Az Eb harmadik napján a hátdöntőben címvédőként vízbe szálló, háromszoros olimpiai bajnok elmaradt ugyan saját világcsúcsától (1:59.23 p), így is biztosan nyert riválisai előtt 2:01.59 perces idővel. A szám döntőjében szereplő másik magyar, Burián Kata ötödik lett (2:04.94).

Hosszú, aki a dán fővárosban már győzött 400 méter vegyesen és 100 méter háton, a vegyesszám fináléjában is remekelt. Egy ideig ugyan tartotta vele a lépést a svédek klasszisa, Sarah Sjöström, de a hajrá a magyar kiválóságé volt, aki 57 másodpercen belüli idővel (56.97) – négytizednyire saját világrekordjától – végzett az élen, titulusát itt is megvédve. Ebben a döntőben is volt honfitárs szereplő Verrasztó Evelyn személyében, aki nyolcadikként ért célba (59.99).

“Nagyon jó délután volt a mai! Mindkét számban erős volt a mezőny” – nyilatkozta az MTI-nek Hosszú. Kiemelte, a mögötte végül ezüstérmes ukrán hátúszó, Darina Zevina rövid pályán remek teljesítményre képest, tavaly csupán egy tizedre volt a világcsúcsától, ezért tudta, hogy erős rivális lesz, vegyesen pedig az olimpiai bajnok svéd Sarah Sjöström mellett úszott.

Hozzátette, a két futam között egy óra állt a rendelkezésére egy eredményhirdetéssel, de a vegyes fináléja során érezte az izmain, hogy nemrég szintén döntőt úszott, ezért egy kicsit bosszantja, hogy a 100 vegyes csütörtöki előfutamában nem ért el két tizeddel jobb eredményt, hogy a világcsúcs is összejöjjön.

“Persze, úgy gondolom, nincs okom a szomorkodásra. Mindkét győzelemnek nagyon örülök, jó volt versenyezni. Akkor vagyok elégedett, ha világrekordot is úszom, mert akkor tényleg a legjobbamat nyújtottam és előreléptem, de ha az eredményeket nézem, akkor a négy aranyéremnél több eddig nem lehetett volna” – összegzett.

A női 200 méter pillangón Kapás Boglárka, a 800 méter gyors ezüstérmese remek hajrával negyedikként csapott a célba, egyéni legjobbját megjavítva (2:06.02), míg jó kezdés után csak hetedik lett Szilágyi Liliána (2:07.45).

“Jóleső futam, felszabadult, könnyed úszás volt, szinte végig nagyon élveztem. Aztán az utolsó ötven méter már nagyon fájt, úgy éreztem, sosem jön a fal” – nyilatkozta Kapás.

Felidézte, úgy érkezett a dán fővárosba, hogy szeretné megjavítani a legjobbját, de talán még az egyéni csúcsnál is örömtelibb a negyedik hely.

“Könnyű volt beírni a négy legnehezebb versenyszámot, ami létezik, de most, hogy itt vagyok, érzem, hogy nem is olyan egyszerű teljesíteni, amit terveztem” – fogalmazott.

A nap egyetlen magyar érdekeltségű férfidöntőjében, 1500 méter gyorson Lakatos Dávid a nyolcadik pozícióban zárt (14:52.54).

A pénteki utolsó fináléban a női 4×50 gyorsváltóban a Bordás Beatrix, Gyurinovics Fanni, Verrasztó Evelyn, Szilágyi Liliána összetételű négyes hetedik lett 1:39.98 perces idővel. Az Európa-bajnoki címet Hollandia kvartettje szerezte meg 1:33.91-es világcsúccsal.

Ha kevéssel is, de kiszorult a döntőből 50 méter gyorson Lobanovszkij Maxim, aki nyolc századdal elmaradva délelőtti országos csúcsától, 21.26 másodperccel az esti elődöntőben összesítésben a kilencedik lett. Három századon múlott, hogy fináléba jusson.

Három versenynap után a magyar csapat öt arannyal, két ezüsttel és egy bronzzal az éremtáblázat második helyét foglalja el az oroszok (6, 2, 2) mögött.

Forrás: inforadio.hu

A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett meghallgatáson. Aláhúzta, nem lehet véletlenszerű az összefüggés Soros György beszéde és a dublini szabályozás reformjáról az EP által elfogadott tárgyalási mandátum között.

Hozzátette: a magyar kormány nem tér ki a vita elől, de az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, “teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról”.

“Amikor Magyarországot támadják, akkor olyan országot támadnak, amelyik a saját erejéből vált Európában a probléma részéből a megoldás részévé” – fogalmazott.

Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, és ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész mentén folytassák le – mondta a tárcavezető, az EU egyik legnagyobb problémájának nevezve, hogy “a képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a vitákat”.

Szijjártó leszögezte, senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy az illegális bevándorlás súlyos veszély, amit bizonyítanak az elmúlt évek eseményei. Mint mondta, az EU “minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe”, ezért mihamarabb helyre kell állítani a kontinens biztonságát, és ebből a munkából Magyarország kiveszi a részét.

Az ülésen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Leszögezte: a szabad média és az erős civil társadalom nagyon fontos egy demokráciában, ezek nélkül nem biztosítható a kormányzat számon kérhetősége.

Pardavi beszélt a civil törvényről, amelyet az Oroszországban elfogadott, sokat bírált jogszabályhoz hasonlított, illetve figyelmeztetett, hogy a magyar kormány az intoleranciát próbálja tüzelni, méghozzá adófizetői pénzből.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság. Rámutatott, utóbbi fogalom “sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztőség harcát”.

Úgy vélekedett, “a kormány a médiarendszert kizárólag a politikai kommunikáció eszközének tekinti, minden bírálatot támadásként értékel, amelyre megbélyegzéssel válaszol”.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója “optikai csalódásnak” nevezte, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós jogszabályokat, az ország ugyanis folyamatosan a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve. Hozzátette, a mostanihoz hasonló szuverenitásviták korábban azért nem törtek felszínre, mert a jólét, a gazdasági konjunktúra elnyomta ezeket.

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, amelyet várhatóan márciusban fog ismertetni a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

Forrás: inforadio.hu

Kijelentette: nem lenne helyes minden, a migrációt támogató vélemény mögé csak önös gazdasági érdekből rossz dolgokat akaró, azok helytelenségéről meggyőződött, de pénzért azokra mégis hajlandó embereket látni. Mert – folytatta – bár vannak ilyenek, van rengeteg ember, aki nem gonosz, nem rossz szándékú, csak “hittel hiszi”, hogy az emberiség fejlődésének az az iránya, amikor összekeverednek a különböző kultúrákból érkezők, és kevert népességű világ jön létre.

Úgy fogalmazott: érti, miért lelkesednek ilyesmiért, de szerinte ez “a józan ész szabályaival ellentétes”. Ez ideológia és utópia – tette hozzá -, mert ha összekeveredünk nagyon távoli kultúrából érkező emberekkel, akik alapvető kérdésekben mást gondolnak, abból nem szép élet lesz, hanem párhuzamos társadalmak jönnek létre, importálni fogjuk a gyűlöletet, az antiszemitizmust, a férfi-nő egyenjogúságról vallott nézeteknek és a vallásszabadságnak vége lesz.

Az ügyek Soros Györgyhöz vezetnek

Mint mondta, a CEU, az álcivilek ügye és a kvóta kérdése is Soros Györgyhöz vezet, akinek az összes problémája elvezet a bevándorlás kérdéséhez. Hozzátette: a CEU Soros György egyeteme, a civil szervezeteket ő pénzeli, biztosítja számukra a működési feltételeket, utasításokat is ő ad, és az egész bevándorlás is az ő tervének a része.

Orbán Viktor az adásban felmutatta egy dokumentumot, amelyről azt mondta: az egy hatpontos terv, magát a kifejezést is használja Soros György, és az szerepel benne, hogy kevert népességű Európát kell létrehozni; a kormánynak egy nagyon is valóságos, tényleges fenyegetést jelentő tervvel szemben kell fellépnie.

Rámutatott: Magyarország azt mondja, “mi tiszteletben tartjuk, ha ilyen jövőt, kevert népességű országot akartok magatoknak, ez a ti dolgotok, egy dolgot kérünk, tartsátok tiszteletben, hogy mi egy másik jövőt akarunk a magunk és gyermekeink számára”.