Reklám
Orbán Viktor: izgalmas és ígéretes
Magyarország kész szakembereket küldeni Líbia déli határához az illegális migráció elleni uniós harc keretei között – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcs után brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A mostani európai uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó az európai hadsereg létrehozásának kiindulópontja lehet, ha létrejön – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kétnapos brüsszeli találkozó végén.
„Elfogadtuk, hogy legyen megerősített európai védelem, amelynek az az értelme, hogy
Európa gazdasági és politikai erejét katonai erővel is alá tudja támasztani”
– fejtette ki.
Ebben az európai védelmi rendszerben most úgy tűnik, mindenki szeretne részt venni, annak ellenére, hogy korábban sok vezető húzódozott ettől. Létrehoztak pénzügyi alapot, amely ösztönzi a hadiipari kiadásokat – tette hozzá.
Az állam- és kormányfők megállapodtak abban is, hogy a katonai beszerzéseket igyekeznek összehangolni, így sokkal hatékonyabban tudják majd elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat, ezek jelenleg az orosz kiadásoknál háromszor magasabbak – mondta a magyar kormányfő.
Központi téma volt a belbiztonság és terrorizmus elleni harc.
Az uniós vezetők azt várják el az internetszolgáltatóktól, hogy saját fejlesztésekkel tegyenek az interneten szerveződő terrorista hálózatok ellen.
A csúcson megerősítették a klímaváltozás ellen tett uniós vállalások betartását, de újabb vállalásokat nem tettek.
Orbán Viktor szerint több területen megjelent a fragmentáció, a protekcionizmus: példaként a schengeni rendszert, illetve a kiküldetés körüli vitát említette. Ez utóbbi, a kiküldetések ügye szóba került a V4-ek és a francia elnök péntek reggeli találkozóján is, amelyet
izgalmasnak és ígéretesnek nevezett
a magyar kormányfő. Orbán Viktor szerint megállapodás lehet az ügyben.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, “férfiasan” kezdődött a barátságuk Emmanuel Macron új francia államfővel, akivel abban egyeztek meg, hogy az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet kell legyen.
Kiemelt téma volt a migráció is, Orbán Viktor elmondása szerint a korábbiakkal ellentétben most nem csak arról volt szó, miben nem értenek egyet a tagállamok, hanem arról, hogy miben közös az álláspont: ilyen a külső határ védelme, az illegális migráció megállítása, a kibocsátó és tranzit országokkal folytatott együttműködés.
Magyarország bejelentette, támogatja az olasz-német kezdeményezést, hogy Líbia déli határainál is állítsanak fel ellenőrzőpontokat. Magyarország ebben hajlandó részt vállalni akár emberekkel, akár pénzzel – emelte ki.
Megállapodtak abban is, hogy újabb kísérletet tesznek a biztonságos harmadik országok közös uniós listájában. A mostani csúcson ez nem sikerült – mondta Orbán Viktor.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Áder János: A reformáció a magyar nemzet életének része, nemzettudatának támasza
A reformáció évszázadok alatt nemcsak része lett a magyar nemzet életének, hanem nemzettudatának, magyarságtudatának támasza is – mondta Áder János köztársasági elnök a Magyar Református Egyház zsinatának debreceni ünnepi ülésén szombaton.
- Valahányszor azt kérdezik, mi volt a reformáció legnagyobb adománya Magyarországnak, a legelső és leggyakoribb válasz, a magyar nyelvű Biblia
- Az első kiadású Vizsolyi Biblia 2412 oldal és mintegy 6 kilogramm
- A reformáció évszázadok alatt „nemcsak része a magyar nemzet életének, hanem nemzettudatának, magyarságtudatának támasza” is
Hozzátette, hogy a legnagyobb jó, amit az ország a reformációtól kapott, nem más, mint a református magyar ember.
Az államfő a református Nagytemplomban mondott beszédében feltette a kérdést: mikor lett volna először magyar nyelvű Biblia, ha nincs a magyarországi kálvinisták eltökéltsége, lelkesültsége? Nem véletlen – tette hozzá -, hogy valahányszor azt kérdezik, mi volt a reformáció legnagyobb adománya Magyarországnak, a legelső és leggyakoribb válasz, a magyar nyelvű Biblia.
Felidézte, az első kiadású Vizsolyi Biblia 2412 oldal és mintegy 6 kilogramm.
Az első nyolcszáz, magyar nyelvű Biblia akkor arra volt elég, hogy eljusson a templomokba, gyülekezetekbe, a patrónusokhoz egy-egy példány. Ezután csaknem három emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy hazai kiadású Biblia kerülhessen a református hívőkhöz. Otthon nem a polcok alján, szekrények „mélyén hevert”, hanem a hívő ember életének mindennapi részévé vált – hangsúlyozta Áder János.
Áder János köztársasági elnök, Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester, Kósa Lajos, a térség országgyűlési képviselője, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Református Egyház zsinatának ünnepi ülésén
Németh László írót idézve azt mondta, „a református magyar népben éppúgy benne van a biblia, mint a kenyér, amelyet eszik s a szőlő, amelyet kapál. Ebben mosakodott és ebben ünnepelt”.
Felhívta a figyelmet: a magyar reformátusoknak a bibliafordításhoz mérhető fontosságú volt, hogy a második helvét hitvallás szövegét is viszonylag hamar lehetett magyarul olvasni. A zsinat azt a 450 évvel ezelőtti eseményt ünnepli, amikor 1567-ben, Debrecenben, zsinati közösségben a magyar reformátusok elfogadták a svájci protestáns városok és kantonok hitvallását. A közös hitvallásnak 1616-ban már magyar fordítása volt.
Szavai szerint mivel a második helvét hitvallás nem puszta tételsor a hitigazságokról, hanem érvelő, magyarázó, elmélkedő szöveg, a fordító, Szenczi Csene Péter azt kívánta az olvasóknak, hogy az elmélyülés benne „épületükre” és „javukra” váljon. Épülni és javulni: ez volt a legfőbb célja annak a mozgalomnak, amely 500 évvel ezelőtt a reformációt életre hívta – emelte ki a köztársasági elnök.
Kitért arra is, hogy a reformáció megjelenése megosztotta az akkori Európát: a hit szabadságharca mindenfelé súlyos áldozatokat követelt.
Ez a harc – mondta Áder János – Magyarországon összeforrt a nemzet szabadságküzdelmeivel, így került a reformáció genfi emlékművére egyetlen magyarként Bocskai István. A megerősíttetett hit erősebb kötelékkel kötött az egyház közösségébe, így aztán a nemzet közösségébe is – fűzte hozzá. Így lett a reformáció évszázadok alatt „nemcsak része a magyar nemzet életének, hanem nemzettudatának, magyarságtudatának támasza” is.
Mások mellett Ady Endre, Kölcsey Ferenc, Ravasz László, Szenczi Molnár Albert, Bibó István, Bethlen Gábor, a Bolyaiak nevét említve úgy fogalmazott: hosszan lehetne sorolni a neveket, és „még a töredéke sem lenne ötszáz év minden nemzet- és közösségépítő hűségének, ragaszkodásának, hősiességének, emberi nagyságának”. Nem a hitük tette naggyá őket, de a hitük nélkül „a tőlük kapott örökségünk másmilyen lenne” – hangsúlyozta, hozzátéve: másmilyen lenne azok nélkül a „talpig emberek” nélkül is, akiknek nevét nem őrzi az emlékezet.
Áder János szavai szerint ha rájuk gondolva újra feltesszük a kérdést, hogy mi a legnagyobb kincs, amit a reformáció adott a magyar nemzetnek, a válasz is könnyebb. „Anyanyelv, zsoltárok, magyarságtudat – mindez a kultúránkba ivódott, a közös életünkbe épült, hozzánk tartozó érték” – fogalmazott, kiemelve: a legnagyobb jó, amit a nemzet kapott, „nem más, mint a református magyar ember”.
Forrás: magyaridok.hu
Reklám
Hungarikum lett a magyar huszár
A magyar huszár, a magyar tanya és az erdélyi Torockó épített öröksége is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe a Hungarikum bizottság döntése értelmében; emellett a Magyar értéktár is bővült, öt tétellel – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kedden Kecskeméten a bizottság ülését követően.
Az egykori ferences kolostor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetében megtartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor azt mondta, hogy a gyűjteménybe és az értéktárba kerülő tételeket a csúcsteljesítmény, a magyar életérzés köti össze.
Bács-Kiskun hungarikumokban gazdag megye, az értékőrzés egyik kiindulópontja, példa más városok és megyék előtt is, ezért is ülésezett a bizottság ezúttal Kecskeméten – tette hozzá.
Mint mondta: a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi.
A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is – tette hozzá. Megjegyezte, a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét. A tárcavezető méltatta Erdély történelmi városának, Torockónak “ízig-vérig” magyar épített örökségét is.
A Magyar értéktárba vette a Hungarikum bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert a hortobágyi karikás ostort.
Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb magyar sportág egyike, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert, klasszikus magyar szablyavívás és a mintegy 250 éves múltra visszatekintő Hollóházi porcelán.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum bizottság tagja kiemelte: az idei kettős évforduló, hiszen 25 évvel ezelőtt volt az első Hungarikum Konferencia a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a gyógyvízről volt szó, a magyar értékekről, a magyar hungarikumokról szóló törvény előkészítése pedig éppen 10 évvel ezelőtt kezdődött el, amit az akkori tíz kistérségben a témában megtartott bemutatóval egybekötött találkozók előztek meg. Beszélt arról is, hogy 2018. október 22-én, a magyar kultúra napján a Parlamentbe találkozóra hívják valamennyi, a Nemzeti értéktárba tartozó tétel tulajdonosát vagy képviselőjét.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Nemzetpolitikai helyettes államtitkár: cél a diaszpórának nyújtott támogatás növelése
Magyar származású, az Egyesült Államokban és Kanadában élő fiatalokat fogadott szerdán a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A találkozón Szilágyi Péter jelezte: az államtitkárság kiemelt céljai között szerepel a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolák megerősítése és a diaszpórának nyújtott anyagi támogatások további növelése.
A ReConnect Hungary – Magyar Birthright Program keretében Magyarországra érkező fiatalokat köszöntve Szilágyi Péter hangsúlyozta: a kormánynak és a nemzetpolitikai államtitkárságnak 2010 óta kiemelt célja a diaszpórában élő magyar közösségek támogatása és anyaországgal való kapcsolataik erősítése. Hozzátette: ezt a célt szolgálja az évente Budapesten ülésező Magyar Diaszpóra Tanács és annak tavalyi ülésén elfogadott Magyar Diaszpórapolitika – Stratégiai irányok című dokumentum is, amely összegzi a magyar kormány diaszpóra segítése érdekében tett eddigi lépéseit és meghatározza a legfontosabb fejlődési irányokat.
.JPG)
A helyettes államtitkár rámutatott: a nemzetpolitikai államtitkárság kiemelt céljai között szerepel a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolák megerősítése és a diaszpórának nyújtott anyagi támogatások összegének további növelése. Örömét fejezte ki, hogy a ReConnect Hungary Program immár hat éve szolgálja az anyaország és a diaszpóra közötti kapcsolatok erősítését, és reményének adott hangot, hogy a programban résztvevő fiatalok a jövőben sem felejtik el gyökereiket, ápolják magyar felmenőik örökségét és hazatérve a magyar nemzet valódi “nagyköveteivé” válnak saját közösségeikben.
.JPG)
Az államtitkárság háttéranyaga szerint a 2012-ben indított Reconnect Hungary-Magyar Birthright Program azzal a céllal jött létre, hogy egy kéthetes magyarországi program keretén belül azon másod- és harmad-generációs, 18-28 év közötti észak-amerikai fiatalok, akik keresik vagy erősíteni szeretnék magyar identitásukat, megismerkedhessenek az anyaország társadalmi, kulturális és gazdasági életével. A program fővédnökei George Pataki, New York állam volt kormányzója és lánya, Allison Pataki Levy, szervezője és lebonyolítója a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF). A programot az államtitkárság a kezdetek óta támogatja. A 2016-ban és 2017-ben biztosított támogatás 24 millió forint volt.
.JPG)
Az első három évben évente 12-15 fő érkezett az USA több államából és Kanadából. 2015-ben a résztvevők száma megduplázódott, 30 fiatal vett részt a programban, 2016-ban pedig ez a szám 36-ra nőtt.
.JPG)
Az idei csapatban 25-en vannak, a két hét során az amerikai és kanadai magyar fiatalok meglátogatják felmenőik származási helyét, nem egyszer első ízben találkozva távoli rokonaikkal. Mivel kiemelt fontosságú a program számára, hogy a fiatalok a Kárpát-medencei magyarsággal is kapcsolatba kerüljenek, idén egy 10 tagú csapat július 3 – július 9. között Erdélybe is elutazik. Több helyszínt érintenek majd, helyi fiatalokkal és a magyarság helyi képviselőivel találkoznak, változatos, identitáserősítő programon vesznek részt – írták.
MTI / nemzetiregiszter.hu
Reklám
Orbán Viktor tartja, amit Horthyról mondott
A Klebelsberg Kuno felújított lakhelyének átadásakor mondott megemlékező beszéd pontos fogalmazásának “minden szavát tartom” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az uniós tagállamok kétnapos csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök elmondta, nevetségesnek találja azt a gondolkodást, amely szerint a kultuszminiszter “jó fiú, a miniszterelnök jó fiú”, aki meg őket kinevezi – a kormányzó -, annak nincsenek ebben érdemei.
“Ez egészen egyszerűen ellentétes a józan ésszel” – fogalmazott.
Kijelentette, nem vesz részt a történelemmel kapcsolatos vitákban. Véleménye szerint ugyanakkor elég a józan ész szabályait követni, amely azt mondatja, hogy miniszterelnök akkor volt Magyarországon, ha azt a kormányzó kinevezte, és jó kultuszminiszter akkor volt, ha őt a miniszterelnök megbízta. Nem lehet az adott korszak érdemeit a szerint felosztani, hogy ki tetszik az embernek és ki nem – vélekedett.
A miniszterelnök szerdán Budapesten a megújult Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán elmondott beszédében a 20. század második és a harmadik évtizedét a magyarság történetének súlyos próbakövének nevezte és úgy vélte: néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek, és Klebelsberg Kuno miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt “mégsem temetett maga alá minket a történelem”.
A brüsszeli sajtótájékoztatón a miniszterelnök az édesapja cégeinek állítólagos állami megrendelésére irányuló újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon a mindenkori törvényeket pontosan betartva működik minden európai uniós döntés. A törvények világosan rendelkeznek arra nézve, hogy ki mit tehet. A törvényeket be kell tartani – hangsúlyozta.
A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy ezeket a törvényeket és az azokból fakadó gazdasági és erkölcsi szabályokat mindenki “akkurátusan betartja”. Az újságírói kijelentésre reagálva Orbán Viktor aláhúzta,
édesapjának cégei “állami megrendeléseket nem teljesítenek”.
A magyar Országgyűlésben pénteken elfogadott plakáttörvénnyel kapcsolatban elmondta, Magyarországon a törvények hatálybalépésének világos rendje van. A megalkotást követően azt meg kell szavazni, a házelnöknek alá kell írnia, majd a köztársasági elnöknek ellen kell jegyeznie és közzé kell tennie. Végül, ha nem találják az alkotmánnyal egybehangzónak az adott törtvényt, akkor különböző jogorvoslati fórumokhoz, például az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, amelynek joga van arra, ha helyt adjon a kifogásnak, visszaküldje, megsemmisítse, és az átalakítására szólítsa fel a jogalkotókat. Kijelentette, a törvényhozásnak tehát rendje van Magyarországon. “Az erről szóló politikai vitákat érdemes ebben értelmezni” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta:
a Fidesz olyan párt, amely betartja a pártokra vonatkozó törtvényeket,
az Állami Számvevőszék pedig minden évben ellenőrizte a párt gazdálkodását. “Tudtommal kifogást egyszer sem emelt nem csak a 2010-es évek után, de az azt megelőző években sem. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi gazdálkodásunk mindig is transzparens volt és jogilag hibátlan” – fogalmazott.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Magyarfóbiába torkollott a román kormányválság
AZ RMDSZ KÖVETELÉSEI A KÖZBESZÉD RÉSZÉVÉ VÁLTAK
A kormányválság kapcsán ismét a román belpolitika fókuszába került a magyar téma, ami rövid távon nem használ a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), nehezíti a kisebbségi jogokat bővítő javaslatok elfogadását. A tomboló nacionalizmusról, a hatalmi érdekekről és a külföldi manipulálásról is beszél Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Barabás T. János elemző.
Még nincs vége a román kormányválságnak, bár a nehezebb részén túl van a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), európai premierként sikerült egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatnia saját miniszterelnökét. Az RMDSZ végül nem vállalt szerepet a parlamenti döntésben, miután egyetlen javaslatát sem emelte a törvényhozás napirendjére a PSD.
A Sorin Grindeanu megbuktatásáról döntő voksolás előtt – amikor kiderült, hogy az RMDSZ milyen elvárásokhoz kötötte a szociáldemokrata akciót támogató szavazatait – az 1990-es éveket idéző magyarellenes hullám öntötte el a teljes ellenzéki politikai palettát és a média jobboldalra húzó részét. Ezt követően hátrált meg a PSD.
Kelemen Hunor Liviu Dragnea szociáldemokrata vezetővel
A kérdés most az, milyen kihatással lehet ez a nyíltan soviniszta kampány az RMDSZ további politikai érdekérvényesítésére. Van-e ezek után esély a szociáldemokratákkal kötött megállapodásban foglalt törvénymódosítások, tervezetek elfogadására? Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az anyanyelvhasználati jogokat bővíteni kívánó közigazgatásitörvény-módosítás mindenképpen napirendre fog kerülni szeptemberben.
A politikus a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta, a nyár folyamán megpróbálják intenzívebbé tenni a párbeszédet a román emberekkel, elkerülendő a mostani hangulatkeltés további kihatásait. „Európában nem nagyon látni ilyen farizeus társadalmat, mint a román. Miközben itthon üvölt az elképesztő magyarellenes, nacionalista hangulatkeltés, az államfő Berlinben kijelenti, hogy Romániában példaértékűen meg van oldva a kisebbségi kérdés.
És a két vonat nem csattan össze a fejükben hatalmas robajjal” – mondta Kelemen, aki ugyanakkor úgy véli, a politikában nem lehet cél az összeveszés, a megállapodásuk négy évre szól a jelenlegi bukaresti kormánykoalícióval.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint politikailag nem változtatott lényegileg az elmúlt hetek román belpolitikai vihara az RMDSZ helyzetén, mert a bukaresti kormánykoalíciónak csak kivételes esetekben van szüksége a magyarok parlamenti szavazataira, lévén hogy többségben vannak a törvényhozásban, és mint az elmúlt napok történései bizonyítják, könnyen kapnak más frakcióktól is átszavazókat egy kis biztatás után.
A kolozsvári születésű elemző úgy véli, az újabb kormányalakítás során fel fog merülni a magyar párt neve, de a szociálliberális koalíció szavazóbázisa nem nyitott a párbeszédre a három nagy témakörben, amelyet az RMDSZ kezdeményezett (közigazgatási törvénymódosítás, amellyel településenként tízszázalékos kisebbségi arányhoz köti az anyanyelvhasználat jogát, jelképek, székely zászló, március 15. hivatalos ünnepé nyilvánítása, illetve a kisebbségi törvény, amely lehetőséget adna a kulturális autonómiára).
A szakértő a Magyar Időknek elmondta, a Kelemen Hunorék által tágyalóasztalra emelt követeléseket követő román nacionalista felbuzdulás rövid távon nem használ ugyan az RMDSZ-nek, de legalább a közbeszéd részévé váltak, mit is akar a magyarok képviselete. „A baj az, hogy a magyar témát használja több román és külföldi, például orosz hatalmi tényező, az RMDSZ-nek nincs eszköze ezt a manipulációt ellentételezni” – tette hozzá az elemző.
Forrás: magyaridok.hu
Reklám
Romlott a magyarság helyzete Romániában (Sógor Csaba európai parlamentben)
Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a jogállamisági mechanizmus szükségessége mellett foglalt állást az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) parlamentközi ülésén.
Az EP-képviselő az elmúlt napok romániai eseményeire is utalva leszögezte: a kisebbségellenes megnyilvánulások egyre sürgetőbbé teszik egy olyan európai szintű ellenőrzési rendszer kidolgozását, amely felügyeli és felelősségre vonja a tagállamokat, ha azok nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető emberi jogokat.
Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselői közösen tárgyaltak az EP által 2016. október 25-én elfogadott, a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló jelentés gyakorlati alkalmazásáról.
Az RMDSZ részéről Sógor Csaba mellett a vitában részt vett Ambrus Izabella romániai parlamenti képviselő is – tájékoztatott tegnapi hírlevelében az RMDSZ. „A román államfőtől a külügyminiszterig mindenki azt mondja, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek példaértékűen gyakorolhatják jogaikat Romániában. Ennek ellenére az elmúlt napokban újra láthattuk, hogy a romániai magyarság jogos kérései – többek között a 2005 óta fiókban heverő, a csatlakozáskor megígért, de soha el nem fogadott kisebbségi törvény, a MOGYE magyar tanszékének és a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzetének rendezése, az anyanyelv- és szimbólumhasználat kérdése – az országra leselkedő veszélyként vannak számon tartva. Erőteljes uszítási eszközként alkalmazzák őket a társadalom irányában”– hívta fel a figyelmet Sógor, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az őshonos kisebbségi közösségek a csatlakozás után hátrányosabb helyzetbe kerüljenek saját országukban.
Arra is rámutatott, hogy Romániához hasonlóan több olyan uniós tagállam van, amely semmibe veszi az Európai Unió alapszerződésébe foglalt értékeit. „Azt szeretnénk, ha a jogállamisági mechanizmus révén az Európai Unió a nemzeti kisebbségek jogainak betartását is számon kérné, hiszen, bár az elmélet működni látszik, a gyakorlatban ezen a területen súlyos visszarendeződés és visszaélés tapasztalható a csatlakozás után. Az Európa Tanács monitoring-jelentései, vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztaló ítéletei pedig semmilyen rendszerszintű következménnyel nem járnak a tagállamokra nézve” – emelte ki a képviselő, aki szerint egy ilyen jogállamisági mechanizmussal új korszak kezdődhet, amelyben az EU teljes területén ugyanazok az alapjogok illethetik meg az uniós polgárokat, így az őshonos nemzeti kisebbségeket is.
A demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó úgynevezett jogállamisági mechanizmus célja, hogy valamennyi EU-tagállam tiszteletben tartsa az EU-szerződésekben rögzített értékeket, ehhez pedig világos, tényeken alapuló feltételeket határozzon meg.
Az EP által tavaly októberben elfogadott jelentés kulcsfontosságú elemként tekint a parlamentközi vitára mint az ellenőrzés egyik demokratikus alappillérére – áll a tájékoztatóban.
Reklám
Semjén: kitűnő munkát végeztek a Kőrösi Csoma- és a Petőfi-ösztöndíjasok
A külhoni magyarság kulturális, nyelvi identitásának megerősítésében, a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésében és a honosítás területén egyaránt kitűnő munkát végeztek a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasai – értékelt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten, a két program idei zárókonferenciáján.
A kormányfő helyettese a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-program és a szórványmagyarságot felkaroló Petőfi Sándor-program ösztöndíjasait köszöntve rámutatott: a nemzetpolitika fundamentuma 2010-től, hogy egyetemes magyarságban gondolkodnak. Az egyetemes magyarságnak integráns és megkerülhetetlen része a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága egyaránt – hangsúlyozta.
Kiemelte: a külhoni magyarságot nem zárványszerűen kezelik, hanem a magyarság oszthatatlan részeként, és arra törekednek, hogy minden, ami Magyarországon megvalósul és “tárgyilag kiterjeszthető”, vonatkozzon rájuk is. Példaként említette a demográfiai támogatásokat, közte az anyasági támogatást, ami szorosan nem kötődik a területi elvhez, de jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon.
.JPG)
Semjén Zsolt az ösztöndíjasok munkáját értékelve kiemelte, hogy a magyarság kulturális, identitásbeli megerősítése kitűnően sikerült. Kitért a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére és rámutatott: e téren is fontos lépések történtek.
.JPG)
Hozzátette: befejeződött az a folyamat, amelynek célja az volt, hogy az emigránsszervezetekből minden magyar otthonát jelentővé alakítsák a diaszpóra szervezeteit. Ez alapvetően szintén az ösztöndíjasok munkájának köszönhető – közölte a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kitért a nemzet közjogi egyesítésére is, és közölte: a Magyar Állandó Értekezlet ülésére várhatóan elérik a kitűzött cél, és meglesz az egymillió új magyar állampolgár. A jelenlegi helyzetben ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra – jegyezte meg. Hozzátette: Erdély, Kárpátalja és Délvidék adta a többségét az új állampolgároknak, de lelkileg hatalmas jelentősége volt annak, hogy mindez a diaszpóra magyarságának is elérhető.
.JPG)
A kormányfő helyettese közölte: a tapasztalatok alapján elszánt abban, hogy egyszerűsítsék az anyakönyvi vonatkozásokat, és akár a választási szabályokon is változtassanak. Azt kérte, hogy az ösztöndíjasok írják le, a honosításnál hol láttak olyan bürokratikus nehézségeket, amelyek aránytalan terheket rónak az ottaniakra, valamint, hogy a választásoknál mi jelentett problémát a szavazatok leadásánál.
.JPG)
Grezsa István kormánybiztos arról beszélt, hogy 150 ösztöndíjas teljesített hat, illetve kilenc hónapos szolgálatot. Hozzátette: az idén 530 jelentkezőből 180 ösztöndíjast választottak ki, és csaknem harmincan már el is utaztak a déli féltekére.
MTI / nemzetiregiszter.hu
Reklám
Megszavazta a plakáttörvényt a parlament
A településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén.
Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament.
A településkép védelméről szóló jogszabály kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek.
Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől.
A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni.
Rögzítették azt is, hogy a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat.
A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki.
A módosítások a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkoznak, a korábban megkötött szerződések szerint pedig július 15-ig helyezhetők ki plakátok.
A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, azonban a törvényalkotási bizottságnak volt egy MSZP-nek tulajdonított, kétharmados rendelkezéseket tartalmazó indítványa, amely nem kapta meg a szükséges támogatást a zárószavazáson.
Az Országgyűlés múlt héten kedden szavazott az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosításról, vagyis az úgynevezett plakáttörvényről, azonban a sarkalatos rendelkezések nem kapták meg a minősített többséget. Ilyen volt például az, hogy megtiltották volna a politikai plakátok kihelyezését a választási kampányidőszakon kívül.
Az elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályt csütörtökön Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Felfigyelt Budapestre a NASA
Egy magyar fotós, Soponyai György képe lett a nap fotója a NASA-nál.
A gyönyörű dunai látkép felett a fogyó Hold és a Vénusz együttállása látható, és az éjszakai világító felhők is vonzzák a tekintetet.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
KUTYÁK, VONÁK, ÖLEK
Vona ölében kölyökvizslák, Lajos ölében Vonák. Perverz miniatúra a kora 21. századból. Mert a Lajos vett magának egy pártot. Azért kellett újat vennie, mert a régit nem tudta megvenni, pedig nagyon akarta. Úgyhogy Lajos megvette Vonát.
Ugyanis Vona megvehető. Lajos pedig a megvehetőket szereti. Ezért szereti Lajos Csintalant, aki elárulta az MSZP-t, aztán a Fideszt is – sovány vigasz most már, hogy annak idején néhányan hisztiztünk Csintalan beengedése miatt, mert azt mondtuk, ha elárulta a sajátjait, bennünket is el fog. És Vona? Vona először Csurkát árulta el, most pedig a saját pártját. El is magyarázta: „Én adtam ennek a pártnak a lelkét, és én is veszem el.” Ekkora egóval csak pszichopaták bírnak!
Mégis, mindez az egykori SZDSZ fekete öves háttértrógereinek áldásával zajlott és zajlik, akik már vagy egy éve a Jobbikot és Vonát ajánlgatják a baloldalnak.
És ez az ajánlgatás teljes káoszt okozott. Igen, először képzeljék el, mi lenne itt, ha Lajos 230 forintért a Fidesznek adott volna plakáthelyeket. Óriási botrány lenne, s már nyilván megszólaltak volna az EU-s vezetők is, féltve a magyar demokráciát.
Most viszont nagy csend van. Hiszen a pártfinanszírozási korrupcióban nyakig ülő Jobbikot volt eszdéeszes háttértrógerek ajánlgatják már vagy két éve. Úgyhogy feltűnően nagy a csend, és a nagy csendben mindenkinek feltűnően egyszerre ment el a maradék esze. E meghülyülés ékes bizonyítéka a plakáttörvény sorsa.
Az MSZP saját módosító javaslatot nyújt be, aztán visszavonja, aztán, amikor szavazni kell róla, azt is letagadják, hogy valaha benyújtottak volna bármilyen saját indítványt. Kár, hogy a beterjesztett javaslat ott van Gulyás Gergelynél, aláírója Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető.
Az MSZP konkrétan hülyét csinál magából, ráadásul egy olyan kérdésben, ami a pártfinanszírozás átláthatóságát lett volna hivatott megoldani, és ami az MSZP-nek is elemi érdeke lett volna. Helyette 24 óra alatt elmondtak mindent és mindennek az ellenkezőjét, méghozzá Botka parancsára. De ki is az a Botka? Tagja a frakciónak? A pártvezetésnek? Nem, nem tagja egyiknek sem.
Amikor utoljára indult párttisztségért, elhajtották a fenébe. Botkának semmilyen hivatalos funkciója nincs, azon kívül, hogy belőle csináltak miniszterelnök-jelöltet, mégis csuklóztatja az egész pártot, és 24 óra alatt belehajszolta a sajátjait a teljes bukásba.
A másik jelenség Szél Bernadett. Aki elismeri, hogy a probléma adott, s hogy Lajos velük bizony jól kiszúrt, de nem szavazzák meg a törvényt, mert „nem asszisztálnak a Fidesznek és Orbánnak”. Hát persze. De igazából ebben nincsen semmi meglepő.
Tudom, mert együtt kávéztam vele: talán nincs ember, akinek a tekintetében annyi rendíthetetlen, mély ostobaság és olyan jegeces Orbán-gyűlölet lenne, mint ennek a szerencsétlen nőnek a szemében. Szánalmas.
És a Jobbik? Ők kétségbeesetten vagdalkoznak, és egyre vadabb hülyeségeket beszélnek. Z. Kárpát a hatvanas évek koncepciós pereit emlegeti, a bozótharcos Volner meg szöget akar verni a Fidesz koporsójába. Pedig, gyerekek, szögverés meg koncepciós per helyett elég lett volna tisztességesnek lenni, nem csalni és nem elfogadni a csaló pénzét.
A többit ne is méltassuk szóra. Csak rögzítsük: így esett, mi megesett.
És így lett a kétharmados törvény helyett sima feles törvény, ugyanazzal a céllal, okkal és következménnyel. A „plakáttörvény” megszavazása a Jobbikon túli ellenzék elemi önérdeke, túlélési gyakorlata lett volna.
De teljesen összezavarodtak a háttértrógerektől, így inkább odahevertek ők is Lajos ölébe, közvetlenül a kölyökvizslák és a Vonák mellé, és várják a fültővakarást meg egy-két kegyelemplakátot, de semmiképpen sem 230 forintért. Annyiért ugyanis a Vonák lettek megvéve.
Reklám
Kezdetét vette az V. Szent László Napok programsorozat Nagyváradon
Hétfő délután hivatalosan kezdetét vette az V. Szent László Napok programsorozat Nagyváradon. A rendezvény megnyitóján részt vett Dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki a programsorozat nyitásaként megkoszorúzta a római katolikus püspöki palota kertjében található Szent László-szobrot.
A rendezvény Móser Zoltán fotóművész Szent László-freskók a Kárpát-medencében című kiállításának megnyitójával, majd a Nagyváradi Állami Színházban tartott nyitógálával folytatódott. Az ünnepi gálán mondott beszédében a helyettes államtitkár felidézte: a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából indította el a Szent László Évet. Hozzátette: az emlékévet a múlt héten a Magyar Országgyűlés határozatként is meghirdette.
Dr. Szilágyi Péter hangsúlyozta: László király naggyá tette Váradot, dicsőséget szerzett a magyarság számára, békét és biztonságot teremtett a Kárpátok ölelte földön. Kiemelte: „XXI. századi modern emberként van mit átvennünk az elődöktől. Saját emberi mivoltunk úgy teljesedhet ki, ha a merünk nagyok lenni és magas célokat kitűzni. Ehhez a nyílt és felemelkedni tudó lelkülethez adott jó példát Szent László király.”
Miniszterelnökség / nemzetiregiszter.hu
Reklám
Kemény üzenetet kapott Bernd Storck a gólkirálytól
Nikolics Nemanja, a Chicago Fire labdarúgója úgy nyilatkozott, “semmi értelme” azért hazautaznia a magyar válogatotthoz a tengerentúlról, hogy a mérkőzések végén 15-20 percnyi játéklehetőséget kapjon.
A korábban a Videotonban és a Legia Warszawában is gólkirály, jelenleg az észak-amerikai bajnokság (MLS) góllövőlistáját vezető Nikolics minderről a Kossuth Rádió Sportvilág című műsorában beszélt. Mint elmondta, nem örül, hogy nem volt ott Andorrában az 1-0-s magyar vereséggel zárult világbajnoki selejtezőn, amely után olyan fájdalmat érzett, mintha ő is együtt lett volna a társakkal.
“Ez egy sokk volt. Attól, hogy nem szerepeltem ezen a mérkőzésen, valamilyen szinten én is tagja vagyok ennek a csapatnak” – elevenítette fel érzéseit a támadó, aki téli átigazolását követően eddigi 16 MLS-mérkőzésén 13 gólt szerzett.
Véleménye szerint az andorrai meccs után az a legfontosabb, hogy mindenki megtalálja, hol hibázott, majd ezeket a hibákat kijavítsák.
“Ez egy baki volt sajnos, de az élet megy tovább, koncentrálni kell a következő mérkőzésekre” – tette hozzá.
Saját magával kapcsolatban megemlítette, őszinte a viszonya Bernd Storck szövetségi kapitánnyal, korrektül el tudják mondani egymásnak a gondolataikat, minden kerethirdetés előtt beszélnek. A legutóbbi összecsapással kapcsolatban abban állapodtak meg, hogy mivel az oroszok elleni felkészülési mérkőzésre klubkötelezettsége miatt nem tudott volna hazarepülni, “csak” egy Andorra elleni találkozó miatt nem jön haza. Nikolics megjegyezte, annak egyébként sem látja értelmét, hogy azért hazautazzon, hogy 5-10 percet vagy esetleg fél órát játsszon.
“Nem vagyok közel, így nem egyszerű a helyzet, de úgy nem is tud egy játékos gólokat lőni, ha a kispadon ül. Szerintem lenne helyem a kezdő tizenegyben, de az edző állítja össze a csapatot, nem én” – zárta Nikolics, aki szerint Storck megértette, elfogadta az álláspontját. Egyúttal hozzáfűzte, ha megkapta a bizalmat, gólokkal hálálta azt meg, éppen ezért rosszul esik neki, hogy a nemzeti csapatnál nem volt még erre lehetősége.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Reklám
