A jövő évi parlamenti választás tétjéről, a világrend változásáról és az új francia elnök Európával kapcsolatos elképzeléseiről is beszélt Orbán Viktor a kötcsei polgári pikniken – mondta szombaton az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

• A miniszterelnök kiemelte határaink megvédését, és a közbiztonság fenntartását
• Ismertette a NATO számításait az elkövetkezendő évek újabb migránsáradatáról 
• Előadásában a kormányfő az új francia államfőnek a héten megjelent nagyinterjújáról is beszélt

Ismertetése szerint a kormányfő az elmúlt hét év eredményeinek megvédését nevezte a következő választás tétjének; ezek között

kiemelte az ország határainak megvédését a sokak által támadott határkerítéssel együtt, a családok és a munkahelyek biztonságának megőrzését és a közbiztonság fenntartását.

A kormányfő beszélt arról a NATO köreiben publikált számításról, amely szerint

2020-ig 60 millió migráns kelhet útra Afrikából, túlnyomó többségük Európa irányába.

Orbán Viktor előadása a nemzetközi ügyek széles körét ölelte fel, beszélt a világrend megváltozásáról, az Európa előtt álló feladatokról, és hosszan értekezett az új francia államfőnek a héten megjelent nagyinterjújáról is.

Emmanuel Macronnak a Le Point-ben kifejtett gondolatai helyenként egyezést mutatnak Magyarország érdekeivel, ugyanakkor az interjú számos megállapításával vitába szállt Orbán Viktor.

A külpolitikai realizmus szükségességével, a nyugat válságjelenségeinek leírásával például teljes mértékben egyetértett a miniszterelnök, ahogy azzal a megállapítással is, hogy az európai alapelvek tiszteletben tartásával ki kell javítani azokat a hibákat, amelyek miatt ma Európa rosszul működik – mondta Havasi Bertalan sajtófőnök.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám

A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

• A bíróság ezzel veszélyezteti Európa jövőjét és biztonságát
• A döntés kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett
• Ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótákat az EU „átadja a múltnak”
• A bizottság csak az illegális bevándorlók befogadását támogatja
• A döntés megbontotta az EU intézményeinek egyensúlyát

Szijjártó Péter hangsúlyozta, „az igaz csata csak most kezdődik el”,

Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.

A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született,

„a politika megerőszakolta az európai jogot”.

A döntés – az alapszerződésekkel ellentétesen – kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett.

Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot

– közölte Szijjártó Péter.

Mint mondta, ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótákat az EU „átadja a múltnak”, hiszen ez sikertelen válasz az illegális bevándorlásra: a határozat szeptember 26-ai lejárta előtt néhány héttel a célszám 25 százalékát sikerült csak befogadni.

A külügyminiszter kijelentette:

Magyarország továbbra is teljesíti a schengeni kötelezettségeit, megvédi a schengeni övezet és az EU külső határát.

Eddig ennek minden terhét egyedül vállalta az ország, és szolidáris azokkal a nyugat-balkáni országokkal, amelyek szintén védik a határaikat – mutatott rá. Hozzátette: a bizottság viszont csak az illegális bevándorlók befogadását támogatja, a határvédelem ügyét nem.

Kérdésre elmondta:

Magyarország számít visegrádi partnerei szolidaritására az ügyben.

MAGYARORSZÁG ÚJABB JOGI CSATÁROZÁSOK ELŐTT ÁLL

A sajtótájékoztatón Trócsányi László igazságügyi miniszter is arról beszélt, hogy Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Azt mondta, sajnálják, hogy

a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését,

és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit.

Szavai szerint a döntés megbontotta az EU intézményeinek egyensúlyát: annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje.

Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia – mondta.

Trócsányi László hangsúlyozta, hogy

a bíróság érvelése nem meggyőző, és az „európai mainstream” alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna

– mondta.

Megjegyezte: nehezen elfogadható álláspont, hogy 2015-ben nem volt migrációs szükséghelyzet.

A tárcavezető kijelentette:

a bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban új szempontokat hoznak elő.

Trócsányi László azt is mondta, hogy fennáll a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának, amit Magyarország nem tart elfogadhatónak, más úton kell járnia Európának.

Kérdésre Trócsányi László közölte:

az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben.

 

A KÖVETKEZŐ UNIÓS CSÚCSON TALÁLKOZIK A MAGYAR ÉS A HOLLAND MINISZTERELNÖK

Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre elmondta: a magyar-holland kapcsolatok ügyében, amit lehetett, elrendeztek, a miniszterelnökök pedig a szeptember végi tallinni uniós csúcson „váltanak néhány szót”.

Szintén kérdésre, azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint Azerbajdzsán 2012 és 2014 között 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött befolyásos külföldi tisztségviselők és szervezetek támogatására, a külügyminiszter azt mondta: remélhetőleg a vizsgálatok mielőbb kiderítik, mi történt. Közölte:

visszautasít minden sejtetést, amely a magyar külpolitikai döntések és valószínűleg nemzetközi bűncselekmények közötti összefüggésekre vonatkozik.

Elfogadhatatlan politikusok és újságírók lefizetése akár Európában, akár máshol – hangsúlyozta.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám

Lezárult a kvótaper: az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák keresetet. Habár számíthattunk rá, a döntés egy gyomorszájon rúgással ér fel.

Ha egy pillanatra félretesszük a dühünket, érdemes feltenni a kérdést: mit nyer azzal Brüsszel, hogy ragaszkodik ehhez az őrültséghez? Mire jó a kötelező betelepítési kvóta rendszere?

1. A bevándorlók kvóták szerinti elosztásának rendszere, a kényszerbetelepítés nem működik. Habár próbálják úgy lefesteni a helyzetet, mintha csak Magyarország és Szlovákia akadályozná a kvótarendszer életbe lépését, valójában a többi uniós tagállam is szabotálja annak működését – csendben, a háttérben maradva. Mindeddig a szétosztásra ítélt migránsok töredékét sikerült átcsoportosítania Brüsszelnek. Az Európai Bíróság tehát egy nem működő – így gyakorlatilag nem is létező – rendszert védelmez.

2. Elvi kérdést csinálnak saját elvtelenségükből. Brüsszel és a liberális elit szerint a migráció minden szempontból – gazdasági, társadalmi és morális oldalról egyaránt – jó a befogadó országoknak. Akkor miért van szükség szolidaritásra a tagállamok között? Miért kell elköltöztetni a migránsokat Olaszországból és Görögországból? És miért nem kapkod értük a többi tagország? Világos, hogy valójában egy probléma szétterítéséről van szó.

3. Brüsszel a kvótarendszerrel bizalmatlanságot kelt az Európai Unió tagállamai között. Szembefordítja egymással a kvótában érdekelt (Olaszország, Görögország) és abban ellenérdekelt államokat. Aszimmetrikus elvárásokat fogalmaz meg és önkényesen nyújt vagy nem nyújt támogatást az egyes országoknak az Unió külső határainak védelméhez. Ezzel több kárt okoz, mint hasznot.

4. Az EU a betelepítési kvótával „keménykedik”, de közben csak saját erőtlenségét demonstrálja. Az Európai Bíróság hozott egy döntést, amit nem fog tudni betartatni. Hiszen nyilvánvaló, hogy amíg a jelenlegi kormány van hatalmon Magyarországon, addig egyetlen bevándorlót sem fognak kényszerből az országba telepíteni. De – ahogy korábban is említettem – a többi tagállam is vonakodva hajtja végre a kvótarendszer utasításait.

5. Brüsszel szembemegy az Unió szellemiségével, és ez az EU széteséséhez vezethet. Olyan intézkedést kényszerít rá a tagállamokra, aminek a jogi alapja is kérdéses, és ami látható ellenállásba ütközik számos ország és az európai lakosság részéről. Brüsszel az elképzelését csellel, majd erővel nyomja le a nemzetállamok torkán, és a migrációs krízis kezelésének más lehetőségeit egyszerűen lesöpri az asztalról. Konszenzus helyett az erő nyelvén beszél.

Mindezek fényében Brüsszel keménykedésének semmi értelme. Ráadásul, még ha sikerülne is szétosztani az Unióban 120 ezer bevándorlót – megoldódna bármi is? Nem. Az elmúlt években nem százezer, hanem több millió migráns érkezett Európába, jelentős részük illegálisan, így nem is tudjuk hol, melyik országban tartózkodnak. És ne legyen kétségünk: még többen fognak jönni. Tegyük fel a kérdést újra: mi értelme van 120 ezer bevándorló szétosztását ráerőltetni a tagállamokra?

Brüsszel tervét akkor érthetjük meg, ha nem úgy tekintünk rá, mint egy szakpolitikai kérdésre a sok közül, hanem mint Brüsszel legfontosabb politikai akaratára. Ennek a merev ragaszkodásnak csak akkor van értelme Brüsszel szempontjából, ha a kvóták szerinti szétosztás permanens rendszerré válik. Vagyis, ha nem csak 120 ezer migráns kerül szétosztásra, hanem a bevándorlókat folyamatosan, éveken át terítik szét az országokban. Ez pedig nem más, mint a nemzetállamok megtörésének eszköze.

Brüsszelnek tehát egy célja van a kvótával: hogy összemorzsolja a nemzetállamokat. Erről szól a Soros-terv. Minden más mellébeszélés.

(Kép forrása itt.)

Forrás: mozgasterblog.hu

Reklám

Úgy tűnik, a szeptemberi iskolakezdést jelző csengő hangjára a választási készülődés is magasabb fokozatba kapcsolt.

Gulyás Márton például útjára indította a választási rendszer átalakítását célzó hazárdjátékát, amelynek a voksolás előtt néhány hónappal semmi értelme nincs, hiszen ők lennének a legjobban felháborodva, ha történetesen a kormánypártok akarnák megváltoztatni a feltételeket. Borítékolhatóan összehívnák az ENSZ közgyűlését is. Arra mindenesetre jónak tűnik a kódoltan sikertelen akció, hogy előre hivatkozási alapot teremtsen az utcai balhékra, az általuk békésnek hirdetett, de ki tudja, hová fajuló híd-, út- és épületfoglalásokra, mindenért a kormányt téve felelőssé.

Nem véletlen, hogy hosszú idő után először ez az eleve elvetélt kezdeményezés tudta egy színpadra állítani valamennyi balliberális párttöredék elnökét. Nem kell azonban túlságosan komolyan venni az együttes megjelenést. A nagy összeborulás még várat magára. Az ősz beköszöntével is inkább tovább folyik a helyezkedés, az erőfitogtatás, a pozíciófoglalás az osztódással szaporodott kommunista utódpárt maradványaiban.

A Jobbik megmaradt szimpatizánsai elhűlve bámulják a jobbján vizslakölyköt, balján iromba macskát tartó pártelnököt, amint teliholdkor vérfarkas helyett idétlen Mórickává változik, akinek mindenről a bér-unió jut eszébe, jelentsen az bármit. Egy azonosíthatatlan lény közben teleplakátolta az országot ezzel a Brüsszel által is értetlenül fogadott ötlettel. Vona Gábort azonban láthatóan teljesen hidegen hagyja, hogy vagy ki akarják énekelni szájából a sajtot, vagy súlyos milliókkal támogatják őt a háttérből. Pedig a politikai árat mindenképpen ő fizeti meg, bármelyik verzióról hull is majd le a lepel.

Ebben a szövegkörnyezetben, mondhatni: ricsajban tartotta meg a Fidesz és értelmiségi holdudvara a szokásos őszi politikai évadnyitóját Kötcsén. A fentiek alapján világosan értelmezhető Orbán Viktor kormányfő azon kijelentése, miszerint belföldön érdemi kihívó nincs, ellenben külföldről sok minden jöhet még, ami érdemben veszélyeztetheti a hét év kormányzás eredményeit, az ország stabilitását.

Mivel a nemzeti oldal még jól emlékszik a 2002-ben bekövetkezett rémálomra, senki nem veheti félvállról az elkövetkező időszakot. Az utóbbi időben többször is megtapasztalhattuk, hogyan teremt káoszt bárhol, hogyan dönt meg neki nem tetsző kormányokat a globalista háttérhatalom, amely ugye nincs is, hogyan rejtik humanitárius vagy jogvédő akciók mögé a nyilvánvaló beavatkozást a nemzetek életébe olyan szervezetek, amelyeket egy filantróp jelmezbe bújt gátlástalan spekuláns pénzel, akinek persze soha semmihez nincs köze.

Ezért nem túlzás, amikor Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetője szerint eddig nem használt eszközöktől, például utcai zavargások kirobbantásától sem riad majd vissza a Soros kottájából játszó hazai ellenzék.

Kötcse legfontosabb üzenete tehát, hogy meg kell védeni a kerítést, amely nemcsak bennünket, hanem egész Európát védi az illegális bevándorlás minden súlyos következményétől. Hozzon kvótaügyben bármilyen ítéletet a bíróság, hazudjanak erről bármit is a kevert népességű Európai Egyesült Államok elmebeteg hívei.

És meg kell védeni a családtámogatási rendszert, azt a gazdaságpolitikát, amely egyre több munkahelyet, egyre kevesebb munkanélkülit, fokozatosan emelkedő béreket, a csőd fenyegetése helyett minden nappal egy kicsit reménytelibb életet eredményezett. Ezt akarják elvenni, ezt próbálják majd elhazudni, akiknek most minden rossz, és minél rosszabb, annál jobb.

A szüret a politikai szezonnal együtt elkezdődött. De koccintani csak nyolc hónap múlva érdemes!

Forrás: magyaridok.hu

Reklám