Igét hirdet Mezei András atya, a clevelandi Szent Imre Katolikus Templomból.
Reklám
Hetednapi Adventista Gyülekezet 2018. január 14-i adása
Igét hirdet Dr. Marton Máriusz lelkipásztor.
Reklám
Kárpát-medencei családpolitika, a magunk erejéből
A magunk erejéből akarunk a népességfogyás kelepcéjéből kimászni, nem kívánunk bevándorlóországgá válni – fogalmazott portálunknak Potápi Árpád. A nemzetpolitikáért felelős államtitkárság vezetője hozzátette, a magyarság csakúgy, mint más európai nemzetek többsége, demográfiai válsághelyzetben van, amelyből kivezető utat nem a migráció, hanem a hazai és külhoni magyarság családtámogatási rendszerének megerősítése jelenti. Az államtitkár azzal a bejelentésével kapcsolatban nyilatkozott portálunknak, amely szerint a 2018-as magyar családok évét az egész Kárpát-medence magyarságára ki kívánják terjeszteni. A programban a külhoni magyar családok gyermekvállalási hajlandóságának vizsgálata mellett például a világon egyedülálló magyar védőnői rendszer kiterjesztése is helyet kap majd.
Az egyetlen szem aktivista produkciója mellett kisebb jelentőséget tulajdonított a sajtó Orbán Viktor 2017-ben, Tusnádfürdőn elhangzott beszédének azon részének, amelyben a miniszterelnök demográfiai értelemben veszélyeztetett nemzetnek nevezte a magyart. A tavaly év végi bejelentések tükrében, amely szerint 2018 a magyar családok éve lesz, úgy látszik, a kormány újabb lendületet kíván adni a demográfiai válság elleni küzdelemnek. A magyar családokat célzottan segítő újabb program azonban nemcsak Magyarországon, de az egész Kárpát-medencére kiterjedően valósulhat meg. Erre nemcsak az EMMI korábbi családtámogatási változtatásai, de a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság legújabb kezdeményezése is utal, amellyel kapcsolatban kedden tartott sajtótájékoztatót Potápi Árpád államtitkár, Budapesten.
VESZÉLYEZTETETT NEMZET
Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök 2017 nyarán, a tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt arról, hogy több területen is sürgős szemléletváltásra, mondhatni dimenzióváltásra van szükség, Ezek közül is első helyen említette a demográfia kérdését, amelynek kapcsán a minimális elérendő célként nevezte meg a jelenlegi 1,2-ről minimum 2,1-re emelni az egy főre jutó átlagos születési számot. Mint hangsúlyozta, amíg ez meg nem oldódik, addig
a magyar demográfiai értelemben veszélyeztetett nemzetnek számít.
Hasonlóan fontos megoldandó problémának nevezte ehhez szorosan kapcsolódva a Kárpát-medencére kiterjedő nemzetszervezést. Itt utalt arra, hogy a magyar nemzeti politikát a teljes Kárpát -medencére kiterjesztenék a magyar állampolgárságú gyermekek, vagy a CSOK-ra jogosultak körének bővítésével. Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta, ezt csak úgy szabad megvalósítani, hogy az az anyaországban ne váltson ki ellenérzést.
KÖLDÖKZSINÓR PROGRAM
Novák Katalin tavaly december végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy 2018 a magyar családok éve lesz. A család, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár Ezzel összefüggésben tett említést az úgynevezett Köldökzsinór programról, amely szintén január 1-jével indult és azokat szólítja meg, akiknek magyar gyermeke nem Magyarország közigazgatási határain belül születik, hanem bárhol másutt a világon. Ezen szülők is jogosultakká válnak az egyszeri 64 125 forintos anyasági támogatásra, valamint egy babakötvényre Start-számlával. Utóbbi kezdő összege 42 500 forint.
Emlékezetes, Novák Katalin tavaly december végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy 2018 a családok éve lesz. Mint az család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár kifejtette, idéntől növekszik többek között a kétgyermekesek családi adókedvezménye, folytatódik a gyed extra, továbbá a duplájára emelik a diplomás gyed időtartamát. A diplomás gyed összege is nő, felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevők esetében. Újabb támogatást kapnak a jelzáloghitelesek, az érintett családok tartozása a harmadik, a negyedik és az ötödik vagy további gyermek megszületése esetén gyermekenként 1-1 millió forinttal csökken. Ez igaz a később felvett hitelekre is. Novák Katalin arról is beszélt, az első gyermek vállalásakor az édesanya fennálló diákhitelét felfüggesztik, a másodiknál a tartozás felét elengedik, a harmadiknál pedig az egészet. Emellett a kormány nyolc milliárd forinttal többet szán lombikprogramra.
2018 A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR CSALÁDOKRÓL SZÓL MAJD
A sajtótájékoztatón Potápi Árpád felidézte, a nemzetpolitikai államtitkárság 2012 óta hirdeti meg tematikus éveit a Magyar Állandó Értekezlettel szoros együttműködésben, amely úgy határozott, 2018-ban az EMMI programjához csatlakozva az egész Kárpát-medencére kiterjesztik a Magyar családok éve – programot. Mint megjegyezte, eddigi munkájuk is alapvetően a határon túli magyarság alapsejtjének, a családoknak a támogatására irányult. A 2018-ban elkülönített egymilliárd forintból a program többek közt kutatást tervez annak megismerésére, mit jelent a család fogalma 2018-ban a határon túli magyar közösségekben, hogyan alakulnak a házasságkötések, milyen a gyermekvállalási hajlandóság, milyen arányban köttetnek vegyesházasságok, hány gyermek születik egy családban átlagosan, és milyen mindennapi problémákkal kell a megküzdeniük. A program keretében többek közt a Magyarországon egyedülálló védőnői hálózathoz hasonló rendszert szeretnének kiépíteni, amely jelenleg csak a Vajdaságban működik. Finn példára továbbá az EMMI babakötvény és anyasági támogatási programját kiegészítve gyermeknevelési kezdőcsomag bevezetését is tervezik. A program kiterjed a gyermekgyógyászati képzés erősítésére, a családbarát munkahelyek segítésére, és a közösségek erősítésére is.
SAJÁT ERŐBŐL KIKEVEREDNI A DEMOGRÁFIA KELEPCÉJÉBŐL
A sajtótájékoztatót követően a portálunknak nyilatkozó Potápi Árpád visszautalva Orbán Viktor Tusnádfürdőn tett kijelentésére úgy fogalmazott, a népességfogyás kérdése benne van a levegőben, mivel „egy időben, egy térben élünk a Kárpát-medencében, ismerjük a magyarságot érintő problémákat és sikereket egyaránt”. Az államtitkár hozzátette, ma a magyarság csakúgy, mint más európai nemzetek többsége, demográfiai válsághelyzetben van. Úgy fogalmazott,
szeretnénk, ha a magunk erejéből tudnánk kimászni ebből a kelepcéből, nem kívánunk bevándorlóországgá válni. A családtámogatási rendszer megerősítésével, és külhonban is a családok támogatásával akarjuk elérni, hogy minél több magyar gyermek szülessen, egyre több magyar család tudjon megkapaszkodni, megerősödni.
Arról is beszélt, a kormány 2018-ban Magyarországon meghirdette a magyar családok évét. Ehhez csatlakozva került meghirdetésre a külhoni családok éve, amelyet a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága koordinál, aminek eddig is a külhoni magyarság támogatása, identitásának megőrzése, a kultúra, az oktatás, az intézményrendszer, a vállalkozások erősítése, a szülőföldön való boldogulás elősegítése volt a feladata.
A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN TARTANI A MAGYAR MUNKAERŐT
Arra a kérdésünkre, hogyan értheti meg e támogatás jelentőségét, hasznát, a kárpát-medencei magyarság egészében kevésbé gondolkodó magyar választó vagy adófizető Potápi Árpád úgy reagált, véleménye szerint nincs olyan, hogy „teljesen átlagos magyar adófizető”. Mint kifejtette, a Magyarországon élő durván tízmillió magyarból legalább két, két és félmillió ember valamilyen módon kötődik a határon túli területekhez, ősei, családja, ismerősei révén. Ugyanakkor megjegyezte, azon határon túli magyaroknak, akik úgy döntenek, hogy nem otthonukban akarnak munkát vállalni,jelentős részük Magyarországot választja.
Az a jobbik eset, ha itt meg tudjuk őket állítani, és nem a világ más pontjára mennek el
– tette hozzá. Az ő gazdasági potenciájukat is tekintve ezért sem érheti semmilyen hátrány az itthoni magyarságot amiatt, ha a külhoni magyarokat támogatják. Potápi Árpád ugyanakkor hozzátette, történelmünket tekintve, ha csak ilyen szűk körben gondolkodnánk, nem lenne számunkra II. Rákóczi Ferenc, az összes erdélyi fejedelem vagy Mátyás király.
Az államtitkár arról is szólt, bár a keresetek egyre közelítenek egymáshoz a Kárpát-medencében, a program figyelembe veszi a régiós eltéréseket is. Mint megjegyezte, Kárpátalja számára éppen emiatt indultak már korábban is speciális programok. Potápi Árpád hangsúlyozta, bár a tematikus évben a program során most mérik majd fel célzottabban a gyermekvállalási hajlandóságot, illetve a családok helyzetét, ugyanakkor előzetes kutatások is rendelkezésre állnak a kérdésben. Mivel az eredmények majd csak az év későbbi szakaszában futnak be, eleve úgy tervezik, hogy a nyomukban elindult programokat a tematikus év lezárulta után is tovább viszik.
Forrás: PestiSrácok.hu;
Reklám
Aláírta a három magyar pártelnök az autonómianyilatkozatot
Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. Értesüléseink szerint a hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentum szövege kapcsán az utolsó pillanatig vita folyt a pártelnökök között.
Úgy tudjuk, hogy a szövegről még hétfőn délelőtt is folyt az egyeztetés, mivel a korábban már véglegesnek tekintett változaton az RMDSZ az utolsó pillanatban is módosításokat eszközölt. Emiatt adott pillanatban felmerült, hogy kútba fullad a nyilatkozat aláírása.
A megállapodást végül a meghirdetett időponthoz képest fél órás késéssel szentesítette kézjegyével Kelemen Hunor, az RMDSZ, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a szövetség kincses városi elnöki hivatalában.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az aláírást követően elmondta, az elmúlt 25 év autonómia-törekvéseit tartalmazó közös elvi állásfoglalás tető alá hozásának ötlete tavaly ősszel, az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban elfogadott Kolozsvári nyilatkozat évfordulóján merült fel. A szövetségi elnök szerint a román egyesülést kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma jó év arra, hogy az erdélyi magyarság megfogalmazza az autonómiatörekvéseket. Hozzátette, a széleskörű autonómia a román többség érdeke is.
Kelemen Hunor elmondta, a szándék az, hogy összehangolják az autonómia-elképzeléseket, határidőket pedig nem tartalmaz a dokumentum. Megjegyzendő: közel egy órával a dokumentum szentesítése után a megállapodás szövege még nem ismert, azt csak a román fordítás elkészülte után hozzák nyilvánosságra.
„Számunkra nem az a kérdés, hányan írják alá, hanem hányan szavazzák meg a parlamentben az autonómiáról szóló törvénytervezetet, ennek a sorsa ugyanis ezen múlik. Az RMDSZ-frakciók valamennyi, az autonómiáról szóló törvénytervezetet megszavaznak, mindegy, hányan írják alá” – jelentette ki a szövetségi elnök lapunk kérdésére, miszerint mennyi esély van a három politikai alakulat közötti konszenzus kialakítására, ha az RMDSZ és az MPP sem tudta összehangolni egymás autonómiatörekvését. Ennek bizonyítéka, hogy Kulcsár-Terza József MPP-alelnök, parlamenti képviselő egyedül terjesztette be a bukaresti törvényhozásban az SZNT autonómiastatútumát.
Kelemen szerint az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómiatervezetének beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele a román alkotmány módosítása, ami ugyancsak késik. Megjegyezte: jelenleg is két autonómiatervezet van a román parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé, és a Kulcsár-Terza József által benyújtott tervezet.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közölte: alakulata számára az autonómia a megoldás, ezért azt tekintik normálisnak, ha egy képviselő vállalja, amit a közösségnek ígért (ezzel Kulcsár-Terzának az SZNT irányába tett fogadalmára utalt). „Amikor több mint tíz évvel ezelőtt a román szenátusban védtem a területi autonómiáról szóló statútumot, számos román honatya el akart vitetni. Ma viszont már megérett a román társadalom, a politikai osztály arra, hogy a magyarság elmondja, milyen jövőt képzel el magának” – jelentette ki a néppárti elnök. Az EMNP vezetője szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amit a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért.
Biró Zsolt szerint ünnepi alkalom a mai, amikor három politikai párt meg tudja erősíteni elkötelezettségét az autonómia irányába. Hozzátette, most elsősorban az alapelveket rögzítették, azokat a pontokat, amelyekben egyet tudnak érteni. „Fontos, hogy olyan konszenzusos változatot tudjunk kidolgozni, amely a teljes erdélyi magyar társadalom támogatottságát élvezi” – közölte Biró. Az MPP elnöke elmondta, „konszenzus” volt Kulcsár-Terza egyéni beterjesztése mögött, előtte egyeztetés folyt erről, szerinte pártja alelnöke becsületbeli kötelezettségének tett eleget, amikor egyedül terjesztette be december végén a a parlamentben az SZNT statútumát. „A témát ezáltal melegen tartjuk, közvitát generálunk” – fogalmazott Biró.
Újságírói kérdésre a pártelnökök elmondták, nem nehezedett nyomás rájuk a magyar kormány részéről a megegyezés aláírása érdekében.
A Krónika értesülései szerint a három politikai alakulat között nehezen jött létre a konszenzus az állásfoglalás tartalmát illetően, mégpedig amiatt, hogy az EMNP konkrét lépéseket javasolt az autonómiatörekvések gyakorlatba ültetése érdekében, ám az RMDSZ felülírta ezeket a javaslatokat. A néppárt például közös szakértői munkacsoport létrehozását szerette volna a kulturális autonómia törvényi keretét megteremtő törvénytervezet kidolgozása céljából. Az alakulat kezdeményezte azt is, hogy közös szakértői munkacsoport elemezze a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó két dokumentum – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elfogadott, valamint az RMDSZ és MPP által kidolgozott törvénytervezet – összehangolásának lehetőségét.
A cél ez esetben az lett volna, hogy a lehető legszélesebb támogatással bíró, az SZNT által véleménynyilvánító népszavazáson támogatást szerzett és a bukaresti törvényhozást kétszer is megjárt statútumtervezethez legközelebb álló törvénytervezet kerülhessen a parlament elé, legkésőbb 2018. első felében. Emellett szakértői munkacsoportot javasoltak annak érdekében is, hogy alkotmánymódosító csomagot dolgozzon ki a Gyulafehárvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó pontjainak Románia alkotmányába foglalása, továbbá a különböző közösségi autonómia-formák alkotmányos pilléreinek megerősítése céljából, amelyet ez év folyamán az RMDSZ és az MPP képviselői a parlament elé terjesztenének.
Lapunk úgy tudja, az is szerepelt a javaslatok között, hogy az autonómia-nyilatkozat ötpárti legyen, és azt írja alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője is. Az RMDSZ azonban a konkrét lépések rögzítésén túlmenően elvetette a két szervezet csatlakozását is.
Forrás: kronika.ro
Reklám
Baji Balázs először, Hosszú Katinka hatodszor díjazott Az Év sportolója gálán
Baji Balázst és Hosszú Katinkát választották a 2017-es év sportolójának a Magyar Sportújságírók Szövetsége által kiírt szavazáson.
A 60. alkalommal kiírt szavazás díjait csütörtök este a Nemzeti Színházban rendezett M4 Sport-Az Év sportolója gálán adták át.
Baji tavaly a londoni világbajnokságon bronzérmes volt 110 méteres gátfutásban,
ezzel az első magyar atléta lett, aki szabadtéren, futószámban dobogóra állhatott a vb-n, illetve győzni tudott az Universiadén.
Baji gratulált a többi győztesnek, valamint a férfi kategória másik két dobogósának, a vívó Szatmári Andrásnak és rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu Shaolin Sándornak is. “Mindnyájan óriási sportemberek, ez egy óriási elismerés számomra” – emelte ki.
A háromszoros olimpiai bajnok Hosszú tavaly a budapesti vb-n két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett, a koppenhágai rövidpályás Európa-bajnokságon pedig mind a hat számot megnyerte, amelyben indult.
Hosszú hatodszor bizonyult a legjobbnak, ezzel megközelítette a csúcstartó, hétszeres győztes Egerszegi Krisztinát.
Hosszú Katinka a kilencszeres Grand Slam-torna győztes teniszezőtől, Szeles Mónikától vehette át az elismerést.
“Nagy megtiszteltetés Szeles Mónika kezét megrázni” – emelte ki Hosszú, aki Szöllősi Györgytől, az MSÚSZ elnökétől az Európai Sportújságírók Szövetségének a kontinens legjobb női sportolónőjének járó díját is átvehette. – “A világbajnokság itthon életem legszebb pillanata, a pályafutásom csúcsa volt, soha nem fogom elfelejteni.”
Az edzők és szövetségi kapitányok összevont kategóriájában Hosszú Katinka edzője, Shane Tusup győzött, aki magyarul elmondott beszédében elnézést kért azoktól, akik kiálltak mellette, mert – mint mondta – sokakat megbántott a viselkedésével. Leszögezte: elfáradt, kimerült és sokat hibázott.
“A sok munka közben nem vettem észre, hogy példaképpé kellene válnom, hogy ami korábban belefért, ma már nem fér bele” – fogalmazott.
Feleségének, Hosszú Katinkának megköszönte, hogy akkor is bízott benne, amikor senki más.
“A világbajnokság nagyobb csoda volt, mint az olimpia, de eljutni is nehezebb volt addig” – hangsúlyozta. – “Köszönöm azoknak, akik szerint negyedszer is megérdemlem ezt a díjat, gondolom, inkább szakmai érvek szóltak mellettem, mint a szimpátia. Idén azon fogok dolgozni, hogy ez megváltozzon. Köszönöm, Magyarország!”
Az év legjobbja a hagyományos csapatsportokban a női kézilabda Bajnokok Ligája-győztes és magyar bajnok Győri Audi ETO KC lett, a díjat Szabó Tünde sportért felelős államtitkár adta át.
Az egyéni sportágak csapatversenyei kategóriában a Balázs Attila, Fucsovics Márton, Piros Zsombor, Gödry Levente, Borsos Gábor összetételű tenisz Davis Kupa-válogatott kapta a legtöbb voksot, mivel 1996 után visszakerült a világcsoportba, a legjobb 16 együttes közé. A díjat Köves Gábor szövetségi kapitány vette át.
Az év férfi labdarúgójának Nikolics Nemanját választották, aki az észak-amerikai profiliga (MLS) alapszakaszában gólkirály lett a Chicago Fire színeiben. A díjat a négyszeres olimpiai bajnok tornásztól, az erdélyi születésű Szabó Katalintól kapta meg.
“Nagy megtiszteltetés ennyi példakép és nagy bajnok mellett ünnepelni. Tavaly az ismeretlenbe vágtam bele, és örülök annak, hogy Amerikában is megálltam a helyem. Idén sem lesz másként, cél a gólkirályi cím és az eredményes játék a magyar válogatottban” – szögezte le Nikolics.
Az év női labdarúgója a VfL Wolfsburg és a válogatott támadója, Jakabfi Zsanett lett, de klubkötelezettségei miatt Markó Edina szövetségi kapitány vette át helyette a díjat.
Az év góljára a szurkolók még a gála idején is szavazhattak.
A legtöbben a Ferencváros 19 éves ghánai labdarúgója, Joseph Paintsil találatát látták a legszebbnek, amelyet a Videotonnak lőtt.
A fiatal idegenlégiós még a téli pihenőjét tölti, ezért Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója vette át az elismerést.
A Magyar Labdarúgó Szövetség életműdíját Mészöly Kálmán korábbi kiváló labdarúgó, edző, szövetségi kapitány kapta.
“Sokszor játszottam sok ember előtt, nagy stadionokban, de ilyen fogadtatásban, ilyen tapsviharban még az utolsó mérkőzésemen sem volt részem” – fogalmazott a könnyeivel küszködve Mészöly. Hozzátette, meg szeretné élni, hogy a magyar válogatott kijusson a világbajnokságra.
A Magyar Olimpiai Bizottság és az MSÚSZ életműdíját Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázónak, a Nemzet Sportolójának adták át, akit a közönség felállva, vastapssal köszöntött.
“Megérkezés volt számomra ez a csodálatos fogadtatás. A lelkünk az, amit ápolni kell. Hogy tudják a sportolók, a lényeg ez a három szó: erőnek, szeretetnek és józanságnak lelkét kaptátok” – fogalmazott Balczó.
A fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzők közül a kerekesszékes vívókat felkészítő Beliczay Sándor kapta az elismerést.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a díjat a 49 éves korában december 30-án elhunyt Szalay Gyöngyi hétszeres világbajnok, olimpiai bronzérmes párbajtőrvívó emlékének ajánlja.
Az év fogyatékos csapata a női kerekesszékes vívóválogatott lett, amelynek egyik tagja, Krajnyák Zsuzsanna nyert a nőknél. Mindkét kategóriában címvédés történt. Az év fogyatékos férfi sportolója Osváth Richárd kerekesszékes vívó.
Az elismertek a ZEMA Porcelánmanufaktúra által kifejezetten erre az alkalomra tervezett és készített, 21 karátos arannyal díszített díjat vehették át.
“A sport nevelés, a sport közösség, a sport nemzeti öntudat, a sport egészség és kultúra. Sőt, nekünk, magyaroknak még annál is egy kicsit több” – fogalmazott Szöllősi György. Kiemelte, az elmúlt 60 esztendőben az Év sportolója szavazáson díjazottak értékálló, megsüvegelendő teljesítményük révén még ma is megbecsülésnek örvendenek.
Forrás: infostart.hu
Reklám
A pártok örülnek április 8-nak, csak más-más okból
Vegyesen fogadták a parlamenti pártok, hogy az államfő április 8-ra tűzte ki az országgyűlési választás időpontját.
A Fidesz készen áll az április 8-ra kitűzött országgyűlési választásra, amelybe azonban Soros György amerikai üzletember be akar avatkozni – mondta Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
“A Fidesz készen áll, a 106 jelöltünk szintén készen áll arra, hogy az egyéni választókerületekben a versenyben részt vegyen, január 16-án lesz a választmány végleges, formális döntése arról, hogy kik indulnak egyéni jelöltként, de nagy titkok már nincsenek” – mondta a frakcióvezető.
Azt, hogy a lehető legkorábbi időpontra írta ki a köztársasági elnök a választás időpontját, Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője úgy kommentálta: „Minél előbb, annál jobb!”
Molnár Gyula, az MSZP elnöke úgy fogalmazott, hogy pártja és a Párbeszéd készen áll arra, hogy április 8-án mindent megtegyen azért, hogy Magyarországon kormányváltás legyen.
“A startpisztoly eldördült, készen állunk arra, hogy induljunk a választáson a változást akarók szövetségeként a Párbeszéddel, a Magyar Liberális Párttal, és február 16-án éjfélig mindenki számára nyitottak vagyunk, hogy közösen a hatalmat leváltsunk, és új, normális Magyarországot építsünk” – mondta a szocialisták elnöke.
A Demokratikus Koalíciónak megfelel, hogy a köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra írta ki a parlamenti választást, mert kevesebb mint három hónap múlva Orbán Viktor kormánya bukni fog – mondta az ellenzéki párt szóvivője, Gréczy Zsolt.
A Jobbik számára nem okozott meglepetést az időpont – nyilatkozta Z. Kárpát Dániel, de hozzátette, az Állami Számvevőszék pártját érintő tiltott támogatás elfogadása okán kirótt büntetése megkérdőjelezi a választások tisztaságát.
“Amíg az Állami Számvevőszék nem vonja vissza ezt az őrületet, vagy nem kezd új, tisztességes eljárásba, addig megkérdőjelezhető, hogy tisztességes választási küzdelemre kerül-e sor, hiszen nem tudhatjuk, hogy likvidálhatják-e Magyarország második legerősebb pártját, jelenleg ezt semmi sem zárja ki” – mondta a Jobbik politikusa.
Kanász Nagy Máté, az LMP szóvivője is örömét fejezte ki, hogy az államfő április 8-ra tűzte ki a választás időpontját.
“Ez azt jelenti, hogy a lehető leggyorsabban jöhet el Magyarországon a korszakváltás” – mondta az LMP szóvivője, de úgy látja, hogy beárnyékolja a választásokat, hogy az Állami Számvevőszék – szerinte jogtalanul – lecsapott az ellenzéki pártokra, továbbá még mindig másképp szavazhatnak azok a külföldön élő állampolgárok akiknek van magyarországi lakcíműk, mint azok, akiknek nincs.
Reklám
Infostart.hu – önálló internetes médiumként újult meg Magyarország egyik legelső hírportálja
Új címen, az Infostart.hu oldalon érhető el az InfoRádió megújuló hírportálja. A változás csak kis mértékben érinti olvasóinkat, az oldal tartalmát nemcsak az új cím beírásával lehet elérni, hanem még a régivel is, és hozzáférhető maradt a portál korábbi több mint 300 ezer cikke is.
Új címen, az Infostart.hu oldalon érhető el az InfoRádió megújuló hírportálja. A változás csak kis mértékben érinti olvasóinkat, az oldal tartalmát nemcsak az új cím beírásával lehet elérni, hanem még a régivel is, és hozzáférhető maradt a portál korábbi több mint 300 ezer cikke is.
Ezzel a lépéssel immár a nevünkben is jelezzük, hogy ez a hírportál már nem csupán az InfoRádió weboldala, hanem önálló médiatermék. Az Infostart.hu oldalon is hiteles, megbízható és releváns hírszolgáltatást kínálunk a nap 24 órájában azoknak, akik valóban csak a hírekre kíváncsiak, hogy önálló véleményt alkothassanak. Az InfoRádióval együttműködve – a hírrádiótól megszokott tárgyilagos és megbízható megközelítésben – friss hírekkel, elemzésekkel, interjúkkal informáljuk Önöket, de új, önálló, saját cikkeket, audiovizuális tartalmakat is készítünk majd.
Az oldal felépítése marad a régi, újdonság viszont, hogy a jobb felső sarokban az InfoRádió fül alatt elérhetik a hírrádió tematikus magazinműsorinak teljes, kereshető hangtárát, ahonnan akár le is tölthetik az adásokat. A címlap jobb oldalán pedig, az InfoRádió felirat alatt, a megszokott okosrádió-felületen továbbra is meghallgathatók a legfrissebb politikai, gazdasági, sport-, időjárási vagy közlekedési hírek.
A névváltás csak egy kezdeti, fontos lépés a hírportál megújulásában, márciusban újabb látványos átalakulás jön: felfrissített külsővel, teljesen új portálmotorral jelenik majd meg az Infostart. Addig is olvassa a cikkeinket, hallgassa a hanganyagainkat, kövessen minket a Facebookon és a YouTube-onis!
Reklám
A román kormányfő botrányos szavai miatt berendelték Románia budapesti nagykövetét
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak tartja Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát, és közölte, hogy az ügy miatt pénteken reggel a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.
Szijjártó Péter pénteki sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy a román kormányfő szerdán este a Dcnews.ro portál tájékoztatása szerint a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatban egyebek mellett azt nyilatkozta a Realitatea hírtelevíziónak: “Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a Románia területén élő magyar nemzeti közösség érdekében a magyar kormány mindig a kölcsönös tisztelet talajára kívánta építeni a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat, ami az éppen aktuális román kormányok tekintetében, hol több, hol kevesebb viszonzással és kölcsönösséggel párosult.
Ugyanakkor kijelentette: vitathatatlan, hogy Románia jelenlegi miniszterelnökének nyilatkozata, amikor “egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg, teljes mértékben elfogadhatatlan, Európához, az európai értékekhez, a 21. századhoz teljes mértékben méltatlan”.
Szijjártó Péter közölte: éppen ezért természetesnek evidensnek és vitán felül állónak gondolják, hogy Románia kormányának, miniszterelnökének ezt a helyzetet minél előbb rendeznie kell. Jelezte: pénteken reggel a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét, és a “miniszter-helyettes világossá tette számára” a magyar kormány álláspontját, a nagykövet pedig “bizonyos nyelvtani magyarázatot” próbált adni a kijelentésre.
Szijjártó Péter szerint ugyanakkor, a magyar kormány ezt nem nyelvtani kérdésnek tekinti, hanem annál sokkal fontosabbnak. Magyarország célja továbbra is az, hogy Románia területén elő magyar nemzeti közösség érdekében kiegyensúlyozott, nyugodt, higgadt, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata legyen Romániával, de – jegyezte meg – kétségtelen, hogy ez a nyilatkozat ebben a legkevésbé sem segít.
A külügyminiszter közölte: elvárják Románia miniszterelnökétől, Románia kormányától, hogy ezt a helyzetet sürgősen tisztázza.
Szijjártó Péter azt is nyomatékosította: a kisebbségek jogairól szóló viták gyakoriak Európában, és mivel érzékeny kérdésről van szó, fontos a kulturáltság és egymás tisztelete, azonban a román kormányfő nyilatkozata ezt teljes mértékben nélkülözte. “Fizikailag megfenyegetni, kivégzéssel megfenyegetni mást, másokat, pláne egy egész közösséget és annak képviselőit, teljes mértékben elfogadhatatlan” – ismételte meg a tárcavezető, hozzátéve: annak érdekében, hogy a helyzet ne váljon tarthatatlanná, a román kormánynak, illetve a román miniszterelnöknek kell lépnie.
Arra a kérdésre, hogy bocsánatkérést várnak-e el a román kormányfőtől Szijjártó Péter azt mondta: ha valaki a 21. században egy ország miniszterelnökeként egy másik nemzeti közösséget bármilyen oknál fogva kivégzéssel fenyeget, az a minimum, hogy azért bocsánatot kér és világossá teszi, hogy nem arra gondolt. “Ha nem arra gondolt” – jegyezte meg. Szintén kérdésre elmondta: a román nagykövet nyelvtani magyarázatai a kifejezés erősségére vonatkoztak, hogy “a lebegni, szállni, lógni igék hogyan viszonyulnak egymáshoz”. Megismételte: ez azonban nem irodalmi vagy nyelvtani, hanem alapvető biztonsági kérdés, hiszen abban, hogy egy nemzeti közösség biztonságban érezhesse magát egy ország területén, nem segít az, ha az ország miniszterelnöke lógással fenyeget.
Arra a kérdésre, nem gondolják-e hogy az autonómiát elutasító román állásponttal szemben teljesen reménytelen a fellépés, Szijjártó Péter azt mondta: az autonómiáról szóló vita legitim, ezt a kezdeményezést a Románia területén törvényesen működő pártok tették meg, és ezt a vitát le lehet folytatni kulturáltan. Hangsúlyozta ugyanakkor: az, hogy ezzel kapcsolatban egy ország miniszterelnöke lógással, felakasztással fenyegessen egy nemzeti közösséget, elfogadhatatlan, ezt a két dolgot nem szabad összemosni, a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági következményekkel járhat, ha a román miniszterelnök nem kér elnézést a szavaiért, a külügyminiszter úgy reagált: várjuk ki mi lesz a román politikai vezetés álláspontja és a viselkedése. Jelezte: folyamatosan konzultál a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel az ügyben.
Ugyanakkor arra is a felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban “bárhogy is ugrált a román-magyar politikai együttműködés bizalmi szintje”, a gazdasági, kereskedelmi együttműködés ettől függetlenül dinamikusan növekedett. Reméljük, hogy az ilyen kulturálatlan megnyilvánulások az élet mindennapi szintjén nem fognak problémákat okozni – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy ha szerepet szán a kormány a külügyi tárcának a Soros-terv elleni akciótervben, az abból fakadó munkát a minisztérium el fogja végezni.
Szijjártó Pétert arról is kérdezték, hogyan lehet, hogy Magyarország titokban befogadott 1300 menekültet, miközben kampányol a kötelező kvóta szerinti mintegy 1294 menekült befogadása ellen. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország azért küzd a kötelező betelepítési kvóta ellen, mert ezzel illegális bevándorlókat akarnak behozni az EU területére, és el akarják venni a nemzetállamok jogát, hogy saját maguk döntsék el kiket engednek be. Szerinte azonban ettől független kérdés, hogy a genfi egyezmény alapján Magyarország hogyan fogad be menekülteket.
Az EU-ban nem maradhat tisztségében, aki olyat mond, mint Tudose
Kelemen Hunor szerint az Európai Unióban nem maradhat tisztségében az a miniszterelnök, aki olyan kijelentést tesz, mint Mihai Tudose román kormányfő.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Radio France Internationale-nak nyilatkozott pénteken, nyilatkozatát az RMDSZ hírlevele foglalta össze. Kelemen Hunor kijelentette: nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnöknek az a szerda esti kijelentése, amikor egy zászlóállítási kísérletre adott válaszával példázta, hogy miként viszonyul a székelyföldi autonómiatörekvésekhez. A kormányfő úgy fogalmazott: “ha a zászló lobogni fog, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”.
Az RMDSZ elnöke szerint a miniszterelnök bocsánatkéréssel tartozik, és vissza kell vonnia a kijelentését. Kelemen Hunor azt is sérelmezte, hogy a román politikai pártok nem határolódtak el Mihai Tudose kijelentésétől.
MTI / echotv.hu
Reklám
Életmentő programról döntött a kormány
A sport és az egészséges táplálkozás népszerűsítését, a dohányzás visszaszorítását, illetve a cukor- és a szívbetegek hatékonyabb gondozását, valamint a szívinfarktusos és a stroke-os betegek minél gyorsabb ellátását tűzte ki célul a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program, amelyet december végén fogadott el a kormány.
Bár az elmúlt években érdemben nőtt hazánkban a várható élettartam – 2001-hez képest a férfiaknál több mint öt, a nőknél három és fél évvel –, a statisztikák azt mutatják, hogy a lakosság egészségi állapota továbbra is kedvezőtlen képet mutat, és jelentősen elmarad az ország gazdasági helyzete alapján várhatótól – írja a Magyar Idők. A magyarok továbbra is rövidebb, valamint rosszabb minőségű életre számíthatnak a nyugat- és közép-európai államok lakosaihoz képest.
A legtöbb haláleset továbbra is szív- és érrendszeri betegségekre vezethető vissza, annak ellenére, hogy a szívinfarktusos betegek ellátásának javulásával a keringési elégtelenségből adódó halálozás az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent Magyarországon. A kormány éppen ezért komplex beavatkozáscsomagot fogadott el, amelynek megvalósítása segítheti a keringési megbetegedések visszaszorítását Magyarországon.
A szív- és érrendszeri megbetegedések legfontosabb kockázati tényezői a magas vérnyomás, a cukorbaj, a zsíranyagcsere-betegség, valamint az ezeket előidéző elhízás, dohányzás, alkoholizmus, egészségtelen táplálkozás és mozgásszegény életmód, így a megbetegedés megelőzését célzó komplex program ezekre koncentrál.
Elsőként egy országos szabadidős testmozgásprogram megvalósítását tűzték ki célul, hogy lehetőleg minél többen mozogjanak rendszeresen. A részletek kidolgozása a 2012 és 2014 között létrehozott egészségfejlesztési irodák, valamint a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport-szövetség feladata lenne, de biztosítanák azt is, hogy országosan mindenütt elérhetők legyenek „tárt kapus” sportlétesítmények a lakosság részére is.
Az egészséges táplálkozás elterjesztését továbbra is a közétkeztetési rendelet következetes végigvitelével kívánják elérni, döntően az iskolákban. A dohányzás visszaszorítása érdekében pedig úgynevezett leszokást segítő pontok létrehozását tervezik. Az éppen akut szívinfarktust vagy stroke-ot elszenvedő betegeknél pedig egyrészt a kardiológiai és neurológiai szakellátás további fejlesztését tervezik, másrészt olyan lakossági felvilágosító kampányokat, amelyek segítenek a beteg ellátásáig eltelt idő rövidítésében.
Forrás: infostart.hu
Reklám
Soros civiljei harcba szólították Európát “a dögkórt terjesztő” Magyarország ellen
Az Európai Parlamentben lázították az uniós képviselőket a Soros György által támogatott civil szervezetek képviselői kedden Brüsszelben. A meghallgatást hazánk migrációs politikájának fő támadói, a LIBE bizottság oszlopos tagjai, Sophie In’t Velt és Frank Engel vezették. A Helsinki Bizottság magyar, lengyel és horvát vezetői, valamint a Civil Társadalom Alapítványok képviselői mint fertőző betegégről beszéltek a magyar kormányzati politikáról. Azt hangoztatták, hogy az antidemokratikus, gyűlölködő és kirekesztő szemlélet – ahogy Frank Engel fogalmazott, “obránizmus” másolódik. Már nem csak Magyarországtól, hanem Lengyelországtól és Horvátországtól is meg kell védeni Európát, s ami szerintük vészjósló, a kórral már Ausztriát is próbálják megfertőzni.
Magyarországról a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta érkezett panaszra, aki a legsötétebb diktatúrákat idéző képekkel festette le a mai “állapotokat”: “Magyarországon nincs sajtószabadság, mert kormányzati kézben van média, amit a demokrácia képviselői és a civilek elleni hadjáratra használnak, tombol a rasszizmus, a kirekesztés, a civilek elnyomása, a társadalmat gyűlöletbeszéd és gyűlöletkeltés mérgezi, amit a magyar kormány törvényekbe iktat.”
Hasonlóan vélekedett saját hazájáról Pardavi lengyel kollégája, Malgorzata Szuleka, illetve Horvátországról Ivan Novosel (Human Rights House), azzal az enyhítéssel, hogy meglátása szerint Horvátországban az előző kormány bontotta le a demokráciát, és az új kormány bűne az, hogy hat hónap alatt nem építette újjá.
A LIBE bizottság tagjai nem csak végighallgatták a saját hazájukat támadó civileket, hanem rájuk is kontráztak. A nemzeti politikát beteg demokráciaként aposztrofálták, aminek orvossága a liberalizmus. Sőt mi több, gyakorlatilag az ő meglátásuk szerint egy demokrácia csakis liberális lehet. A migráció és a kötelező betelepítés elleni kiállás, az illegális bevándorló tömegek okán vélt nemzetbiztonsági kockázat, a határvédelem, és a kvóta elutasítása ezeknek a beteg demokráciáknak a fertőző kórokozója. Hangsúlyozták, hogy mindezzel szemben csak egy széles körű európai összefogás, egy egységes fellépés lehet a megoldás. “Lehet, hogy az ő gyűlöletbeszédük a hangosabb, de mi vagyunk az erősebbek” – mondta Sohie in’t Velt, aki Orbán Viktor miniszterelnököt is megszólította a jelenlévő magyar újságírókon keresztül. Úgy fogalmazott, hogy a magyar sajtó mikrofonjai előtt is kijelenti és innen üzeni Orbánnak, hogy nem kérnek belőle s gyűlölködő politikájából Európában.
A Nyílt Társadalom Alapítványok képviselője pontokba szedve bizonygatta, mennyire intoleráns és kirekesztő, elnyomó a magyar orbáni politika, a sirámokból természetesen nem maradhatott ki Soros egyeteme, a CEU “ellehetetlenítése” sem. A hozzászólók között Michael Boni lengyel néppárti képviselő még tovább tudta fokozni, az addigra két órája tartó Magyarországra zúduló szitokáradatot. Azt mondta, ő már nem csak beteg demokráciát, hanem ébredő fasizmust lát, ami ellen minden eszközzel fel kell lépni.
Nyilván ezen eszközök egyike lehet az a 60 oldalas kiadvány, amit az EP meghallgatáson is osztogattak. A több nyelven megjelent füzet a magyar, a lengyel és a horvát demokráciára rendkívül veszélyes, gyűlöletes politikájával riogatja Európát. A kiadvány megjelenését mellesleg a Norvég Alap és a Svájci Alap támogatta.
Délután egy újabb meghallgatáson általában a demokrácia helyzete volt a téma, de természetesen az itt felszólalók is Magyarországgal és a magyar politika okozta fenyegetettségről beszéltek. Guy Verhofstadt belga liberális politikus hazánk hetedik cikkely szerinti szankcionálását sürgette. Úgy vélekedett, hogy az a fajta antidemokratikus politika, amit Magyarország képvisel, és ami “copy paste” módon terjed tovább, az unióban csak a jóból akarja kivenni a részét. Ez a politika megosztja Európát, ami mindennél veszélyesebb – vélekedett Verhofstadt.
PestiSrácok.hu (Brüsszel)
Reklám
Bocsánatkérésre kérte a román miniszterelnököt az RMDSZ ügyvezető elnöke
A magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatának visszavonására és bocsánatkérésre kérte Mihai Tudose román miniszterelnököt Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke.
Az egyik közösségi portálon tett román nyelvű bejegyzésében Porcsalmi Bálint felelőtlennek és a miniszterelnöki tisztséghez méltatlannak minősítette a román kormányfő szerdán késő este tett nyilatkozatát. Úgy vélte, hogy “a primitív és középkori viszonyokra jellemző” nyilatkozatával a miniszterelnök “leplezetlenül megfenyegette” a székelyföldi magyar közösséget.
“A miniszterelnök vagy nem tájékozott, vagy semmit nem értett meg az RMDSZ arra vonatkozó javaslatából, hogy kezdődjön őszinte párbeszéd a románokkal az autonómiáról” – fogalmazott Porcsalmi Bálint. Hozzátette: Mihai Tudose jelezheti, hogy nem ért egyet egy nyilatkozattal vagy egy politikai projekttel, “de nem küldheti akasztófára azokat, akik nem értenek egyet vele”.
A politikus arra utalt, hogy időközben a Dcnews.ro portál közzétette a miniszterelnök teljes nyilatkozatának a leiratát. Ebben azok a részek is szerepelnek, amelyek a szerda esti tévéadásban a rossz telefonkapcsolat miatt alig voltak kivehetőek. E leírás szerint a kormányfő a következőket is mondta: “Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”.
Az RMDSZ ügyvezetője azonban az állásfoglalásában a nyilatkozat egy pontatlan átiratára hivatkozott, amelyben az állt: “ha a székely zászlót felvonják az ottani intézményekre, akkor ők is ott fognak lógni a zászló mellett”.
Az RMDSZ Borboly Csabának, a szövetség Országos Önkormányzati Tanácsa elnökének a tiltakozó állásfoglalását is eljuttatta csütörtök este az MTI-hez. Borboly Románia alkotmányát idézte, melynek 6. cikkelye kimondja: az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez. “Márpedig a székely zászló identitásunk kifejezésének egyik fő eleme, amelyről nem mondunk le” – jelentette ki a politikus, aki a székelyföldi Hargita megye önkormányzatát vezeti.
A miniszterelnök a szerda esti interjúban azt is megemlítette, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar pártok felvetését, alábecsülni sem kell, de túlságosan nagy jelentőséget sem kell tulajdonítani neki. Úgy vélte, hogy az autonómianyilatkozatnak csupán az a célja, hogy román-magyar marakodással teljen el Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a centenáriumi éve.
Mihai Tudosét azzal kapcsolatban kérdezte szerdán a Realitatea hírtelevízió, hogy hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös állásfoglalást írt alá az erdélyi magyar autonómiaelképzelések összehangolásáról.
Forrás: infostart.hu
Reklám
A Hargita mondája
“Miután jól kibámultuk magunkat, miután lelkünk eltölt az élvvel, a Bélhavas tetejét tettük vizsgálódásunk tárgyává. Ennek tetőlapján több száz hold kiterjedésü, délre lejtő fennlapály terjed el, hol az örökké uralgó szél és hideg miatt csak rideg tenyészet van, az islandi lichennel vegyült mohatelepek lágy szőnyege bevonta talajon már a borsika, ezen élődi fa is csak alig arasznyira nő fel, egy egy árva virág, s néhány diszes saxifrága-telep szinezi ki az áfonyaágyaknak sürü, tömör tábláit.
Ezen egyenes felületü fennlapból az Asztalkőtől vagy ezer lépésnyire, egy kerek idomú, alólról is felötlő sziklacsucs emelkedik ki egyenesen elcsapott fennlappal. Itt volt a hagyományok szerént Béla vára, melyről a Bélhavas neve is eredne. Ugyan is midőn a világ renditő hun birodalom össze omlott, s a hóditott népek a boszú fegyverivel kezdték üldözni a hunok megmaradt töredékeit. Azok, kik e vérrel szerzett hazától megválni nem akartak, vagy ide szorulva távozni nem tudtak, s a felzúdult népek alattvalói lenni sem akartak: Erdély keleti oldalának természet által is védett rengetegjei közé vonták meg magokat, hol az őserdőktől környezett legmagasabb hegycsucsokra várakat épittettek, s függetlenségök megvédése és egymás oltalmára szövetkezvén, elhatározták, hogy midőn valamely várterület lakóit vész fenyegeti, ott lármafa gyujtatván; a többi vár lakói a megtámadottnak oltalmára siessenek.
Ezen egymással egybefüggésben, s láttani összeköttetésben lévő várlánczolatnak középpontját képezé – a hagyomány szerént – ezen a Hargita tetőn épült, legmagasabban fekvő Béla vára, honnan egész Csik, Udvarhelyszék és Erdővidék végig pillantható volt, s midőn itt vész-tűz gyujtatott fel, akkor vész fenyegette a rabonbánok honát, s mindenki fegyveresen tartozott a fenyegetett haza oltalmára sietni. E vár a hagyomány szerént még a mongol duláskor állott. Most annak semmi látható nyoma nincsen; a hegycsucs körül mindenütt nagy halom szabályszerü lapos kő halmaza hever, mi a néphit szerint a leomlott várfalak maradványa lenne.”
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
A legenda itt hallgatható meg a legendarium.ro -n!
Reklám
Dagasztás nélküli parasztkenyér!
Egyáltalán nem nehéz házi kenyeret sütni! Olyan ínycsiklandó lesz, mintha a nagymama készítette volna!
Hozzávalók:
- 530 g liszt
- 10 g friss élesztő
- 420 ml víz
- 1 kiskanál só
- (ízletesebb lesz, ha öntünk hozzá egy kis olivaolajat)
Elkészítés:
Tegyük az élesztőt kevés meleg vízbe és hagyjuk felfutni. A lisztet szitáljuk át és tegyük egy tálba, keverjük hozzá a sót és a felfuttatott élesztőt. Gyúrjuk, dagasszuk össze közepes keménységű tésztává. A tésztához még önthetünk egy kevés vizet, ha nem elég lágy. Takarjuk le a tálat egy fóliával és hagyjuk a kenyértésztát állni, szoba hőmérsékleten 2 órán át. Amikor a tészta a duplájára nő, tele lesz apró kis buborékkal. Ekkor takarjuk le a tésztát fóliával és tegyük a hűtőbe, egy éjszakára. Másnap lisztes kézzel vegyük ki a tésztát a tálból, lisztezett deszkán formázzuk meg kerekre, vagy éppen olyan gormára amilyenre szeretnénk. Előtte egy sütőformát béleljünk ki sütőpapírral és szórjuk meg egy kis liszttel. Tegyük bele a kiformált kenyértésztát és hagyjuk állni 40 – 60 percig. Mindeközben melegítsük elő a sütőt 4ooF fokra.
A megformázott kenyérre készítsünk 3 vágást, egymás mellett, majd tegyük be sülni. Egy másik tepsibe tegyünk 1,5 pohár forró vizet és tegyük be ezt is a sütőbe. Süssük a kenyeret 45 percig, majd tegyük egy tányérra és hagyjuk kihűlni.
Megjegyzés: a friss élesztő helyett használhatunk szárított élesztőt is, a fentiekben említett liszt mennyiségéhez 4 g szárított élesztő szükséges. Ez a kenyértészta hűtőben tárolható 2 hétig is.
Forrás – www.diabetika.hu
Reklám
Miért nem értjük meg egymást? X, Y és Z generációk egymás közt
Megdöbbentő és valljuk be, szórakoztató megfigyelni, hogy egy nagyobb családi összejövetelen mennyire másként viselkednek a jelenlévők, ha különböző generációkhoz tartoznak. A korábban 25 évre becsült generációváltás mára 15 évre csökkent, magyarázva ezzel az eltérő kommunikációs szokásokat, a változó párkapcsolati elvárásokat és az életről való felfogásbeli különbségeket.
Az nem újdonság, hogy a fiatalok nehezen fogadják el az idősebbek normáit, emiatt lázadónak, sokszor tiszteletlennek vélik őket az idősebbek. Ahogyan nem változott az sem, hogy a feltörekvő nemzedék számára kinyíló világ sokkal gazdagabbnak, sokrétűbbnek, színesebbnek tűnik, mint az előző generációké volt. A konfliktust általában az okozza, hogy a híd, amely összeköti a különböző évtizedekben születetteket, sokszor túl vékony, ingatag. A felek csak nézegetik egymást a túlpartról, nem tudják, hogyan létesítsenek egymással kapcsolatot. Ez még a jobbik eset, mert legalább van szemkontaktus. Ám az okostelefon vagy a tablet kijelzőjébe bújt fiatalokkal még ez a próbálkozás is komoly elszántságot igényel.
1. Ilyen az X-generáció
Az X-generáció tagjai a mai negyvenesek (kb. 1965-1979 között születtek). Félig-meddig az információs világba nőttek bele, rutinos internethasználók, de a GPS mellett még a papír alapú térképek is ott pihennek a kesztyűtartóban.
Nem ragaszkodnak a digitális kultúrához, ha munkájuk ezt nem követeli meg, ők az úgynevezett digitális bevándorlók. Személyes kapcsolataikat igyekeznek minél inkább ápolni, fontosak számukra a négyszemközti vagy társas beszélgetések, melyeket heti találkozásokkal erősítenek meg.
Az X-generáció Magyarországon a rendszerváltás idején vált nagykorúvá. A gyermekként megismert világ szabályai akkor hirtelen érvénytelenné váltak, az új világ viszont még kiismerhetetlen volt számukra.
Közösségi gyermekkort éltek, jó érzéssel töltötte el őket az összetartozás, a mainál jóval nagyobb közbiztonságnak köszönhetően gyermekként önállóbb, szabadabb életet élhettek a grundokon, a tereken. E nemzedék tagjait tartják a legmegbízhatóbb munkavállalóknak, jó csapatjátékosok, gyakorlatiasak, gyorsan reagálnak és tudják, hogy a munkáért meg kell küzdeni.
2. Az X-generáció nehézségei
Életkoruk és a felgyorsult környezet miatt közülük kerül ki a legtöbb depressziós, aki belefáradt vagy beleunt eddigi tevékenységeibe, de az újrakezdést már későinek tartja. Ugyanakkor tisztelik a felettük álló generáció szabályait, de már kevésbé hiszik el, hogy mindenki csak olyan életet élhet, amilyenbe beleszületett.
A család és a gyermekvállalás fontos cél az életükben, de már itt is megfigyelhető ennek a tendenciának a csökkenése. Szociológusok szerint ez a nemzedék lesz az első, amelynek később, ha nem gondoskodott saját magáról, akkor a pihentető nyugdíjas évek helyett az élethosszig tartó munkavállalásra kell felkészülnie.
3. Ilyen az Y-generáció
Az Y-generáció, a nyolcvanas évek gyermekei. Köztük és a tíz évvel idősebb korosztály közötti szakadék meglehetősen mély. Ha egy X-generációs férfi szerelmes levelet írna egy Y-generációs hölgynek, minden bizonnyal hiába várná a postást a válasszal, mert a lány addigra e-mailen dobná a kosarat (vagy a keszkenőt), de csak miután alaposan „kiguglizta” és a Facebook adatlapját is tüzetesen átvizsgált a levélírónak.
Majd ezt követően a hölgy részletesen beszámolna az eseményekről a blogjában, amit az Ipodján ír, s ha valamilyen szót nem tud, hogyan kell helyesen írni, akkor sem a könyvespolchoz szalad a Magyar helyesírás szabályainak 12. kiadásáért, mert az túl sokáig tartana, hanem a böngészőben keres rá.
4. Az Y generáció nehézségei
Velük kapcsolatban alakult ki a Pán-Péter szindróma elnevezés, ami arra utal, hogy aktív munkavállalóként később jelennek meg a munkaerő piacon, elvégeznek egy, két vagy több iskolát, majd utazgatnak vagy gyakorlatot szereznek.
Az Y-gyermek addig is a szüleinél marad, akik ellátják, segítik mindenben, az önálló életet nem erőltetik számára. A szüleiktől eltanult nyugalom lassúságnak tűnhet a fiatalabb generáció számára, akik már úgy nőttek fel, hogy ha nem igyekeznek megfelelni ebben az érdekvezérelt világban, akkor elvesztik egzisztenciájukat és a partvonalra kerülnek.
5. Ilyen a Z-generáció
A Z-generáció tagjai az 1996-2007 között született fiatalok. Legidősebb tagjaik mostanában érik el a felnőtt kort. El sem tudják képzelni, mit csináltak szüleik gyermekként, amikor még nem volt Play Station, okostelefon és más digitális kommunikációs eszköz. Tanulásuk, felfogásuk annyira eltér a korábbi generációkétól, hogy az oktatási rendszer sem tudja követni, és ez egyre nagyobb problémát okoz majd a jövőben.
Az ő életükben sokszor a könyvek már csak a szülők furcsaságai, ha olvasni akarnak, akkor azt is digitális platformon teszik. Internetfüggők, de ez a függőség nem egyfajta káros szenvedély, hanem alapfunkció az életükben.
6. Z-generáció = konzumcsecsemők generációja
Érzelmi kapcsolataik szegényesek, ők a jövő robotemberei – véli Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, hozzátéve: felnőtté válásuk tempója lelassult, gyakran követelőző „konzumcsecsemők”.
Nagyon megnézik, mire adják ki a pénzüket, nem halmoznak fel felesleges tárgyakat, de amit divatosnak és menőnek vélnek, azt megveszik. Csak éppen alaposabb utánajárás és mérlegelés után döntenek, mint a néhány évvel idősebbek (jobbat, olcsóbban) – ebben persze nagy segítségükre vannak a különböző appok.
Nem szabadna elfelejtenünk, hogy hamarosan ők lesznek a társadalmat irányító felnőttek és a következő generáció szülei is egyben. Gyermekeik még meg sem születtek, de már elnevezést is kaptak: ők lesznek az alfa generáció. Hamarosan rajtuk is lehet hüledezni.
Forrás: bien.hu
Reklám
Reklám
