A mostani európai uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó az európai hadsereg létrehozásának kiindulópontja lehet, ha létrejön – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kétnapos brüsszeli találkozó végén.

„Elfogadtuk, hogy legyen megerősített európai védelem, amelynek az az értelme, hogy

Európa gazdasági és politikai erejét katonai erővel is alá tudja támasztani”

– fejtette ki.

Ebben az európai védelmi rendszerben most úgy tűnik, mindenki szeretne részt venni, annak ellenére, hogy korábban sok vezető húzódozott ettől. Létrehoztak pénzügyi alapot, amely ösztönzi a hadiipari kiadásokat – tette hozzá.

Az állam- és kormányfők megállapodtak abban is, hogy a katonai beszerzéseket igyekeznek összehangolni, így sokkal hatékonyabban tudják majd elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat, ezek jelenleg az orosz kiadásoknál háromszor magasabbak – mondta a magyar kormányfő.

Központi téma volt a belbiztonság és terrorizmus elleni harc.

Az uniós vezetők azt várják el az internetszolgáltatóktól, hogy saját fejlesztésekkel tegyenek az interneten szerveződő terrorista hálózatok ellen.

A csúcson megerősítették a klímaváltozás ellen tett uniós vállalások betartását, de újabb vállalásokat nem tettek.

Orbán Viktor szerint több területen megjelent a fragmentáció, a protekcionizmus: példaként a schengeni rendszert, illetve a kiküldetés körüli vitát említette. Ez utóbbi, a kiküldetések ügye szóba került a V4-ek és a francia elnök péntek reggeli találkozóján is, amelyet

izgalmasnak és ígéretesnek nevezett

a magyar kormányfő. Orbán Viktor szerint megállapodás lehet az ügyben.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, “férfiasan” kezdődött a barátságuk Emmanuel Macron új francia államfővel, akivel abban egyeztek meg, hogy az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet kell legyen.

Kiemelt téma volt a migráció is, Orbán Viktor elmondása szerint a korábbiakkal ellentétben most nem csak arról volt szó, miben nem értenek egyet a tagállamok, hanem arról, hogy miben közös az álláspont: ilyen a külső határ védelme, az illegális migráció megállítása, a kibocsátó és tranzit országokkal folytatott együttműködés.

Magyarország bejelentette, támogatja az olasz-német kezdeményezést, hogy Líbia déli határainál is állítsanak fel ellenőrzőpontokat. Magyarország ebben hajlandó részt vállalni akár emberekkel, akár pénzzel – emelte ki.

Megállapodtak abban is, hogy újabb kísérletet tesznek a biztonságos harmadik országok közös uniós listájában. A mostani csúcson ez nem sikerült – mondta Orbán Viktor.

Forrás: inforadio.hu

Az egykori ferences kolostor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetében megtartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor azt mondta, hogy a gyűjteménybe és az értéktárba kerülő tételeket a csúcsteljesítmény, a magyar életérzés köti össze.

Bács-Kiskun hungarikumokban gazdag megye, az értékőrzés egyik kiindulópontja, példa más városok és megyék előtt is, ezért is ülésezett a bizottság ezúttal Kecskeméten – tette hozzá.

Mint mondta: a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi.

A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is – tette hozzá. Megjegyezte, a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét. A tárcavezető méltatta Erdély történelmi városának, Torockónak “ízig-vérig” magyar épített örökségét is.

A Magyar értéktárba vette a Hungarikum bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert a hortobágyi karikás ostort.

Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb magyar sportág egyike, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert, klasszikus magyar szablyavívás és a mintegy 250 éves múltra visszatekintő Hollóházi porcelán.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum bizottság tagja kiemelte: az idei kettős évforduló, hiszen 25 évvel ezelőtt volt az első Hungarikum Konferencia a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a gyógyvízről volt szó, a magyar értékekről, a magyar hungarikumokról szóló törvény előkészítése pedig éppen 10 évvel ezelőtt kezdődött el, amit az akkori tíz kistérségben a témában megtartott bemutatóval egybekötött találkozók előztek meg. Beszélt arról is, hogy 2018. október 22-én, a magyar kultúra napján a Parlamentbe találkozóra hívják valamennyi, a Nemzeti értéktárba tartozó tétel tulajdonosát vagy képviselőjét.

Forrás: inforadio.hu

A miniszterelnök elmondta, nevetségesnek találja azt a gondolkodást, amely szerint a kultuszminiszter “jó fiú, a miniszterelnök jó fiú”, aki meg őket kinevezi – a kormányzó -, annak nincsenek ebben érdemei.

“Ez egészen egyszerűen ellentétes a józan ésszel” – fogalmazott.

Kijelentette, nem vesz részt a történelemmel kapcsolatos vitákban. Véleménye szerint ugyanakkor elég a józan ész szabályait követni, amely azt mondatja, hogy miniszterelnök akkor volt Magyarországon, ha azt a kormányzó kinevezte, és jó kultuszminiszter akkor volt, ha őt a miniszterelnök megbízta. Nem lehet az adott korszak érdemeit a szerint felosztani, hogy ki tetszik az embernek és ki nem – vélekedett.

A miniszterelnök szerdán Budapesten a megújult Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán elmondott beszédében a 20. század második és a harmadik évtizedét a magyarság történetének súlyos próbakövének nevezte és úgy vélte: néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek, és Klebelsberg Kuno miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt “mégsem temetett maga alá minket a történelem”.

A brüsszeli sajtótájékoztatón a miniszterelnök az édesapja cégeinek állítólagos állami megrendelésére irányuló újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon a mindenkori törvényeket pontosan betartva működik minden európai uniós döntés. A törvények világosan rendelkeznek arra nézve, hogy ki mit tehet. A törvényeket be kell tartani – hangsúlyozta.

A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy ezeket a törvényeket és az azokból fakadó gazdasági és erkölcsi szabályokat mindenki “akkurátusan betartja”. Az újságírói kijelentésre reagálva Orbán Viktor aláhúzta,

édesapjának cégei “állami megrendeléseket nem teljesítenek”.

A magyar Országgyűlésben pénteken elfogadott plakáttörvénnyel kapcsolatban elmondta, Magyarországon a törvények hatálybalépésének világos rendje van. A megalkotást követően azt meg kell szavazni, a házelnöknek alá kell írnia, majd a köztársasági elnöknek ellen kell jegyeznie és közzé kell tennie. Végül, ha nem találják az alkotmánnyal egybehangzónak az adott törtvényt, akkor különböző jogorvoslati fórumokhoz, például az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, amelynek joga van arra, ha helyt adjon a kifogásnak, visszaküldje, megsemmisítse, és az átalakítására szólítsa fel a jogalkotókat. Kijelentette, a törvényhozásnak tehát rendje van Magyarországon. “Az erről szóló politikai vitákat érdemes ebben értelmezni” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta:

a Fidesz olyan párt, amely betartja a pártokra vonatkozó törtvényeket,

az Állami Számvevőszék pedig minden évben ellenőrizte a párt gazdálkodását. “Tudtommal kifogást egyszer sem emelt nem csak a 2010-es évek után, de az azt megelőző években sem. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi gazdálkodásunk mindig is transzparens volt és jogilag hibátlan” – fogalmazott.

Forrás: inforadio.hu

Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament.

A településkép védelméről szóló jogszabály kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek.

Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől.

A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni.

Rögzítették azt is, hogy a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat.

A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki.

A módosítások a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkoznak, a korábban megkötött szerződések szerint pedig július 15-ig helyezhetők ki plakátok.

A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, azonban a törvényalkotási bizottságnak volt egy MSZP-nek tulajdonított, kétharmados rendelkezéseket tartalmazó indítványa, amely nem kapta meg a szükséges támogatást a zárószavazáson.

Az Országgyűlés múlt héten kedden szavazott az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosításról, vagyis az úgynevezett plakáttörvényről, azonban a sarkalatos rendelkezések nem kapták meg a minősített többséget. Ilyen volt például az, hogy megtiltották volna a politikai plakátok kihelyezését a választási kampányidőszakon kívül.

Az elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályt csütörtökön Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.

Forrás: inforadio.hu