Igét hirdet id. Kulcsár Sándor a Clevelandi Magyar Baptista Gyülekezet lelkipásztora.
Reklám
Mit ünnepeltünk régen augusztus 20-án?
Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe is.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda várának a töröktől való visszafoglalása évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet onnantól kezdve körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor találták meg épen a koporsójában, és már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta a tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, ahová talán még IV. Béla vitette a tatárok előli menekülése során. (A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István Bazilikában őrzik.)
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.
A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.)
A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
Forrás: mult-kor.hu
Reklám
Új kenyér napja: az ősi aratóünnepektől a szimbolikus ünnepig
A bolti kenyér íze mindennap ugyanaz, nem érezzük a különbséget, így nehéz is hálát adnunk az új búzából sütött kenyérért. Új búzából sütni először augusztusban lehet, ezért Új kenyér havának is nevezik a hónapot, amely utolsó vasárnapja a reformátusoknál úrvacsorás ünnep: Új kenyér vagy Új zsenge napja.
Az ókorban, a középkorban
Ezelőtt hét ezer évvel kezdték az összegyűjtött vadbúza magvait elvetni. Spontán mutációk és kereszteződések vezettek a kenyérbúza kialakulásához, amely megjelenése óta központi szerepet tölt be az étkezésben. A termény betakarításához különben is kapcsolódott vallásos ünnepség, ami a különböző kultúrájú népeknél más-más keretekbe ágyazódva többnyire ugyanazt tartalmazta: hálaáldozat bemutatását. Az Ószövetségben a mózesi törvények közé tartozik, hogy az aratás ünnepe előtt, vagyis mielőtt hálaáldozatot mutattak volna be Istennek az új búzából, senki nem süthetett abból kenyeret.
Az Új kenyér vallásos ünnepe a népi aratóünnephez kapcsolódik. A magyar egyház az Apostolok oszlása középkori liturgikus ünnep (július 15.) bevezetésével hagyta jóvá, szentelte meg az archaikus hagyományt – írja a néprajzos Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. Nem volt azonban általánosan kötelező érvényű az egyházban ez az ünnep, így a katolikusok ma sem tartják meg egységesen.
Aratóbál a tarlón, aratókoszorú a templomban
Az egyénileg arató gazda nem rendezett ünnepséget, de a kalákás vagy részes aratásnál rendszerint kalákatánc (taposóbál) fejezte be az aratást, amelyet gyakran a tarlón tartottak meg. A tánccal egybekötött aratószokás tehát főleg nagybirtokos vidékeken vált általánossá. A gazda ilyenkor megvendégelte a munkásokat. Az aratás befejezése után a búzakalászból, mezei virágból aratókoszorút kötöttek, és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték.
Az aratókoszorú templomi szentelmény is volt, melyet a Tridentinum száműzött a népi szakralizmus világába, de a református templomokban még számos helyen díszeleg az Úr asztala fölött. Azt is mondják, hogy míg a koszorú a híveket Isten gondoskodó szeretetére emlékezteti, addig a gabonaszálak átkötései Jézus szenvedésekben és kereszten megtört testét jelképezik. A mezőgazdaság gépesítése előtt jelentősebb közösségösszetartó ereje is volt az aratókoszorú elkészítésének.
Református Új zsenge
A református úrvacsoraosztás rendszere a 18. században alakult ki, azóta Új kenyér ünnepe augusztus utolsó vasárnapja. „Amikor szimbolikusan a kenyérért, akkor tulajdonképpen az egész év terméséért adunk hálát, amelyet Isten megáldott” – magyarázz Kozma Zsolt nyugalmazott teológiai professzor a maszol.ro-nak. A reformáció ünnepe mellett ez az egyetlen úrvacsorás alkalom a református egyházi év során, amely nem kapcsolódik az üdvtörténethez, azaz Jézus életének állomásaihoz – emlékeztet a református liturgika egyetemi tanára.
Megemlíti azt is, hogy az Új kenyér nyomán később bevezették az Új bor ünnepét is, amelyet késő ősszel tartottak (az idősebb generáció még emlékszik rá), de ez hamar ki is kopott a gyakorlatból, ősszel október 31-én és advent első vasárnapján osztanak úrvacsorát a református gyülekezetekben.
Szent István napja: az az új kenyér ez az új kenyér?
Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése is. Magyarországon ezt az ünnepi mozzanatot a történelmi emlékezet szerint 1949-ben vezette be a politikai akarat: az új kenyér ünnepével próbálták ellensúlyozni a Szent István nap szakrális jellegét. Volt mire építkezni, hiszen Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899-ben rendeletbe foglalta a század végi forrongó agrármozgalmak lecsendesítése, illetve a földesúr és az aratók közötti jó viszony helyreállítása érdekében az aratóünnepek felújítását.
Böjte Csaba megszegi a magyarok kenyerét, amelyet öt éve rendszeresen megsütnek Szent István napjára l Fotó: agroinform.com
Másrészt Szent István napjához kötődtek aratáshoz kapcsolódó tilalmak és előírások: igyekeztek, hogy István még a zabot se kapja lábon, és többnyire augusztus 20. után sütötték meg az első új kenyeret. Az államalapítás ünnepén több felekezet képviselője és ünneplők széles tömege előtti kenyérbemutatás azonban sokkal inkább nemzeti jellegű rituálé, mint vallásos ünnep. Az az új kenyér nem ez az új kenyér.
Forrás: maszol.ro
Reklám
„Üdvözlégy Szent István, ezer éve áldunk” – A közmédia 2017 év ünnepi műsorajánlója
A magyarság legnagyobb ünnepére a közmédia is gazdag programválasztékkal készül. A jeles nap kínálatában helyszíni közvetítések, az első királyunkról szóló összeállítások és a jeles nap szelleméhez illő filmek szerepelnek. Ezeket augusztus 20-ika után is ismételni fogják.
Az ünnepi hangulatot reggel a Debreceni Virágkarnevál élő közvetítése adja meg. Hazánk egyik leglátványosabb kulturális rendezvénye az elmúlt évben ünnepelte félévszázados születésnapját. A több százezer szál élő virág felhasználásával készített virágkompozíciók hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében haladnak végig Debrecen utcáin.
A Vasárnapi újságban is a jeles nappal kapcsolatos riportok szerepelnek. Különösen érdekesnek ígérkezik a Szent Korona hőlégballon tervezőjével folytatott beszélgetés (Kossuth 6.00-8-30).
Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonását és a tisztavatást a közmédia a Kossuth térről közvetíti (Duna 8.30). Az Országház előtti légi és vízi parádé tíz órakor kezdődik, ezt követi a Szent István-díj átadása a Sándor-palotából (Duna).
Római katolikus szentmisét Szent István király, Magyarország védőszentje napján a jászberényi Nagyboldogasszony templomból sugározzák. „A történelem viharait átvészelte Szent István műve – hirdeti szentbeszédében Szántó József plébános, kanonok. – E népnek hazát, hont alapított, jövőt épített. Műve fennmaradásához a garanciát Isten anyjánál találta meg.” (Kossuth 10.04).
A Déli harangszó a nagyegresdi Szent István király római katolikus templom tornyából szól. A Vas megyei község kilencszáz éves múltra tekint vissza az Isten házát 1220 táján építették.
A hagyományokhoz híven a Szent István-napi ünnepi szentmisét és a Szent Jobb-körmenetet a Duna a budapesti Szent István-bazilikától adja. A szentmisét a dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatja be a püspöki karral (17.00).
A Bartók Rádió esti műsorán a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenye szerepel felvételről. A koncert programját magyar szerzők műveiből állították össze, többek között felcsendül Liszt A-dúr zongoraversenye, Bartók Magyar képek című műve, s a programot Kodály népszerű darabja, a Galántai táncok zárja. A karmesteri pulpituson Kocsis Zoltán áll (19.35).
Idén a rendezők a Lánchíd és a Margit híd közötti Duna szakaszra helyezik át a tűzijátékot. Ezen a helyszínen a színpompás bemutató újabb látványelemekkel bővül, amelyben a Parlament épülete is kiemelt szerepet kap (Duna 21.00).
A Rádiószínház Szent István intelmei címmel mutat be verses zsolozsmát. A veretes szavakat első királyunk fiának, Imre hercegnek szánta. Közreműködik Lukács Sándor, Kubik Anna és Schnell Ádám (Kossuth 21.04)
Az M2/Petőfi TV-n 21.05-kor kezdődik az István, a király 2015-ben készült felvétele. Szörényi Levente és Bródy János immár klasszikus rockoperája 32 év után visszatért a Királydombra.
Az „ős-Istvánosok”: Varga Miklós, Nagy Feró, Deák Bill Gyula mellett Feke Pált ezúttal Koppány szerepében láthatjuk, Keresztes Ildikó Saroltot alakítja, a további szerepekben pedig feltűnik Danics Dóra, Radics Gigi, Kocsis Tibor, Aradi Imre.
Bereményi Géza A Hídember című alkotása Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak állít emléket. A parádés szereposztású film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában; a különleges szellemi képességekkel megáldott magyar arisztokrata életét mutatja be, sajátos módon (Duna 22.40).
Az M5-ön látható a Megtört csontjaim is örvendeznek – A Szent Koronát hozó Asztrik érsek tisztelete című dokumentumfilm, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye első érsekének történelmi jelentőségét, földi maradványainak közelmúltbeli feltárását és tudományos vizsgálatát, valamint 2016. novemberi újratemetését mutatja be (23.05).
MTVA
Reklám
ÚJRA ITT A MESTERSÉGEK ÜNNEPE!
A legkülönlegesebb kézművesekkel találkozhatunk a Várban augusztus 17. és 20. között, sőt magunk is kipróbálhatjuk a ritka mesterségeket!
Augusztus 17. és 20. között rendezik az ország legnagyobb nemzetközi kézműves fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban. A rendezvény fő témája a hímzés, díszvendég Mongólia, de számos további országból, is érkeznek kézműves mesterek. A Reformáció 500 éves évfordulójáról nagyszabású országos kiállítással emlékeznek meg, és lesz nemzetközi kovácstalálkozó is.
A sokak által már jól ismert Mesterségek Ünnepe az év várva várt családi fesztiválja, ahol kicsik és nagyok ismerkedhetnek a népi tárgykultúrával, kipróbálhatják a népi mesterségeket, megcsodálhatják a kézművesek míves munkáit, találkozhatnak mamutcsont-faragóval, halbőr varróval, íjkészítővel, vagy más, különleges mesterség képviselőjével.
A Mesterségek Ünnepe egyedülállóan sokszínű, nemzetközi fesztivál, ami az Európai Fesztivál Szövetségtől idén megkapta a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé. A Mesterségek Ünnepe az EFFE (Europe for Festivals – Festivals for Europe ) minősítés birtokosa, amelyet a legjobb európai fesztiválok érdemelnek ki, valamint a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program is „Kiváló minősítésű Folklorfesztiválnak” értékelte.
A rendezvény főszereplői a magyar kézműves mesterek, akik sok évszázados gyakorlati és szellemi tudást és értéket hordozó kézműves szakmák éltetői és továbbadói. A több, mint 800 hazai és határon túli mester mellett a fesztivál évek óta vendégül lát külföldi kézműveseket is, idén hét vendég ország képviselteti magát. A díszvendég Mongólia mellett jelen lesznek jakut-földi, szahalin-szigeteki, üzbég, kínai, tadzsik, kirgiz, türkmén, kazahsztáni és algériai mesterek is. Megtudhatják, többek között, hogy kik azok a szahák, megismerkedhetnek az egyik leghíresebb jakut mamutcsont faragóval és mesterségével, találkozhatnak üzbég szőnyegszövővel, mongol íjkészítővel, türkmén selyemfestővel és betekintést nyerhetnek abba, hogy hogyan készítenek halbőrből táskát, pénztárcát, szemüvegtokot a Szahalin-szigetekről érkező nyivh, orok és ainu mesterek.
A Mesterségek Ünnepén a legkiválóbb hagyományőrző népművészek tárgyalkotó tevékenységét nyitott/látványműhelyekben tekintheti meg az ide látogató közönség, a mesterség-bemutatókon megismerhetik, és ki is próbálhatják a hagyományos népi kézművességet az érdeklődők.
Az augusztus 17. és 20. között zajló rendezvény kiemelt témája a hímzés, a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb – viszonylag kis területen belül is rendkívül sokrétű – és legváltozatosabb ága. A Mesterségek Ünnepe hímzőműhelyeiben tájegységenként mutatják be azt a sokszínűséget, amit a népi és úri hímzésben alapanyag, motívumkincs és öltéstechnika tekintetében tapasztalhatunk. Hímzésekkel az átlagnál ünnepélyesebb darabokat látták el, éppen ezért nagy szerepe volt elsősorban is a népviselet különböző darabjain, párnavégeken, kendőkön, takarókon, abroszokon, de hímezték az egyházi szertartások kellékeit is.
A reformáció 500 éves évfordulójának alkalmából a programokban és a tárgyi kiállítók körében is kitüntetett figyelmet kapnak a protestáns egyházak hagyományai. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Reformáció Emlékbizottság a jubileumhoz kapcsolódva pályázatot hirdetett az egyházi szertartások kellékeinek megújítására. A beérkezett pályamunkák legjobbjaiból országos kiállítás nyílik 2017. augusztus 17-én a Mesterségek Ünnepén a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus termében. Az 500 éves reformáció szellemi és kulturális örökségéhez kapcsolódóan emlékoszlopot faragnak, valamint 25 fejfát állítanak ki szabadtéri kiállítás keretében „Fa sírfejek, fejfák” címmel.
Az idei fesztivál egyik különleges programpontja a IV. Nemzetközi Kovácstalálkozó, amelynek fő témája az a különleges és több száz éven keresztül megfejthetetlen tűzi hegesztéses eljárás, amellyel a Notre Dame kapujának vasalatait készítették hajdanán. Tíz országból, – többek között Oroszországból Norvégiából, Szlovéniából, Erdélyből, Pakisztánból – érkeznek szakemberek a konferenciára, díszvendég Magister Walfrid Huber, szobrász és kovácsművész, a bécsi Iparművészeti Egyetem nyugalmazott tanára a Magyarországi Kovácsmíves Céh tiszteletbeli elnöke.
Az érdeklődőket idén is egész napos programokkal, gyermekjátszókkal, koncertekkel, zenével várják a Budai Várban. Lajkó Félix mellet fellép, a Szent-Efrém Férfikar és Szokolai Dongó Balázs, Csizmadia Anna, az Ifjú Szivek Táncegyüttes, Pályi János, a Tükrös Együttes, a Buda Folk band, a Folk Embassy, Zsikó Zoltán és zenekara, a Bara Zenekar, Kátay Zoltán, a M.É.Z. és még sokan mások. A színpadi programokat, koncerteket mélyen áthatja Kodály Zoltán emléke.
A nyár egyik kiemelt eseményévé, kihagyhatatlan családi programmá vált fesztiváljának évente több tízezer látogatója van.
Forrás: kulturpart.hu
Reklám
Újabb központot nyit a Facebook Németországban a jogsértő tartalmak kezelésére
Berlin után Essenben nyitja meg második olyan központját a Facebook Németországban, ahol a jogsértő, illetve büntethető bejegyzések törlésével foglalkoznak majd – jelentette be a legnagyobb közösségi portál szerdán.
Az ősztől működő esseni centrumban ötszázan dolgoznak majd. Berlinben éppen nemrég emelték hétszázra a munkatársak számát.
A Facebook döntésének hátterében egy a szövetési parlament (Bundestag) által nemrég elfogadott törvényjavaslat állhat, amellyel a gyűlölködő bejegyzések és személyiségi jogokat sértő, lejárató álhírek visszaszorítását szeretné elérni a kormány. Az új jogszabály szerint a közösségi oldalak üzemeltetői akár 50 millió euró (15,5 milliárd forint) pénzbüntetést is kaphatnak, ha nem távolítják el a jogsértő tartalmakat.
A Facebook mellett a Youtube-ra és a Twitterre is vonatkozó rendelet október 1-jén lép életbe, de büntetni csak 2018-tól fognak.
A törvény szerint egyértelmű esetekben 24 óra alatt törölni kell a sértő tartalmat, a kérdéses bejegyzéseknél pedig egy hét áll rendelkezésre.
Az új rendelkezésnek számos bírálója volt, ellenzői egyebek mellett azzal érvelnek, hogy a fenyegető pénzbüntetés miatt a szükségesnél több bejegyzést törölnek majd a cégek.
Heiko Maas igazságügyi miniszter a Facebook döntéséről azt mondta a Der Spiegel hírmagazinnak, hogy már régóta esedékes volt egy második központ létrehozása a sértő tartalmak kezelésére.
Úgy fogalmazott, „egyetlen közösségi oldal sem lehet érdekelt abban, hogy bűncselekmények elkövetésére használják”.
A Facebooknak világszerte jelenleg 4500 munkatársa dolgozik a kifogásolható tartalmak eltávolításán, de ezt a számot a jövőben 7500-ra szeretnék emelni.
Juhász Rita / MTI
Reklám
Ettől a tíz ételtől tele leszünk energiával
Elnézve a sportolókat, szépen kidolgozott testüket és fáradhatatlan, kitartó munkájukat, sokszor megfordul a fejünkben: „vajon nem lehetnék én is ilyen?”.
Csodák természetesen nincsenek, hosszú évek vagy évtizedek kemény munkáját nem lehet behozni egy-két könnyű edzéssel vagy diétával, de energiaszintünk nagyságrendekkel növelhető, ha a megfelelő ételeket fogyasztjuk. Nincs szükség étrend kiegészítőkre, porokra és tablettákra. Próbálják ki a következő tíz szuperételt!
1. Banán
Rengeteg oka van annak, hogy a legtöbb sportoló szereti, és szívesen fogyasztja a banánt. Nemrég egy tanulmány arról számolt be, hogy 15 percenként egy fél banán fogyasztása egy kerékpáros számára ugyanolyan hatásos volt, mint ugyanilyen időközönként megivott volna egy szénhidráttartalmú sportitalt. A banán hatékonyan táplálja az izmokat, ráadásul antioxidánsokat és tápanyagokat biztosít a szervezet számára, mindezt hozzáadott cukor nélkül. Edzés előtt érdemes pirítóssal, vagy zabpehellyel fogyasztani, de reggeliként is remekül funkcionál.
2. Tojás
A tojásfehérjében megtalálható mind a kilenc esszenciális aminosav, amire az izomépítéshez szükség van, így a fehérjék „királyaként” tartják számon. Tudományos eredmények igazolják, hogy a tojás segíti legjobban az izomnövekedést, de hatékony az esetleges sérülések utáni regenerációban, az izmok gyulladásának enyhítésében is. A tojások 13 egyéb alapvető tápanyagot is tartalmaznak, ráadásul darabonként csupán 70 kalóriát viszünk be a szervezetünkbe. A tojás alapú reggeli nem véletlenül annyira népszerű reggeli szerte a világon, hiszen egész délelőttre biztosítja a megfelelő energiaszintet, egy jó rántotta után simán kihúzzuk az ebédidőig.
3. Görög joghurt
A görög joghurt a hagyományosnál sokkal sűrűbb, koncentráltabb, így több fehérjét tartalmaz. Egy adag kb. 20-25 gramm fehérjét tartalmaz, amely nagyjából egy adag marhahús energiaszintjének felel meg. Gyümölcsökkel, zabpehellyel elkeverve remek reggeli vagy vacsora lehet belőle, amely ráadásul segíti az emésztést.
4. Mangó
Ha edzés után nagyon erős izomlázunk van és nehezen állunk fel a fotelből, csökkentheti a fájdalmainkat és javíthatja a mobilitást egy-egy mangó elfogyasztása. A sárga belű gyümölcs nagyon sok C-vitaimint, béta-karotint, és A-vitamint tartalmaz. Fogyókúrázóknak is ajánlott, ugyanis nagyon alacsony a kalóriatartalma.
5. Zabliszt és zabpehely
A zabról sokan tartják úgy, hogy a sportolók eledele. Nem véletlenül kapta ezt a kitüntető címet, hiszen lassú felhasználású, összetett szénhidrátokat biztosít, amelyek órákra magas energia szinten tartják a szervezetet. A zabban található egészséges szénhidrát-fehérje kombináció tökéletes a sportolók és aktív életet élők számára, hiszen nem hizlal, kevés kalóriát tartalmaz, de energiát ad. Zabkása formájában, vagy müzlibe keverve érdemes fogyasztani.
6. Tészta
A tésztát sokszor támadják, pedig a benne lévő szénhidrátok a szervezet fontos táplálékforrásai az izmok működéséhez. Kutatások bizonyítják, hogy a diéta megfelelő mennyiségű minőségi szénhidrát bevitellel együtt teljesítménynövelő is lehet. A maratoni futók egyik tanulmánya arról számolt be, hogy azok, akik több mint 3 gramm szénhidrátot fogyasztottak kilogrammonként, átlagosan 13,4 százalékkal gyorsabban futottak, mint a kevesebb szénhidrátot fogyasztók. A tészta kedvelt a profi sportolók körében mert stabil energiát biztosít az alacsony glikémiás indexnek köszönhetően.
7. Gránátalma
Ha rákeresünk, se vége, se hossza a gránátalma pozitív tulajdonságait taglaló cikkeknek. Több, mint 1000 kutatási rögzíti a gránátalma és gyümölcslé előnyeit, amely nemcsak C-vitaminban és káliumban gazdag, de a benne található antioxidánsok is jót az izmoknak. Ha gránátalmát fogyasztunk, könnyebben mozgunk, kevésbé sajognak a tagjaink és talán könnyebben vesszük rá magunkat a sportolásra.
8. Mogyoróvaj
A mogyoró állítólag a hosszú élet záloga, ráadásul energiatartalmának köszönhetően igazi szuperétel, amely több sportolót is hozzásegített az olimpiai érmek megszerzéséhez. Legtöbbször telítetlen zsírsav tartalmát hozzák fel előnyként, de fehérje és B-vitamin tartalma is segít a szervezet energiaszintjét egyensúlyban tartani.
9. Málna
A legfrissebb tanulmányok szerint a málna olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek növelhetik a nitrogén-monoxid termelést, ami pedig segíti az izmok oxigénellátását. Amellett, hogy rostban gazdag, a málna erős antioxidáns és fontos C-vitamin forrás.
10. Lazac
Nem olcsó étel, de ma már több formában és kiszerelésben is elérhető a lazac. Mivel nagyon laktató, kis mennyiség is elég belőle és a benne található tápanyagok nagyon hasznosak a szervezet számára. Füstölt, vagy feldolgozásra váró nyers, esetleg konzerv formában is érdemes keresni. Sok sportoló eszik lazacot, ami az egyik legjobb gyulladáscsökkentő és omega-3-zsírsav forrás.
Forrás: termalfurdo.hu
Reklám
Rövidebbet húzza
A Magyar Szólásmondások rovatához érkezvén egy olyan szólás eredetét tanulmányozzuk, amely a rosszabbul járt, valami vetélkedésben vesztes emberre vonatkoztatjuk. Ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy a rövidebbet húzza. A következő percekben O. Nagy Gábor Mi fán terem c. könyve felvilágosít minket ezen a téren. Elmondja Hargitai István.
Reklám
Füst Milán: A MAGYAROKHOZ
Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar.
Révület fog el, ha rágondolok is.
Ne hagyd hát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melyből származott
E nemes-szép alakzat… Rossz idők futottak el feletted,
Megbontott a téli gond és romlásodat hozta, megtapodtak,
Megbolygatták hitedet, az eszed megzavarták, szavak áradatával ellepték,
Áradás szennyével borították be kertjeid, vad vízi szörnyek ették virágaid , — majd a vad burjánzás
Mindent ellepett utána, — oly termés volt ez a térségeken emberek!
Hogy üszökké vált minden, aminek sudárrá kelle szöknie…
De légy türelmes, — szólok hozzád, — vedd a Libanon
Ős cédrusát, e háromezeréves szűzet, — rá hivatkozom, mert onnan vándoroltam egykor erre.
Tekintsd őt, — türelmes pártájával hajladoz a szélben, nem jajong,
De bölcsen hallgat s vár, amíg a negyedik nagy évezredben
Kibonthatja gyümölcsét a nagyvilág elé. S tán ez a sorsod itt.
Ki fénnyel sötétséget oszlat, holtat ejt s élőt emel,
Borúlatodra majdan rátekint. Halld meg szavam!
Én prófétáktól származom.
(1930 körül)
Reklám
528. honismereti rejtvényjáték – 2017.08.13.
A BOCSKAI RÁDIÓ
528. honismereti rejtvényjátéka. 2017. augusztus 13.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
- Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
- A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
- Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114
Telefon:
(216) 523-3900
Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Reklám
Katolikus egyház 2017. augusztus 13-i adása
Igét hirdet Mezei András atya, a clevelandi Szent Imre Katolikus Templomból.
Clevelandi Szent István napi fesztivál
Szent István napi fesztivál augusztus 19-én 3 órától. Mindenkit várunk szeretettel. Osztható mindenkinek!Részletek itt: https://www.facebook.com/events/786258768201265/
Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Friday, August 4, 2017
Reklám
Hetednapi Adventista Gyülekezet 2017. augusztus 13-i adása
Igét hirdet Marton Máriusz lelkipásztor.
Reklám
Tárkonyos pityókástokány
Hozzávalók (1o személyre)
- 2 font sertéshús
- fél font füstölt kolbász
- fél font füstölt császárszalonna (legyen jó húsos)
- 2-3 hagyma
- 2-3 paprika
- fél font erdei gomba
- 6 font krumpli
- 1 kk pirospaprika
- só, bors
- gulyáskrém
- 1 ek ecetben eltett tárkony
- tejföl
- csipetke 1 tojásból (de nélküle is jó)
A húst kockára vágjuk, sózzuk, borsozzuk kézzel jól összedolgozzuk és felhasználásig hagyjuk pácolódni a fűszerekkel.
A szalonnát apró kockára vágjuk és egy bográcsban vagy lábasban kevés zsír hozzáadásával félig megpirítjuk. Hozzáadjuk a karikára vágott kolbászt és tovább pirítjuk a szalonnával együtt, míg a kolbász kiengedi a paprikás zsírját.
Hozzáadjuk az apróra vágott hagymát és paprikát, majd mielőtt pirulni kezdene, hozzáadjuk a húst is, a laskára vágott császárszalonnával együtt.
Ekkor megpaprikázzuk, alaposan összekavarjuk, majd vizet töltve alája, fedő alatt, puhára pároljuk (persze ne felejtsünk el bele-belekevergetni).
Közben hámozzuk meg a krumplit és vágjuk hosszú hasábokra – a tokányba mindig hosszúra vágjuk a krumplit, a levesbe pedig kockákra. Ha a hús már majdnem puha, hozzáadjuk a laskára vágott gombát, majd a krumplit. Feltöltjük annyi vízzel, hogy jól lepje el és forraljuk fel. Ha felfőtt, sózzuk meg ízlés szerint – közben többször is kóstoljuk meg és pótoljuk a sót, ha még igényli. A forrástól számítva, kb. 20 perc alatt a krumpli (a pityóka) is megfő.
Közben készítsük el a lisztből és a tojásból a csipetkét – ha van rá igényünk, mert a csipetke nélkül is nagyon finom. Főzzük ki külön a csipetkét sós vízben és pirítsuk meg zsíron, ha van időnk és kedvünk – úgy finomabb lesz. Tegyük bele a tokányba a pirított csipetkét, és ekkor adjuk hozzá az apróra vágott ecetes tárkonyt, még borsot, ha kell és a gulyáskrémet is. Egyet még rottyasszunk rajta és kész is a fennséges tárkonyos tokányunk.
Tálaljuk tejföllel és ropogós friss kenyérrel. Előtte köményespálinka, utána fehérbor – nyáron jó hideg sör dukál.
Jó étvágyat kívánunk hozzá!
Reklám
A rákos sejtek ellenállási “trükkjeit” vizsgálják
A tumorsejteknél működik egyfajta mechanizmus, amellyel bizonyos csoportok rezisztenssé képesek válni a gyógyszerekkel szemben. Ezekből az ellenálló sejtekből később új daganat alakulhat ki. Szakács Gergely, a Tudományos Akadémia Lendület-ösztöndíjas kutatója laboratóriumi kísérleteiben azt tanulmányozza, hogy mitől alakul ki ez a rezisztencia, amelyet ha sikerülne megakadályozni, az nagyot lendítene a betegség elleni küzdelem sikerességén.
„A kutatásaink arra irányulnak, hogy megértsük, hogy milyen tényezők gátolják a gyógyszerek működését, azaz
a rákos sejtek ellenállásával foglalkozunk.”
Általános kórházi tapasztalat, hogy kemoterápiás szerek, gyógyszerek kezdetben hatékonynak mutatkoznak, de gyakran előfordul, hogy a rák visszatér és a betegség már nem reagál a gyógyszerekre, azaz a rákos sejtek rezisztenssé válnak – mondta a Magyar Tudományos Akadéma Lendület-ösztöndíjas kutatója. A kutatás módszertanáról Szakács Gergely elmondta, úgy próbálják modellezni a terápiarezisztencia-jelenséget, hogy rákos sejteket tenyésztenek, amelyekhez egyre nagyobb koncentrációban adják a kemoterápiás szereket.
„Ügyelünk arra, hogy ne pusztítsuk el rögtön az összes sejtet, adjunk lehetőséget a túlélésre. Aztán azt vizsgáljuk, hogy a túlélő sejtek miben különböznek a kezdetben érzékeny társaiktól.”
A laboratóriumi “miniszelekció” során a kutatócsoport
megpróbálja ellesni a rákos sejtek „trükkjeit”,
ahogy a különböző kemoterápiás szerek ellen védekeznek.
„Valószínűleg ilyen szelekció történik az emberi szervezetben: a terápia elpusztíthatja a rákos sejtek akár 99 százalékát is, de
a túlélő egy százalék képes újra felnőni
és benépesíteni azt a teret, amit a rák elfoglal. Ez a második vagy sokadik generáció ráadásul már ellenálló lehet a terápiával szemben.”
A kutatók azt próbálják megérteni, hogy a túlélő sejtek hogyan tudják kivédeni a terápia hatását.
Kulcs: személyre szabottság
„A rák sokféleképpen alakulhat ki és a különböző mechanizmusokra eltérő gyógyszerek lehetnek jók. A rezisztencia ugyan sokkal egységesebb jelenségeken alapul, itt is sokféle mechanizmus létezhet, ezért az ezekhez illesztett terápia nagyon fontos.”
A kutatócsoport által kifejlesztett gátlósejteket olyan betegeknek érdemes adni, akiknek a tumorsejtjei éppen azokkal a rezisztencia-mechanizmusokkal védekeznek.
A megelőzés azonban nem feltétlenül személyre szabott,
mert ha sikerülne a rezisztencia megjelenését kitolni vagy akár meg is előzni, akkor lehetne általános protokollt javasolni – hangsúlyozta Szakács Gergely.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Reklám
