Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén Nagyváradon az újvárosi református templomban • Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Készen állunk az együttműködésre, és jól fog járni, sőt már most jól jár a Kárpát-medencében az a nép, amelyik együttműködik a magyarokkal – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) hétfői tanévnyitóján mondott beszédében.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén Nagyváradon az újvárosi református templomban • Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A nagyváradi újvárosi református templomban tartott rendezvényen a miniszterelnök kifejtette: a magyarok megerősödése hozzájárul a Kárpát-medencében élő más népek békességéhez, és jólétéhez is. Mi készen állunk az együttműködésre, és aki együtt fog működni velünk az jól fog járni, sőt már ma is jól jár. (…) A szlovénok, szlovákok, szerbek és magyarok egymást erősítve fejlődnek, és remélem, hogy egyszer Románia is erre az útra lép majd” – fogalmazott a miniszterelnök.
Szerinte mindez annak a következménye, hogy „sikerült erős és tekintélyes európai középállammá tennünk Magyarországot”. Úgy vélte: a kettős állampolgárság, az oktatási lehetőségek bővítése, a magyar szellemi erőközpontok megerősítése, mind a felívelő magyar korszak első jelei. „Ma olyan gazdasági programok futnak szerte a Kárpát-medencében, amelyek segítik önöket, hogy szülőföldön megmaradhassanak, és boldogulhassanak” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor fontosnak tartotta, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem nevében is szerepel a keresztény és a Partium szó. Úgy vélte, az előbbi azt jelzi, hogy az egyetem kiáll az európai fősodorból már kiszorított olyan értékek mellett, mint a keresztényi szeretet, az igazságosság és a felelősség, utóbbi pedig azt a küldetést jelzi, melyet a történelem során a Partium megtestesített: „az egész nemzet megvédéséhez az egyes részek megóvásán keresztül vezet az út”. A jövő kérdéseire válaszolva kijelentette: „ma csak annyit mondhatunk, hogy minden egyes nappal szélesebb lesz az alap, amelyre a magyarok az anyaországban, önök pedig Erdélyben, a Partiumban saját jövőjüket építhetik”.
Ma már van minek nekivetnünk a hátunkat. Olyan erős a hátország, amelyről egy évtizeddel ezelőtt legfeljebb csak álmodozhattunk – tette hozzá. „Az anyaország összeszedte magát és a saját lábára állt: munka alapú gazdaság, családalapú társadalom, patrióta oktatás, és nemzeti elvű külpolitika” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor további támogatást ígért az egyetemnek. Kijelentette: csak akkor lesz magyar jövő a Kárpát-medencében, ha elkötelezett és felkészült fiatalokat sikerül a nemzet szolgálatába állítani. A magyar jövőt azok a fiatalok jelentik, akik elég bátrak ahhoz, hogy a családot, a közösséget, a nemzetet válasszák, elég merészek ahhoz, hogy a hagyományos és bevált európai értékek mellett döntsenek a mindent egynemű masszává gyúró szellemi divatirányzatok helyett” – fogalmazott.
Arra biztatta az egyetem tanárait, hogy neveljenek bátor, felkészült, és tettre kész erdélyi fiatalságot, olyan nemzedéket, amelyben lesz elég életerő, kurázsi, és nagyra törés, hogy hozzá illő, és a magyarok múltjához méltó jövőt válasszon és fel is építse azt. „Mi úgy hisszük, hogy önök fogják ismét naggyá tenni Magyarországot” – zárta nagyváradi tanévkezdő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.
A katalán kormány közzétette az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére megtartott október 1-jei függetlenségi népszavazás hivatalos végeredményét pénteken.
A katalán kormány adatai szerint a választásra jogosult 5,3 millió állampolgár közül összesen 2,28 millióan szavaztak a referendumon, ami 43 százalékos részvételi arányt jelent.
ez a leadott szavazatok 90,18 százalékát jelenti. Ugyanerre több mint 177 ezren mondtak nemet (7,83 százalék). Mintegy 50 ezer ember adott be üres szavazólapot, és csaknem 20 ezren szavaztak érvénytelenül.
A spanyol központi választási tanács korábban egyhangúlag nyilatkozatot fogadott el, amelyben “értéktelennek” nyilvánította az eredményt, és kifejtette, hogy a vasárnap történteket nem lehet népszavazásnak tekinteni, mivel célja alkotmányellenes volt, és nélkülözte “az objektivitás és átláthatóság” garanciáit. A testület megállapításait eljuttatta a spanyol és katalán kormánynak, az Európai Parlament, az Európai Tanács elnökeinek és az ENSZ főtitkárának, mások mellett.
Kedden ülésezik a parlament
Jövő kedden tart rendkívüli ülést a katalán parlament, amelyen Carles Puigdemont elnök értékeli az aktuális politikai helyzetet – döntött az autonóm parlament vezetése, amely délután hat órára hívja össze majd a törvényhozást.
A rendkívüli ülést eredetileg hétfőre tervezték, és egyetlen napirendi pontja az volt, hogy a katalán elnök az október 1-jei függetlenségi népszavazás eredményét és hatásait értékeli.
A katalán szocialista párt (PSC) az alkotmánybíróságon támadta meg az illegális népszavazásról szóló rendkívüli parlamenti ülést összehívó határozatot.
A bírói testület eljárásba vette a beadványt, és felfüggesztette a parlamenti ülést, amit így törvényesen nem lehet megtartani.
Ezt követően a katalán elnök maga kezdeménye a katalán parlamentnél keddi felszólalását, ezúttal kihagyva abból a népszavazásra utaló kifejezést.
A katalán parlament ellenzéki pátjai attól tartanak, hogy az ülésen a függetlenségi pártok a napirend módosításával az utolsó pillanatban határozatot terjesztenek be Katalónia elszakadásának kinyilvánításáról.
Carles Riera, a baloldali Népi Egység (CUP) nevű függetlenségi párt képviselője pénteken azt állította, hogy már tárgyalnak a Junts pel Sí (Együtt az igenért) katalán kormányzó pártszövetséggel a függetlenségről szóló nyilatkozat szövegéről, amelyet a katalán elnök majd felolvas a keddi parlamenti ülésen. Ezt azonban a katalán kormány részéről senki sem erősítette meg.
Ínigo Méndez de Vigo, spanyol kormányszóvivő a kabinet pénteki ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: a katalán parlament által elfogadott függetlenségi nyilatkozatnak nem lenne nemzetközi támogatása.
Megismételte a spanyol miniszterelnök korábbi kijelentését, hogy amennyiben a katalán kormány visszatér a törvényességhez, akkor készek vele a párbeszédre.
A Las Vegas-i tömegmészárlás elkövetője évtizedeken keresztül kettős életet élt – mondta csütörtöki nyilatkozatában Joe Lombardo Clark megyei seriff.
Sajtótájékoztatóján a tisztségviselő elmondta: a 64 éves elkövető, Stephen Paddock évtizedeken keresztül fegyvereket és lőszereket vásárolt, s bár környezetében zárkózott embernek ismerték, kettős életet élt, senki nem sejtette, hogy titokban titkos szenvedélyének élt, emberélet kioltására alkalmas eszközöket gyűjtött. „Életének nagy részét valószínűleg soha nem ismerjük és értjük meg teljesen” – fogalmazott Joe Lombardo seriff.
Joe Lombardo szerint nehezen hihető, hogy a fegyverarzenált, lőszereket és robbanóanyagokat Paddock egyedül vásárolta volna. A seriff hozzátette: elképzelhető, hogy valaki segített neki. Különböző hírportálokon és blogokban megjelent találgatások szerint Stephen Paddock nem az egyedüli elkövetője volt a tömegmészárlásnak. Az ezt felvetők szerint ugyanis a 64 éves férfi részben fizikailag sem volt olyan állapotban hogy automata fegyvert használjon, részben pedig a megfelelő előképzettsége sem volt meg az automata fegyverek használatához.
Lombardo seriff „zavartnak” nevezte Stephen Paddockot, de nem reagált arra a felvetésre, hogy Paddock gyógyszerek hatása alatt állt volna. A Las Vegas Review-Journal című lap ugyanis szerdán a nevadai gyógyszerellenőrző hivatal nyilvántartására hivatkozva azt közölte: a férfi júniusban nagy adag diazepam – közismertebb nevén Valium – tablettát vásárolt.
A gyógyszert depresszió ellen írják fel az orvosok, és csakis receptre kapható. A gyógyszert felíró Dr. Steven Winkler elzárkózott attól, hogy nyilvánosan kommentálja az információt. A rendőrség megerősítette, hogy Paddock levelet hagyott hátra a szállodai szobájában, azonban – mint Lombardo seriff fogalmazott – ebben nem esett szó öngyilkosságról. A levél tartalmáról a seriff nem kívánt nyilatkozni.
Megjegyezte: annak ellenére, hogy láthatóan részletesen eltervezte a tömegmészárlást, az elkövető nagyon kevés nyomot hagyott hátra. Nem ismertek politikai állásfoglalásai, nem szerepelt a közösségi média egyetlen platformján sem. „Még nem sikerült megértenünk, hogy mi lehetett az, ami ezt az embert ilyen erőszakra sarkallta” – fogalmazott Lombardo.
A USA Today című lap rendőrségi forrásokra hivatkozva csütörtökön azt írta: Stephen Paddock még augusztusban Chicagóban is szállodai szobát vett ki, ráadásul egy olyan szállodában, amely egy zenei fesztivál helyszíne mellett volt. Egyelőre nem derült ki, hogy igénybe is vette-e a szállodát. A sajtójelentés szerint elképzelhető, hogy a nevadai férfi merényletet tervezett Chicagóban. Az NBC televízió értesülései szerint Paddock Bostonban is szállodát keresett.
A chicagói és a bostoni rendőrség szóvivői jelezték: ismerik a sajtójelentéseket, és folyik a nyomozás.
A Paddock által vasárnap éjjel – egy countryfesztiválon – elkövetett tömegmészárlásnak 59 halálos áldozata és több mint 500 sebesültje volt. Csütörtökig 317 sebesült hagyhatta el a kórházat, ám 50 áldozat állapota változatlanul válságos, életveszélyes.
Donald Trump elnök és a first lady szerdán tett látogatást Las Vegasban.
A korábbi tömegmészárlásokhoz hasonlóan a Las Vegas-i is megélénkítette a vitát Washingtonban az amerikai alkotmányban rögzített fegyvervásárlás és -tartás szigorításáról. Demokrata párti vezető politikusok sürgették a törvényhozókat a cselekvésre. Donald Trump leszögezte: ennek egyelőre nem jött el az ideje.
Fotó: Fortepan
A vértanúk emlékműve Aradon 1900 körül
FERENC JÓZSEFNEK DÖNTŐ SZEREPE VOLT A MEGTORLÁSBAN
Az 1849. októberi magyarországi kivégzések miatt olyan nemzetközi felháborodás támadt, hogy I. Ferenc József császár és az osztrák kormány jónak látta egy időre felfüggeszteni a kivégzések folytatását.
Így 1849. október 25-ét követően 1850 januárjáig nem hajtottak végre újabb halálos ítéleteket. Sőt, az osztrák minisztertanács fontosnak tartotta, hogy a közvéleményt ne hivatalos közleményekkel, hanem informális módon tájékoztassák a kivégzések felfüggesztéséről, s arról, hogy ez az uralkodó akaratából történt. Az uralkodó kegyelmességének látszatát erősíthette az is, hogy 1850 májusában ő mentette fel Julius Haynau táborszernagyot Magyarország teljhatalmú katonai és politikai kormányzóságának tisztéből, s így – látszólag – ő akadályozta meg a bosszúhadjárat folytatását.
Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb, a megtorlással kapcsolatos historiográfiai vitáját Andics Erzsébet egy 1965-ben megjelent tanulmánya inspirálta. Andics a Felix Schwarzenberg miniszterelnök hagyatékában fennmaradt iratok alapján feltételezte, hogy az osztrák kormány 1849. augusztus közepén kész lett volna széles körű amnesztiát adni a magyar felkelés résztvevőinek, ha ezt Görgei elsietett fegyverletétele meg nem hiúsítja.
Andics közzétette Schwarzenbergnek azt az augusztus 15-én Ferenc Józsefhez írott előterjesztését, amelyben a magyar hadseregben szolgáló volt cs. kir. tisztek számára szabad külföldre távozást, vagy viszonylag enyhe igazolási eljárással itthon maradást s életük megkímélését javasolta megadni. Az előterjesztést az augusztus 16-i osztrák minisztertanács elfogadta, de mégsem vált valósággá. Augusztus 17-én ugyanis megérkezett az augusztus 13-i világosi fegyverletétel híre, s ezután az augusztus 20-i minisztertanács már sokkal keményebb utasításokat fogadott el. Ezen a minisztertanácson azonban nem a miniszterelnök, Schwarzenberg, hanem maga az uralkodó elnökölt.
HAYNAU DÜHÖNG
A koncepcióval kapcsolatban először Varga János és Hanák Péter fogalmazták meg kételyeiket. Katona Tamás az aradi vértanúk peranyagát közzétevő kötete előszavában szintén kifejtette, hogy Schwarzenberg előterjesztésének mindaddig semmifajta jelentősége nem volt, amíg Haynau az ezzel kapcsolatos utasítást meg nem kapta. Márpedig Haynau egészen addig a kíméletlen megtorlás szellemében járhatott el. Kosáry Domokos a Görgey-kérdésről írott monográfiájában úgy vélekedett, hogy az előterjesztést maga Schwarzenberg tette félre, amikor értesült Haynau augusztus 9-i temesvári győzelméről.
Az ördög azonban a részletekben van, s a részletek ezúttal is roppant tanulságosak. Az augusztus 17-i minisztertanács, amelynek résztvevői már ismerték a temesvári csata hírét, megjegyzés nélkül tudomásul vette Haynaunak az előző napi minisztertanácsi határozat alapján megfogalmazott utasítástervezetét. A minisztertanácson a temesvári csata – a fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint – szóba sem került. A másnapi minisztertanács nem tartotta szükségesnek bármilyen módon intézkedni a magukat megadókkal kapcsolatban. Sőt, Schwarzenberg, akinek augusztus 16-án este, a minisztertanács után már tudomása volt a magyar fegyverletételi ajánlatról, egyenesen úgy vélte, ez csak sürgeti az augusztus 16-i minisztertanácsi határozat alapján megfogalmazott utasítás mielőbbi kiadását.
Fotó: Fortepan A vértanúk emlékműve Aradon 1900 körül
Mi történhetett? Hiszen ha Schwarzenberg a magyar megadási szándék ismerete után is elküldendőnek tartotta az enyhébb igazolási feltételeket tartalmazó utasítást, s a temesvári csata hírének vétele után sem javasolta a minisztertanácsnak az utasítás félretételét, miért nem küldte el azt mégsem Haynaunak? Vajon nem a világosi fegyverletétel híre okozta-e mégis az utasítás „pihentetését”? De ha a „pihentetést” magyarázza is a Világosról érkező hír, mi magyarázza az osztrák magatartásban augusztus 17–20. között bekövetkező keményedést? Azt is tudjuk, hogy Schwarzenberg augusztus 18-án már értesült Görgei fegyverletételéről.
Ennek ellenére arról írt Gyulai Ferenc hadügyminiszternek, hogy amint választ kap a császárhoz intézett előterjesztésére, azonnal közli vele a császár által elfogadott engedményeket. A császár Bad Ischlben, augusztus 17-én kapta meg az előterjesztést, de egyelőre nem foglalkozott vele. Augusztus 18-án azonban megérkezett Görgei fegyverletételének híre, mire a császár visszaindult Bécsbe, ahová 19-én délután érkezett meg. Augusztus 20-án reggel 7 órára pedig minisztertanácsot hívott össze.
A továbbiak ismeretében egyértelmű, hogy az osztrák politikában bekövetkező fordulatot, azaz a részleges amnesztiaterv elvetését az uralkodó, I. Ferenc József személyes fellépése okozta. Az augusztus 20-i minisztertanácson Schwarzenberg felolvasta a korábbi minisztertanácsokon megfogalmazott tervezeteket, s a miniszterek „a figyelembe veendő körülmények érett megfontolása után” határoztak a keményebb rendszabályok alkalmazásáról. A császár még a minisztertanácson megadta jóváhagyását ezekhez az elvekhez, azzal a kiegészítéssel, hogy „Haynau a már meghozott ítéletek végrehajtásával várjon, míg az erre vonatkozó legfelsőbb különleges utasítások meg nem érkeznek”. Egyben utasította Schwarzenberget, hogy a fentiek értelmében fogalmazza meg a Haynaunak szóló értesítést.
A miniszterelnök még aznap megírta a minisztertanácsi határozat szövegét szinte szó szerint átvevő levelét, azzal a kiegészítéssel, hogy az uralkodó a legrövidebb időn belül várja a javaslatot, „hogy az időközben bekövetkezett megadást figyelembe véve a büntethetőségre vonatkozóan milyen kategóriákba kellene osztani a hadbírósági eljárás során azokat az egyéneket, akik a felkelésben – akár a lázadó kormány, akár a felkelő hadsereg soraiban – részt vettek, és eszerint az utasítás szerint büntetlen nem maradhatnak”.
Haynau még a szigorúbb utasítás kézhezvétele után is dühöngött – az utasítás ugyanis megakadályozta abban, hogy rögtönítélettel végezzen a kezére kerülő honvédtisztekkel, ahogy ezt eredetileg tervezte. Haynautól augusztus 27-éig nem érkezett Bécsbe felterjesztés a foglyok kategorizálásával kapcsolatban. Ezért Anton von Schmerling igazságügyi miniszter az aznapi minisztertanácson javasolta a „vezérfonalul szolgáló alapelvek” megállapítását. Úgy vélte, Haynau július 1-jei kiáltványának érvényben kell maradnia a jövőbeni átállások esetére.
„Ezeknek az eseteknek a megítélésében nincs ok az enyhítésre; reguláris magyar csapatok nincsenek már, tehát minden jövőbeni átállást rögtönítélő bíróság elé kell utalni.” A jelenleg vizsgálat alá vonandóknál el kellene egymástól választani a polgári és katonai egyéneket, és mindkét csoport számára más-más minősítést kellene meghatározni. A polgáriaknál, „mivel lehetetlen vizsgálatot indítani sok ezernyi vétkes ellen, négy kategóriát kellene meghatározni, mint a legvétkesebbeket, és ezeket a törvény teljes szigorával kellene megítélni”.
NÉGY KATEGÓRIA
E négy kategóriába tartoznak: 1.) az ideiglenes (Szemere-)kormány tagjai; 2.) az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjai; 3.) az április 14-i határozat részesei (azaz a Debrecenben ekkor jelen volt képviselők és felsőházi tagok) 4.) a forradalmi kormány kormánybiztosai. Mivel azonban e kategória tagjain kívül polgári egyének is véthettek súlyosan „őfelsége kormánya ellen, azt az általános határozatot is ki kellene mondani, hogy a törvények szigora sújtsa mindazokat a polgári hivatalnokokat és lelkipásztorokat, akik április 14-e után kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a lázadó kormány érdekében”.
Schmerling szerint a legnehezebb kérdés az, hogy „a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani minden vizsgálat alá kerülőt, vagy halálbüntetés helyett másfajta büntetést kelljen elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek”. Úgy vélte, a legvétkesebbeknek a törvény értelmében kellene lakolniuk, a többiek esetében Haynaura kellene bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk. Végül javasolta, hogy Haynau „a legvétkesebbek névsorát […] a halálos ítéletek végrehajtása előtt felterjessze, hogy meg lehessen állapítani, vajon minden egyes esetben érvényesíteni kell-e a törvények teljes szigorát vagy sem”. Az előterjesztéssel kapcsolatban senki sem tett ellenvetést, csupán Bach jegyezte meg, hogy Haynaut megfelelő hatalommal kell felruházni, „hogy a megérdemelt büntetést, ha szükséges, gyorsan végre tudja hajtani”.
Haynau augusztus 25-én kapta meg Schwarzenberg levelét az augusztus 20-i minisztertanács határozatáról. Erre válaszul augusztus 26-án hosszú, félhivatalos levelet intézett a császárhoz. Megütközését fejezte ki amiatt, hogy a minisztertanács határozata akadályozza őt az ítéletek végrehajtásában. Hangsúlyozta, hogy a lázadók megbüntetését mind a győztes hadsereg, mind a közhangulat követeli. Hová vezetett az eddigi amnesztiapolitika, azt éppen a háború mutatta meg; ha nem irtják ki gyökerestül e gaz mérges gyökereit, újra és újra felüti a fejét.
A SZIGOR HATÁRAI
Felhívta a császár figyelmét arra, hogy az oroszok állandóan hirdetik, hogy ők kegyelemért folyamodtak a császárhoz, s így akarnak maguk iránt rokonszenvet kelteni. Ha már most ezek után a császár született kegyességénél fogva érdemtelen kíméletre találná indíttatni magát, ezt sohasem őfelsége atyai kegyes szívének tulajdonítanák, hanem azt a bennük illetéktelenül felébresztett remények kielégítését látnák.
Ha ő, Haynau, szabad kezet kap, az egész világ forradalmi pártjának minden gyűlölete őt fogja érni; ő, mint őfelsége hűséges alattvalója, szívesen vállalja ezt magára, öntudata teljesen nyugodt marad, mert csak a törvény jogos szigorát engedi alkalmazni az emberiség javára. Ha azonban őfelsége az előzetesen közölt különleges utasításokkal kijelöli a szigor és a kímélet határait, akkor a gyűlölködők a szigort őfelségének fogják tulajdonítani, azok köszönete azonban, akik kegyelemben részesülnek, nem őt fogja illetni; ezt egész Európa lázadói és cimboráik a hívatlan külföldi közbenjárásnak fogják tulajdonítani.
Ez a levél adta meg a döntő lökést ahhoz, hogy a császár a kíméletlen megtorlás politikája mellett döntsön. Valószínűsíthető, hogy Ferenc József már a minisztertanácsi határozat ismeretében, azonban azt némileg átigazítva, cselekedett, amikor Haynaunak írott, augusztus 29-én kelt utasításában a fenti kategorizálás alapján három csoportba sorolta a még perbe fogandókat: 1.) az ideiglenes kormány, az OHB tagjai, az április 14-i határozat részesei és a kormánybiztosok 2.) a felkelő hadsereg minden tábornoka, még ha korábban nem is volt cs. kir. tiszt (ebbe a kategóriába a cs. kir. hadsereg kezére került tábornokok közül senki sem tartozott); 3.) az április 14. után a forradalmi kormány szolgálatában vagy érdekében „különösen kiemelkedő és veszélyes tevékenységet” kifejtett honvédtisztek, polgári hivatalnokok és lelkipásztorok.
Utasította Haynaut, hogy „a halálbüntetést csak a legbűnösebb és legveszedelmesebb egyéneken hajtsák végre”, a többiek kegyelem útján szabadságvesztéssel bűnhődjenek. Végül arra utasította Haynaut, hogy „azokról a személyekről, akiken a halálbüntetést végrehajtották, esetről esetre tegyen jelentést nekem”. Azaz ismét az uralkodó volt az, aki a kormány által előterjesztett enyhébb irányelveket megszigorította.
Mindez azt mutatja, hogy a birodalom vezetői között nem volt különösebb nézeteltérés a megtorlás szükségességéről, csak a kivitelezés módjáról. S abban, hogy 1849 augusztusától október végéig a keményebb vonal, a minél kíméletlenebb megtorlás híveinek elképzelése érvényesült, döntő szerepe volt az ifjú császárnak. Annak a császárnak, aki Haynau menesztése után is több évet várt azzal, hogy a szabadságharcban való részvételükért a Haynau bíróságai által elítéltek számára amnesztiát adjon.
Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több “rendkívül problematikus” követelményt tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete elismerte, hogy az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, azonban a Magyarországon már jelen lévő egyetemek kivonását sürgette egyes új, esetenként “túl szigorú, sőt akár indokolatlan” előírások alól.
Mint az állásfoglalásban írták, a már működő intézményekre vonatkozó új szabályok, szoros határidők és szigorú jogi következmények “rendkívül problematikusnak” tűnnek a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából”.
Ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar hatóságok számára, például az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgették azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot – emelték ki.
A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül.
Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.
“Egyértelműen pozitív”
Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek adott pénteki telefonos interjújában “egyértelműen pozitívnak” nevezte az állásfoglalást, amelyben világosan kimondták, hogy az államoknak a területükön működő külföldi intézményekkel szemben is joguk van követelményeket támasztani.
Vita egyedül abban van, hogy a Velencei Bizottság szerint ki kellene vonni az országban már korábban letelepült külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos előírásai alól, de a kormány úgy látja, hogy a magyar törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, aki Magyarországon kíván működni – mondta Palkovics, aki Kecsmár Krisztián igazságügyi államtitkárral együtt részt vett a testület pénteki ülésén.
Török Gábor is reagált Botka László bejelentésére: lemondott a miniszterelnök-jelöltségről.
“Logikus lépés”.
A politikai elemző mindössze ennyit írt a közösségi oldalán Botka László lemondásának hírére.
Botka László szegedi sajtótájékoztatóján hétfőn délelőtt azt mondta, hibázott, mert nem mérte fel pontosan, hogy a demokratikus ellenzék többsége nem győzni akar a választásokon, hanem túlélni.
Botka László döntése indoklásakor elmondta: abban is hibázott, hogy nem mérte fel kellőképpen, a “politikai maffia” mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket és alulértékelte a “Fidesz aljasságát” is.
Tankos, zombis, ketrecharcos, mindenkit elgázoló, leszorító autóversenyes videójáték vagy akár egy ártatlan háborúsdi az udvaron – hagyja a szülő, hogy a gyermeke erőszakos játékokkal múlassa az időt?
Az élőszereplős médiatartalmak által bemutatott agresszió befolyásolja leghatározottabban, hogy egy gyermek mennyire viselkedik erőszakosan – mondta Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő az InfoRádiónak.
Sok kutatás azt bizonyítja, hogy egyes videójátékok képesek a gyermekek különböző –így például koncentrációs vagy finommotorikus – készségeit fejleszteni.
„Az igazi problémát az jelenti, ha valaki átcsúszik a függőségbe”
– hívja fel a figyelmet a szakember, aki szerint az sem célszerű, ha kifejezetten megtiltjuk a háborús játékokat a gyereknek, hiszen akkor édes tiltott gyümölcs válik belőle.
Gyurkó Szilvia ugyanakkor felhívta a figyelmet arra kísérletre, amely igazolta, hogy az élőszereplős “erőszakfilmek” hatására a fiatalok agresszívebben viselkednek a rájuk bízott gyerekekkel.
Orbán Viktor rajta van Donald Trump vendéglistáján, de az amerikai elnök még türelmet kért a tervezett találkozó előtt – mondta Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete a Figyelőnek.
Az új nagykövet az interjúban kiemelte, hogy az amerikai elnöknek a találkozó előtt
először az észak-koreai válságot kell megoldania.
Szabó elmondta, hogy a nagyköveti megbízólevél átadásakor szóba hozta az elnöknek, hogy Orbán Viktor volt az első európai vezető, aki tavaly nyáron nyilvánosan kiállt Trump megválasztása mellett. A republikánus politikus tisztában volt azzal, hogy mit mondott a magyar kormányfő Tusnádfürdőn. Azt mondta Szabónak, hogy Orbánt erős, bátor embernek tartja, a magyarok pedig nagyszerűek.
Szabó László szerint az amerikaiak elismerésüket fejezik ki amiatt, hogy a magyar katonák ott vannak Afganisztánban, Irakban, Koszovóban, valamint részt vesznek a Baltikum légvédelmében. Hozzátette: Orbán Viktor már bejelentette, hogy a NATO előírásainak megfelelően a GDP 2 százalékára emelik a honvédelmi kiadások mértékét, és ezzel az USA-ban is tisztában vannak.
Szabó azt is közölte Trumppal, hogy sok közös pont van az ő és a magyar kormány politikai gondolkodása között. Jó példa erre a bevándorlás kezelése és az adópolitika kérdése.
Nem tűrhetjük, hogy egy sporteseményt gyűlöletkeltésre használjanak fel – írja a Sepsi OSK labdarúgóklub pénteki közleményében, amely leszögezi: a következőkben „határozottan fellépnek” minden sportszerűtlen, rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulással szemben.
A sepsiszentgyörgyi együttes főtámogatója, Diószegi László ezzel többek között a csapat legutóbbi, brassói mérkőzésére utalt, amelyen a Sepsi OSK a bukaresti FCSB együttesét fogadta. Diószegi kijelentette: nem tűrheti, hogy egy sporteseményt egyesek gyűlöletkeltésre használjanak fel. „Az utóbbi időben rendszeressé vált, hogy az ellenfél szurkolói azt skandálják, hogy a magyarok hagyják el az országot, legutóbb pedig a FCSB szurkolói egy hatalmas transzparenssel érkeztek, amelyen azt írta: Nektek Románia nem az otthonotok. Menjetek innen! Számunkra teljesen elfogadhatatlan ez a magatartás, a továbbiakban nem tűrünk meg ehhez hasonlót, és minden esetben határozottan reagálunk majd. Megjegyezzük, hogy saját szurkolóink mindig is sportszerűen biztatták a csapatot. (…) Köszönjük mindazoknak, akik civilizált magatartást tanúsítottak a lelátókon” – írja a Diószegi László által egy sajtóértekezleten felolvasott közleményben.
Răzvan Burleanu, a Román Labdarúgó-szövetség elnöke egy, a témával kapcsolatos pénteki eseményen bejelentette, hogy a szövetség év végéig kidolgoz egy magatartási kódexet, amely szankciókat irányoz elő mindazoknak, akik diszkriminatív, rasszista vagy idegengyűlölő kijelentéseket tesznek.
Az eseményen jelen volt Cristian Jura államtitkár, a Diszkriminációellenes Tanács vezetőségi tagja is, aki azt nyilatkozta, hogy amióta a zömmel magyarokból álló szurkolótáborral rendelkező Sepsi OSK bejutott az I. ligába, megszaporodtak a rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások a romániai stadionokban.
Kertészkedem mélán, nyugodtan, Gyümölcsfáim közt bíbelek; Hozzám a tiszta kék magasból Egyes daruszó tévelyeg; Felém a kert gyepűin által Egy gerlice búgása hat: Magános gerle a szomszédban – S ifjú nő, szemfödél alatt.
Kevés ember jő látogatni, Az is csak elmegy hidegen: Látszik, hogy a halott szegény volt, Szegény s amellett idegen. Rokonait, ha van rokonja, Elnyelte széles e világ; Nem nyit be hozzá enyhe részvét, Legföljebb… a kiváncsiság.
Műhely körül a bánatos férj Sohajtva jár, nyög nagyokat; Ide fehérlenek deszkái, Épen azok közt válogat. Amaz talán bölcső leendett, Menyegzős ágy eme darab: Belőlük elhunyt hitvesének Most, íme, koporsót farag.
Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; Ha nő szegény, az életkönyvből Nehéz első betűt tanul! Ölében rázza egy cselédlyány, Duzzogva fel s alá megyen: „Sirj no, igazán sirj!” kiált rá, S megveri, hogy oka legyen.
Kertészkedem mélán, nyugodtan, A fák sebeit kötözöm; Halotti ének csap fülembe… Eh, nékem ahhoz mi közöm! Nem volt rokon, jó ismerős sem; Kit érdekel a más sebe? Elég egy szívnek a magáé, Elég, csak azt köthesse be.
Közönyös a világ… az élet Egy összezsúfolt táncterem, Sürög-forog, jő-megy a népség Be és ki, szűnes-szüntelen. És a jövőket, távozókat Ki győzné mind köszönteni! Nagy részvétel, ha némelyikünk Az ismerőst… megismeri.
Közönyös a világ… az ember Önző, falékony húsdarab, Mikép a hernyó, telhetetlen, Mindég előre mász s – harap. S ha elsöpört egy ivadékot Ama vén kertész, a halál, Más kél megint, ha nem rosszabb, de Nem is jobb a tavalyinál.
A múltheti életmódban egy könyvből idéztünk, Sorsdöntő találkozások – Szülők és gyermekek c. kötetből. Nem új könyv, sokan ismerhetik, hisz az egykori Mesterkurzus sorozat egyik legnépszerűbb kiadványa volt. Évek óta nem volt kapható, átszerkesztve és két szerző új írásaival kibővítve jelenik meg újra. A szerzők: Ranschburg Jenő, Popper Péter, Vekerdy Tamás, F. Várkonyi Zsuzsa, Orvos-Tóth Noémi. Ők öten közösen szerkesztették, és ebből most folytatjuk az idézeteket, ezennel is remélve hogy fölkeltjük az önök érdeklődését e könyv iránt.
Nekem nem sikerült, de neked összejöhet!
Van a szülő-gyerek viszonynak egy rendkívül fontos motívuma, amely meghatározza, hogy milyen is lesz ez a sorsdöntő találkozás. Vajon mit akar a szülő? Hozzászabni a gyereket a saját elveihez, gondolataihoz, vágyaihoz? Vagy azt próbálja segíteni – mert azt szeretné –, hogy a gyerek azzá legyen, aki? Másképp fogalmazva: tudja-e a szülő élvezni a különböző gyerekeit? Mert ha testvérek születnek – még akkor is, ha ikrek –, mindegyik más, természetesen. Képes-e a szülő arra, hogy valamilyen örömöt jelentsen számára az, hogy az egyik ilyen, a másik olyan? Vagy neki van egy elképzelése, amit csak az egyik gyerek tölt be? Az ’ügyes’, az ’gyors’, az ’okos’, a másik meg ’olyan kis szerencsétlen’, mindig mosolyog, jól érzi magát, na de ’semmire sem jut’? (Egyébként tudjuk, hogy az életben nemegyszer ő lesz a sikeres, akit az apa esetleg lenéz, mert ’egy szöget nem bír beverni’. De lehet, hogy bár sikeres lesz, sérülni fog attól, hogy az apa őt így megvetette. Vagy éppen: nem tudja kibontakoztatni, amit magával hozott, éppen az apai szuggesztió miatt – ’te semmire se vagy jó’, csak mert más, mint amilyennek az apa szeretné…) Szóval: mit akar a szülő? Van-e egy elképzelése, hogy az ő gyereke milyen legyen, mit higgyen, mit valljon, mihez csatlakozzon – ahhoz, amihez ő, természetesen! –, vagy pedig arra törekszik, hogy okosan megadott szabadsággal önmagát tudja kibontakoztatni? (Vekerdy Tamás)
Olyan vagy, mint az anyád! Mintha az apádat látnám!
A cserbenhagyott partnerek nem ritkán azzal próbálják csökkenteni fájdalmukat, hogy leértékelik az őket elhagyó társat. Akár egész szélsőségesen. Férfitől is hallottam már ilyenfajta sárba tipró szidalmat, de nőkre jellemzőbb, hogy szörnyetegként mutatják be volt partnerüket. Az elhagyott nő vagy férfi legfeljebb majd csak jövőbeli kapcsolataiban szenvedi meg, hogy a kudarcból nem vont le semmilyen rá vonatkozó tanulságot – de a gyerekei? Hogyan érinti majd az ő valóságérzéküket ez az angyal/ördög szerepábrázolás? Ők biztosan nagy árat fizetnek anyjuk vagy apjuk öngyógyító kísérletéért. Milyen terhet rak rájuk ezzel a gyűlölettel a velük élő szülő (általában az anya)? Először is: ha nem akarják a kegyeit elveszíteni, kénytelenek lesznek azonosulni vele, elfogadni álláspontját. Igen, apámnak nagy bűnei vannak, apám egy selejt. Hogy lánygyerekről vagy fiúgyerekről van-e szó, az következményében ’csak’ annyiban más, hogy saját nemét kell-e ezáltal gyűlölnie, vagy az ellenkező nemet. Egyik rosszabb, mint a másik… Hogyan tud valaki harmóniát megélni saját párkapcsolatában, ha abban nőtt fel, hogy férfiként nem szabad olyanná válnia, mint alig ismert legfőbb férfimintája, az apja, illetve, hogy nőként nem szabad bíznia a férfiakban? Az Olyan vagy, mint apád!, Nahát, ez pont olyan, mintha apád mondta/tette volna! jól ismert mondatok az ilyen családokban. Ebben a megbélyegzésben pedig az is benne van, hogy ’valami veled sincs rendben, nemcsak apáddal…’ (F. Várkonyi Zsuzsa)
Minden a családfám miatt van!
A tapasztalatok szerint a titkok és elhallgatások megkötik pszichés energiáinkat, és akár generációkon át súlyos teherként akadályozzák fejlődésünket. A feldolgozatlan traumák visszatérnek. Épp ezért önismereti munkánk fontos része a történetünk feltárása. A családfa felrajzolása után kirajzolódhatnak a generációkon átívelő hasonló sorsok, ismétlődően megjelenő betegségek, válások, veszteségek. A családfa a múltunk regénye, és ahogy végighaladunk rajta, érdemes minden ősünknél elidőzni s feltenni a kérdést, mit üzen nekünk az életével? Sokféle választ kaphatunk, de mind formálta a sorsunkat. Ám a családfa talán legfontosabb ajándéka, hogy meglátjuk benne a szüleink gyerekkorát. Ilyenkor kiderül, hogy ők, akiktől egykor az életünk függött, akik hatalmasnak és tévedhetetlennek tűntek, valamikor maguk is a szüleiknek kiszolgáltatott gyerekek voltak. Gyerekek, akik talán sosem kapták meg a feltétel nélküli elfogadást. A szüleinkhez fűződő kapcsolatunk sokkal érettebbé válik, amikor ezt felismerjük. (Orvos-Tóth Noémi)
Ranschburg Jenő – Popper Péter – Vekerdy Tamás – F. Várkonyi Zsuzsa – Orvos-Tóth Noémi: Sorsdöntő találkozások – Szülők és gyermekek
A mai Szólásmondásunkban egy igen ismert és gyakran használt szólásnak az eredetét keressük. Bizonyára önök között is megesett, hogy azt mondta dühében, Szíjat hasítok a hátadból, vagy megérdemelné hogy szíjat hasítsanak a hátából. Erre a szólásra próbálunk rávilágítani, O. Nagy Gábor mi fán terem című könyve segítségével. Elmondja Csibi Lóránd
