Az Oscar-díjra nevező bizottság keddi ülésének döntése értelmében Magyarországot a 2017. évi „legjobb idegennyelvű film” kategóriában Enyedi Ildikó Berlinale Arany Medve-díjas Testről és lélekről című filmje képviseli.
Foto:
Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövőre 90. alkalommal átadandó Oscar-díjakra az idegennyelvű film kategóriában minden ország nevezhet egy filmet azok közül, amelyeket 2016. október 1. és 2017. szeptember 30. között mutattak be hazai moziforgalmazásban.
A magyar nevezettről döntő testületben a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai – Havas Ágnes Filmalap igazgató, Kálmán András forgalmazási szakember, Kovács András Bálint egyetemi oktató és Andy Vajna kormánybiztos – mellett Divinyi Réka forgatókönyvíró, Goda Krisztina rendező és Sándor Pál rendező-producer vett részt – közölte a filmalap.
A 18 év után új nagyjátékfilmmel visszatérő Enyedi Ildikó Testről és lélekrőlcímű alkotása a világpremierje alkalmával, februárban elnyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét, sőt a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) a díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is. Majd júniusban – első magyar filmként – elhozta a Sydneyi Filmfesztivál fődíját, az amerikai fesztiválpremier a szeptember 7-én kezdődő nagy presztízsű torontói filmfesztiválon lesz.
A fanyar humorú szerelmesfilm története során két zárkózott ember az álmaikban szarvasként találkozik. A Testről és lélekről női főszereplője a Katona József Színház színésznője, Borbély Alexandra. A férfi főszereplő Morcsányi Géza színházi dramaturg, a Líra Kiadói Csoport igazgatója, aki húsz évig vezette a Magvető Könyvkiadót. A filmben szerepel még Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin.
Enyedi Ildikó filmjét a hazai mozikban márciusban mutatta be a Mozinet, és mindezidáig már mintegy 2400 vetítésen
több mint 77 ezren váltottak rá jegyet.
Amerika leghíresebb filmes megmérettetésén az országok hivatalos nevezései (entry) közül az Amerikai Filmakadémia képviselői választják ki január elején az öt jelölt játékfilmet (nominee), amelyek végül a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek. A jelöltek listáját jövő január 23-án hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására március 4-én kerül majd sor Los Angeles-ben.
Elképzelhető, hogy valóban hidrogénbombát robbantott Észak-Korea, az azonban kétséges, hogy egy ilyen robbanófejet ballisztikus rakétára tudnának szerelni a kommunista országban – mondta az InfoRádiónak a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője.
– A 2016 szeptemberi utolsóhoz képest tízszer nagyobb volt ez a robbantás. A 120 kilotonna olyan szint, amikor bárki “bemondhat” egy hidrogénbombát – mondta Tálas Péter, hozzátéve, hogy nem tudjuk, hogy ez valóban megtörtént-e, de elképzelhető lehet.
A különbség az atom- és a hidrogénbomba között
Az atombomba egy hasadóbomba, a maghasadás indítja be a láncreakciót. Most azért beszélnek arról, hogy ez hidrogénbomba, mert itt kétfázisú robbanást észleltek. A hidrogénbombánál ugyanis egy előzetes robbanás préseli össze a plutónium 239-et, és ezért több anyag hasznosul, mert itt a hő és a nyomás hatására indul be részben a maghasadás, részben pedig az atommagok összeolvadása. Ebből indul be egy olyan reakció, ami a hidrogénbomba mechanizmusát jelenti – magyarázta Tálas Péter.
“Kim Dzsong Un ráadásul a robbanást megelőzően nagyon hatásos módon egy olyan alakú – talán mogyoróhoz hasonlónak lehetne mondani – eszköz előtt fényképeztette le magát, ami a szakértők szerint egy atombomba, ami beindítja egy másikban a fúziót” – mondta a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője.
A szakember szerint Phenjannak még bizonyítania kell, hogy a hosszú távú rakétákkal ellátott robbanófejeket a Föld légkörébe való visszatérés után képes célba juttatni. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a hidrogénbomba kifejlesztése kulcsfontosságú lenne számukra ahhoz, hogy egy könnyebb és kisebb robbanófejet tudjanak létrehozni. Ennek esetleges sikere azonban Tálas Péter szerint még nem bizonyítja, hogy ezt képesek egy rakétára rászerelni, és azt sem, hogy el is tudják juttatni oda, ahova szeretnék.
A magyar válogatott októberben Svájcban vívja a következő mérkőzését (Fotó: Dömötör Csaba)
A Magyarország–Portugália (0–1) vb-selejtező előtt Bernd Storck szövetségi kapitány beszélt arról, hogy szeretnénk visszatérni az Eb-n mutatott játékunkhoz. A lefújást követően pedig a portugálokat irányító Fernando Santos mondta azt, hogy a magyar válogatott teljesítménye megközelítette az Eb-n látott 3–3-as találkozón nyújtott produkciót. Az InStat statisztikai elemzőrendszer számainak segítségével megnéztük, a legutóbbi két meccs alapján hogyan állunk a különböző mutatók tekintetében, mennyire sikerült megközelítenünk a 2016-os formánkat, a portugálok elleni 3–3-at, amely az utolsó olyan mérkőzésünk volt, amikor nálunk erősebb ellenféltől nem szenvedtünk vereséget.
A magyar válogatott októberben Svájcban vívja a következő mérkőzését (Fotó: Dömötör Csaba)
Amennyiben a lyoni és a budapesti Magyarország–Portugália meccs fő számait egymás mellé tesszük, akkor azért látható, hogy a mieink minden fő mutatóban gyengébben teljesítettek a mostani alkalommal, mint tavaly nyáron (az Eb-találkozó részletes elemzését itt találja meg). Viszont ha figyelembe vesszük, hogy ezúttal a 30. perctől emberhátrányban játszottunk, olyan óriási eltérésről azért nem beszélhetünk a két összecsapás mutatói között.
MOST EGGYEL KEVESEBBSZER PRÓBÁLKOZTUNK – LÖVÉSEK
A legkisebb különbség például pont az egyik legfontosabb tényezőben, a lövések számában érvényesült,hiszen amíg Lyonban kilencszer próbálkoztunk, addig Budapesten nyolcszor. Ráadásul a nyolcból négyszer a második félidőben, vagyis emberhátrányban.
Az már egy másik kérdés, ami már az élességet, az Eb-n látott jobb formát illeti, hogy ott a kilencből ötször eltaláltuk a kaput, viszont vasárnap csak egyszer, és Lyonban az ötből három alkalommal gól is született. Persze megint árnyalja a képet, ha hozzátesszük, hogy a három gólból kettő (Dzsudzsák Balázs két lövése) portugál játékosról pattant a kapuba.
Az ellenfél lövési mutatója is nagyban hasonlít az egy évvel ezelőttire, akkor 18-ból ötször, most 20-ból négyszer találta el a kaput, viszont a hatékonysága visszaesett, mert a négyből „csak” egy gólt lőtt.
NŐTT A PORTUGÁL FÖLÉNY – PÁRHARCOK, LABDABIRTOKLÁS
A párharcok és a labdabirtoklás terén az Eb-meccshez képest valamivel nőtt a portugál fölény, de nem jelentősen. Párharcokban három, labdabirtoklásban nyolc százalékkal.
Ezekben a mutatókban, kiváltképp a labdabirtoklásban viszont már nagyon megmutatkozott az első és a második félidő közti különbség a vb-selejtezőn, vagyis az, hogy a második 45 percet már emberhátrányban játszottuk végig. A meccs azon szakaszában ugyanis 73:27 százalékos arányban a portugálok birtokolták többet a labdát, míg az első félidőben még „csak” 63:37 volt ez a mutató javukra.
A kiállítással szintén összefüggésbe hozható, és az Eb-mérkőzéshez képest jelentős különbség, hogy az egyszeri átlagos labdabirtoklások hossza (14.4 másodpercről 22-re) és a 45 másodpercnél tovább tartó labdabirtoklások száma (5-ről 13-ra) is jelentősen megemelkedett a portugáloknál. Miközben nálunk az Eb-hez hasonlóan ezúttal is mindkét adat viszonylag alacsony maradt (egyszeri átlagos labdabirtoklás: 11.5 volt, 12 lett; 45 mp-nél hosszabb labdabirtoklás: 3 volt, 2 lett).
A labdabirtokláshoz kapcsolódó mutató a labda elvesztése, melyben főképp a saját térfélen elveszített labdák tekintetében szoktunk rosszabb számokat produkálni, mint erősebb riválisaink, és ez a helyzet az Eb óta változatlan a portugálokkal szemben. Lyonban mi 26 labdát veszítettünk el a saját térfelünkön, Pepéék 16-ot, most a mieink 14-et, a vendégek 8-at. A két meccs számainak nagy eltérését az is adja, hogy a lyoni találkozó jóval pörgősebb volt, sokkal több akciót vezettek a csapatok (akkor 195-öt, most 165-öt).
A párharcok terén két neuralgikus pontja van a magyar válogatottnak az erősebb riválisokkal szemben. Az egyik a megnyert támadó párharcok aránya, a másik ezzel összefüggésben a sikeres cselek száma.
Nos, a megnyert támadó párharcok aránya az Eb-n látott 41 százalékról 36-ra csökkent, miközben a portugáloké szinte semmit sem változott (egy százalékot csökkent, 48-ról, 47-re). Márpedig ha az amúgy sem nagyszámú támadó párharcainkat döntő mértékben elveszítjük, akkor kevés esélyünk van eredményes támadójátékra.
Amihez nélkülözhetetlenek lennének a sikeres cselek is. Annak akár örülhetnénk, hogy az Eb-hez képest 50 százalékról 54 százalékra módosult a portugálokkal szemben a cseleink sikerességének aránya, viszont még sincs ok az elégedettségre, mert így is mindössze hét jó cselt tudtunk bemutatni. A portugálok ennek majdnem a dupláját, 13-at. Igaz, az Eb-n még nagyobb volt a különbség: 22–8 – oda.
TÖBBET PASSZOLTAK, KEVESEBBET TÁMADTAK A PORTUGÁLOK – PASSZOK, TÁMADÁSOK
A magyar válogatott a passzok számában nagy visszaesést produkált a tavalyi találkozóval összevetve. Akkor ugyanis 352 átadásunk volt, 78 százalékos pontosság mellett, most viszont csak 279, igaz ugyanakkor, hogy ezúttal is a passzaink 78 százaléka volt jó. A passzjáték csökkenése csak részben magyarázható a kiállítással, mert már az első félidőben is csupán 142 átadásunk volt (abból 107 jó, ez 75 százalékos mutató, a második félidőben 137-szer passzoltunk, ebből 112 volt jó, ami 84 százalékos pontosság).
Ezzel párhuzamosan a portugálok passz-száma Budapesten jelentősen nőtt, több mint százzal többet produkáltak, mint Lyonban (szinte ugyanolyan pontosság mellett). Ugyanakkor a portugál támadások száma 112-ről 99-re esett vissza. Ez jól mutatja, hogy az Eb-n futottak az eredmény után Cristiano Ronaldóék, így többet kellett támadniuk, Budapesten viszont az 1–0-s vezetésük tudatában már biztosra mentek, ezért párosult a több passz kevesebb támadással. A csoportelsőség a céljuk, ennek érdekében győzniük kellett, ennek érdekében viszont a vezetés tudatában nem kockáztattak, a passzokkal elsősorban a labda, na meg az eredmény őrzésére koncentráltak.
Így fordulhat elő, hogy a csoportban Svájc után mi szedtük be a legkevesebb gólt a portugáloktól, még úgy is, hogy idegenben 3–0-ra alulmaradtunk. A két találkozón összesen így négyet kaptunk, míg Feröer 11-et, Lettország hetet, Andorra pedig az eddigi egy találkozójukon hatot (Svájc egyet sem, ám ellenük is vissza van még a második meccs, ráadásul Portugáliában). Ez akár még hízelgő is lehet a mieinkre nézve, de nem sokra megyünk vele.
Ahogy azzal sem, hogy ezúttal jóval alacsonyabb (21.5) volt a nem támadó passzaink aránya, mint az Eb-n, amikor végig számunkra megfelelő volt az eredmény, mert egyszer sem játszottunk hátrányban (akkor a magyar átadások 51 százaléka nem a támadásépítést szolgálta).
A támadásokhoz és a passzokhoz tartozó nagyon fontos statisztikai adat a kulcspasszok, vagyis a gólhelyzetet teremtő átadások száma, mert ebben az erősebb riválisok ellen évek óta nem tudunk magas számokat produkálni. Az Eb-n is csak két jó kulcspasszunk volt a hét kísérletből a portugálokkal szemben, most pedig ötből három. Miközben a luzitánok Lyonban 15/6-os, Budapesten 19/10-es mutatót értek el. Vagyis továbbra sincs, immár évek óta nincs olyan játékos a csapatban, aki elöl a nehezebb meccseken is mozgatni tudná a társakat, képes lenne gyakran helyzetbe hozni őket.
Ami a mi támadásaink összességét illeti: Lyonban 83 akciót vezettünk, Budapesten – a meccs nagyobb részében tíz emberrel – 66-ot.
ELEK KIEMELKEDETT, DE KI FOG ITT CSELEZNI, GÓLPASSZT ADNI? – EGYÉNI TELJESÍTMÉNYEK, ÖSSZEGZÉS
A főbb adatok ismeretében adja magát a kérdés: mi lehet az előrelépés záloga? Mely játékelemekben kell a legtöbbet fejlődnünk ahhoz, hogy a portugálokhoz hasonló ellenfelekkel szemben legalább hazai pályán legyen esélyünk a győzelemre?
InStat-index – Magyarország (A statisztikai adatok balról jobbra: InStat-index, játszott perc, gólok, gólpasszok, lövések/kaput eltaláló lövések, szabálytalanságok, elszenvedett szabálytalanságok, lesek) (Forrás: InStatFootball)
InStat-index – Portugália (A statisztikai adatok balról jobbra: InStat-index, játszott perc, gólok, gólpasszok, lövések/kaput eltaláló lövések, szabálytalanságok, elszenvedett szabálytalanságok, lesek) (Forrás: InStatFootball)
Túl azon, hogy nem szabad kiállítással emberelőnyhöz juttatni az ellenfelet, a védekezésbenaz egyik legfontosabb, megoldandó probléma a saját térfélen elveszített labdák számának csökkentése lenne.
A portugálok ellen a legtöbb labdát a saját térfelünkön Dzsudzsák Balázs és Eppel Márton veszítette el, hármat-hármat, miközben összességében is ők veszítették el a legtöbbször a labdát, a szélső kilencszer, a csatár 11-szer.
Ez egy olyan gond, amit talán a jelenlegi keret mellett is orvosolni lehet nagyobb koncentrációval, esetleg a helyezkedés módosításával.
Viszont ha meg is tudjuk tartani a labdát, jó lenne utána építkezni vele. Ehhez statisztikailag három dologra volna szükség: jóval több megnyert támadó párharcra, több sikeres cselre (és nagyobb vállalkozó kedvre), illetve gólhelyzetet teremtő passzokra.
Párharcok, cselek – Magyarország(A statisztikai adatok balról jobbra: párharcok/megnyert párharcok, légi párharcok, párharcok a földön, párharcok védekezésben, párharcok támadásban, cselek/sikeres cselek, szerelési kísérletek/sikeres szerelések)
És itt érkezünk el a „kivel” kérdéshez, vagyis hogy kik azok a játékosok, akikkel ezeknek a kívánalmaknak meg lehetne felelni, mert ezt önmagában sem a koncentráció javításával, sem a helyezkedés módosításával nem érhető el, ide már kvalitás kell.
A támadó párharcokban a középpályások és a csatárok közül egyedül Elek Ákos tudott ötven százaléknál jobb mutatót produkálni (a nyolc támadópárharcából ötöt megnyert). A Kajrat Almati rombolójától azonban nem várhatjuk el, hogy fazont szabjon a támadójátékunknak. Neki az a feladata, hogy amennyire tőle telik, próbálja megszűrni az ellenfél támadásait. Ezt a portugálok ellen meg is tette becsülettel.
Az egész mezőnyből ő vállalta a legtöbb párharcot, 21-et, és ő is nyerte meg a legtöbbet, 15-öt (71 százalékos mutató), illetve 82 százalékosan passzolt, neki volt Pátkai Máté (16) után a második legtöbb sikeres támadó passza (15) a középpályások és a csatárok közül. Ráadásul egy cselre is vállalkozott (a 14 pályára lépőből heten ezt nem mondhatják el magukról, méghozzá hét mezőnyjátékos, ugyanis Gulácsi Péternek volt egy jó csele), amely sikeresnek is bizonyult.
Ezek után nem meglepő, hogy 301-es InStat-indexszel (ez a minden megmozdulást figyelembe véve kiszámolt teljesítménymutató) ő lett a magyar csapat legjobbja. A portugálok közül hatan előzték meg, köztük a 357-es indexszel élen záró Cristiano Ronaldo (a Real aranylabdása mögött csak egyetlen egységgel maradt le, s lett holtversenyben második Pepe és Joao Moutinho). Rég láthattuk Elek Ákost ilyen hasznosan futballozni, igaz, 2016 januárja ez csak a negyedik meccs volt, amikor kezdőként léphetett pályára a válogatottban. Viszont a portugálok ellen Pátkai Mátéval párban bebizonyították, hogy lehetnek akár alternatívái a Gera Zoltán, Nagy Ádám duónak. Pátkainak volt a legtöbb támadó passza, ő futotta az egész mezőnyből a legtöbbet, ráadásul előtte adódott a legnagyobb magyar helyzet is. Ugyanakkor azzal is egyet tudunk érteni, ami olvasóink írtak kommentjeikben, hogy ha hosszú távon szeretne megmaradni ezen a poszton a válogatottban, akkor védekezésben több kellene, mint a hétből három megnyert védekező párharc és a két kísérletből 0 sikeres szerelés.
Pátkaitól már jobban elvárható a támadások építése (és nemcsak Eleknél, hanem talán még a Serie A-s Bolognában játszó Nagy Ádámnál is jobb lehet ebben), ám a fent jelzett problémák megoldásához az ő játéka egyedül kevés lesz, már a portugálok ellen is az volt.
A szűrők előtt helyezkedő támadósortól kellene sokkal több. Például a 19 párharcából csak hetet megnyerő Dzsudzsák Balázstól, aki támadásban még rosszabb mutatót produkált, a 14-ből csupán 4 párharcban kerekedett felül. Más kérdés, hogy a támadószekcióból a kezdők közül a többiek még ennyit sem nyertek, Eppel Márton, Lovrencsics Gergő és a kiállított Priskin Tamás megálltak háromnál, miközben a csereként beszálló Böde Dániel ugyanannyit produkált, mint Dzsudzsák, csak kevesebb kísérletből (10/4).
A cseleket tekintve csak Lovrencsics jutott el két jó cselig (három kísérletből), Dzsudzsák viszont leragadt egynél (öt kísérletből), azaz ugyanannyi sikeres csele volt, mint a kapus Gulácsi Péternek… Hozzá kell tenni, a másik oldalon például Cristiano Ronaldo is csupán 8/2-es cselmutatót produkált, viszont Joao Mário kiemelkedő 6/5-öt. Ők ketten több cselre vállalkoztak, mint a teljes magyar válogatott!
A támadó párharcok és a cselek mellett a gólhelyzeteket teremtő átadásokat emeltük ki egyértelmű hiányként: a portugálok ellen Dzsudzsáknak, Lovrencsicsnek és Eppelnek volt egy-egy jó kulcspassza, és ennyi. A vendégeknél Cristiano Ronaldo és Joao Mário is három-három kulcspasszt mutatott be, előbbi egyik átadásából született a meccs egyetlen gólja is.
Passzok, kulcspasszok – Magyarország (A statisztikai adatok balról jobbra: passzok/sikeres passzok, nem támadó jellegű passzok, támadó jellegű passzok, kulcspasszok)
A portugálok elleni csapatból hiányzók közül Szalai Ádám és/vagy a mostanában sokat emlegetett Nikolics Nemanja a támadópárharc-mutatókon javíthatna, azonban ki fogja kiszolgálni őket?
Sajnos nem látjuk azt a játékost széles e hazában, de a légiósok között sem, aki a támadók kiszolgálásában, a gólhelyzetek teremtésében, a kulcspasszok tekintetében már rövid távon minőségi változást tudna hozni. (A már magyar állampolgár Suljiccsal jövőre a variációs lehetőségek bővíthetők ezen a téren, ám nagy áttörést tőle sem várnánk). Ha pedig ilyen futballistánk nincs, akkor maradnak a régi jó rögzített helyzetek, mint legutóbb a lettek ellen, vagy mint Lyonban az Eb-n, amikor mindhárom gólunkat szabad-, illetve szögletrúgás után, illetve abból kialakuló helyzetből szereztük…
Mindenesetre szép kihívások előtt áll Bernd Strock szövetségi kapitány, és ha ezekre megfelelő válaszokat tud adni, lehet esélyünk kivívni a 2020-as Eb-részvételt.
VB-SELEJTEZŐ, EURÓPAI ZÓNA, B-CSOPORT A LEGUTÓBBI KÉT FORDULÓ ÉS A HÁTRALÉVŐ MECCSEK
2017. október 7., szombat 20.45: Svájc–Magyarország 18.00: Feröer–Lettország 18.00: Andorra–Portugália 2017. október 10., kedd 20.45: Magyarország–Feröer 20.45: Lettország–Andorra 20.45: Portugália–Svájc
A B-CSOPORT ÁLLÁSA
1. Svájc
8
8
–
–
18– 3
+15
24
2. Portugália
8
7
–
1
28– 4
+24
21
3. MAGYARORSZÁG
8
3
1
4
11– 9
+2
10
4. Feröer
8
2
2
4
4–15
–11
8
5. Andorra
8
1
1
6
2–17
–15
4
6. Lettország
8
1
–
7
3–18
–15
3
A MAGYAR VÁLOGATOTT LEGUTÓBBI KERETE Kapusok: Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Megyeri Balázs (Greuther Fürth – Németország), Kovácsik Ádám (Videoton) Védők: Bese Barnabás (Le Havre – Franciaország)*, Fiola Attila (Videoton ), Guzmics Richárd (Jenpien Funde – Kína), Kádár Tamás (Dinamo Kijev – Ukrajna), Hangya Szilveszter (Vasas), Korhut Mihály (Hapoel Beer-Seva – Izrael), Pintér Ádám (Greuther Fürth – Németország) Középpályások: Dzsudzsák Balázs (al-Vahda – Egyesült Arab Emírségek), Elek Ákos (Kajrat Almati – Kazahsztán), Gera Zoltán (Ferencváros)*, Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Márkvárt Dávid (Puskás Akadémia FC), Nagy Ádám (Bologna – Olaszország), Nagy Dániel (Újpest), Pátkai Máté (Videoton), Stieber Zoltán (D. C. United – Egyesült Államok), Varga Roland (Ferencváros) Támadók: Böde Dániel (Ferencváros), Eppel Márton (Budapest Honvéd), Priskin Tamás (Ferencváros), Szalai Ádám (Hoffenheim – Németország)* *Bese eltiltás, Szalai, Gera sérülés miatt nem szerepelt a portugálok ellen.
A marosvásárhelyi iskolaügy miatt szerdán berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Románia magyarországi nagykövetét.
Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta: a nagykövettel azt közölték, megdöbbenéssel állnak azelőtt, hogy Szijjártó Péter miniszter bukaresti látogatása után egy nappal a román hatóságok egyértelművé tették, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium működését felfüggesztik.
Magyarország ezt a katolikus egyház, a magyar kisebbségek, a gyermekek, a családok és a romániai restitúciós folyamat elleni támadásnak értékeli – közölte. Az államtitkár elmondta: a kormány úgy döntött, határozatlan ideig felfüggeszti Románia különböző nemzetközi szervezetekbe, például az OECD-be való jelentkezésének támogatását.
Augusztus 12 és 19-e között megtartott ITT-OTT értelmiségi szabad egyetem idén is szép számban vonzotta az érdeklődőket az ohiói Lake Hope üdülő központba. A reménység tavánál megszervezett tábor immáron 41. alkalommal értelmiségi programok mellett lehetőséget nyújtott családok közös nyaralására. A szervezők szerint a Reménység Tavánál mindannyian felfrissülnek és feltöltődnek egy újabb esztendőre.
Az idei találkozó vezérgondolata:
Zene, Élet, Lélek.
A vezérgondolattal kapcsolatosan a tábort szervező MBK fő gondnokát, Minger Hajnalt kérdeztük aki először magát a témaválasztást indokolta majd röviden bemutatta a meghívott előadókat.
Az egész heti ígényes zenéért, a népzenei hagyományokat új stílusban feldolgozó Török testvérek voltak a felelősük, akik egyben a tábor fő zenei előadói is voltak, akiket a clevelandi közösség már ismerhet, mert a tavaly előtt léptek fel Szent Imre római katolikus templomban.
Ugyanakkor a furulya nagy mestere Juhász Zoltán, népzenész, népzenekutató a Liszt Ferenc Zeneművészeit Egyetem népzene tanára nem csak furulya szólamokkal járult hozzá a tábor programjához, hanem népzene elméleti kérdésekre is adott választ előadásaiban.
Bemutatjuk a furulya nagy mesterét Juhász Zoltánt, népzenészt, népzenekutatót a Liszt Ferenc Zeneművészeit Egyetem népzene tanárát az Itt-Ott (MBK) találkozó előadóját.
Az idén lelki támaszt adó előadásra Mezei András atyát kérték fel, aki jelenleg a clevelandi Szent Imre római katolikus templom plébánosa. Előadásának fő gondolata az volt, hogy merjünk szembe menni az árral.
Mezei András atya a clevelandi Szent Imre Római Katolikus templom plébánosa az Itt-Ott (MBK) találkozó idei előadója, összefoglalja előadásának fő gondolatát. Köszönet a részvételért!
Az elmúlt 5 évben az Itt-Ott találkozón konzuli kabin is működött. A kihelyezett konzuli napok ötlete Dr. Bencsik Zita álma volt még amikor a NY-i főkonzulátus munkatársaként tevékenykedett. Ő most a Chichágói főkonzulátus főkonzulja. A konzuli kabint közösen Pálmai Zsuzsannával vezette.
A Chicagói Magyar Főkonzulátus munkatársai, Dr. Zita Bencsik főkonzul és Zsuzsi Pálmai konzul, konzuli kabint vezettek az Itt-Ott (MBK) táborban. Köszönet a részvételért.
Az ITT-OTT találkozón a délelőtti előadások után lehetőség volt a felvetett gondolatok megvitatására, majd ezekről lehetett a délutáni strandolás vagy az esti kulturális műsorok és tábortűz melletti nótázás szüneteiben is elmélkedni. A délelőtti programmal párhuzamosan gyermekprogram volt a kicsik számára ahol az ifjabb korosztály szorgoskodott. Közös ebéd után tóparti pihenés, úszkálás és csónakázás várt a résztvevőkre. Az esti zenés, verses szórakoztató jellegű előadások után általában közös beszélgetések, nótázások tették dúsabbá a már élményekben gazdag napot.
Az idei Itt-ott találkozó is egy kellemes, kulturális értékekkel telített hét volt. Magyarságtudattal felvértezve térhetett mindenki haza, bizakodva hogy jövőre ismét találkozhatnak a Reménység tavánál.
A interjúkat készítette: Molnár Zsolt, Gazsó Orsolya, Veres Réka.
Van-e még hátra valami esély? Kemény játék, felnőtt bújócska vagy álarcosbál a halottasházak közelében? Nap süt arcomba s az elhagyott juhászkunyhó előtt huszonhét lepke szárítkozik. Van-e még hátra valami csoda, mely igazolását keresi bennem, hogy porral s lepkékkel együtt még fölszárnyalhassak én is? Elnehezültem a téltől, a téli szobasarkak és tanácstermek csilláros közönyétől. A székek, mint lefizetett hamistanúk, álltak körül – Van-e még hátra valami gyámolító, asszonyi mosoly, asszonyi jóslat, hogy egyszer még második pokoljárásom is véget érhet: véget a tetvek tánca nyakszirtemen? Néha azt érzem: jobb volt reménytelennek lennem negyven év lágerében, de erősnek, mint most az összemaszatolt remény urának. Vérző szavakkal fekszem és kelek naponta, idegbeteg violákkal, akár a délvidéki menekültek, akik elhagytak mindent, csak hogy magukat egy silány fal tövében megtalálják. Fűtől bokorig, göröngytől hasadt szikláig járatom szemem: hol villan meg az utolsó jel, amitől a tékozló fiúk is megfordulnak? Talán egy rigó szemében? Egy égre fölcsapódó, női sálban? Talán az alvajáró, temetői porban, mely, mint a forgószél, fényes délben is megjelenik?
Mikor végre felhívnak, és behívnak egy beszélgetésre, akkor jön a következő feladat az álláskeresésben. Nehéz felkészülni mindenfajta interjúra, de jó ha tudjuk, mik azok a főbb típusok, amikre számíthatunk. Jó, ha mindegyikre tervezünk külön stratégiát. Ki is próbálhatjuk magunkat jó előre a különböző szituációkra. Ehhez jól jöhet egy családtag, egy barát, vagy egy karrier-tanácsadó.
Karriertanácsadási sorozatomban ma az interjúról írok.
Ha bővebben olvasnál az egyes témákról, itt találhatsz sokféle cikket az önéletrajz, az interjú vagy a megjelenés témájában.
Mire számíthatsz, ha elküldted az önéletrajzod, és sikeresen átmentél az első vizsgán?
Behívnak interjúra.
Ne képzeld azt, hogy az interjú az mindig egy és „csak” egy beszélgetés az interjúztatóval. A legtöbb esetben minimum 3 lépés választ még el a sikertől, de előfordul négy-öt fordulós kiválasztás is egy komolyabb pozícióra.
A vállalatoknak különböző kiválasztási folyamata van, amire nem könnyű felkészülni.
Miért?
Mert egy új dolgozó felvétele és betanítása nagyon drága mulatság. Ezért megpróbálnak biztosra menni. Egy autót vagy egy számítógépet sem veszünk meg első látásra, ezért érthető hogy óvatosak a vállalatok egy új dolgozó felvételénél.
A vállalatok leggyakrabban az alábbi 8 -féle interjút használják. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány jó tanácsot, ami segíthet, hogy sikeres legyél az interjúkon.
1. Telefonos interjú
Bár sokszor nem tekintjük interjúnak, de ez az első kiválasztási lépés.
Itt már megkérdeznek az alapvető tapasztalataidról, nyelvtudásodról. Készülj fel! Ha tudod, mikor hívnak, öltözz fel, keress egy nyugodt helyet, és gondold végig, mit akarsz magadról elmondani.
2. Hagyományos interjú
Régen és ma is ez a leggyakoribb interjúfajta. Ilyenkor egyszerűen beszélgetsz a HR-essel, vagy a szakmai vezetővel.
• Készülj fel a vállalatból! Tudd, hogy milyen vállalat, mit gyárt, mindent, amit csak lehet. A google a barátod. • Gondold végig, milyen tulajdonságaid, tapasztalataid vannak, amik számukra fontosak és hasznosak! • Válassz kérdéseket, amiket te teszel fel a vállalatról, munkáról!
3. Viselkedésalapú interjú
Ezen az interjún a múltbeli tapasztalataidra kíváncsiak. Arra keresik a választ, hogyan viselkedsz nehéz helyzetekben. Hogyan oldod meg a problémákat.
• Keress példákat a múltadból. • Nézd meg, milyen képességeid lehetnek fontosak, és erre találj sikeres megoldásokat a régi munkahelyeiden. 4. Csoportos interjú
Előfordul, hogy több jelölttel egyszerre interjúznak. Ilyenkor nehéz megtalálni az arany középutat, hogy ne legyél se túl sok, se túl kevés.
• Ne akard legyőzni a többieket • De ne bújj el mások mögött.
Kedvesen, de határozottan mond el te is a véleményed a kérdésekről.
5. Panel interjú
Ezen az interjúfajtán a kérdezők vannak többen. Lehet, hogy ott lesz a HR-es, a szakmai vezető, egy munkatárs, egy társosztály vezetője. Úgy érezheted, hogy egy hadsereggel állsz szemben egyedül.
• Ne egy csoportként tekints rájuk, hanem érd el mindegyik résztvevőt. • Figyelj mindenkire, arra is, aki nem kérdez. • Egy-egy mondatot címezz annak, aki nem kérdez, de fontos résztvevő szakmailag, vagy mint lehetséges munkatárs.
6. Interjú a lehetséges kollegákkal
Ebben az interjúfajtában az a legnehezebb, hogy gyakran nem kapsz valódi kérdéseket.
• Készülj fel, hogy kérdések nélkül is be tudd magad mutatni. • Kérdezz bátran tőlük, és reagálj a válaszokra. 7. Videóinterjú
Számomra talán ez a legnehezebb. Gyakran idő vagy helyhiány miatt egyre gyakoribb a technika használata. Általában skype-on vagy más eszközön keresztül keresnek meg, de előfordulhat, hogy előre felvett kérdésekre kell válaszolni, és csak a képernyővel beszélgetsz.
Készülj fel ugyanúgy, mintha egy személyes interjú lenne.
• Öltözz fel, úgy mintha egy irodába mennél. • Keress olyan helyet, amit bátran vállalsz egy kamera előtt. A legjobb egy fehér fal a háttérben. • Kérd meg a családodat, hogy még véletlenül se zavarjanak. • Ellenőrizd gondosan, hogy működjön a technika, és hogy a kamera tényleg téged mutasson.
8. Stressz interjú
Habár én nem szeretem ezt az interjúfajtát, de sok helyen használják, ahol fontos a komoly stressztűrés. Ügyfélszolgálati munkatársaknál, vezetőknél. Ilyenkor ellenséges környezetet alakítanak ki, sokszor figyelmen kívül hagyják a mondandódat, félbeszakítanak, kritizálnak.
Tudatosítanod kell magadban, hogy ez egy vizsga, és nem téged utálnak.
• Bármennyire idegesítő, ne ítélkezz • Ha nagyon zavarba jössz, ne félj szünetet tartani. • A válaszaidra figyelj, ne a reakciókra.
Minden vállalat kialakítja a saját felvételi folyamatát, ahol ezeket az eszközöket használják, variálják.
Az összes interjúfajtát természetesen nem tudom itt bemutatni. De ha eljössz hozzám, részletesen felkészítelek, hogy mikor, hogyan viselkedj, mit válaszolj, és mit kérdezz.
Ha olyan interjúval találkozol, amiről nem írtam, kérlek, oszd meg velem kommentben.
Az igazi töltött karalábéval elég sokat kell bíbelődni – aki már készített az tudja. Szóval, ez a recept villámgyorsan elkészíthető és ugyanolyan finom, mint az igazi töltött karalábé.
Hozzávalók:
3-4 db karalábé (nagyságtól függően)
1 font darált hús
0.5 font rizs
1 közepes fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
Só, bors, ételízesítő, pirospaprika
1 csokor friss kapor
2 dl tejföl, vagy tejszín
liszt a rántáshoz
zsiradék
Elkészítés:
A hagymát és a fokhagymát megdinszteljuk. A darált húst, a rizst, a fűszereket, a dinszteléket alaposan összekeverjük, majd gombócokat formálunk belőle.
A karalábét lereszeljük, fazékba tesszük és öntsük rá annyi vizet ami éppen ellepi; sózzuk, tehetünk bele ételízesítőt, ha úgy jobban szeretjük. Ha felforrt beletesszük a gombócokat is.
Amíg fő, addig a zsiradékból és a lisztből világos rántást készítünk egy kis paprikával.
A gombócokat – mikor már puhák, kiszedjük. A rántást simára keverjük a tejföllel vagy tejszínnel és a főzelék alapot berántjuk vele. A gombócokat visszarakjuk, majd vágott kaporral megszórjuk. Egyet rottyan, és kész is. Tálaljuk azonmód tejföllel és friss ropogós karéjú kenyérrel.
Mai szólásmondás rovatunkban azt a mondásunkat fogjuk analizálni, hogy “leissza magát a sárga földig”. Gondolván azt, hogy erre nem is kell magyarázat, hisz’ mindenki tudja hogy azt jelenti, valaki addig iszik míg a földre nem roggyan. Igen ám, de miért akkor a földre a sárga jelző? Erre a választ ismét O. Nagy Gábortól, a szólások szakértőjétől tudjuk meg. Elmondja Hargitai István
