Csak megalázó helyzetekben alakul ki a szív a jellem és így majd egyszer összefog a magyar és a magyarok talán majd összeesküszik ha a bajokban áll szügyig addig dalol – jól szól a nóta – dalol dalol az idióta Kossuthokért Széchenyikért és ki tudja hogy még kikért ellengősen és fellengősen dalolja hogy magyar erősen Egyszer egy ember kellene talán a bája jelleme hogy összeférjünk mint a baj magyar a magyarjaival Sebezhetetlen Nem Zsilinszky aki Áchimot leteríti és nem is a zsidó Radnóti katolikusként haldokolni Nem is Mátyás nem is szent István erőszakosan alapítván nem is Petőfi-Petrovics kit Segesvár halálba visz Hanem egyként egy magyar nemzet összeállhatna mint a selymet szövik száz szálból együvé rabok tovább nem leszünkké Petőfiből Mátyás királyból Zsilinszky Áchim Andrisából Kossuth dühödt Széchenyijéből Radnóti sártépett verséből egy olyan ország születik határtalan határokig amely összeáll mint a jellem a megalázó helyzetekben.
A jövő évi parlamenti választás tétjéről, a világrend változásáról és az új francia elnök Európával kapcsolatos elképzeléseiről is beszélt Orbán Viktor a kötcsei polgári pikniken – mondta szombaton az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A miniszterelnök kiemelte határaink megvédését, és a közbiztonság fenntartását
Ismertette a NATO számításait az elkövetkezendő évek újabb migránsáradatáról
Előadásában a kormányfő az új francia államfőnek a héten megjelent nagyinterjújáról is beszélt
Ismertetése szerint a kormányfő az elmúlt hét év eredményeinek megvédését nevezte a következő választás tétjének; ezek között
kiemelte az ország határainak megvédését a sokak által támadott határkerítéssel együtt, a családok és a munkahelyek biztonságának megőrzését és a közbiztonság fenntartását.
A kormányfő beszélt arról a NATO köreiben publikált számításról, amely szerint
2020-ig 60 millió migráns kelhet útra Afrikából, túlnyomó többségük Európa irányába.
Orbán Viktor előadása a nemzetközi ügyek széles körét ölelte fel, beszélt a világrend megváltozásáról, az Európa előtt álló feladatokról, és hosszan értekezett az új francia államfőnek a héten megjelent nagyinterjújáról is.
Emmanuel Macronnak a Le Point-ben kifejtett gondolatai helyenként egyezést mutatnak Magyarország érdekeivel, ugyanakkor az interjú számos megállapításával vitába szállt Orbán Viktor.
A külpolitikai realizmus szükségességével, a nyugat válságjelenségeinek leírásával például teljes mértékben egyetértett a miniszterelnök, ahogy azzal a megállapítással is, hogy az európai alapelvek tiszteletben tartásával ki kell javítani azokat a hibákat, amelyek miatt ma Európa rosszul működik – mondta Havasi Bertalan sajtófőnök.
Nagyjából hét hónappal az országgyűlési választások előtt csak matematikai esélye van a kormányváltásnak – jelezte Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője arról beszélt, hogy az MSZP és a Jobbik tábora között kicsi, a kormánypártok és az ellenzéki erők között pedig szinte teljesen meg is szűnt az átjárás.
Egyes egyéni választókerületekben előfordulhat, hogy a Jobbik és a baloldal szavazói egységesen a vitathatatlanul legerősebb ellenzéki jelölt mögé állnak a jövő tavaszi parlamenti választáson – fejtette ki Závecz Tibor.
„Mind a két tábornak – Jobbik és MSZP – a kormányváltás az érdeke.
Ez az adott esetben bizonyos konstellációkban jelentheti azt, hogy átszavaz másik jelöltre, ha a sajátját nem látja. Ha elég erős a kormányváltás akarata, és ezek a választók túlteszik magukat azon, hogy régebben nem volt nyitottság a két oldal között, akkor elképzelhető, hogy maximalizálódnak ezek a voksok. Ettől még messze vagyunk, és nem tudni, hogy eljutnak-e egyáltalán eddig a választók és a pártok.”
Mráz Ágoston Sámuel azt emelte ki, hogy szinte lehetetlen a következő hét hónapban az ellenzéki egységet tető alá hozni.
„Ha április elején van a választás, akkor hét hónap van hátra. Elég szkeptikus vagyok abban, hogy a pártok addig ezt össze tudják rakni. Ne felejtsük el, ahhoz, hogy működjön az összellenzéki szavazat, minden ellenzéki pártnak egyet kell értenie. Márpedig ha lenne is egy ma még elképzelhetetlen baloldal-Jobbik összefogás, akkor is lenne egy baloldali vagy egy kis liberális párt – mondjuk Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója -, ami nem áll bele ebbe az ellenzéki összefogásba, és akkor megint csak több ellenzéki választási lehetőség van. Ha tehát matematikázni kell: nincs racionális alapja, hogy ezalatt a hét hónap alatt megvalósuljon a teljes ellenzéki összefogás.
Tehát matematikai modell van, reális nincs.”
A Nézőpont Intézet szerint egyébként kiegyenlített a kormány újrázását és a bukását remélők aránya, míg a Závecz Research felmérése alapján 32 százalék érdekelt a kormány maradásában, 43 pedig a leváltásában.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter a kvótaperben született döntésről tartott sajtótájékoztatójukon
A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon, a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A bíróság ezzel veszélyezteti Európa jövőjét és biztonságát
A döntés kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett
Ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótákat az EU „átadja a múltnak”
A bizottság csak az illegális bevándorlók befogadását támogatja
A döntés megbontotta az EU intézményeinek egyensúlyát
Szijjártó Péter hangsúlyozta, „az igaz csata csak most kezdődik el”,
Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.
A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. Véleménye szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született,
„a politika megerőszakolta az európai jogot”.
A döntés – az alapszerződésekkel ellentétesen – kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett.
Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot
– közölte Szijjártó Péter.
Mint mondta, ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótákat az EU „átadja a múltnak”, hiszen ez sikertelen válasz az illegális bevándorlásra: a határozat szeptember 26-ai lejárta előtt néhány héttel a célszám 25 százalékát sikerült csak befogadni.
A külügyminiszter kijelentette:
Magyarország továbbra is teljesíti a schengeni kötelezettségeit, megvédi a schengeni övezet és az EU külső határát.
Eddig ennek minden terhét egyedül vállalta az ország, és szolidáris azokkal a nyugat-balkáni országokkal, amelyek szintén védik a határaikat – mutatott rá. Hozzátette: a bizottság viszont csak az illegális bevándorlók befogadását támogatja, a határvédelem ügyét nem.
Kérdésre elmondta:
Magyarország számít visegrádi partnerei szolidaritására az ügyben.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter a kvótaperben született döntésről tartott sajtótájékoztatójukon
MAGYARORSZÁG ÚJABB JOGI CSATÁROZÁSOK ELŐTT ÁLL
A sajtótájékoztatón Trócsányi László igazságügyi miniszter is arról beszélt, hogy Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Azt mondta, sajnálják, hogy
a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését,
és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit.
Szavai szerint a döntés megbontotta az EU intézményeinek egyensúlyát: annak nyertese az Európai Bizottság, miközben csökkent az Európai Tanács és az Európai Parlament ereje.
Holott az unió politikai irányát az Európai Tanácsnak, az állam- és kormányfők testületének kellene meghatároznia – mondta.
Trócsányi László hangsúlyozta, hogy
a bíróság érvelése nem meggyőző, és az „európai mainstream” alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna
– mondta.
Megjegyezte: nehezen elfogadható álláspont, hogy 2015-ben nem volt migrációs szükséghelyzet.
A tárcavezető kijelentette:
a bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban új szempontokat hoznak elő.
Trócsányi László azt is mondta, hogy fennáll a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának, amit Magyarország nem tart elfogadhatónak, más úton kell járnia Európának.
Kérdésre Trócsányi László közölte:
az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben.
A KÖVETKEZŐ UNIÓS CSÚCSON TALÁLKOZIK A MAGYAR ÉS A HOLLAND MINISZTERELNÖK
Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre elmondta: a magyar-holland kapcsolatok ügyében, amit lehetett, elrendeztek, a miniszterelnökök pedig a szeptember végi tallinni uniós csúcson „váltanak néhány szót”.
Szintén kérdésre, azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint Azerbajdzsán 2012 és 2014 között 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött befolyásos külföldi tisztségviselők és szervezetek támogatására, a külügyminiszter azt mondta: remélhetőleg a vizsgálatok mielőbb kiderítik, mi történt. Közölte:
visszautasít minden sejtetést, amely a magyar külpolitikai döntések és valószínűleg nemzetközi bűncselekmények közötti összefüggésekre vonatkozik.
Elfogadhatatlan politikusok és újságírók lefizetése akár Európában, akár máshol – hangsúlyozta.
Kedden van a jótékonyság világnapja, amelyet magyar kezdeményezésre 2013 óta tartanak Kalkuttai Szent Teréz halálának évfordulóján. Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek az InfoRádiónak ez alkalomból adott interjúban fontosnak nevezte a fiatalok önkéntes szeretetszolgálatát.
Teréz anya alakja jelképpé magasodott
– jelentette ki Erdő Péter bíboros-prímás. Az esztergom-budapesti érsek hozzátette, ő volt az, aki Indiában a legszegényebbeket; a hajléktalanokat, az éhezőket, a betegeket, a haldoklókat szolgálta. A tevékenysége olyan sok támogatót vonzott, hogy egész Indiában kivívta a társadalom tiszteletét.
„A temetése egész Indiát átható történelmi eseménnyé vált. Volt szerencsém a tévében követni. Az biztos, hogy nagyon kevés keresztény és katolikus volt abban a hatalmas tömegben, ami az utolsó útjára kísérte.”
A szeretet nyelve olyan formája a tanúságtételnek és az igehirdetésnek, amit a világon mindenki megért – véli az esztergom-budapesti érsek. Erdő Péter hozzátette, a kultúrák párbeszédében is hatékony erő ez a szeretetszolgálat.
„Felejthetetlen volt a Szent Péter téren Teréz anya boldoggá avatásának szentmiséje. A boldoggá avatást kérelmezők fel szoktak vinni egy ereklyét az oltár elé, ebben az esetben indiaiak szakrális zenére ritmikusan mozogva, óriási szuggesztív erővel mentek fel, a hatalmas tömeg úgy érezhette, szíven ütötte őket valami. Ezt a hatást éppen a kultúrák párbeszéde és az igazi élet szentségének ereje okozta.”
Idén van Teréz anya halálának huszadik évfordulója, 2012-ben az ENSZ közgyűlése – magyar kezdeményezésre – elfogadta, hogy ez a nap a jótékonyság világnapja legyen. 2013 szeptembere óta tartják ezt a napot, egyre nagyobb társadalmi hatással – tette hozzá Erdő Péter bíboros-prímás.
„A karitász szervezetei külön megemlékeznek róla. Aki segíteni akar, adománnyal vagy önkéntes munkával a leginkább rászorulókon, minden plébánián megtalálja a szolgálatokat.
Különösen nagy megnemesedésre ad lehetőség a részvétel.”
Ezért fontos, hogy a fiatalok is vállaljanak ilyen, akár önkéntes szolgálatot – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros-prímás. Hozzátette, a súlyos betegekkel vagy a nagyon szegényekkel való találkozás hatalmas nevelő hatással bír.
„A szeretetszolgálat, az önkéntes segítség valamilyen módon mindig szükséges lesz.
Bármilyen hatékonyak is legyenek a szociális ellátórendszerek, bármilyen jómódú is egy társadalom, a pénzzel meg nem fizethető dolgokat: odafigyelést, emberi szót, szeretetet, igényli a bajba jutott ember. Ezt szívből lehet csak adni. Nem lehet mérni, tervek szerint teljesíteni. A korrektséget, az udvariasságot igen, de
a másikra komolyan, szívből ráfigyelő szeretet csak ajándékba lehet adni.”
Nemcsak a terrorizmus veszélyezteti Európát, hanem a kulturális gyökerek hiánya is a bevándorlók egy részénél – jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő hétfőn megjelent interjújában, utalva az olaszországi Riminiben megerőszakolt lengyel turista esetére.
A Sieci című konzervatív hetilapnak adott terjedelmes interjú egyik témája a migrációs politika volt. Arra a felvetésre reagálva, hogy a múlt hét végén Riminiben afrikai bevándorlók által megtámadott két lengyel turista esete megmutatja, milyen fenyegetéssel néznek szembe “a tömeges migrációt megengedő országok”, Szydlo úgy vélekedett: látható, hogy nemcsak a terrorizmus jelent veszélyt, hanem “a kulturális gyökerek hiánya is a bevándorlók egy részénél”.
Olaszország “eltekintett a politikai korrektségtől”
Az olasz hatóságok vasárnap letartóztatták a többszörös megerőszakolás és rablótámadás mind a négy elkövetőjét – két fiatal korú marokkói, egy szintén fiatalkorú nigériai és egy 20 éves kongói állampolgárt. Szydlo megköszönte, hogy Olaszország ebben az esetben “eltekintett a politikai korrektségtől”, s az európai gyakorlattól eltérően “nem tussolta el az ügyet, nem mondták azt, hogy csupán incidensről van szó”.
A lengyel kormányfő szerint a jelenlegi európai migrációs politika lehetővé teszi “az átgondoltan megvalósított akciót”, amely “rombolja mindazt, ami eddig építette Európát: a biztonságot, a közösséget, a szolidaritást, a jólétet és az emberi jogokat, a nők iránti tiszteletet megalapozó keresztény gyökereket”.
A lengyel jogállamiságra vonatkozó, az utóbbi időben többek között Angela Merkel német kancellár szájából elhangzott bírálatokat Szydlo egyrészt a német választási kampánnyal, másrészt Varsó migrációs politikájával magyarázta. “Az európai elit azért támadja Lengyelországot és a visegrádi csoport (V4) országait, mert nem akarunk beleegyezni a kényszerű menekültkvótákba” – mondta.
Vétkesnek állítják be Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot
Egyúttal úgy vélekedett, hogy a migráció témájában egyre több állam a lengyel kormánynak ad igazat. “Mit mondanak az olaszok? Segítsünk a helyszínen” – utalt Szydlo az Európai Parlament olasz elnöke, Antonio Tajani által az utóbbi időben tett kezdeményezésekre.
A 2015-ben jóváhagyott, szeptember végéig teljesítendő egyszeri menekültelosztási kvótát illetően rámutatott: ezt egyik EU-tagállam sem valósította meg. “Vétkesnek állítják be Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot” – utalt Szydlo a három visegrádi ország ellen elindított kötelezettségszegési eljárásra. Megjegyezte: Szlovákiát “valami miatt kivonták e körből, biztosan azért, hogy szétverjék a V4 egységét, hiszen a francia és a német politikusok következetesen tesznek erre próbálkozásokat”.
A lengyel kormányfő elutasította, hogy Varsót az uniós források megvonásával büntessék migrációs politikájáért. Megerősítette: Lengyelország az Európai Unió tagja akar maradni, “éppen ezért jogosan követeli az elvek betartását, a valódi közös piac, a biztonság, a fejlődés megőrzését”.
Miután a rendszer működőképessé válik, életjáradékot kapnak, halálukig a nevükön marad és használhatják is a földeket azon gazdák, akik a magyar államnak szeretnék eladni területeiket. Interjút készített a Székelyhon újság Szabó József Andorral, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjával.
Bár a vegyesvállalatok révén a külföldiek romániai földvásárlására eddig is kínálkozott lehetőség, egy statisztika szerint aránylag kevés erdélyi föld került magyarországi beruházók tulajdonába.
Szabó József Andor szerint a magyar államnak van erre egy programja, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor egy olyan szerződést köthet a magyar állammal, melynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Ezt a kis földdarabot, ami akár egy kis székely falu határában is lehet, egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni.
Azzal tisztában vannak, hogy az erdélyi falvak többsége kiöregedőben és elszegényedőben van, de meggyőződésük szerint ezt a földhöz való ragaszkodás ténye ellensúlyozhatja, mivel a magyar ember nem szívesen válik meg a földjétől. Ugyanakkor azt is látják, hogy a városi keretek telítődtek és egyre többen költöznek ki falura. Romániában is beindult egy természetes visszaáramlási folyamat. Aki munkahely- vagy lakáshiány miatt városon már nem találja a helyét, ám ugyanakkor fantáziát lát a mezőgazdaságban és ráébred arra, hogy az agrárium igencsak jó üzlet lehet, visszatér a gyökereihez – érvel a mezőgazdasági attasé.
Technikailag úgy történik a jelentkezés, hogy az ügyfél megkeresi a majdani ezzel foglalkozó irodát, amelynek munkatársai a helyszínen felbecsülik a földet és adnak egy ajánlatot. Ha ez megfelel, szerződést köt, életjáradékot kap, és amíg meg nem hal, a föld az ő nevén marad és ő is használhatja. – magyarázza Szabó és hozzáteszi erdőügyben is létezik egy hasonló stratégia, azzal a kis különbséggel, hogy azt nem Budapest találta ki, hanem a székelyföldi önkormányzatok. Látván, hogy milyen ütemben fogynak az erdőterületek, a magyar államhoz fordultak segítségért. Ugyanis számos községháza rendelkezik saját erdővel, viszont képtelen azt menedzselni, de eladni sem szeretné.
Létrehoztak egy vízalapot is, ami egyelőre még kevesek által ismert lehetőség. Nem a folyókról vagy a tavakról van szó, hanem a többé-kevésbé kihasznált vagy akár kihasználatlan borvízforrásokról. Nem megengedett a mezőgazdasági attasé szerint, hogy egy olyan híres ásványvíz, mint például a bibarcfalvi, akkor jusson csődbe, amikor Európa-szerte a borvizek a reneszánszukat élik.
Kérdésre válaszolva Szabó elmondta, a magyar kormány nem fél az esetleges diplomáciai háborútól, amit a földek felvásárlása, a közösségi erdőt megtartani szándékozó székelyföldi önkormányzatok megsegítése vagy az ásványvíz-palackozó üzemek támogatása kapcsán az amúgy is hisztériakeltő román nacionalista ki fog robbantani.
– Nem félünk ettől, ugyanis az uniós alapelvek egyértelműen támogatják a szabad tőkeáramlást, a szabad lakhely- és munkahelyválasztást. Ezt mindkét ország, Románia is, Magyarország is elfogadta, meghozta a maga földtörvényét, sőt azt is hozzátenném, hogy a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat. Ha a román állam képes megvédeni a termőföldeket és az azt dolgozó gazdákat, nagyon jó. De, ha nem képes arra a bizonyos területre valamit is ajánlani, akkor szabad a piac és jöhet bárki – nem feltétlenül magyar, lehet az dán is vagy francia –, aki fel szeretné vásárolni. – válaszolta Szabó József Andor.
– Az ukrán politikai elit a kisebbségeken akarja levezetni az ország ellen az oroszok által elkövetett sérelmeket. Az az érzésünk, hogy a legkeményebb sztálinizmus korszaka tért vissza egy magát demokratikusnak tituláló országba – nyilatkozta a Legfelsőbb Tanács által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény kapcsán Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora.
A kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervek közös nyilatkozatban ítélték el a döntést, és Petro Porosenko ukrán elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy ne írja alá a kisebbségek megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt. Szkepticizmusra adhat okot, hogy az elnök pártjából egyedül Brenzovics László képviselő szavazott nemmel.
– Bár a teljes szöveg még nem elérhető, de a nyilvánosságra hozott részletek arra engednek következtetni, hogy egy tipikus ukrán törvényről van szó – véli a rektor asszony. – Egy képlékeny szöveget fogadtak el azzal a célzattal, hogy bizonytalanságban tartsák a lakosságot, hogy az emberek kiszolgáltatva érezzék magukat. Hatalmas felelősség hárul majd a helyi lakosságra, az oktatási intézmények vezetőire, és sok múlik majd a szülők ellenállásán is.
A rektor asszony hangsúlyozta, hogy minden törvényes módot kihasználnak arra, hogy továbbra is érvényt szerezzenek a kárpátaljai magyarság évezredes jogainak.
Szomorúan fogadta a törvényt Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, aki a Kárpátalja.ma megkeresésére barátságtalan gesztusnak nevezte a döntést. A kormánybiztos emlékeztet rá, hogy korábban több magas beosztású ukrán vezető tett ígéretet arra, hogy nem fogadnak el olyan törvényeket, melyek bármilyen módon is korlátozzák a kisebbségi oktatást. A gyakorlat azt mutatja, hogy a honatyák számára nincs értéke az adott szónak, hisz a gyakorlatban az ígéretekkel teljesen ellentétes döntések valósultak meg.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Darcsi Karolina, a szövetség kommunikációs titkára fejezte ki felháborodását, hangsúlyozva, hogy az elfogadott törvény alkotmányellenes, s ezen felül számos nemzetközi szerződéssel, illetve az ukrán–magyar alapszerződéssel is ellentétes. A kommunikációs titkár hangsúlyozta, hogy a KMKSZ tiltakozik a törvény elfogadása ellen, és minden törvényes módot kihasznál, hogy megakadályozza a kárpátaljai magyarság jogainak csorbítását.
A most elfogadott törvényt Petro Porosenko elnöknek is jóvá kell még hagynia, hiszen az csak az aláírását követően léphet hatályba.
Lezárult a kvótaper: az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák keresetet. Habár számíthattunk rá, a döntés egy gyomorszájon rúgással ér fel.
Ha egy pillanatra félretesszük a dühünket, érdemes feltenni a kérdést: mit nyer azzal Brüsszel, hogy ragaszkodik ehhez az őrültséghez? Mire jó a kötelező betelepítési kvóta rendszere?
1. A bevándorlók kvóták szerinti elosztásának rendszere, a kényszerbetelepítés nem működik. Habár próbálják úgy lefesteni a helyzetet, mintha csak Magyarország és Szlovákia akadályozná a kvótarendszer életbe lépését, valójában a többi uniós tagállam is szabotálja annak működését – csendben, a háttérben maradva. Mindeddig a szétosztásra ítélt migránsok töredékét sikerült átcsoportosítania Brüsszelnek. Az Európai Bíróság tehát egy nem működő – így gyakorlatilag nem is létező – rendszert védelmez.
2. Elvi kérdést csinálnak saját elvtelenségükből. Brüsszel és a liberális elit szerint a migráció minden szempontból – gazdasági, társadalmi és morális oldalról egyaránt – jó a befogadó országoknak. Akkor miért van szükség szolidaritásra a tagállamok között? Miért kell elköltöztetni a migránsokat Olaszországból és Görögországból? És miért nem kapkod értük a többi tagország? Világos, hogy valójában egy probléma szétterítéséről van szó.
3. Brüsszel a kvótarendszerrel bizalmatlanságot kelt az Európai Unió tagállamai között. Szembefordítja egymással a kvótában érdekelt (Olaszország, Görögország) és abban ellenérdekelt államokat. Aszimmetrikus elvárásokat fogalmaz meg és önkényesen nyújt vagy nem nyújt támogatást az egyes országoknak az Unió külső határainak védelméhez. Ezzel több kárt okoz, mint hasznot.
4. Az EU a betelepítési kvótával „keménykedik”, de közben csak saját erőtlenségét demonstrálja. Az Európai Bíróság hozott egy döntést, amit nem fog tudni betartatni. Hiszen nyilvánvaló, hogy amíg a jelenlegi kormány van hatalmon Magyarországon, addig egyetlen bevándorlót sem fognak kényszerből az országba telepíteni. De – ahogy korábban is említettem – a többi tagállam is vonakodva hajtja végre a kvótarendszer utasításait.
5. Brüsszel szembemegy az Unió szellemiségével, és ez az EU széteséséhez vezethet. Olyan intézkedést kényszerít rá a tagállamokra, aminek a jogi alapja is kérdéses, és ami látható ellenállásba ütközik számos ország és az európai lakosság részéről. Brüsszel az elképzelését csellel, majd erővel nyomja le a nemzetállamok torkán, és a migrációs krízis kezelésének más lehetőségeit egyszerűen lesöpri az asztalról. Konszenzus helyett az erő nyelvén beszél.
Mindezek fényében Brüsszel keménykedésének semmi értelme. Ráadásul, még ha sikerülne is szétosztani az Unióban 120 ezer bevándorlót – megoldódna bármi is? Nem. Az elmúlt években nem százezer, hanem több millió migráns érkezett Európába, jelentős részük illegálisan, így nem is tudjuk hol, melyik országban tartózkodnak. És ne legyen kétségünk: még többen fognak jönni. Tegyük fel a kérdést újra: mi értelme van 120 ezer bevándorló szétosztását ráerőltetni a tagállamokra?
Brüsszel tervét akkor érthetjük meg, ha nem úgy tekintünk rá, mint egy szakpolitikai kérdésre a sok közül, hanem mint Brüsszel legfontosabb politikai akaratára. Ennek a merev ragaszkodásnak csak akkor van értelme Brüsszel szempontjából, ha a kvóták szerinti szétosztás permanens rendszerré válik. Vagyis, ha nem csak 120 ezer migráns kerül szétosztásra, hanem a bevándorlókat folyamatosan, éveken át terítik szét az országokban. Ez pedig nem más, mint a nemzetállamok megtörésének eszköze.
Brüsszelnek tehát egy célja van a kvótával: hogy összemorzsolja a nemzetállamokat. Erről szól a Soros-terv. Minden más mellébeszélés.
Úgy tűnik, a szeptemberi iskolakezdést jelző csengő hangjára a választási készülődés is magasabb fokozatba kapcsolt.
Gulyás Márton például útjára indította a választási rendszer átalakítását célzó hazárdjátékát, amelynek a voksolás előtt néhány hónappal semmi értelme nincs, hiszen ők lennének a legjobban felháborodva, ha történetesen a kormánypártok akarnák megváltoztatni a feltételeket. Borítékolhatóan összehívnák az ENSZ közgyűlését is. Arra mindenesetre jónak tűnik a kódoltan sikertelen akció, hogy előre hivatkozási alapot teremtsen az utcai balhékra, az általuk békésnek hirdetett, de ki tudja, hová fajuló híd-, út- és épületfoglalásokra, mindenért a kormányt téve felelőssé.
Nem véletlen, hogy hosszú idő után először ez az eleve elvetélt kezdeményezés tudta egy színpadra állítani valamennyi balliberális párttöredék elnökét. Nem kell azonban túlságosan komolyan venni az együttes megjelenést. A nagy összeborulás még várat magára. Az ősz beköszöntével is inkább tovább folyik a helyezkedés, az erőfitogtatás, a pozíciófoglalás az osztódással szaporodott kommunista utódpárt maradványaiban.
A Jobbik megmaradt szimpatizánsai elhűlve bámulják a jobbján vizslakölyköt, balján iromba macskát tartó pártelnököt, amint teliholdkor vérfarkas helyett idétlen Mórickává változik, akinek mindenről a bér-unió jut eszébe, jelentsen az bármit. Egy azonosíthatatlan lény közben teleplakátolta az országot ezzel a Brüsszel által is értetlenül fogadott ötlettel. Vona Gábort azonban láthatóan teljesen hidegen hagyja, hogy vagy ki akarják énekelni szájából a sajtot, vagy súlyos milliókkal támogatják őt a háttérből. Pedig a politikai árat mindenképpen ő fizeti meg, bármelyik verzióról hull is majd le a lepel.
Ebben a szövegkörnyezetben, mondhatni: ricsajban tartotta meg a Fidesz és értelmiségi holdudvara a szokásos őszi politikai évadnyitóját Kötcsén. A fentiek alapján világosan értelmezhető Orbán Viktor kormányfő azon kijelentése, miszerint belföldön érdemi kihívó nincs, ellenben külföldről sok minden jöhet még, ami érdemben veszélyeztetheti a hét év kormányzás eredményeit, az ország stabilitását.
Mivel a nemzeti oldal még jól emlékszik a 2002-ben bekövetkezett rémálomra, senki nem veheti félvállról az elkövetkező időszakot. Az utóbbi időben többször is megtapasztalhattuk, hogyan teremt káoszt bárhol, hogyan dönt meg neki nem tetsző kormányokat a globalista háttérhatalom, amely ugye nincs is, hogyan rejtik humanitárius vagy jogvédő akciók mögé a nyilvánvaló beavatkozást a nemzetek életébe olyan szervezetek, amelyeket egy filantróp jelmezbe bújt gátlástalan spekuláns pénzel, akinek persze soha semmihez nincs köze.
Ezért nem túlzás, amikor Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetője szerint eddig nem használt eszközöktől, például utcai zavargások kirobbantásától sem riad majd vissza a Soros kottájából játszó hazai ellenzék.
Kötcse legfontosabb üzenete tehát, hogy meg kell védeni a kerítést, amely nemcsak bennünket, hanem egész Európát védi az illegális bevándorlás minden súlyos következményétől. Hozzon kvótaügyben bármilyen ítéletet a bíróság, hazudjanak erről bármit is a kevert népességű Európai Egyesült Államok elmebeteg hívei.
És meg kell védeni a családtámogatási rendszert, azt a gazdaságpolitikát, amely egyre több munkahelyet, egyre kevesebb munkanélkülit, fokozatosan emelkedő béreket, a csőd fenyegetése helyett minden nappal egy kicsit reménytelibb életet eredményezett. Ezt akarják elvenni, ezt próbálják majd elhazudni, akiknek most minden rossz, és minél rosszabb, annál jobb.
A szüret a politikai szezonnal együtt elkezdődött. De koccintani csak nyolc hónap múlva érdemes!
Nem csökkent a nagy-britanniai álláshelyek iránti érdeklődés a külföldi munkavállalásra készülő magyarok körében, ám mégis kevesebben kerülnek ki a szigetországba, mint korábban.
A brit – főként angliai – állásokra jelentkezők a korábbiakhoz képest többet hezitálnak, bizonytalanabbak, és közülük többen döntenek úgy, hogy
mégis itthon maradnak vagy más országban vállalnak munkát
– számolt be a tapasztalatokról a Napi.hu-nak Tanay Marcell, az Euwork Kft. ügyvezetője.
Tavaly a brexit-szavazás eredménye csak átmenetileg fékezte a kivándorlást, az elmúlt hónapokban a távozás körül fokozódó politikai bizonytalanság már érezhetően rontott a helyzeten, és emiatt némileg visszaesett az ország népszerűsége a kivándorolni szándékozók körében.
A Nagy-Britanniából való hazatérés, vagy más uniós országba való átvándorlás is csak kis mértékben jellemző trend, amely főként a legjobban képzett munkavállalók – például gépészmérnökök, informatikusok – körében érhető tetten.
A nagy-britanniai munkaadók oldaláról
még növekedett is az igény a magyar munkavállalók iránt.
A vendéglátóipari, a logisztikai, az egészségügyi és az építőipari vállalatok részéről a legélénkebb az érdeklődés és majdnem mindenhová hosszabb távra, tehát legalább egy évre várnak munkavállalókat Magyarországról.
Mindezt a brit statisztikai hivatal adatai is megerősítik: a 2017 márciusát megelőző 12 hónapban a bevándorlók és a kivándorlók különbségeként 246 ezer ember érkezett az országba. Ez 81 ezerrel marad el az egy évvel korábbi adattól, ami jelentős különbség. Az elmaradó vagy távozó – leginkább a kelet-közép-európai dolgozók – hiányát, olyan ágazatok, mint az egészségügy vagy az építőipar szenvedhetik meg, amelyek jelentősen támaszkodnak rájuk. Ezek már most is egyre nagyobb szakemberhiánnyal küszködnek.
Hazánkban messze az ausztriai munkavállalás a legnépszerűbb, mivel azonban Ausztria kis ország, limitált lehetőségekkel, így a legtöbben Angliába vagy Németországba mennek végül, amelyek fej-fej mellett állnak az élen. Negyedikként pedig egyre fontosabb Hollandia, ahová mind többen költöznek ki, mert sok holland munkahelyen nem szükséges a hollandnyelv-tudás, helyette elfogadják a német- és az angolnyelv-ismeretet.
Míg 2016 első negyedévében a munkavállalók 59 százaléka költözött volna külföldre a megfelelő állásért, ez az arány 2017 második negyedévére 42 százalékra mérséklődött – derül ki a Randstad Workmonitor készülő felmérésének adataiból. A fiatal korosztály esetében nem csökkent az elvándorlási hajlam: a 18-24 évesek háromnegyede továbbra is el tudja képzelni az életét a határon túl, ráadásul nem csak időlegesen.
Az Oscar-díjra nevező bizottság keddi ülésének döntése értelmében Magyarországot a 2017. évi „legjobb idegennyelvű film” kategóriában Enyedi Ildikó Berlinale Arany Medve-díjas Testről és lélekről című filmje képviseli.
Foto:
Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövőre 90. alkalommal átadandó Oscar-díjakra az idegennyelvű film kategóriában minden ország nevezhet egy filmet azok közül, amelyeket 2016. október 1. és 2017. szeptember 30. között mutattak be hazai moziforgalmazásban.
A magyar nevezettről döntő testületben a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai – Havas Ágnes Filmalap igazgató, Kálmán András forgalmazási szakember, Kovács András Bálint egyetemi oktató és Andy Vajna kormánybiztos – mellett Divinyi Réka forgatókönyvíró, Goda Krisztina rendező és Sándor Pál rendező-producer vett részt – közölte a filmalap.
A 18 év után új nagyjátékfilmmel visszatérő Enyedi Ildikó Testről és lélekrőlcímű alkotása a világpremierje alkalmával, februárban elnyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét, sőt a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) a díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is. Majd júniusban – első magyar filmként – elhozta a Sydneyi Filmfesztivál fődíját, az amerikai fesztiválpremier a szeptember 7-én kezdődő nagy presztízsű torontói filmfesztiválon lesz.
A fanyar humorú szerelmesfilm története során két zárkózott ember az álmaikban szarvasként találkozik. A Testről és lélekről női főszereplője a Katona József Színház színésznője, Borbély Alexandra. A férfi főszereplő Morcsányi Géza színházi dramaturg, a Líra Kiadói Csoport igazgatója, aki húsz évig vezette a Magvető Könyvkiadót. A filmben szerepel még Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin.
Enyedi Ildikó filmjét a hazai mozikban márciusban mutatta be a Mozinet, és mindezidáig már mintegy 2400 vetítésen
több mint 77 ezren váltottak rá jegyet.
Amerika leghíresebb filmes megmérettetésén az országok hivatalos nevezései (entry) közül az Amerikai Filmakadémia képviselői választják ki január elején az öt jelölt játékfilmet (nominee), amelyek végül a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek. A jelöltek listáját jövő január 23-án hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására március 4-én kerül majd sor Los Angeles-ben.
Elképzelhető, hogy valóban hidrogénbombát robbantott Észak-Korea, az azonban kétséges, hogy egy ilyen robbanófejet ballisztikus rakétára tudnának szerelni a kommunista országban – mondta az InfoRádiónak a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője.
– A 2016 szeptemberi utolsóhoz képest tízszer nagyobb volt ez a robbantás. A 120 kilotonna olyan szint, amikor bárki “bemondhat” egy hidrogénbombát – mondta Tálas Péter, hozzátéve, hogy nem tudjuk, hogy ez valóban megtörtént-e, de elképzelhető lehet.
A különbség az atom- és a hidrogénbomba között
Az atombomba egy hasadóbomba, a maghasadás indítja be a láncreakciót. Most azért beszélnek arról, hogy ez hidrogénbomba, mert itt kétfázisú robbanást észleltek. A hidrogénbombánál ugyanis egy előzetes robbanás préseli össze a plutónium 239-et, és ezért több anyag hasznosul, mert itt a hő és a nyomás hatására indul be részben a maghasadás, részben pedig az atommagok összeolvadása. Ebből indul be egy olyan reakció, ami a hidrogénbomba mechanizmusát jelenti – magyarázta Tálas Péter.
“Kim Dzsong Un ráadásul a robbanást megelőzően nagyon hatásos módon egy olyan alakú – talán mogyoróhoz hasonlónak lehetne mondani – eszköz előtt fényképeztette le magát, ami a szakértők szerint egy atombomba, ami beindítja egy másikban a fúziót” – mondta a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője.
A szakember szerint Phenjannak még bizonyítania kell, hogy a hosszú távú rakétákkal ellátott robbanófejeket a Föld légkörébe való visszatérés után képes célba juttatni. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a hidrogénbomba kifejlesztése kulcsfontosságú lenne számukra ahhoz, hogy egy könnyebb és kisebb robbanófejet tudjanak létrehozni. Ennek esetleges sikere azonban Tálas Péter szerint még nem bizonyítja, hogy ezt képesek egy rakétára rászerelni, és azt sem, hogy el is tudják juttatni oda, ahova szeretnék.
A magyar válogatott októberben Svájcban vívja a következő mérkőzését (Fotó: Dömötör Csaba)
A Magyarország–Portugália (0–1) vb-selejtező előtt Bernd Storck szövetségi kapitány beszélt arról, hogy szeretnénk visszatérni az Eb-n mutatott játékunkhoz. A lefújást követően pedig a portugálokat irányító Fernando Santos mondta azt, hogy a magyar válogatott teljesítménye megközelítette az Eb-n látott 3–3-as találkozón nyújtott produkciót. Az InStat statisztikai elemzőrendszer számainak segítségével megnéztük, a legutóbbi két meccs alapján hogyan állunk a különböző mutatók tekintetében, mennyire sikerült megközelítenünk a 2016-os formánkat, a portugálok elleni 3–3-at, amely az utolsó olyan mérkőzésünk volt, amikor nálunk erősebb ellenféltől nem szenvedtünk vereséget.
A magyar válogatott októberben Svájcban vívja a következő mérkőzését (Fotó: Dömötör Csaba)
Amennyiben a lyoni és a budapesti Magyarország–Portugália meccs fő számait egymás mellé tesszük, akkor azért látható, hogy a mieink minden fő mutatóban gyengébben teljesítettek a mostani alkalommal, mint tavaly nyáron (az Eb-találkozó részletes elemzését itt találja meg). Viszont ha figyelembe vesszük, hogy ezúttal a 30. perctől emberhátrányban játszottunk, olyan óriási eltérésről azért nem beszélhetünk a két összecsapás mutatói között.
MOST EGGYEL KEVESEBBSZER PRÓBÁLKOZTUNK – LÖVÉSEK
A legkisebb különbség például pont az egyik legfontosabb tényezőben, a lövések számában érvényesült,hiszen amíg Lyonban kilencszer próbálkoztunk, addig Budapesten nyolcszor. Ráadásul a nyolcból négyszer a második félidőben, vagyis emberhátrányban.
Az már egy másik kérdés, ami már az élességet, az Eb-n látott jobb formát illeti, hogy ott a kilencből ötször eltaláltuk a kaput, viszont vasárnap csak egyszer, és Lyonban az ötből három alkalommal gól is született. Persze megint árnyalja a képet, ha hozzátesszük, hogy a három gólból kettő (Dzsudzsák Balázs két lövése) portugál játékosról pattant a kapuba.
Az ellenfél lövési mutatója is nagyban hasonlít az egy évvel ezelőttire, akkor 18-ból ötször, most 20-ból négyszer találta el a kaput, viszont a hatékonysága visszaesett, mert a négyből „csak” egy gólt lőtt.
NŐTT A PORTUGÁL FÖLÉNY – PÁRHARCOK, LABDABIRTOKLÁS
A párharcok és a labdabirtoklás terén az Eb-meccshez képest valamivel nőtt a portugál fölény, de nem jelentősen. Párharcokban három, labdabirtoklásban nyolc százalékkal.
Ezekben a mutatókban, kiváltképp a labdabirtoklásban viszont már nagyon megmutatkozott az első és a második félidő közti különbség a vb-selejtezőn, vagyis az, hogy a második 45 percet már emberhátrányban játszottuk végig. A meccs azon szakaszában ugyanis 73:27 százalékos arányban a portugálok birtokolták többet a labdát, míg az első félidőben még „csak” 63:37 volt ez a mutató javukra.
A kiállítással szintén összefüggésbe hozható, és az Eb-mérkőzéshez képest jelentős különbség, hogy az egyszeri átlagos labdabirtoklások hossza (14.4 másodpercről 22-re) és a 45 másodpercnél tovább tartó labdabirtoklások száma (5-ről 13-ra) is jelentősen megemelkedett a portugáloknál. Miközben nálunk az Eb-hez hasonlóan ezúttal is mindkét adat viszonylag alacsony maradt (egyszeri átlagos labdabirtoklás: 11.5 volt, 12 lett; 45 mp-nél hosszabb labdabirtoklás: 3 volt, 2 lett).
A labdabirtokláshoz kapcsolódó mutató a labda elvesztése, melyben főképp a saját térfélen elveszített labdák tekintetében szoktunk rosszabb számokat produkálni, mint erősebb riválisaink, és ez a helyzet az Eb óta változatlan a portugálokkal szemben. Lyonban mi 26 labdát veszítettünk el a saját térfelünkön, Pepéék 16-ot, most a mieink 14-et, a vendégek 8-at. A két meccs számainak nagy eltérését az is adja, hogy a lyoni találkozó jóval pörgősebb volt, sokkal több akciót vezettek a csapatok (akkor 195-öt, most 165-öt).
A párharcok terén két neuralgikus pontja van a magyar válogatottnak az erősebb riválisokkal szemben. Az egyik a megnyert támadó párharcok aránya, a másik ezzel összefüggésben a sikeres cselek száma.
Nos, a megnyert támadó párharcok aránya az Eb-n látott 41 százalékról 36-ra csökkent, miközben a portugáloké szinte semmit sem változott (egy százalékot csökkent, 48-ról, 47-re). Márpedig ha az amúgy sem nagyszámú támadó párharcainkat döntő mértékben elveszítjük, akkor kevés esélyünk van eredményes támadójátékra.
Amihez nélkülözhetetlenek lennének a sikeres cselek is. Annak akár örülhetnénk, hogy az Eb-hez képest 50 százalékról 54 százalékra módosult a portugálokkal szemben a cseleink sikerességének aránya, viszont még sincs ok az elégedettségre, mert így is mindössze hét jó cselt tudtunk bemutatni. A portugálok ennek majdnem a dupláját, 13-at. Igaz, az Eb-n még nagyobb volt a különbség: 22–8 – oda.
TÖBBET PASSZOLTAK, KEVESEBBET TÁMADTAK A PORTUGÁLOK – PASSZOK, TÁMADÁSOK
A magyar válogatott a passzok számában nagy visszaesést produkált a tavalyi találkozóval összevetve. Akkor ugyanis 352 átadásunk volt, 78 százalékos pontosság mellett, most viszont csak 279, igaz ugyanakkor, hogy ezúttal is a passzaink 78 százaléka volt jó. A passzjáték csökkenése csak részben magyarázható a kiállítással, mert már az első félidőben is csupán 142 átadásunk volt (abból 107 jó, ez 75 százalékos mutató, a második félidőben 137-szer passzoltunk, ebből 112 volt jó, ami 84 százalékos pontosság).
Ezzel párhuzamosan a portugálok passz-száma Budapesten jelentősen nőtt, több mint százzal többet produkáltak, mint Lyonban (szinte ugyanolyan pontosság mellett). Ugyanakkor a portugál támadások száma 112-ről 99-re esett vissza. Ez jól mutatja, hogy az Eb-n futottak az eredmény után Cristiano Ronaldóék, így többet kellett támadniuk, Budapesten viszont az 1–0-s vezetésük tudatában már biztosra mentek, ezért párosult a több passz kevesebb támadással. A csoportelsőség a céljuk, ennek érdekében győzniük kellett, ennek érdekében viszont a vezetés tudatában nem kockáztattak, a passzokkal elsősorban a labda, na meg az eredmény őrzésére koncentráltak.
Így fordulhat elő, hogy a csoportban Svájc után mi szedtük be a legkevesebb gólt a portugáloktól, még úgy is, hogy idegenben 3–0-ra alulmaradtunk. A két találkozón összesen így négyet kaptunk, míg Feröer 11-et, Lettország hetet, Andorra pedig az eddigi egy találkozójukon hatot (Svájc egyet sem, ám ellenük is vissza van még a második meccs, ráadásul Portugáliában). Ez akár még hízelgő is lehet a mieinkre nézve, de nem sokra megyünk vele.
Ahogy azzal sem, hogy ezúttal jóval alacsonyabb (21.5) volt a nem támadó passzaink aránya, mint az Eb-n, amikor végig számunkra megfelelő volt az eredmény, mert egyszer sem játszottunk hátrányban (akkor a magyar átadások 51 százaléka nem a támadásépítést szolgálta).
A támadásokhoz és a passzokhoz tartozó nagyon fontos statisztikai adat a kulcspasszok, vagyis a gólhelyzetet teremtő átadások száma, mert ebben az erősebb riválisok ellen évek óta nem tudunk magas számokat produkálni. Az Eb-n is csak két jó kulcspasszunk volt a hét kísérletből a portugálokkal szemben, most pedig ötből három. Miközben a luzitánok Lyonban 15/6-os, Budapesten 19/10-es mutatót értek el. Vagyis továbbra sincs, immár évek óta nincs olyan játékos a csapatban, aki elöl a nehezebb meccseken is mozgatni tudná a társakat, képes lenne gyakran helyzetbe hozni őket.
Ami a mi támadásaink összességét illeti: Lyonban 83 akciót vezettünk, Budapesten – a meccs nagyobb részében tíz emberrel – 66-ot.
ELEK KIEMELKEDETT, DE KI FOG ITT CSELEZNI, GÓLPASSZT ADNI? – EGYÉNI TELJESÍTMÉNYEK, ÖSSZEGZÉS
A főbb adatok ismeretében adja magát a kérdés: mi lehet az előrelépés záloga? Mely játékelemekben kell a legtöbbet fejlődnünk ahhoz, hogy a portugálokhoz hasonló ellenfelekkel szemben legalább hazai pályán legyen esélyünk a győzelemre?
InStat-index – Magyarország (A statisztikai adatok balról jobbra: InStat-index, játszott perc, gólok, gólpasszok, lövések/kaput eltaláló lövések, szabálytalanságok, elszenvedett szabálytalanságok, lesek) (Forrás: InStatFootball)
InStat-index – Portugália (A statisztikai adatok balról jobbra: InStat-index, játszott perc, gólok, gólpasszok, lövések/kaput eltaláló lövések, szabálytalanságok, elszenvedett szabálytalanságok, lesek) (Forrás: InStatFootball)
Túl azon, hogy nem szabad kiállítással emberelőnyhöz juttatni az ellenfelet, a védekezésbenaz egyik legfontosabb, megoldandó probléma a saját térfélen elveszített labdák számának csökkentése lenne.
A portugálok ellen a legtöbb labdát a saját térfelünkön Dzsudzsák Balázs és Eppel Márton veszítette el, hármat-hármat, miközben összességében is ők veszítették el a legtöbbször a labdát, a szélső kilencszer, a csatár 11-szer.
Ez egy olyan gond, amit talán a jelenlegi keret mellett is orvosolni lehet nagyobb koncentrációval, esetleg a helyezkedés módosításával.
Viszont ha meg is tudjuk tartani a labdát, jó lenne utána építkezni vele. Ehhez statisztikailag három dologra volna szükség: jóval több megnyert támadó párharcra, több sikeres cselre (és nagyobb vállalkozó kedvre), illetve gólhelyzetet teremtő passzokra.
Párharcok, cselek – Magyarország(A statisztikai adatok balról jobbra: párharcok/megnyert párharcok, légi párharcok, párharcok a földön, párharcok védekezésben, párharcok támadásban, cselek/sikeres cselek, szerelési kísérletek/sikeres szerelések)
És itt érkezünk el a „kivel” kérdéshez, vagyis hogy kik azok a játékosok, akikkel ezeknek a kívánalmaknak meg lehetne felelni, mert ezt önmagában sem a koncentráció javításával, sem a helyezkedés módosításával nem érhető el, ide már kvalitás kell.
A támadó párharcokban a középpályások és a csatárok közül egyedül Elek Ákos tudott ötven százaléknál jobb mutatót produkálni (a nyolc támadópárharcából ötöt megnyert). A Kajrat Almati rombolójától azonban nem várhatjuk el, hogy fazont szabjon a támadójátékunknak. Neki az a feladata, hogy amennyire tőle telik, próbálja megszűrni az ellenfél támadásait. Ezt a portugálok ellen meg is tette becsülettel.
Az egész mezőnyből ő vállalta a legtöbb párharcot, 21-et, és ő is nyerte meg a legtöbbet, 15-öt (71 százalékos mutató), illetve 82 százalékosan passzolt, neki volt Pátkai Máté (16) után a második legtöbb sikeres támadó passza (15) a középpályások és a csatárok közül. Ráadásul egy cselre is vállalkozott (a 14 pályára lépőből heten ezt nem mondhatják el magukról, méghozzá hét mezőnyjátékos, ugyanis Gulácsi Péternek volt egy jó csele), amely sikeresnek is bizonyult.
Ezek után nem meglepő, hogy 301-es InStat-indexszel (ez a minden megmozdulást figyelembe véve kiszámolt teljesítménymutató) ő lett a magyar csapat legjobbja. A portugálok közül hatan előzték meg, köztük a 357-es indexszel élen záró Cristiano Ronaldo (a Real aranylabdása mögött csak egyetlen egységgel maradt le, s lett holtversenyben második Pepe és Joao Moutinho). Rég láthattuk Elek Ákost ilyen hasznosan futballozni, igaz, 2016 januárja ez csak a negyedik meccs volt, amikor kezdőként léphetett pályára a válogatottban. Viszont a portugálok ellen Pátkai Mátéval párban bebizonyították, hogy lehetnek akár alternatívái a Gera Zoltán, Nagy Ádám duónak. Pátkainak volt a legtöbb támadó passza, ő futotta az egész mezőnyből a legtöbbet, ráadásul előtte adódott a legnagyobb magyar helyzet is. Ugyanakkor azzal is egyet tudunk érteni, ami olvasóink írtak kommentjeikben, hogy ha hosszú távon szeretne megmaradni ezen a poszton a válogatottban, akkor védekezésben több kellene, mint a hétből három megnyert védekező párharc és a két kísérletből 0 sikeres szerelés.
Pátkaitól már jobban elvárható a támadások építése (és nemcsak Eleknél, hanem talán még a Serie A-s Bolognában játszó Nagy Ádámnál is jobb lehet ebben), ám a fent jelzett problémák megoldásához az ő játéka egyedül kevés lesz, már a portugálok ellen is az volt.
A szűrők előtt helyezkedő támadósortól kellene sokkal több. Például a 19 párharcából csak hetet megnyerő Dzsudzsák Balázstól, aki támadásban még rosszabb mutatót produkált, a 14-ből csupán 4 párharcban kerekedett felül. Más kérdés, hogy a támadószekcióból a kezdők közül a többiek még ennyit sem nyertek, Eppel Márton, Lovrencsics Gergő és a kiállított Priskin Tamás megálltak háromnál, miközben a csereként beszálló Böde Dániel ugyanannyit produkált, mint Dzsudzsák, csak kevesebb kísérletből (10/4).
A cseleket tekintve csak Lovrencsics jutott el két jó cselig (három kísérletből), Dzsudzsák viszont leragadt egynél (öt kísérletből), azaz ugyanannyi sikeres csele volt, mint a kapus Gulácsi Péternek… Hozzá kell tenni, a másik oldalon például Cristiano Ronaldo is csupán 8/2-es cselmutatót produkált, viszont Joao Mário kiemelkedő 6/5-öt. Ők ketten több cselre vállalkoztak, mint a teljes magyar válogatott!
A támadó párharcok és a cselek mellett a gólhelyzeteket teremtő átadásokat emeltük ki egyértelmű hiányként: a portugálok ellen Dzsudzsáknak, Lovrencsicsnek és Eppelnek volt egy-egy jó kulcspassza, és ennyi. A vendégeknél Cristiano Ronaldo és Joao Mário is három-három kulcspasszt mutatott be, előbbi egyik átadásából született a meccs egyetlen gólja is.
Passzok, kulcspasszok – Magyarország (A statisztikai adatok balról jobbra: passzok/sikeres passzok, nem támadó jellegű passzok, támadó jellegű passzok, kulcspasszok)
A portugálok elleni csapatból hiányzók közül Szalai Ádám és/vagy a mostanában sokat emlegetett Nikolics Nemanja a támadópárharc-mutatókon javíthatna, azonban ki fogja kiszolgálni őket?
Sajnos nem látjuk azt a játékost széles e hazában, de a légiósok között sem, aki a támadók kiszolgálásában, a gólhelyzetek teremtésében, a kulcspasszok tekintetében már rövid távon minőségi változást tudna hozni. (A már magyar állampolgár Suljiccsal jövőre a variációs lehetőségek bővíthetők ezen a téren, ám nagy áttörést tőle sem várnánk). Ha pedig ilyen futballistánk nincs, akkor maradnak a régi jó rögzített helyzetek, mint legutóbb a lettek ellen, vagy mint Lyonban az Eb-n, amikor mindhárom gólunkat szabad-, illetve szögletrúgás után, illetve abból kialakuló helyzetből szereztük…
Mindenesetre szép kihívások előtt áll Bernd Strock szövetségi kapitány, és ha ezekre megfelelő válaszokat tud adni, lehet esélyünk kivívni a 2020-as Eb-részvételt.
VB-SELEJTEZŐ, EURÓPAI ZÓNA, B-CSOPORT A LEGUTÓBBI KÉT FORDULÓ ÉS A HÁTRALÉVŐ MECCSEK
2017. október 7., szombat 20.45: Svájc–Magyarország 18.00: Feröer–Lettország 18.00: Andorra–Portugália 2017. október 10., kedd 20.45: Magyarország–Feröer 20.45: Lettország–Andorra 20.45: Portugália–Svájc
A B-CSOPORT ÁLLÁSA
1. Svájc
8
8
–
–
18– 3
+15
24
2. Portugália
8
7
–
1
28– 4
+24
21
3. MAGYARORSZÁG
8
3
1
4
11– 9
+2
10
4. Feröer
8
2
2
4
4–15
–11
8
5. Andorra
8
1
1
6
2–17
–15
4
6. Lettország
8
1
–
7
3–18
–15
3
A MAGYAR VÁLOGATOTT LEGUTÓBBI KERETE Kapusok: Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Megyeri Balázs (Greuther Fürth – Németország), Kovácsik Ádám (Videoton) Védők: Bese Barnabás (Le Havre – Franciaország)*, Fiola Attila (Videoton ), Guzmics Richárd (Jenpien Funde – Kína), Kádár Tamás (Dinamo Kijev – Ukrajna), Hangya Szilveszter (Vasas), Korhut Mihály (Hapoel Beer-Seva – Izrael), Pintér Ádám (Greuther Fürth – Németország) Középpályások: Dzsudzsák Balázs (al-Vahda – Egyesült Arab Emírségek), Elek Ákos (Kajrat Almati – Kazahsztán), Gera Zoltán (Ferencváros)*, Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Márkvárt Dávid (Puskás Akadémia FC), Nagy Ádám (Bologna – Olaszország), Nagy Dániel (Újpest), Pátkai Máté (Videoton), Stieber Zoltán (D. C. United – Egyesült Államok), Varga Roland (Ferencváros) Támadók: Böde Dániel (Ferencváros), Eppel Márton (Budapest Honvéd), Priskin Tamás (Ferencváros), Szalai Ádám (Hoffenheim – Németország)* *Bese eltiltás, Szalai, Gera sérülés miatt nem szerepelt a portugálok ellen.
Csak megalázó helyzetekben
