Kezd körvonalazódni a New York-i gázolásos merénylet elkövetőjének háttere; az üzbég származású férfi egy éve tervezett merényletet – mondta az M1 aktuális csatorna tudósítója New York-ból a csütörtök esti Híradóban.

Kedden egy kisteherautó forgalmas bicikliútra hajtott Manhattan délnyugati részében, több embert elgázolt, majd egy iskolabusszal ütközött. A támadásban nyolcan meghaltak és több mint tízen megsebesültek.

A 29 éves üzbég elkövetőt, miután éjjel megműtötték, kihallgatta a rendőrség. A NBC csatorna korábban azt közölte: Sayfullo Habibullaevic Saipov nemcsak nem bánt meg semmit, hanem dicsekvően szólt a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet nevében elkövetett akciójáról.

Az M1 tudósítója a Híradóban azt mondta: a tettes Üzbegisztánban könyvelőként dolgozott a szállodaiparban, 2010-ben – vízumlottó révén állampolgárságot kapva – költözött az Egyesült Államokba. Először Ohióban apja barátjához ment, s szeretett volna szakmájában elhelyezkedni.

Viszont nem volt, aki segítette volna, angoltudása sem volt megfelelő. Otthonából ki kellett költöznie, vállalkozó lett, sofőrként kezdett dolgozni. Államról államra költözött, „nem találta a helyét” – fogalmazott a tudósító. Feleségül vett egy szintén üzbég származású nőt, akitől három gyermeke született.

Lukóczki Gábor kifejtette: miután a férfi élete nem úgy alakult, ahogy tervezte, a vallás felé fordult, s elkezdett radikalizálódni, három éve szakállat is növesztett. A tudósító szerint ismerőseinek arról kezdett beszélni, hogy hazaköltözik, mert az Egyesült Államok „nagyon unalmas”. Egy éve tervezte merénylet elkövetését – mondta az M1 tudósítója.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám

Magyarország és Lengyelország is otthont adna a Franciaországban található, Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobornak, amelynek keresztjét egy francia bírósági határozat szerint el kell távolítani. Rétvári Bence lapunknak kifejtette: az identitásnélküliség nem identitás. Az államtitkár hozzátette: ha egy közösség elfelejti a gyökereit, úgy rövid időn belül egy másik kultúra jelenik meg az üres helyen.

Belpolitikai viszályból határokon átnyúló diplomáciai ügy kerekedett abból, hogy a francia Államtanács október 25-én elrendelte a kereszt eltávolítását Szent II. János Pál pápának az északnyugat-franciaországi Ploërmel város főterén álló emlékművéről. A közigazgatási legfelső bíróság szerepét betöltő Államtanács az egyház és az állam szétválasztásáról rendelkező 1905. évi törvényre hivatkozva – amely tiltja vallási szimbólumok köztereken való kihelyezését – úgy határozott: Zurab Cereteli orosz szobrász alkotásáról hat hónapon belül el kell távolítani a keresztet, különben az egész emlékművet elbontják.

A bretagne-i települést továbbá 3000 euró megfizetésére kötelezték: meg kell térítenie a Szabadgondolkodók Nemzeti Szövetsége nevű humanista szervezet perköltségeit, amely szervezet korábban sikeresen lobbizott betlehemi jászolok felállítása ellen. A nyolc méter magas pápai emlékmű 2006-os felavatása óta társadalmi vita tárgya Franciaországban. Míg jobboldali politikusok a keresztény gyökerek kiirtására tett törekvések közé sorolták a bírósági döntést, a francia katolikus püspöki kar kiegyensúlyozott ítéletről beszélt.

Patrick Le Diffon polgármester közölte: nem akar vallásháborút szítani, kompromisszumos megoldásként ezért magántulajdonba adná a közterületet, ahol az emlékmű áll. Mint mondta, a kereszt már tizenegy éve képezi a város részét, és nem zavarja a helyie­ket, sőt vonzza a turistákat.

Terve meghiúsulása esetén Lengyelország és Magyarország is kész új otthont adni az emlékműnek, illetve a keresztnek. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök minapi közleményében figyelmeztetett: a politikai korrektség diktátumai a kultúránk számára idegen értékeket népszerűsítenek. Mint mondta, Szent II. János Pál egy nagyszerű lengyel és nagyszerű européer volt, a kereszténység és az egyesült Európa jelképe, a róla készített szobrot „meg kell menteni a cenzúrától”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: a magyar kormány állja a felmerülő költségeket és vállalja az adminisztrációs terheket annak érdekében, hogy az eltávolításra ítélt keresztet Ploërmel városából Magyarországra lehessen szállítani, amennyiben a franciaországi település vezetése hozzájárul ehhez. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy Európa jövője szempontjából elképesztően káros minden olyan döntés, amely képmutató módon a toleranciára hivatkozva a kereszténység visszaszorítására irányul és keresztény szimbólumok eltávolítását rendeli el.

– Nyugat-Európában a média és a politikai elit befolyásos része nem meri felvállalni keresztény gyökereit, ezért óriási identitásválság alakul ki. Józan ésszel fel nem fogható, hogy kit zavar II. János Pál pápa szobra egy kereszttel. Az identitásnélküliség nem identitás. Ha valaki elfelejti a gyökereit, akkor a helyére rövid időn belül egy másik kultúra lép. Az európai életforma alapja a kereszténység és annak emberszemlélete. Aki a keresztény alapú kultúrát megtagadja, az európaiságot ássa alá – nyilatkozta lapunknak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

A keresztet a budaörsi Szent Benedek Általános Iskola és Középiskola fogadná be. – Felháborított bennünket a francia Államtanács döntése. Kollégáimmal együtt gondolkodva azt a felajánlást tettük, hogy iskolánk befogadná a keresztet. Miután a hét végén a 777blog.hu-n megjelent az erről szóló írásom kivonata, felkerestek bennünket a külügyminisztérium­ból, hogy a ploër­meli polgármesternek írt levelemet a párizsi magyar nagykövetség segítségével eljuttatják a címzettnek. Felajánlásom kedden érkezett meg Ploërmelbe, választ egyelőre nem kaptunk – mondta a Magyar Időknek Czuczor Gergely igazgató, a budaörsi tanintézet vezetője. Arra a kérdésünkre, hogy lát-e tendenciát arra vonatkozóan, hogy Nyugat-Európa fokozatosan kitaszítja magából a keresztény értékeket, azt mondta: „Európa eddig csöndesen hallgatott. Merész kiállás egészen addig nem volt a kereszténységünk védelmében, amíg a visegrádi országok – élén a magyar kormánnyal – fel nem emelték szavukat. A keresztény műveltség kétezer éves fundamentuma kontinensünknek. Enélkül nem létezne Európa.”

– Az ominózus, 1905-ben született francia törvényt a harmadik köztársaság idején fogadták el, amikor még élt a katolikus egyházzal szembeni revans az állami eszmeiségben. A társadalom egy modern állam kiépítésére vágyott, és akadályt látott a dogmatikus vallási tanokban – mondta a Magyar Időknek Cseke Bence külpolitikai elemző. – A törvény az államot és az egyházat szisztematikusan, szigorúan elválasztotta egymástól úgy, hogy azok nem szólhatnak bele egymás ügyeibe, ám a mai Franciaországban ez inkább akadály, mintsem előny, hiszen a törvény nemcsak a többségben lévő keresztények, hanem a kisebbségi vallási közösségek államhoz való viszonyát is befolyásolja. Márpedig az elmúlt évek terrortámadásai után a francia politikai elit a radikális hitszónokok kiszorítása érdekében egyre inkább államilag szabályozná az imámképzést – hangsúlyozta a szakértő.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám