene, színház-e a színház, film-e a film a közönség bekapcsolódása nélkül?
 
Ezt a folyamatot nem a műfaj határozza meg, és nem is a helyszín. Az ilyen élmények forrása lehet a koncertterem, galéria, színházak vagy mozik zsöllyéje, sőt, a képernyő vagy lehunyt szemmel hallgatott rádió hangszórója. Megérint ilyenkor a pillanat, mint a kósza árnyék játéka a pislákoló gyertya fényében, vagy a szándékaink ellenére, egy vissza-visszatérő dallam.
Tálas Tünde dokumentumfilmje, A forradalom lánya, az Új Budapest Filmstúdió produkciója olyan alkotás, amely megakasztja a hétköznapok információáradásának monotóniáját. Pedig dokumentumfilm – ágaskodik bennünk a közhelyes előítélet. Gépies elvárásaink ilyenkor a hajnali külvárosi villamosozásra hajaznak, a tények, a statisztikák, a helyszínek látszólagos sztoriba szövésére. Ez a dokumentumfilm azonban, egy végül is tragikus, emberi ( ezért ’56 élményei hatására jellegzetesen magyar történet) szelíd, kései tükörképe. A melodramatikus fordulatok hiánya filmnovellára emlékeztet, mint egy kisregényt, hiszen egy izgalmas élet (életek) történeteit meséli el a film.  Az idő és a távolság tárgyilagossága, a szimbólumok indirekt jelenléte, a montázs eszközei valóban arra késztetik a nézőt, hogy beszélgessen a látottakkal. A szereplők megszólalásai hitelesek, nem betanult, előre megfogalmazott szövegeket tolmácsolnak, olykor kapásból, akár szokatlan, szabálytalan mondatszerkezetekben és dikciókban. A rendező jól válogat, mert a nyelvtani, stilisztikai – sőt a szövegek éppen aktuális hazai nyelvromlásaink hiánya ellenére, optimálisan építi egymásra az olykor még sutaságukban is megkapó párbeszéd-töredékeket, s éppen ennek a montázsnak a hatására értékes (művészi, irodalmi) pillanatokat teremt.
A történet egyszerű. Egy belvárosban lakó kilenc éves kisfiú szemtanúja az ötvenhatos szabadságharc eseményeinek, a tüntetéseknek, a temetetlen fiatal halottaknak, az eltiprásnak, a majdnem győzelemnek és a könyörtelenül visszatérő szovjet tankoknak. A család emigrál és Clevelandbe sodródik. Várja a félig magyar zárvány, s a félig a világra nyitott Amerika. Hargitai Péter kamaszos elhatározással Amerikát választja a zárvány számára dohos nyelvi és tudati világa ellenében. Tehát a cserkészet után az amerikai barátnője mellé cabrioletbe ül, a leány bevezeti őt az új életbe és az angol nyelvbe. Értelmiségi karriert fut be az egykori kisfiú, majd felnőttként irodalmat tanít egy floridai egyetemen.
A történet valóban egyszerű, de mégsem az. Beleszól a sima amerikai életvitelbe a kilencéves pesti srác, a hajdani kisfiú: Hargitai Péter. Hogy a tanár úr hallgatóinak közelebb hozza ötvenhatos szabadságharcunk üzenetét, ír egy regényt. A regény főszereplője egy elképzelt leány, jelleme össze van szőve az író által a dokumentumokból, elbeszélésekből és saját gyermeki tapasztalataiból gyűjtött eseményekkel. Egy hiteles női szereplőt formál meg (az ismeretlen nő-katonát) a nevezetes és felismerhető pesti srácok közé. Az író-irodalom tanár a hatvanadik évforduló táján hazalátogat. Nem tér ki az ötvenedik évforduló különös eseményeire „zavargásaira” a békés párbeszédet keresi. Hargitai a rokonaival, az ismerőseivel és az akkori srácokkal egykorú diákokkal beszéli meg, villantja fel a ötvenhatos hősi önfeláldozás ma alig értelmezhető motívumait. Mintegy rávilágít arra az elhanyagolt tényre is, hogy mindig csupán pesti srácokat emlegetünk, pedig jelentős számban harcoltak és haltak hősi halált az egri nők akkori reinkarnációi, a pesti lányok is a pesti utcákon. Csak így teljes a kép – üzeni Hargitai Péter és ezt üzeni Tálas Tünde okos, szép dokumentumfilmje.
Ha már a filmmel beszélgetnénk, jó lenne, ha ez a dokumentumfilm bárki által elérhető lenne. Mert beszélgetni eleve jó. Jelenleg a Forradalom lánya külföldi fesztiválokon arat babért, de nem került, ki tudja miért, a hazai mozik műsorára. Valami hasonló történt, történik, mint egy korábbi esetben. Azt a filmet sem láthatja a közönség – írta a Magyar Nemzet. A film címe Látlelet egy kórházról – Tétényi, 1956.  A film azért nem nézhető meg sem a mozikban, sem pedig a tévékben, mert mint utólag kiderült, kizárólag oktatófilm lehet. Ez a Magyar Nemzeti Filmalap döntése. Nem tudhatjuk, mi lapul e haszontalan döntés mögött, csak bámulhatunk a fehér vetítővásznakra, mint az a bizonyos borjú az új kapura.
Kár!
Forrás: mandiner.hu
Reklám
Tas J Nadas, Esq


Közép-Magyarország: Új digitális eszközöket kaptak a régió iskolái

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Budapesten kifejtette: eddig nem látott mértékű informatikai fejlesztés zárult, 6,2 milliárd forintból 41 ezer eszközt szállítottak ki az oktatási intézményekbe.

A közép-magyarországi régióban 14 ezer asztali számítógép, 14 ezer monitor, 6 ezer laptop, és 7 ezer projektor gazdagítja 650 köznevelési intézmény informatikai eszköztárát.

Az eszközbeszerzés a központi régióban lévő intézmények gépparkjának jelentős megújítását jelenti, biztosítja a pedagógiai munkához szükséges korszerű eszközöket, és segíti az iskolákat az adminisztrációs feladatok ellátásában is – mutatott rá Rétvári Bence, aki hangsúlyozta: a kormány számára stratégiai fontosságú kérdés a köznevelési rendszer fejlesztése, ezért is fordít jelentős forrásokat az infrastrukturális feltételek biztosítására.

Hosszú távú cél, hogy versenyképes tudást nyújtó, ugyanakkor a diákok személyiségét figyelembe vevő, az egyéni életutakat támogató iskolarendszer működjön Magyarországon, amely minden tanuló számára megteremti az esélyt a boldogulásra – hangsúlyozta az államtitkár, aki reményét fejezte ki, hogy az informatikai eszközök egyaránt szolgálják majd a tanárok felkészülését és a tananyag élményszerűbb szemléltetését.

Forrás: hirado.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


A gyógyszergyártás húzza fel az innovációs mutatóinkat

A gyógyszeripar exportbevétele 2016-ban 902 milliárd forint volt, kutatásra-fejlesztésre pedig csaknem 55 milliárd forintot költöttek – írja pénteki számában a Világgazdaság a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) adataira hivatkozva.

 

Az ágazat külgazdasági erejét bizonyítja, hogy a gyógyszeriparban egy foglalkoztatottra 26,6 millió külkereskedelmi többlet jut – ez csaknem háromszorosa a járműipar (9,9 millió forint fejenként) és a gépgyártás (9,2 millió forint/fő) többletének. Ez a leginnovatívabb feldolgozóipari ágazat: a szektor teljes kutatási-fejlesztési kiadása 2016-ban 54,8 milliárd forintot tett ki, ebből 46,1 milliárd forint volt a közvetlen kiadás, 8,7 milliárd forint pedig a fejlesztésekkel kapcsolatos beruházás – közölte Greskovits Dávid, a Magyosz elnöke. Ez 13,8 százalékkal meghaladja a járműipar 43,6 milliárdos kutatási-fejlesztési kiadásait.

A gyógyszeripar 18 ezer foglalkoztatottja közül több mint kétezren (12 százalék) dolgoznak a kutatás-fejlesztés területén, ami többszöröse a nemzetgazdasági átlagnak (1,8 százalék). A gyógyszergyártás folyó áron 442 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket állított elő 2016-ban, ami a teljes országos érték 1,5 százaléka. A kutatás-fejlesztés területén tavaly csaknem negyven bejegyzett szabadalom és kétszáz új forgalomba hozatali engedély jelent meg.

Forrás: hirado.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Morvai Krisztina: Nem vonulhatunk együtt a balliberális pártokkal

Nem vonulhatunk együtt azokkal és azok pajtásaival, akik nyolc éven át gumibotoztak, könnygázzal fújtak bennünket, és nem asszisztálhatunk az ilyen erők visszatéréséhez – áll abban a közleményben, amelyet Morvai Krisztina a Jobbik ma délutánra meghirdetett fáklyás felvonulása kapcsán juttatott el a Magyar Időkhöz.

Ebből az alkalomból szeretném felidézni, hogyan zajlottak az utcai tüntetések, tiltakozások a 2002-2010 közötti balliberális kormányok idejében – írta a Jobbik Európai Parlamenti képviselője a demonstrációra reagálva, melyen olyan balliberális pártok is jelezték részvételüket, mint az Együtt, az LMP, vagy a Momentum.

A politikus két, 2006 őszén rögzített felvételt csatolva közleményéhez azt írta: bemutatom, hogyan fújták az arcunkba a könnygázt közvetlen közelből, hogyan gumibotoztak, hogyan zárták körbe és állították elő „oszlatás” címén az embereket, hogy működött a rendőrterror. Szinte minden egyes hazafias véleménynyilvánítást brutálisan megtoroltak. Nem csak 2006-ban, hanem folyamatosan, nyolc éven át – közölte a képviselő.

A Gyurcsány-kormány 11 évvel ezelőtti brutális fellépéséről Morvai Krisztina azt írta: soha ne felejtsük: ezek az ő módszereik, ez az ő felfogásuk a nemzeti érzelmű magyar emberek méltóságáról és jogairól. Soha nem fognak megváltozni – fogalmazott a politikus.

Mint arról beszámoltunk: a Jobbik péntek délutánra utcára hívta szimpatizánsait, miután az Állami Számvevőszék törvénytelenséget tárt fel a párt gazdálkodásában, és 330 millió forintra megbüntette a pártot.

YouTube player

Forrás: magyaridok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Bekerült az Oscar-jelöltek szűkített listájába a Testről és lélekről

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása is szerepel a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára esélyes művek kilencesre szűkített listáján – jelentette be az amerikai filmakadémia péntekre virradóra Los Angelesben.

 A legjobb idegen nyelvű alkotások között szerepel még Fatih Akin török származású német rendező Aus dem Nichts (angolul In the fade) című krimije (német-francia koprodukció), a Szeretet nélkül című dráma (orosz), az Una Mujer Fantástica című dráma (chilei), A négyzet (svéd-német-francia), az izraeli Foxtrot, a libanoni The Insult, a szenegáli Felicité és a dél-afrikai The Wound.

Az amerikai filmakadémia idén 92 alkotásból választotta ki a szűkített listán szereplő kilenc művet, amelyből január közepén az intézmény által felkért bizottságok választják ki a végső jelölteket, általában ötöt. A testületek New Yorkban, Los Angelesben, Londonban és most először San Franciscói-öböl térségében nézik meg a listán szereplő filmeket január 12. és 14. között, a végső jelölteket január 23-án jelentik be.

A legjobb idegen nyelvű film kategóriájában 1956 óta ad át díjat az amerikai filmakadémia.

Két évvel ezelőtt Nemes Jeles László Saul fia című holokausztfilmje kapta a legjobb idegen nyelvű film Oscar-szobrát.

A 90. Oscar-díjátadó ceremóniát 2017. március 4-én rendezik a hollywoodi Dolby Színházban. A gálát az ABC televízió élőben közvetíti, az adást a világ több mint 225 tévécsatornája szintén sugározza majd.

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Kisebbségvédelem: be kéne állni a Minority SafePack mögé

Ötvenmillió ember tartozik az Európai Unió területén őshonos nemzeti kisebbségekhez, köztük a határon túli magyarok. A Minority SafePack az ő helyzetükön segítene, és sokatmondó, hogy mennyire ellenzi például Románia. Holott csak némi finomhangolásról lenne szó. Eddig 350 ezer aláírás gyűlt össze, áprilisra el kell érni az egymilliót.

Nehezen gyűlnek az aláírások az EU-s európai polgári kezdeményezéshez, a Minority SafePackhez – adtuk hírül a hétvégén. Az RMDSZ eddig 231 ezer aláírást gyűjtött össze, de többi európai országban igen alacsony az érdeklődés a Minority SafePack iránt. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) honlapján az olvasható: a szervezet elnöke, Vincze Lóránt épp december 8-án jelentette be, hogy „a szeptember végén indított kampányhoz 350 ezer uniós állmapolgár csatlakozott eddig. Papíron 265 ezren, míg a www.minority-safepack.eu oldalon további 85 ezren írták alá eddig az európai polgári kezdeményezést.” A netes aláírások tekintetében Románia után jelentősen lemaradva Magyarország a második 5063 aláírással (15750 szükséges), Németország 2454 (szükséges: 72 ezer), és Ausztria 1955 aláírással (szükséges 13500). Szlovákiában papíron 50 ezer aláírást gyűjtöttek. Az egymillió aláírást 2018. április 3-ig kell összegyűjteni hét uniós országból.

A Minority SafePack támogatását a Magyar Állandó Értekezlet is prioritásként határozta meg idén ősszel, és felszólalt mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. Ennek ellenére eddig nem sok kormányzati törekvést láttunk a kezdeményezés reklámozására.

Az EU folyamatosan teszi a deklarációkat a bevándorlók, az alternatív életmódok folytatói és mások jogai mellett – ha azt mondom, „kisebbség”, a bevándorlók és az LMBTQ-mozgalom jut mindenki eszébe tőlünk nyugatra. Pedig a nemzetközi jog és az EU-s joganyag is ismeri az őshonos kisebbségek fogalmát. is. A különböző csoportok legitim törekvéseinek támogatása pedig nem zárja ki egymást (kérdés, mi a legitim törekvés).

Bizonyára önöket is kérdezték már külföldiek, amikor esetleg a határon túli magyarokra terelődött a szó, hogy ők mikor mentek oda, miért költöztek másik országba. Ha megjegyeztük, hogy a szüleik is ott születtek, akkor jött a kérdés, hogy ők mikor kerültek idegenbe – és szépen el kell magyarázni, hogy nem kerültek idegenbe, a nagyszüleik és a dédszüleik is ott születtek, ahogy „apáink apáinak az apái” is. Azt már végképp nem érti a nyugat-európai, hacsaknem maga is egy őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, hogy a romániai és szlovákiai magyar miért nem román vagy szlovák, a magyarországi horvát – ha találkozik ilyennel – miért nem magyar. A határokkal egybe nem eső kultúrnemzet fogalma idegen tőlük. Pedig az EU-ban 50 millió tagja van az őshonos kisebbségeknek. Korántsem csak a határon túli magyarokról van tehát szó.

Gondolnánk, elég elmagyarázni, és megértik, hiszen mi meg szoktuk érteni az olyan dolgokat, amiket elmagyaráznak nekünk. Amikor Krakkóban töltöttem egy félévet Erasmusszal, egy EU-s előadáson, amikor egy szerb gyerekkel magyaráztuk Közép-Európát, és jeleztük, hogy „citizenship” és „nationality” errefelé nem esik egybe, egy fekete hölgy feltette a kezét, és megkérdezte: az hogy lehet, hiszen ő francia. Ebből fakadóan akár pontosan érthette is volna, mire gondoltunk, de a francia nemzeteszme tényleg olvasztótégelyként szeretne működni, így kisebbségeknek nem ad teret.

Mit akar a Minority SafePack?

Hans Heinrich Hansen, a FUEN akkori elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke 2013 júliusában nyújtotta be az európai polgári kezdeményezést a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme, valamint Európa nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzésére vonatkozó uniós szabályok megalkotása érdekében. A polgári kezdeményezés nyolc területen tizenegy javaslatot fogalmazott meg. Az Európai Bizottság elutasította a bejegyzést, de eme döntés ellen fellebbeztek a kezdeményezők, és 2017-ben elindulhatott az aláírásgyűjtés.

A kezdeményezők azt írják: „Arra kérjük az EU-t, hogy fogadjon el jogi aktusokat a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítása, valamint az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése céljából. A jogi aktusoknak a regionális és kisebbségi nyelvek, az oktatás és a kultúra, a regionális politika, a részvétel, az egyenlőség, az audiovizuális és egyéb médiatartalom, illetve a regionális (állami) támogatás terén kellene magukba foglalniuk szakpolitikai intézkedéseket.”

Ez konkrétan olyan intézkedéseket takarna, amellyel a különféle, EU-s támogatások jobban elérhetőek a nemzeti kisebbségek számára, illetve a túl alacsony létszámú kisebbégek, amelyek nem tudnak képviselőt juttatni az Európai Parlamentbe,  kapnának egy kisebbségi platformot, ami konzultatív testület volna. Úgyszintén könnyítenék a kisebbségek által lakott területeken az audiovizuális műsorok sugárzását, ami ma gyakran bonyolult bürokratikus eljárásokkal lehetséges csak, ha másik tagállamból érkezik a jel.

Végül szeretnék, hogy bizonyos, a kultúra és szellemi örökség megőrzését célzó regionális és állami támogatások, segélyek esetén a Bizottságnak szóló jelentés alóli mentesség lehetőségét kollektíve megkapják a nemzeti kisebbségek, ami növeli a jogszabályi biztonságot a kezdeményezők szerint.

Emellett még pár apró javaslat szerepel a Minority SafePackben. Ezek láthatóan nem a tagállamokra valami egységes, erős, kötelező, nemzetek feletti szabályozást rányomó javaslatok, mint mondjuk a bevándorlókvóta, hanem inkább a finomhangolás kategóriájába tartoznak. Nehezen mondható, hogy tovább csökkentenék a tagállami szuverenitást, és még mindig a gyengébb szabályozások közé tartoznának. Ennek ellenére például Románia a végsőkig küzdött a Minority SafePack ellen.

A kezdeményezés természetesen nem csak a határon túli magyaroknak lenne jó, hanem például a magyarországi kisebbségeknek is, habár a magyar kisebbségvédelem példaértékű, de akkor is. Úgyszintén magukénak tekinthetik dél-tiroliak, katalánok, baszkok, gallegók, s mindenki más.

 Nemzetközi szabályozás?

Miközben az ENSZ-ben és az EU-ban folyamatosak a viták a bevándorlókról, a nők jogairól, az emberi jogokról, aközben a nemzeti kisebbségeket nem igyekszenek napirendre venni nemzetközi szervezeteink. A második világháborútól 1992-ig az egyéni jogok kereteiben próbálták megoldani az ő ügyeiket is. Ez valahol logikus volt, hiszen a kisebbségek is egyénekből állnak, de a gyakorlatban a dolog sok kívánni valót hagyott maga után. A nemzeti kisebbségekről szóló definíciós vita azonban elhúzódott, s valóban: nehéz lenne pontosan meghatározni az ilyen csoportos entitásokat jogi precizitással. Ennek ellenére az a mondás járja, hogy aki egy nemzetközi szervezetben definíciós vitánba kezd a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, az vagy disszertációt ír, vagy el akarja odázni a megoldást (hazánk elfogadta az úgynevezett Cartori-definíciót).

Az ENSZ-nek van egy olyanja, hogy A nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nemzetközi nyilatkozat, amely jogilag: ajánlás, Győri Szabó Albert szerint „erős soft law”. Úgyszintén van az ENSZ-nek egy Kisebbségi Munkacsoportja, ami egyet tud: vizsgálódni és deklarálni. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet néhány nyilatkozatának is vannak a kisebbségekre vonatkozó részei, és van Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa is, aki konfliktusmegelőzéssel foglalkozik.

Az Európa Tanács már komolyabban foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel: van egy 1992-es Nyelvi Chartája (mivel „az emberi jogi egyezmény kisebbségvédelmi kiegészítő jegyzőkönyvének tartalmában nem tudtak a tagállamok megegyezni”), ami a nyelvhasználat biztosítására törekszik. Ez egy nyelvjogi svédasztal, amelynek tételeiből 35-öt kell kiválasztania a ratifikáló országoknak. A végrehajtásról három évente írnak jelentést.

1995-ben fogadták el az ET keretegyezményét a kisebbségek védelméről: „ez az első és egyetlen jogi érvényű dokumentum, melyet kizárólagosan a kisebbségek védelmének szenteltek” – írja Győri Szabó Albert a Kisebbség, autonómia, regionalizmus című kötetében. Ez is minimalista egyezmény, ami leszögezi, hogy a kisebbségvédelem a nemzetközi jog integráns része, hogy a többségi államnak segítenie kell a területén élő, őshonos kisebbségeket, és tiltja az etnikai arányok megváltoztatására irányuló kísérleteket, beleértve a közigazgatási határok átszabását is (amit Szlovákia megtett, amikor a hagyományos megyerendszert felváltotta egy észak-dél irányú beosztással, hogy ne legyen magyar többségű megye). A jogorvoslat lehetősége azonban hiányzik a dokumentumból. Ezen túl még az Európa Parlamentnek vannak ajánlásai, irányelvei, jelentései.

Az Európai Unió és a kisebbségek

Az EU joganyaga gazdasági alapú, hiszen eredendően gazdasági társulásról beszélünk. Így az uniónak nincs önálló kisebbségvédelmi tevékenysége, közvetetten az egyéb normái alkalmazhatóak a kisebbségi személyekre. Az EU támogatta ugyanakkor a Kevéssé Használatos Nyelvek Európai Hivatala létrejöttét. Az EU nagyban támaszkodik az ET és az EBESZ szabályozásaira, minthogy tagállamai többnyire azokban is tagállamok.

2000-ben, a nizzai csúcstalálkozón szóba került, hogy beillesztik az Alapvető Jogok Európai Chartájába a kisebbségi jogokat, de a tagállamok többsége ezt elutasította. Érdemes megjegyezni az elutasítók egy részének indoklását: szerintük „a bevándorolt közösségeket felháborítaná, hogy sokszor a kisebb létszámú, autochton kisebbségek jogait védik”, ugyanakkor az őshonos kisebbségek jogait nem szerették volna kiterjeszteni a bevándorlókra. Utóbbi szempont jogos, az előbbi felesleges hiszti. Később az új tagállamok csatlakozásánál az EU már elméletileg megkövetelte a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását – tudjuk, milyen eredménnyel. „A Bizottság országjelentéseiben a keretegyezményhez csatlakozást, a charta megvalósítását viszont nem, tartalmilag ezáltal az EU a kisebbségi egyéni jogokat támogatja, míg a kollektív-közösségi jogokat nem.” Ezen túl van még pár faji egyenlőségről és egyenlő bánásmódról szóló irányelv.

Nemzetek feletti szabályozás?

Jogos a felvetés, hogy ez ha most Brüsszellel szemben szabadságharcot folytatunk, akkor abba hogyan is fér bele, hogy erősítsük az EU-s kisebbségvédelmet. Ez nem csökkenti a tagállami szuverenitást? Az EU elsősorban tagállamok szövetsége. Ha a tagállamok megegyeznek valamiben, úgy lesz, ha nem egyeznek meg, nem lesz úgy. Ez picit leegyszerűsítő, és valóban vannak a föderális rendszer felé mutató elemek az EU-ban, például az Európai Parlament és a bizottságban, miniszterek tanácsában a többségi döntések a konszenzusos helyett, de alapvetően mégis az van, amiben a tagállamok megegyeznek. Persze ha csinálnak a saját fejük felé egy szupranacionális szervezetet, aminek lepasszolják a szuverenitásukat vagy annak egy részét, akkor utána nehéz ügy visszavenni azt. Ilyen szempontból ma a tagállamok kicsit magukba is nézhetnének, amikor Brüsszelt szidják (főleg a régebbi tagállamok, a rendszert őt találták ki).

A nemzetközi szint azonban sosem teljesen kiiktatható, s ez nem is baj. Nemzetközi szerződések, egyezmények, megállapodások, államszövetségek, szövetségi államok mindig is voltak, mióta világ a világ. Mint feljebb írtam, a Minority SafePack javaslatcsomagja nem egy erős szabályozást irányoz elő,az nem is egy teljesen új szabályozást, amit Brüsszel nyomna rá a tagállamokra.  Pusztán finomhangolásokról van szó, amelyek összességében segítenék a nemzeti kisebbségeket, ráadásul az MPS megmarad a kisebbségi jogok egyéni jogi oldalról való megközelítésénél.

Egyébként meg azt gondolom, hogy nem kell félni attól, hogy megpróbáljuk a kurrens, bevándorlókkal és alternatív életmódot folytatókkal elfoglalt nemzetközi miliőbe betuszkolni a saját agendánkat, s megpróbálni, ha nem is lecserélni az említett témákat, de odatenni melléjük azt, ami nekünk fontos.

Emberi jogok?

Miközben egyesek a végtelenségig terjesztenék a körüket (emberi jogi fundamentalizmus), a kutatás másik iránya, az emberi jogi megközelítés abszolutizálásának hátrányait emeli ki, mint ami eljogiasítja a politikát. Alasdair MacIntyre kommunitárius filozófus szerint pedig emberi jogok nem is léteznek. Mary Ann Glendon híres kötete, a Rights Talk arról szól, miként szegényíti vitáinkat a kizárólagos emberi jogi nyelvezet. A balos filozófiai kritikák szerint (Richard Rorty) az emberi jogok hasznos találmányok.

Az emberi jogok elméletének fő kérdése az, hogy azok honnan származnak. Az emberi jogok nem a felvilágosodás vagy a modernitás találmányai, az ember (vagy legalábbis az emberi közösségek, a nép) természetéből és Istentől fakadó jogairól a középkorban is voltak elképzelések. Nyilván nem a levegőből szerezzük az emberi jogokat, ekkor valóban maximum emberi találmányok. A keresztényeknek viszont lehet egy magától értetődő megoldása: az emberi jogok Istentől származnak. Csak ekkor a tartalmuk nem ugyanaz lesz, mint a posztmodern verziókban.

Akárhogy is, az emberi jogi nyelvezettel szembeni fenntartások esetén sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ma a politika és az érdekérvényesítés ezen a diskurzuson belül zajlik; akkor pedig használjuk ki, amire lehet.

A szülőföldön maradás és az anyanyelv használata, a saját hagyományaink szerinti élet ott, ahol azok valóban hagyományosak és bevettek, kétségtelen sokkal alapvetőbb emberi jog, mint a világ másik felére vándorlás. Ennek kellene tehát az elsőnek lennie, de hangsúlyozom, az őshonos kisebbségek helyzetének javítása nem zárja ki mások helyzetének a javítását sem.

Az viszont kétségtelenül képmutató helyzet, amikor az EU nagy dérrel-dúrral foglalkozik bevándorlók ügyeivel, emberi jogokkal és hasonlókkal, de az őshonos kisebbségektől fél, mint a tűztől, miközben a nemzeti kisebbségek jogai is értelemszerűen egyéni emberi jogok. Ezen változtatni kell.

Nem tudom, a Fidesz-kampány hangütése nem számít-e diametrikusan ellentétesnek a Minority SafePack célkitűzéseivel, és okoz-e ez hatékonységi dilemmákat a kampánystábban. De akár igen, akár nem, a Fidesz-KDNP nem engedheti meg magának, hogy kihátrál, pontosabban be sem áll a Minority SafePack mögé, amit nagy erőkkel kellene reklámozni. 2004 után mindenesetre erkölcsi kötelessége a kormánypártoknak, hogy felvállalják a Minority SafePacket háttérben és előtérben egyaránt, különben oda a hitelesség.

A Minority SafePacket itt tudja aláírni.

Forrás: mandiner.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Reklám

Kövess Minket

12,427FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,260SubscribersSubscribe