Hétfő délután hivatalosan kezdetét vette az V. Szent László Napok programsorozat Nagyváradon. A rendezvény megnyitóján részt vett Dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki a programsorozat nyitásaként megkoszorúzta a római katolikus püspöki palota kertjében található Szent László-szobrot.
A rendezvény Móser Zoltán fotóművész Szent László-freskók a Kárpát-medencében című kiállításának megnyitójával, majd a Nagyváradi Állami Színházban tartott nyitógálával folytatódott. Az ünnepi gálán mondott beszédében a helyettes államtitkár felidézte: a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából indította el a Szent László Évet. Hozzátette: az emlékévet a múlt héten a Magyar Országgyűlés határozatként is meghirdette.
Dr. Szilágyi Péter hangsúlyozta: László király naggyá tette Váradot, dicsőséget szerzett a magyarság számára, békét és biztonságot teremtett a Kárpátok ölelte földön. Kiemelte: „XXI. századi modern emberként van mit átvennünk az elődöktől. Saját emberi mivoltunk úgy teljesedhet ki, ha a merünk nagyok lenni és magas célokat kitűzni. Ehhez a nyílt és felemelkedni tudó lelkülethez adott jó példát Szent László király.”
Nikolics Nemanja, a Chicago Fire labdarúgója úgy nyilatkozott, “semmi értelme” azért hazautaznia a magyar válogatotthoz a tengerentúlról, hogy a mérkőzések végén 15-20 percnyi játéklehetőséget kapjon.
A korábban a Videotonban és a Legia Warszawában is gólkirály, jelenleg az észak-amerikai bajnokság (MLS) góllövőlistáját vezető Nikolics minderről a Kossuth Rádió Sportvilág című műsorában beszélt. Mint elmondta, nem örül, hogy nem volt ott Andorrában az 1-0-s magyar vereséggel zárult világbajnoki selejtezőn, amely után olyan fájdalmat érzett, mintha ő is együtt lett volna a társakkal.
“Ez egy sokk volt. Attól, hogy nem szerepeltem ezen a mérkőzésen, valamilyen szinten én is tagja vagyok ennek a csapatnak” – elevenítette fel érzéseit a támadó, aki téli átigazolását követően eddigi 16 MLS-mérkőzésén 13 gólt szerzett.
Véleménye szerint az andorrai meccs után az a legfontosabb, hogy mindenki megtalálja, hol hibázott, majd ezeket a hibákat kijavítsák.
“Ez egy baki volt sajnos, de az élet megy tovább, koncentrálni kell a következő mérkőzésekre” – tette hozzá.
Saját magával kapcsolatban megemlítette, őszinte a viszonya Bernd Storck szövetségi kapitánnyal, korrektül el tudják mondani egymásnak a gondolataikat, minden kerethirdetés előtt beszélnek. A legutóbbi összecsapással kapcsolatban abban állapodtak meg, hogy mivel az oroszok elleni felkészülési mérkőzésre klubkötelezettsége miatt nem tudott volna hazarepülni, “csak” egy Andorra elleni találkozó miatt nem jön haza. Nikolics megjegyezte, annak egyébként sem látja értelmét, hogy azért hazautazzon, hogy 5-10 percet vagy esetleg fél órát játsszon.
“Nem vagyok közel, így nem egyszerű a helyzet, de úgy nem is tud egy játékos gólokat lőni, ha a kispadon ül. Szerintem lenne helyem a kezdő tizenegyben, de az edző állítja össze a csapatot, nem én” – zárta Nikolics, aki szerint Storck megértette, elfogadta az álláspontját. Egyúttal hozzáfűzte, ha megkapta a bizalmat, gólokkal hálálta azt meg, éppen ezért rosszul esik neki, hogy a nemzeti csapatnál nem volt még erre lehetősége.
A helyzet persze nem drámai, de azért elég nyomorúságos lehet. Fogadjuk el, hogy tényleg nem könnyű visszatérni a nyaralásból a hétköznapokba, de néhány ötlet sokat lendíthet szomorúság és a tehetetlen düh leküzdésében. Gondolta például, hogy a mosás, takarítás, egy szabad vasárnap, vagy a jövő évi nyaralásról való ábrándozás segít?
Egy borzalmasan sikerült vakáció után megváltás lehet hazajönni a kiszámítható, ismerős darálóba, de mi van, ha eszméletlenül jól sikerült a nyaralás, és ebből kell valahogyan megoldani az átmenetet az eszméletlenül jótól nagyon is távol álló hétköznapokba? Persze elismerjük, hogy a probléma felvetése egyfajta luxusnak számít, hiszen feltételezi, hogy legalább voltunk nyaralni, de ettől még tényleg megoldandó feladat.
Minden augusztus végén balatoni nyaralót akarok venni, és azt kérdezem magamtól és attól, aki épp mellettem áll: ugyan miért ne élhetnék én ott? Azt már elfogadtam valahogy, hogy nem lehet egész évben nyár (bár…), de ez a Balaton-szindróma mindig felüti a fejét. A legjellemzőbb tünetem a visszavágyódás, de az élet kezeli. Visszatérek a sűrűjébe, és nincs idő ilyesmiken gondolkodni. És be kell ismernem: így teljes, ha csak nyaralásból állna az élet, az valahogy sántítana. Hol lennének a kollégák, barátok, poénok, sztorik, küzdelmek és mindaz, amit aztán olyan jó emésztgetni a következő nyaraláson?
Pisti
Nincs többé tenger, nincsenek hegyek, nincs Balaton, se romantikus naplemente, és búcsút inthetünk az édes semmittevésnek is (pedig ezt aztán végképp nem kellene). Cserébe van araszolás a dugóban, ázás az esőben, ébredés az ébresztőórára és véget nem érő rohanás a saját életünk után. Megint számít, hogy kedd van-e vagy szerda, míg nem olyan rég abban a kegyelmi állapotban léteztünk, hogy nem is tudtuk, milyen nap van. Ezt a kontrasztot tényleg nem könnyű feldolgozni, főleg ha hajlamosak vagyunk a szélsőségek irányából megközelíteni a saját életünket.
Fotó: MTI / Varga György
Szakemberek szerint az egész vakáció utáni depresszió csak egy mítosz, de azoknak, akik a saját bőrükön érzik, nyilván nagyon is valóságos. A tünetek között lehet lehangoltság, szomorúság, elvágyódás. Érezhetjük azt, hogy semmi energiánk, hogy a legegyszerűbb feladatok ellátására is képtelenek vagyunk.
Unatkozunk, kedvetlenek vagyunk, frusztrál a saját életünk/munkánk/kapcsolatunk, és egyszerűen nem tudunk szabadulni a meggyőződéstől, hogy máshol jobb, mint ahol épp vagyunk, és hogy minden gondunk megoldódna, ha visszamehetnénk Lisszabonba, Nizzába, Reykjavíkba vagy Tihanyba.
Az igazi életünk még soha nem tűnt szürkébbnek és lehangolóbbnak, mint amikor megérkezünk a nyaralásból. Közben fogynak a nyári tartalékok, és a sarkon túl már ott leselkedik ránk a szeptember. Nem csoda, hogy a világvége érzés bekúszik a bőrünk alá. Az egész olyan, mint valami furcsa másnaposság, amely ellen erőtlenül és motiválatlanul, így a siker halvány reménye nélkül próbáljuk felvenni a harcot, és csak várjuk, hogy ránk zuhanjon az első hétfő, amikor nem a tengerparton/hegyekben/strandon/Balatonnál kezdjük a napot.
Bármennyire lehetetlennek tűnik is, ebből a nyomorúságos érzésből még akár valami jót is ki lehet hozni. Optimális esetben elkezdhetünk annak a közhelynek a megvalósításával foglalkozni, hogy olyan életet teremtsünk magunknak, amelyből nem vágyódunk el, vagy ha ez nem megy, összeszedjük minden bátorságunkat, kiszállunk az addigi életünkből, és elvonulunk valamiféle örökös vakációra.
De találtunk ennél földhöz ragadtabb, a megvalósítást sikerével kecsegtető javaslatokat is, és a kipróbált stratégiákat talán még épp időben osztjuk meg, hogy megkönnyítsük a valóban nem egyszerű átmenetet a nyárból az őszbe, a szabadságból a kötöttségekbe.
Ha hosszabb, egy hétnél tovább tartó vakáción vagyok, az utolsó egy-két napban majdnem mindig nagyon várom már, hogy hazajöjjek, és a hazajövetel után két nappal szoktam elkezdeni szarul érezni magam. Először nagyon jó, hogy minden ugyanúgy van, mint amikor elmentem, aztán ugyanez elkezd frusztrálni. Ezért igyekszem ilyenkor a szokásosnál többet eljárni otthonról, találkozni emberekkel, és nem azonnal visszailleszkedni a rutinba.
Bence
Nemcsak a nyaralást érdemes előre megtervezni, hanem a visszatérést is, egy puha landolás a hétköznapokba ugyanis jelentősen enyhítheti a vakációt utáni szomorúság kínzó érzését. Szakemberek szerint az egész folyamat egy egyszerű lépéssel, a kipakolással kezdődik – nincs lehangolóbb, mint napokig nézni a teli bőröndöt a sarokban –, és egy kiadós mosással folytatódik.
Ez egyfajta rituális lezárása lehet a vakációnak, és ha már el kell kezdeni, vagyis inkább folytatni a korábbi életünket, akkor azt legalább tiszta zokniban tegyük. És ne felejtsük el feltölteni a nyaralás előtt lelkiismeretesen kiürített hűtőt sem, a lényeg mégis csak az lenne, hogy gondoskodjunk magunkról, ha már megszakad a szálloda all-inclusive, vagy legalább félpanziós kényeztetése.
Nyaralás után a legfontosabb, hogy szigorúan tilos másnap munkába menni! Én legalábbis igyekszem mindig plusz egy szabadnapot kivenni akklimatizálódni, hogy ne rontsam el a nyaralás élményét azzal, hogy másnap már dolgoznom kell.
Peti
Ha egy mód van rá, ne szúrjunk ki magunkkal azzal, hogy vasárnap térünk vissza, és hétfőn már a munkahelyünkön kezdünk, erre a kontrasztra ugyanis szinte biztos, hogy nem vagyunk felkészülve, így ha tehetjük, hagyjuk magunknak legalább egy napot arra, hogy felkészüljünk a sokkolóan új helyzetre.Abban a tévhitben viszont ne ringassuk magunkat, hogy soha nem jön el az első munkanap, inkább nézzünk szembe a realitásokkal. Például az e-mail fiókunkkal.
Ha ezer e-mail vár ránk, ne csüggedjünk, nagyjából a 95 százalékukat nyugodtan törölhetjük olvasatlanul, és az első napunkon nem próbáljunk azonnal mindent megcsinálni, elég, ha a legfontosabbal foglalkozunk.
De mindenekelőtt aludjunk rendesen! Az alvás fontosságát nem győztük már eddig is hangsúlyozni, és egy nyaralás után, amikor jó eséllyel felborult a megszokott rutinunk, és későn feküdtünk, későn keltünk, a kettő közötti pihenést pedig adott esetben alkoholfogyasztással szabotáltuk, ne lepődjünk meg, hogy némi alvásdeficittel térünk vissza. Külön megemeljük a kalapunkat azok előtt, akik kisgyerek(ek)kel indultak el nyaralni, hiszen az ő éjszakáik ugyanolyan hektikusak voltak, mint az otthoni hétköznapi éjjelek. Próbáljuk hát a lehető legtöbbet kihozni az alvásból, hogy a vakáció utáni levertséget ne súlyosbítsuk már indulásból fáradtsággal.
Azzal semmiképpen sem járunk jól, ha a vakációs életvitelünket, élményeinket és lehetőségeinket a hétköznapival hasonlítjuk össze, viszont semmi sem akadályoz meg abban, hogy merítsünk ezekből a hétköznapokban is.
Egyfelől igen, nagyon rossz, hogy vége van, hogy újra vekkerre kell kelni, hogy megint százával jönnek a levelek, és valamit illik is rájuk reagálni, hogy megint nincs semmi másra idő, csak, amit muszáj megcsinálni. Másfelől viszont buzog bennem a tettvágy, és egy darabig még kitart a felszabadultság és kipihentség érzése. Úgy pedig minden könnyebb: elviselni a frusztrált kollégákat, a városban járkáló őrülteket, vagy hogy már néha az ősz illatát hozza a szél.
Emese
A vakációról magunkkal hozott energiát érdemes becsatornázni úgy, hogy továbbra is megtaláljuk a segítségével a motivációt arra, hogy jól érezzük magunkat. Különösen azért, mert az intenzív élményekkel teli napok után könnyen azt érezhetjük, hogy nem történik velünk semmi új vagy érdekes, és ettől csak még nehezebb megbarátkozni a szabadság végével. A hozzáértők azt ajánlják, hogy iktassunk be néhány hétvégi kirándulást a kalandvágyunk csillapítására. Ha pedig kipróbáltunk valamilyen hobbiként is értelmezhető tevékenységet a nyaralás során – legyen az mozaikozás, horgászás, görkorcsolyázás vagy hegymászás – könnyen előfordulhat, hogy a művelet egyszerűen beilleszthető a hétköznapokba is.
Azoknak, akik a nyaralás utáni lehangoltságból való felépülést igazán komolyan gondolják, a szakemberek radikális megoldást ajánlanak: takarítsanak. A nyilvánvaló előnyök mellett – a ház tiszta lesz –, ez a gyakran megvetett tevékenység segít kitisztítani a fejünket, és abban is, hogy a szálloda/sátor/lakóbusz egzotikuma után ismét felvegyük a kapcsolatot a saját jól megszokott környezetünkkel. Nem is szólva arról, hogy helyet kell találnunk a haza cipelt szuveníreknek.
Akik ennél is nagyobb elszántságot éreznek magukban, azok a takarítást kombinálhatják a lomtalanítással is – ha egy-két hétig tudtak egy bőröndből vagy hátizsákból élni, akkor valószínűleg nincs is szükségük olyan sokk cuccra, mint amennyit felhalmoztak az évek során. A cuccaink eladásából pedig máris megvan a következő nyaralás költségeinek egy része.
Egy talán meghökkentő gyógymód a visszatérés utáni szomorúságra: igen, akár már most elkezdhetjük megtervezni a következő nyaralást. A tudat, hogy a tengerpart melletti naplementés vacsora nem egyszeri és megismételhetetlen volt, hanem adott esetben reprodukálható a jövőben, enyhítheti a veszteségérzetet.
És igen, nyugodtan elő lehet venni újra és újra a vakációs fényképalbumot, akár magányos akár csoportos nosztalgiázás céljából (már ha a csoport többi tagja is vevő erre). Csak azért, mert itthon vagyunk, még nem kell elfelejtenünk, hogy máshol voltunk. Ha történetesen olyan szuveníreket szereztünk be, amelyeket a mindennapokban is hasznosíthatunk, máris gondoskodtunk arról, hogy a legszürkébbnek tűnő pillanatokban is felidézzük a kellemes emlékeket.
Végül pedig a vakáció utáni lehangoltság egyik leghatékonyabb ellenszere, ha elkezdünk vakációs helyszínként tekinteni a saját városunkra, és időről időre egy turista lelkesedésével belevetni magunkat a látnivalók és események kellős közepébe. Perspektíva kérdése az egész.
Ó. Nagy Gábor szakértelmével a következő percekben felfedezzük, mi a kapcsolat az adósság kifizetése és az ásó, kapa, nagyharang között, amikor annak a szólásunknak az erededét kutassuk, melynek címe Megfizeti a nagyharang. Elmondja Hargitai István.
Kik csak az uccán járnak-kelnek szépséget rajta nem igen lelnek, kiváncsi szemmel rá nem tapadnak: csak egy karika, szürke karika, ólomkarika, vén templomablak.
De ki belép a tág, iromba, boltozatos, hűvös templomba s belülről pillant ablakára, megdöbbenten áll, megkövülten áll, elbűvölten áll: – Nézz a csodára! –
Színek zengése! Fények zúgása! Mártir mosolya! Szűz vallomása! Kék, ami békül, piros, mi lázad! Magasba ragad, a mennybe ragad lángtünemény és tűzkáprázat!
Ó, titkok titka: a földön ittlent belülről nézzen mindenki mindent, szemet és szívet és harcot és békét! – Áldja meg az Úr, áldja meg az Úr a belülről látók fényességét!
Dr. Bencsik Zita és Demeter András is összeállt egy közös fotóra Nikoliccsal (Fotó: Mózsi Gábor)
2017. június 18-i adásunkban, egy telefonos interjú segítségével, felvettük a kapcsolatot Magyarország chicagói főkonzuljával Dr. Bencsik Zitával, akivel két témát vitattunk meg. Elsőként a Chicagói Magyar Klub által szervezett Magyar Nappal, amely a Nikolic Nemanja (Niko) magyar származású foci sztár tiszteletére volt szervezve a Chicago Fire és Atlanta United mérkőzésen, június 10-én. A másik téma pedig az Indiana állam és Magyarország gazdasági együttműködésről szóló egyetértési nyilatkozat aláírásával kapcsolatos, amely létrejöttéért a chicagói főkonzulátus munkatársainak nagy szerepe volt.
A Magyar Nap 250 magyar részvételével a Toyota Parkban volt megszervezve, amely a Chicago Fire fociklubnak ad otthont. Az interjú során kiderült, hogy ilyen jellegű magyar nap először volt megszervezve, de elsőre is nagyon jól sikerült. Niko gólt is rúgott a meccsen – a szurkolók örömére –, aki a találkozó végén autogramokat is adott a rajongóknak.
Dr. Bencsik Zita főkonzul és Demeter András a Magyar Klub elnöke is összeállt egy közös fotóra Nikoliccsal (Fotó: Mózsi Gábor)
Az esemény nem csak a chicagói magyaroknak volt jellegzetes, hanem már sport diplomáciának számítható, mert maga a főkonzulasszony végezhette el a mérkőzés kezdő rúgását. Természetesen Niko meghívást kapott máris a magyar közösség fontosabb eseményeire, amit el is fogadott, megígérve: ha nem lesz ugyan abban az időben edzése vagy mérkőzése, eleget is tesz a meghívásnak.
Eric Holcomb indianai kormányzó és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter államközi gazdasági együttműködésről szóló egyetértési nyilatkozatot írt alá. (Forrás: Facebook)
Az interjú második témájával kapcsolatosan megtudtuk, hogy a konzulátus munkatársa, Juhász András külgazdasági tanácsos kitartó munkájának köszönhetően jött létre az Indiana állam és Magyarország gazdasági együttműködésről szóló egyetértési nyilatkozat aláírása, amely szervezése már 2015-ben kezdődött el.
A beszélgetés során kiderült, már három nagy indianai vállalat képviselteti magát Magyarországon. Az ő sikereiknek köszönhetően, állami szinten is fontosnak tartották az együttműködési megegyezés aláírását, hogy a többi esetleges vállalkozó könnyebben tudjon gazdasági beruházásokat létrehozni Magyarországon és Indianában is.
Az interjú végén a főkonzul asszony köszönetét fejezte ki a clevelandi tiszteletbeli konzulnak, Böjtös Lászlónak, aki fogadott egy magyarországi üzletemberekből álló delegációt, itt Clevelandben, egy hasonló ohiói gazdasági kapcsolat kibontakozásához. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az JobsOhio szervezettel is sikerül szorosabbra fonni a kapcsolatokat és Ohio állammal is lesz majd egy hasonló együttműködési nyilatkozat.
Elindítva az alábbi lejátszót, meghallgathatják a teljes interjút.
Eric Holcomb kormányző Magyarországon tárgyal. (Forrás: Facebook)
Fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Dolesch Mária, életének 78. évében megszűnt a szíve dobogni, a lelkét visszaadta Tertemtőjének.
Nagy vesztesség a clevelandi magyarság számára, mivel egy olyan asszonytól kell elbúcsúznunk, akinek szíve-lelke volt az itteni magyarság, akár a cserkészeten belül, akár a Szent Imre közösségében.
Szomorúan, de Isten kegyelmének erejéből hálatelt szívvel búcsúzik családja és mindazok, akik ismerték és szerették Mária nénit.
A Gondviselés megáldotta négy csodálatos gyermekkel:
Gyuszi, Gyuri, Milli és Laci-val, az utóbbi gyermeke, Laci 40 éves korában költözött az örök hazába.
Nagyon szerette az unokáit: Natália, Kristóf, Zalán és Zsófit, akik nagy boldogságot jelentettek számára.
A Szent Imre közössége és minadazok, akik ismerték Mária nénit imádkozunk örök nyugalmáért!
Életében nagyon fontos volt az hit megélése, és abból való merítkezés, így abban a kegyelemben részesült, hogy szentségekkel megerősítve, az utolsó kenet feladásával és a Szent Útravaló magáhozvételével mehetett át az élet tengerén az örök élet örömébe!
Gyászmise lelkiüdvösségéért, június 30-án, pénteken délután 4 órakor lesz a Szent Imre templomban! A gyászmisét követően a család mindenkit vár egy szerény agapéra a Szent Imre Hallba! Temetése szűk családi körben lesz megtartva!
Az amerikai magyar iskolák oktatással foglalkozó találkozóján vett részt New Yorkban Szilágyi Péter, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A találkozót az Egyesült Államokban működő magyar iskolák évente rendezik meg, tapasztalatcsere és továbbképzés céljából, amerikai és Magyarországról érkezett előadók közreműködésével.
A New York-i főkonzulátuson rendezett idei találkozón – mint Szilágyi Péter helyettes államtitkár az MTI-t tájékoztatva elmondta – nyolc szövetségi állam tizenöt magyar iskolájának képviselői vettek részt, az Egyesült Államok nyugati és keleti partvidékéről egyaránt. Az idei tanácskozás központi témája a családközpontú iskola volt.
Csabai Sarolta, a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem oktatója “Családi kör régen és ma” címmel tartott nyitó előadást, majd a résztvevők több munkacsoportban vitatták meg tapasztalataikat és fogalmazták meg a jövőre vonatkozó igényeiket. Szó esett a kétnyelvűségről logopédus szemmel, a szülők és a tanárok sikeres együttműködésének feltételeiről a hétvégi és nyári magyar iskolákban, az olvasóvá nevelés problémáiról, az interaktív mesekönyvek szerepéről az amerikai magyar gyermekek nyelvtudásának fejlesztésében. Beszámoltak tapasztalataikról a külföldi magyar cserkészet vezetői és tartottak szülői fórumot is.
Szilágyi Péter az MTI-nek elmondta: a nemzetpolitikai államtitkárság kifejezett célja a külföldi magyar iskolák megerősítése, s ennek érdekében még márciusban kérdőíveket küldtek a szerte a világban működő, összesen 212 magyar iskolának. A miniszterelnökség azt tudakolta tőlük: kik oktatnak, a tanárok milyen képzettségűek, milyen tananyagból oktatnak és milyen gyakoriak a foglalkozások, valamint a jövőben milyen segítségre lenne szükségük.
“Az Egyesült Államokban 33 magyar iskola működik, s a kérdőívekre adott válaszokból kiderült, hogy vannak olyan iskolák is, ahol képzett, amerikai diplomával is rendelkező tanárok dolgoznak” – mondta el az MTI-nek Szilágyi Péter. Kiemelte a massachusettsi Bostonban működő, Boscola nevű magyar iskolát és a floridai Fort Lauderdale-i magyar iskolát, mint a két legkiválóbb amerikai magyar intézményt.
A helyettes államtitkár arról is tájékoztatott, hogy a legtöbben terembérléshez, oktatási eszközök vásárlásához, és szakmai továbbképzési lehetőségekhez kértek támogatást a budapesti kormánytól. “A munka elején vagyunk, és a tanácskozás résztvevőinek bejelentettem, hogy pályázati rendszert dolgozunk ki a támogatások elosztására” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: egyre nagyobb az igény a hétvégi magyar iskolákra.
Az idei tanácskozáson két kísérőprogramot rendeztek, gyermekek táncház-bemutatóival. A vasárnapi bemutatón Budapestről érkezett és a tanítási technikákat bemutató táncpedagógusok is részt vettek.
Szilágyi Péter vasárnap délután látogatást tett Kossuth Lajos testvére, Kossuth Zsuzsanna sírjánál, a New York-i Ötödik sugárúton lévő Első Presbiteriánus Templomban, majd a Greenwood temetőben, Kossuth Emília síremlékénél.
Az éppen kétszáz évvel ezelőtt született Kossuth Zsuzsanna az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc bukása után először Európába, majd onnan az Egyesült Államokba menekült és a presbiteriánus templom kertjében, jeltelen sírban temették el. Kumin Ferenc magyar főkonzul megbeszélést kezdeményezett a templom vezetőivel egy emlékmű felállításáról Kossuth Zsuzsanna születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, s a templom elöljárói éppen a napokban fejezték ki egyetértésüket a kezdeményezéssel. Pár héttel ezelőtt egyébként Sárbogárdon – ahol Kossuth Zsuzsanna 1848 előtt élt – avattak emlékparkot és szobrot Kossuth Lajos testvérének a tiszteletére.
Kossuth Emília greenwoodi síremlékét szintén a New York-i főkonzulátus hozatta rendbe.
A kormányzó Orbán Viktorral is találkozott szerdán, a találkozón az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok erősödéséről és a magyar üzleti környezet javulásáról volt szó. Kép és címlapkép: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Magyarország kiemelkedik a térségből gazdasági növekedésével és egyre vonzóbb befektetési célpont – nyilatkozta Eric Holcomb, az egyesült államokbeli Indiana kormányzója a budapesti látogatásáról telefonon.
Az Indystar portálnak úgy fogalmazott az amerikai kormányzó, hogy Magyarország egyre vonzóbb a külföldi befektetések számára, az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság Európában.
A cikk azt is megjegyzi, hogy érdekes, miért esett Holcomb választása épp Magyarországra. Ezzel egyike lett az első jelenleg is hivatalban lévő amerikai kormányzóknak, akik meglátogatták Budapestet.
Megemlítette, hogy a mostani látogatás alkalmával aláírtak egy együttműködési megállapodást, ami az első ilyen megállapodás Magyarország és egy amerikai állam között.
Szijjártó Péter és Eric Holcomb, Indiana állam kormányzója szerdán Budapesten írták alá a gazdasági együttműködésről szóló egyetértési nyilatkozatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint Indiana gazdaságfejlesztési társasága között. A gazdasági együttműködés jövőjéről szólva Szijjártó Péter kitért arra, hogy a magas színvonalú feldolgozóiparra és a mezőgazdasági tevékenységre helyeznék a hangsúlyt. Jó remény van arra, hogy a magyar vízgazdálkodási technológiát Indianában is bemutatják, illetve használják majd – jelezte. A magyar külügyminiszter akkor az MTI tudósítása szerint hozzátette, már most szoros együttműködés van az indianai és a magyar egyetemek, kutatóhelyek között, és megállapodtak abban, hogy ezt még szorosabbá teszik.
A kormányzó Orbán Viktorral is találkozott szerdán, a találkozón az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok erősödéséről és a magyar üzleti környezet javulásáról volt szó. Kép és címlapkép: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
A portál beszámolója szerint jelenleg három Indiana-i cég működik Magyarországon: az Eli Lylli gyógyszeripari cég, a Remy Inc., és Koch Enterprises and Allison Transmission autóipari cégek.
Holcomb szerint a magyarországi út abból a szempontból is hasznos volt, mivel több hasonlóság is van Indiana és Magyarország között. Magyarország is nemrégiben változtatta adórendszerét, ahogyan az amerikai állam, a portál megemlíti: az EU legalacsonyabb, 9%-os társasági adókulcsát kínálja a magyar. Azt is kiemelte, hogy a magyar vendégszeretet hasonlít az Indiana állambeli vendégszeretethez.
Azt elismerte a kormányzó, hogy nem állapodtak meg üzleti együttműködésben vagy új munkahelyek létesítésében, azonban a találkozó ajtókat nyit. Az amerikai kormányzó a következő hetet Franciaországban fogja tölteni, ahol részt vesz a párizsi nemzetközi repülő kiállításon és a Le Mans-i 24 órás autóversenyen.
Nikolicsot 250-en várták a mérkőzés után (Fotó: Mózsi Gábor)
A Hungarian Club of Chicago (Chicagói Magyar Klub) szervezésében június 10-én szombaton Magyar Napot (Hungarian Heritage Day) rendeztek a Chicago Fire–Atlanta United mérkőzésen. Mintegy 250-en közösen szurkoltak Nikolics Nemanjának, aki a meccset követően találkozott is a rajongókkal.
Nikolicsot 250-en várták a mérkőzés után (Fotó: Mózsi Gábor)
A Fire decemberben igazolta át a magyar válogatott csatárát, aki azóta nemcsak a chicagói csapat vezéregyéniségévé nőtte ki magát, hanem 12 góljával jelenleg maga mögé utasít mindenkit az MLS góllövőlistáján. Sőt, június 5-én őt választották meg május hónap legjobb játékosának
A mérkőzésre a Chicagói Magyar Klub meghívott minden környéken élő magyart, hogy közösen kiszurkolják a győzelmet és Nikolics újabb gólját.
Demeter András, a Chicagói Magyar Klub elnöke elmondta, hogy a Magyar Nap ötlete januárban került szóba, a gondolat Aradvári Lászlótól indult el, aki tavaly a Nemzetpolitikai Államtitkárság kulturális kiküldöttjeként támogatta munkájával a chicagói magyarságot és többek között erről is egyeztetett labdarúgócsapat egyik vezetőjével.
A Chicagói Magyar Klub támogatásával elindult a szervezkedés, hosszú hónapon keresztül folytak az előkészületek, amiben Stétz Andrea, a Magyar Klub egyik igazgatója oroszlánrészt vállalt. „Rég nem látott izgalommal készültünk erre a napra. A magyarság között megmozdult valami. Kicsik és nagyok mind ott akarunk lenni a lelátókon és drukkolni szeretnénk a mi magyar játékosunknak!” – fűzte hozzá Demeter András, a klub elnöke.
Néhány órával a meccs előtt a klub egy kis falatozásra invitálta a stadion előtti parkolóba a chicagói magyar szurkolótábort: sült kolbászt, virslit, sört és üdítőt szolgáltak fel a vendégeknek. Az ún. tailgate party egy tipikusan amerikai szokás: a meccsek előtt mindenki viszi a maga kis grillezőjét, és általában hot dogot és hamburgert készítenek ott helyben a parkolóban.
Több mint 250 magyar szurkoló volt jelen a meccsen, külön szektorban, magyar zászlókat lobogtatva, nemzeti színűre festett arccal, büszkén szurkoltak a Chicagónak.
Dr. Bencsik Zita Magyarország chicagói főkonzulja végezte el a kezdőrúgást. A főkonzul asszony kérdésünkre elmondta, hogy nem kétség, a sport és a futball a nemzeti öntudat, a büszkeség és az összetartozás érzésének velejárója. Niko, a Chicago Fire játékosa magyar származású, s bizony ez nekünk, egy kis országból származónak nagy dolognak számít.
A nagy hőség ellenére a magyar szurkolótábor végig izgulta a mérkőzést. A Chicago Fire kihagyott ugyan egy-két helyzetet, de összességében sokkal jobban játszott, mint az Atlanta United, s 2–0-ra győzött. Extra öröm, hogy Nikolics rúgta a második gólt tizenegyesből.
A meccs végén a magyar szurkolótábor személyesen is találkozhatott a csatárral, aki autogramot osztogatott, képeket, labdákat és mezeket írt alá kicsiknek és nagyoknak egyaránt, ezzel is felejthetetlen élményt nyújtva mindenkinek.
A közös fényképek elkészülte után megkérdeztük tőle, hogy beilleszkedett-e már a csapatba és alkalmazkodott-e az itteni életviszonyokhoz, szokásokhoz. Niko elmondta, hogy az első időszak volt a legnehezebb, hiszen két hónapig a családja nélkül volt. Felesége és két kisgyermeke csak később jött ki Chicagóba. Felesége, Nóri számára még sok minden új és hozzá kell szoknia, főleg a chicagói belváros forgalmas közlekedéséhez.
Bencsik Zita és Demeter András is összeállt egy közös fotóra Nikoliccsal (Fotó: Mózsi Gábor)
Ami a csapatot illeti, Niko elmondta, hogy nagyon hamar befogadták őt, remek a hangulat az öltözőben és a pályán is, s most már megszokta a stílust is. A Fire nagyon jól játszik, a legutóbbi hét meccsén veretlen!
Nagyon meglepte, hogy ilyen sok magyar él Chicago környékén. Azon meg pláne meglepődött, amikor Demeter András hozzáfűzte, hogy több mint 30 ezerre tehető a Chicagóban és környékén elő magyarok száma. Azt is megígérte, ha éppen nincs meccs, akkor szívesen elmegy családjával bármilyen magyar érdekeltségű rendezvényre – a klub vezetősége abban bízik, hogy ismét találkozhat vele és családjával a július 8-9-i, 10. Chicagói Gulyásfesztiválon.
Demeter András, a Chicagói Magyar Klub elnöke elmondta, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Nikolics család otthonosan érezze magát a nagyvárosban Úgy érzi, hogy ez egy igazi barátság kezdete lehet, és izgatottan várjuk a folytatást.
Magyarország miniszterelnöke és az országgyűlés elnöke fővédnökségével, Balog Zoltán miniszter, a dunamelléki, az erdélyi és az amerikai református püspökök, kanadai és egyesült államokbeli lelkészek és egyháztagok jelenlétében, valamint lutheránus, baptista, presbiteriánus meghívottak részvételével a reformáció ötszáz éves évfordulóját ünnepelték meg Észak-Amerikában. „A megújulás lendülete” mottóval sorra kerülő rendezvényre és gyülekezeti napra jelképesen a pünkösdöt és a nemzeti összetartozás napját követő időszakban került sor. Szimbolikus volt a helyszín kiválasztása is: a két országot elválasztó csodálatos isteni alkotás, a Niagara-vízesés kanadai oldalán található település, Niagara Falls karmelita kolostora. A résztvevők az alábbi zárónyilatkozatot fogadták el:
Zárónyilatkozat
Mi, a világ minden pontjáról összegyülekezett protestáns egyházak képviselői, ezennel kifejezésre juttatjuk:
Isten iránti hálával tekintünk a Reformáció 500. évfordulójának megemlékezésére és megünneplésére, mely lehetőséget kínált a közös protestáns hit és együvé tartozás kifejezésére.Hálát adunk a Reformáció életmegújító hatásáért melyet magyar nemzetünkre gyakorolt.
Örömünket fejezzük ki a tekintetben, hogy a szétszakadozottság ellenére egyek vagyunk, hitünkben és magyarságtudatunkban pedig az egység munkálásának gyümölcseit tapasztaljuk.
Jóleső érzéssel tekintünk a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikájára, ezen belül a diaszpórában élő magyar közösségekkel való törődésre és azon törekvésekre, melyek hosszú távon biztosítani kívánják a világ magyarságának fennmaradását és gyarapodását.
Kifejezésre juttatjuk aggodalmunkat, együttérzésünket a Kárpát-medencében és azon kívül élő, nehézségekkel küzdő protestáns testvéreinkért és magyar közösségeinkért.
E jeles ünnep alkalmából, mi a konferencia résztvevői elkötelezzük magunkat keresztyén hitünk folyamatos megújítására, az egység további munkálására, Krisztus iránti hűségünkre és Anyaszentegyházának építésére.
Hitvalló elődeink példáját követve, reménységgel tekintünk a jövő felé, hogy az elkövetkező nemzedékek is örömmel fogják szolgálni Krisztus és a Reformáció ügyét. Soli Deo Gloria!
