34 év után ismét magyar film kapott Oscar-díjat, ez a bravúr utoljára Szabó István Mephisto című alkotásának sikerült 1982-ben.
Nemes Jeles László filmje, a Saul fia először a tavalyi cannes-i filmfesztiválon diadalmaskodott, ahonnan a zsűri nagydíjával érkezett haza. Sok más díj mellett idén januárban a Golden Globe-díjat is elnyerte, így nagy eséllyel indult az Oscar-díjak mezőnyében is, ahol egy dán, egy jordán, egy kolumbiai és egy török-francia filmmel versenyzett.
A díjat Nemes Jeles László vette át, aki köszönőbeszédében azt mondta: “Az emberiség legsötétebb óráiban is van bennünk egy belső hang, ami segít embernek maradni. Ez a film ebben reménykedik.”
Az idei Oscar-díj jórészt az esélyesek győzelmét hozta. A technikai díjakat a Mad Max zsebelte be, és a színészek között is a várható papírforma érvényesült, egyet kivéve: a legtöbben Sylvester Stallone diadalát várták az öreg Rocky szerepéért, ám helyette a rendkívül tehetséges karakterszínész, Mark Rylance kapta a díjat a Kémek hídja című Spielberg-filmért.
Szintén meglepetésnek nevezhető, hogy bár sokan A visszatérő győzelmére fogadtak, végül a Spotlight kapta meg a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.
Az idei Oscar-díj legfontosabb nyertesei:
Legjobb film: Spotlight
Legjobb rendezés Alejandro González Iñarritu – A visszatérő
Legjobb férfi főszereplő Leonardo DiCaprio – A visszatérő
Legjobb női főszereplő Brie Larson – A szoba
Legjobb női mellékszereplő Alicia Vikander – A dán lány
Legjobb férfi mellékszereplő Mark Rylance – Kémek hídja
Legjobb eredeti forgatókönyv Spotlight
Legjobb adaptált forgatókönyv A nagy dobás
Legjobb fényképezés Emmanuel Lubezki – A visszatérő
Legjobb idegen nyelvű film Saul fia
Legjobb dokumentumfilm Amy – Az Amy Winehouse-sztori
Legjobb betétdal “Writing’s On The Wall” – 007 Spectre: A Fantom visszatér
Legjobb filmzene Ennio Morricone – Aljas nyolcas
Legjobb vizuális effektusok Ex Machina
Legjobb animációs film Agymanók
Legjobb jelmez, legjobb díszlet, legjobb smink, legjobb vágás, legjobb hangvágás és hangkeverés: Mad Max: A harag útja
Budapest, 2014. március 12.
Simon Gábor volt MSZP-s országgyûlési képviselõt rendõrök kísérik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol elõzetes letartóztatásáról döntött a bíróság 2014. március 12-én. Az MSZP volt elnökhelyettesét adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek pénteken Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő ellen – jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. Keresztes Imre hozzátette: a főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Keresztes Imre ismertette: a főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől eltiltást kért a vádhatóság.
A főügyész a költségvetési csalásról azt mondta: Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Hamis magánokirat felhasználásának vétségével azért vádolják a politikust, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, ezeket az ismeretlen forrásból származó jövedelmeket nem.
Az ügynek van egy másodrendű vádlottja is. A főügyész azt mondta róla, hogy felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolják és pénzbüntetést indítványoznak vele szemben. A vád szerint ugyanis egy kimutathatóan hamis adatokat tartalmazó útlevelet készíttetett és azzal egy kereskedelmi bankban eljárt.
Keresztes Imre elmondta: az ügyészség kiterjedt vagyonkutatást folytatott, de az említett jövedelmek forrása ismeretlen maradt. A főügyészség külföldi hatóságokhoz fordult jogsegélykérelemmel egy svájci és több osztrák bankszámla ügyében. Segítséget nyújtottak a nyomozáshoz a házkutatáson lefoglalt adatok és egy magyarországi pénzintézetben történt befizetés is – sorolta. Hozzátette: a vagyonkutatás nem igazolta azokat a vádlotti nyilatkozatokat, amelyek szerint a fel nem tüntetett jövedelem ingatlaneladásból, cégeladásból, megtakarításból származik.
A főügyész ismertetése szerint a jogsegélykérelmek esetében csak részben jártak sikerrel, a svájci bankszámla esetében például nem tudták megállapítani, hogy mikor, milyen megjegyzéssel, milyen összegek kerültek rá, így bizonyíték értékű adathoz nem jutottak.
Felidézte: már a gyanúsításkor történt ideiglenes zár alá vétel. Amikor azonban Simon Gábor befizette az államkasszát ért hátránnyal arányos összeget, a zár alá vételt megszüntették.
Beszélt arról is, hogy számos olyan iratot foglaltak le, amelyek pénzeszközök eredetének igazolására utalnak. Ezek ugyan a főügyész szerint nem bizonyítékok, de konkrétumot tartalmaznak arra, hogy miként tervezték igazolni a pénzösszegek forrását. Példaként említette, hogy találtak egy emlékeztető összefoglalónak elnevezett iratot, amelyet “legendának” nevezett. Ez az emlékeztető – amelyet nem a vádlott készített – visszautal egyebek mellett arra, hogy 2006-ban kerülhettek a svájci bankba olyan pénzösszegek, amelyeket készpénzben, befektetési céllal adhattak át Magyarországon. Az emlékeztetőhöz tartozik olyan dokumentum is, amely a svájci és az osztrák számlák egyesítésének tervéről szól. Találtak egy kommunikációs tervet is, amely “hasznos tanácsokat tartalmaz (…) például alaptalan információ kiszivárogtatására is”. A dokumentumból idézte az alábbiakat is: “nem kell semmit túlmagyarázni és nem kell mindenre emlékezni”, “kerülni kell az olyan hivatalos helyeket, ahol nyilatkozatra ösztönöznék”.
Azt mondta: korlátlan enyhítést tesz lehetővé a hátrány megtérítése, de ezt a bíróság lehetősége mérlegelni. Hozzátette: az ügyészség szerint az ügy tárgyi súlya indokolttá teszi a letöltendő szabadságvesztést.
A bissau-guineai útlevélre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: a vád felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás, amely egy nem valós személy részére kiállított útlevéllel függ össze.
Arra a kérdésre, hogy más országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai miatt miért nem indít eljárást a főügyészség, Keresztes Imre azt mondta: ebben az eljárásban teljesen egyértelmű, hogy a volt országgyűlési képviselő szándékosan nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a vádbeli vagyonelemeket. Minden más esetben, ha feljelentés érkezik, azt elbírálják és megindokolják döntésüket – tette hozzá.
Arra a kérdésre, vizsgálták-e a korrupció lehetőségét, vagyis azt, hogy az ismeretlen forrásból származó jövedelem fejében Simon Gábor tett-e bármit képviselőként, a főügyész azt mondta: semmi ilyen konkrét nyomra nem bukkantak.
Szintén kérdésekre válaszolva azt mondta: nem találták bizonyítékát annak, hogy pártpénzekről lenne szó, és más politikusok érintettsége sem merült fel.
Simon Gábor kényszerintézkedésével kapcsolatban azt mondta: első fokon megszüntette a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat, de az ügyészség fellebbezett, a másodfokú bíróság végzését pedig még nem kapták meg.
Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről 2014 február elején derült ki, hogy több százmillió forintot tart egy bécsi számlán, és azt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, amelyen szintén milliók vannak.
A német médiában már jó ideje központi téma a menekültkérdés. Noha a közvélemény jelentős hányada rokonszenvet tanúsít a szülőföldjükről elüldözöttek iránt, egyre kevésbé érti, hogy a kancellár miért ragaszkodik valamennyi menekült befogadásához. Most megszólalt az ország belső biztonságáért felelős intézmény, az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke is, aki már-már robbanásveszélytől tart. Kettős veszély fenyeget: részint az ország biztonsága, részben a demokrácia forog kockán.
Hans Georg Maaßen ritkán szerepel a nyilvánosság előtt. Most azonban az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke megkongatta a vészharangot, amikor úgy vélte, hogy ellenőrizhetetlenné vált a menekültek beözönlése és ezáltal egyre kevésbé zárhatók ki szélsőséges iszlamista szervezetek erőszakcselekményei.
Tény, hogy a több mint egy millió regisztrált menekült legalább tíz százalékának nyoma veszett, holott a rendelkezések értelmében csak előre meghatározott szállásokon várhatják menedékjog iránti kérelmük intézését.
Hans Georg Maaßen rámutatott arra is, hogy a menekültek tömeges érkezését a szélsőjobboldali erők saját uszító politikájukra tudják kihasználni. Nem véletlen, hogy az idegenek betelepedése ellen Drezdában alakult szervezet, a Pegida már nemcsak az Elba menti városban népszerű, a hasonló célt követő, ám burkoltabb jelszavakat hangoztató AfD betűszóval elhíresült párt, az Alternatíva Németországnak szintén egyre nagyobb támogatottságnak örvend.
A berlini kormány szerint a külföldiekkel szemben megnyilvánuló előítéleteket már az iskolákban kellene leküzdeni. Ehhez most támogatásra talált a Demokrácia és Bátorság elnevezésű szervezet részéről, amely a tanároknak nyújt gyakorlati útmutatást, hogy miként birkózzanak meg a diákokban gyökeret vert szélsőséges klisékkel.
Miután sok iskolában gyakorivá váltak a rasszista jellegű falfirkák és nem egy tanuló nyíltan hangoztatja, hogy a menekültek veszélyesek, mert elveszik a munkalehetőséget a németek elöl és meggyalázzák a nőket, a pedagógusoknak a Demokrácia és Bátorság nevű szervezet azt ajánlja, hogy semmi esetre se hagyják szó nélkül az ilyen kijelentéseket, hanem próbálják meggyőzni diákjaikat az előitéletekböl fakadó tévútról.
Donald Trumpot meg kell állítani – erre figyelmeztetnek ma egy nyílt levélben amerikai republikánus külpolitikai szakértők. A felhívás pár nappal azután jelenik meg, hogy a CIA volt vezetője azt mondta: katonai vezetők megtagadnák a parancsok végrehajtását, ha Trump lenne az elnök és főparancsnok.
Donald Trumpnak annyira jót tett a Szuperkedd, hogy visszafogta korábban élesen megosztó retorikáját. A provokatív amerikai milliárdos – és jelenleg a fő esélyes a Republikánus Párt elnökjelöltségére – egy győzelmi beszédében szinte minden második szavával azt sugallta, hogy ő fogja egyesíteni a pártot és Amerikát.
Más republikánusok azonban nem úgy tekintenek rá, mint a Nagy Egyesítőre.Több konzervatív képviselő ma nyílt levelet jelentet meg egy külpolitikai oldalon, ahol arról írnak, hogy Trump elnöksége külpolitikai katasztrófa lenne Amerikának.
Már a publikálás előtt kiszivárgott, hogy a felhívás a WarOnTheRocks.com külpolitikai portálon lát napvilágot.
Az aláírók között van Robert Zoellick volt külügyminiszterhelyettes, a Világbank volt elnöke és a jelöltállító versenyből kiszállt Jeb Bush kormányzó tanácsadója. Mellette Dov Zakheim magas rangú Pentagon-illetékes, az ifjabb George Bush elnök kampánytanácsadója és Peter Feaver, Bush és Clinton elnökök tanácsadója is aláírta a dokumentumot.
A konzervatív amerikai külpolitikai szakértők szerint egy Trump-elnökség kárt okozna a Japánnal, Dél-Koreával és Németországgal fenntartott kapcsolatoknak. A milliárdos ugyanakkor túlságosan is megértő az olyan tekintélyelvűnek tartott vezetők irányában, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök – mondják.
Donald Trump korábban azt ígérte, hogy keményen viszonyul majd Mexikóhoz, Japánhoz és Kínához.
“Trumpot meg kell állítani” – mondta Zakheim. “Külföldön komolyan veszik a szavait. Megsértette közép-amerikai, európai, kelet-ázsiai és közel-keleti szövetségeseinket. Ez nem jó recept az amerikai vezető szerepre” – tette hozzá.
Néhány napja Michael Hayden, a CIA volt igazgatója azt mondta: amerikai katonai parancsnokok megtagadhatják a parancs végrehajtását, ha az esetleg elnöknek megválasztott Trump meg akarná valósítani a kampányból ismert néhány elképzelését.
Példaként említette, hogy Trump megöletné a terroristák családtagjait, ami szembemegy a nemzetközi joggal. Sok tehetséges magas rangú tisztünk lemondana vagy nyugdíjba vonulna – tette hozzá.
Sok külpolitikai szakértő attól tart, hogy Trump elzárkózó politikát folytatna.
Döbbenetes adatok hangzottak el a Hargita megyei prefektusi kollégium – amelyet az állami hivatalok helyi vezetői alkotnak – február 29-i ülésén. A megye elöregedése mellett a fiatalok külföldre vándorlása, a humán erőforrás, a szakemberek, a befektetők, az autópálya, az ipari park hiánya okozza a legnagyobb gondot a megyében.
Az ilyenkor kötelező politikai násztánc és udvariaskodó mellébeszélés után Barabás Csaba, a megyei tanács egyik gazdasági irodavezetője elhívta a figyelmet, hogy jelentősen megfogyatkozott Hargita megye lakossága: 10 százalékkal csökkent az elmúlt 20 évben. A 0-19 év közötti lakosok száma pedig még tragikusabban: a felére fogyott – ez a következménye annak, hogy egyre több fiatal vándorol külföldre jobb megélhetési lehetőséget keresve. További adatok szerint a megye polgárainak 25 százaléka nyugdíjas, ez azt jelenti, hogy elöregedett a lakosság. A Hargita megyei városok közül Gyergyószentmiklóson a legnagyobb a munkanélküliség, a legkisebb pedig Csíkszeredában, országos szinten pedig a megye a középmezőnyben helyezkedik el.
A szakemberhiányt akkor lehet megoldani, ha a vállalkozók együttműködnek a szakiskolákkal, az érintett közintézményekkel, hiszen közösen új szakok oktatását lehetne bevezetni. Barabási jelezte: kevés befektető érkezik a megyébe, ezen változtatni lehet a befektetési lehetőségek népszerűsítésével megfelelő helyeken.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke csak annyit tudott erre reagálni: vizsgálják meg, miért zárnak be a Hargita megyei cégek, no és hogy segíteni kell a kisebb helyi vállalkozásokat is. Pártja, az RMDSZ gyakorlatilag 26 éve „kormányozza és uralja” a székelyföldi megyét az „Itthon, jobban, együtt”, az „Itthon, fiatalon” és a „Minden magyar számít” szlogenek jegyében.
Böjte Csaba ferences szerzetes is részt vett a prefektusi kollégium soros ülésén, felszólalásában sérelmezte, hogy megyeszerte számos ellenőrzést tartanak a gyermekvédelmi központokban működő konyhákon. „Hargita megyében a konyhák modern felszerelését kérik, amelyre nincs anyagi lehetőségünk, ugyanakkor más megyékben nem tapasztaltam ezt a szintű ellenőrzést” – hangsúlyozta Csaba testvér. „Ne kérjenek olyant, amit a törvény sem kér” – tette hozzá az atya. Egy másik problémaként a gondozásba vétel során felmerülő papírmunkát említette, amellyel sokszor hónapok telnek el. Ez pedig hosszú idő ahhoz képest, hogy munkájuk a megelőzést szolgálja, ugyanakkor sokszor veszélyben levő gyereken kell segíteni. Böjte atya elmondása szerint közel 23 éves tevékenységük során több mint 3000 gyerek érte el a felnőttkort a gondozásukban, közülük többen családot alapítottak.
Az ellenőrzőszervek megértését kérte a ferences szerzetes
Az ellenőrzőszervek megértését kérte a ferences szerzetes
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének meghívására részt vett a prefektusi kollégium soros ülésén Böjte Csaba ferences szerzetes is hétfőn, február 29-én a megyeháza márványtermében. A napirendek megvitatását követően Böjte atya felszólalásában sérelmezte, hogy megyeszerte számos ellenőrzést tartanak a gyermekvédelmi központokban működő konyhákon. – Hargita megyében a konyhák modern felszerelését kérik, amelyre nincs anyagi lehetőségünk, ugyanakkor más megyékben nem tapasztaltam ezt a szintű ellenőrzést – hangsúlyozta Böjte Csaba. Hozzátette: fontosnak tartja, hogy az iskolai tananyag elsajátítása mellett a háztartásba is bevonják a gyerekeket, a hátrányos helyzetből érkezők megtanuljanak ételt készíteni, a házat kitakarítani, hiszen ezekre otthon nagyrészt nincs lehetőségük. – Ne kérjenek olyant, amit a törvény sem kér – tette hozzá az atya. Egy másik problémaként a gondozásba vétel során felmerülő papírmunkát említette, amellyel sokszor hónapok telnek el, ez pedig hosszú idő ahhoz mérve, hogy munkájuk a megelőzést szolgálja, és sokszor veszélyben levő gyereken kell segíteni. Böjte Csaba elmondása szerint közel 23 éves tevékenységük során több mint 3000 gyerek érte el a felnőttkort a gondozásukban, közülük többen családot alapítottak.
Borboly Csaba megyeelnök az ellenőrző szervek részéről azt kérte, hogy jó indulattal kezeljék a kérdést, hiszen a legfontosabb a gyerekek védelme. Böjte Csaba a munkáját szeretné végezni, ebben pedig nem akadályozni, hanem a több munka, kevesebb cirkusz jegyében segíteni kellene tevékenységét, mondta a megyeelnök. Ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy tekintsék meg a más megyékben lévő központok működését, hiszen ott is ugyanazon törvények érvényesek.
A magyar válogatott továbbra is a rekordot jelentő 19. helyen áll a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) világranglistáján.
A rangsor 1993-as bevezetése óta ez a legjobb magyar helyezés.
A bő élcsoportban nincs változás, így az élen is maradt a korábbi sorrend: Belgium vezet Argentína és Spanyolország előtt.
A magyarok Európa-bajnoki csoportellenfelei közül a portugálok a hetedikek, az osztrákok a tizedikek, míg az izlandiak a 38. helyet foglalják el a márciusi világranglistán, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra.
A legfrissebb FIFA-ranglista (a FIFA honlapjáról, zárójelben az előző helyezés): ———————————————————— 1. (1.) Belgium 1506 pont 2. (2.) Argentína 1457 3. (3.) Spanyolország 1374 4. (4.) Németország 1355 5. (5.) Chile 1307 6. (6.) Brazília 1254 7. (7.) Portugália 1234 8. (8.) Kolumbia 1215 9. (9.) Anglia 1112 10. (10.) Ausztria 1095 …19. (19.) MAGYARORSZÁG 951 …38. (38.) Izland 741
Világsztárok tömkelege lép pályára szeptember 17. és október 1. között Torontóban a jégkorong világkupában, ugyanakkor a csehek 44 éves legendás csatára, Jaromir Jagr még kivár a döntéssel.
A nyolc csapatnak szerdáig kellett megneveznie 16-16 játékost, a 23 fős kereteket június elsején kell véglegesíteni. Ezek alapján elmondható, hogy minden idők legerősebb hokitornáját rendezik meg.
A szeptemberi időpont miatt minden érdekelt válogatott a legütőképesebb keretével állhat fel, hiszen az észak-amerikai profiliga (NHL) szezonja még nem kezdődik el, és más nemzetközi eseményt sem tartanak akkor.
Az NHL világsztárok közül mindenki ott lesz Torontóban, aki egészséges: így például a kanadai Sidney Crosby, Jonathan Toews és Shea Weber, az amerikai Patrick Kane, a svéd Henrik Lundqvist és az orosz Alekszandr Ovecskin vagy Jevgenyij Malkin.
Az olimpiai, világbajnoki és vk-címvédő kanadaiaknál a 16-os keretben 12-en ott voltak a szocsi ötkarikás játékokon és 11-en a tavalyi vb-n, nyolcan már Stanley Kupát is nyertek. Az 1996-ban vk-első amerikaiaknál ugyancsak egy tucat hokis lépett jégre Szocsiban.
Az oroszoknál egyelőre csak NHL-es játékos található a keretben, a hazai központú KHL-ből nem válogattak be senkit.
A cseheknél a 44 éves Jagr ugyan tavaly lemondta a válogatottságot, ám Josef Jandac szövetségi kapitány adott neki időt, hogy eldöntse: szeretne-e játszani Torontóban.
Az Európa-válogatottban dán, szlovák, svájci, német, szlovén, osztrák és norvég hokis kapott helyet.
A vk-n az A csoportban a kanadai, a cseh, az amerikai és az Európa-válogatott, a B-ben pedig az orosz, a finn, a svéd és az U23-asokból álló kanadai-amerikai vegyescsapat szerepel. A kvartettekből az első két helyezett jut az elődöntőbe, a finálé az egyik csapat második sikeréig tart.
Lőgyakorlat a Tétényi-fennsíkon. Forrás: origos.hu
A magyar katonák a világháború összes frontján megfordultak. Leginkább azonban mégis a szerb-, az orosz-, az olasz-, és Románia 1916-os hadbalépést követően az erdélyi hadszíntéren harcoltak. A legádázabb csaták helyszínei közül Doberdó, Isonzó és Przemyls neve még azok számára is ismerősen cseng, akik keveset tudnak a száz évvel ezelőtti eseményekről. De mi a helyzet a frontokra masírozó magyar bakákkal? Ők hogyan élték meg testközelből a küzdelmeket? Magyarország és az első világháború – A halál árnyékában élők.
Lőgyakorlat a Tétényi-fennsíkon. Forrás: origos.hu
Az általános mozgósítást követően a behívottak a korszak legfőbb közlekedési eszközén, a vasúton keresztül jutottak leendő állomáshelyük közelébe. Ahova már sínek sem vezettek, ott sokszor csak hosszú gyaloglás és szekerezés árán lehetett a front közelébe jutni. Különösen a falusi lakosság férfitagjaiból lett katonákra volt jellemző, hogy a lezajlott csaták helyszíneinek vigasztalan látványa keserűséggel töltötte el őket. A felrobbantott hidak, a földből kilátszó emberi maradványok, a lerombolt épületek és a learatatlan termés mellett elhaladva sokakban már a háború legelején megszülettek a kételyek a háború nagyszerűségét hirdető propaganda- szólamokkal szemben.
Akik megérkeztek a frontra hamar szembesülhettek a harcoknak az emberi szervezetre gyakorolt áldatlan hatásával. A lesoványodott és legyengült – sokszor gondozatlan – „katona-kollégákkal” találkozva sejthették, pár hét, esetleg néhány hónap leforgását követően maguk is hasonló kinézetre számíthatnak. Külön érdekesek azok a beszámolók, amelyek a magashegyi körülmények közé került bakák életviszonyairól tájékoztatnak. Az Alpok hegyvonulatain zajló olasz-magyar küzdelmek alatt az ellenfelek sokszor csak egymástól karnyújtásnyira helyezkedtek el. Az állóháború következtében mindkét harcoló fél „birtokba vette a hegyet” és igyekeztek a domborzat természeti adottságukat a javára fordítani. Irdatlan munkával a hegyek „gyomrába” vezető alagutakat, folyosókat és barlangszerű termeket hoztak létre. Ezeket hívták kavernáknak. Voltak helyek, ahol valóságos sziklába épített városok alakultak ki. Így azután az olaszok és a magyarok is igyekeztek a másikét felfedezni és lehetőleg elpusztítani. Ha sikerült valamelyik járatot berobbantani, sokszor ezres nagyságrendere tehető a bent rekedt katonák száma.
Irány a front! Forrás: dunafoldvar-muvhaz.hu
Az élelmezésre sok panasz érkezett. Vagy a hadtáp maradt le a harcolók mögött, vagy az étel hűlt ki mire az utolsók is hozzájutottak. Az élelmesebbek igyekeztek az erdőkön, és mezőkön föllelhető gyümölcsöket összeszedni, vagy csapdákat elhelyezni. Minden harcoló félre igaz volt, hogy ahol csak lehetett szívesen dézsmálták meg az elérhető távolságban elhelyezkedő falvak lakosságának élelmiszerkészleteit, vagy zöldségeit. Gyakran az erőszakos módszerektől sem riadtak vissza. A Hódmezővásárhelyről a szerb frontra került Csizmadia Imre tapasztalatait így elevenítette fel:
„Tisztán harácsolásból éltünk. Adták, vagy nem, búzát, kukoricát, zabot, krumplit, babot, darab húst, disznót, tyúkot, szóval mindent, amit megtaláltunk, ha tagadta, hogy nincs, akkor úgyis megnéztük mindenét, mire az még kellemetlenebbül hatott. Aztán sokszor gondoltuk, hogy szegények nem okai a háborúnak, de visszagondoltunk arra is, hogy mikor ők áttörtek az elmúlt évben, ők nem voltak olyan nagylelkűek, hogy valamit adtak volna valamiért, hanem a falvakat kirabolták és felégették, a nő cselédeket megbecstelenítették, és [a] visszamaradt férfiakat megcsonkítva hagyták ott. Mindössze 42 falu esett áldozatul [a] Szörénységbe. Tehát előttünk volt a minta a bűnükről, de mi nagylelkűségből a nejeiket figyelemre se méltattuk, bármi okból se.”
A katonák között pusztító leggyakoribb betegségnek a vérhas, a kolera és a malária számított, de sokan szenvedtek az élősködőktől is. Aki megsebesült, azt a segélyhelyre vitték, ahol szakképzett ápolók és orvosok igyekeztek ellátni. Számos esetben mutatkozott hiány az orvosi eszközök, a kötszerek és a gyógyszerek tekintetében és sokan szereztek fertőzést a nem kellően sterilizált műszerek miatt. A legsúlyosabb sebesülteket igyekeztek hamar valamelyik sebesültszállító vonathoz eljuttatni, és azon keresztül mielőbb kórházba szállítani.
Karácsony a fronton. Forrás: dunafoldvar-muvhaz.hu
Bár a tisztek jobb ellátást kaptak a közlegényeknél, a hadvezetés is érzékelte a katonák viszontagságos viszonyait. Ezeken, ahogy tudtak, próbáltak javítani. A hétköznapok monotóniáját az egyházi ünnepek törték meg, vagy az olyan jeles napok, mint az uralkodó születésnapja. Ilyenkor a katonák a reggel sorakozót követően szentmisét hallgattak, jobb ellátást, több alkoholt és cigarettát is kaptak. A budapesti agrármérnök, Koch Rudolf beszámolója szerint az uralkodó, Ferenc József születésnapjának megünneplése így zajlott le:
„Délelőtt tábori mise volt, utána díszszemle és defilierung, délben a legénység kitűnő menázsit kapott (leves, vagdalt hús, krumpli saláta, mákos tészta, bor), ezenkívül dohányt és szivart. […] d.u. 3-kor nagy athletikai viadal volt, futás, magas- és távugrás, kődobás, zsákfutás, cigánykerék verseny, stb., utána football mérkőzés a Felfhaubitz és a Schwerehaubitz válogatott legényei között. 5:0-ra győzött a mi legénységünk. A szép délután végén ismét jó vacsorát kapott a legénység, pörköltet és ½ liter bort, ezután pedig megkezdődött nálunk a tiszti díszlakoma. 23-an voltunk jelen az egész divisióból és katonazene hangjai mellett vidáman kebeleztük be a finom kosztot, a menü: barna leves tojással, töltött palacsinta, krumpli hachée, töltött káposzta, sertés karaj, francia saláta és garnierungok, főzelékek, krumplifánk, alma omlette, sajtok, torták, apró sütemények, kompót, feketekávé, sör, borok, pezsgő és likőrök volt[ak].”
Amennyire csak tudtak, az otthon maradtak igyekeztek a frontra került családfőn, fiún, testvéren segíteni. A nagyon várt, hazulról érkezett csomagoknak mindig nagy keletje volt. Ezeket a küzdelmek során összekovácsolódott katonák a bajtársiasság szempontjaira is tekintettel rendszerint igazságosan elosztották barakkjuk tagjai között.
Olasz katonák az Alpokban. Forrás: index.hu
Ha épp nem folytak küzdelmek, a katonák szórakozással múlatták az időt: újságot olvastak, cigarettáztak, viccelődtek, vagy kártyáztak. A bakák szórakoztatására néha színházi előadásokat, táncmulatságokat, vagy sportversenyeket is rendeztek. A katonák vallási szükségleteit pedig a századoknál szolgáló lelkészek látták el. Bizonyos ünnepekkor, vagy ha a háború ideig-órái szünetelt, még az ellenség katonáival folytatott frontbarátkozásokra is sor került.
Az otthon maradtakkal tábori levelezőlapokkal vagy leveleken keresztül tartották a kapcsolatot. Mind a családjuktól érkezett, mind a katonáktól hazaküldött leveleket a tábori cenzúra ellenőrizte, ezzel akarták elkerülni, hogy rossz hírek közlésével aláássák a katonák harci kedvét. Gyakori visszatérő eleme a leveleknek az otthon maradt családtagok körülményei miatti aggódás, vagy – azok részéről – a frontra került családfő testi épségének tudakolása, és a cseperedő gyerekekről szóló beszámolók.
A katonákat ugyanakkor elsődlegesen az ölésre képezték ki, ahol nem volt helye az érzelgősségnek. A nagyobb ütközetek sokszor napokig tartó tüzérségi előkészítéssel indultak. Ha rohamot vezényeltek, akkor a lövészárkokból kiugorva mielőbb át kellett vergődni a drótakadályokon és eljutni az ellenséges vonalakig. A fedezéküket maguk mögött hagyók közt ilyenkor a beépített ellenséges géppuskafészkek óriási emberveszteséget okoztak. Ha sikerült az ellenség lövészárkáig eljutni, a kézigránátok bedobását követően kezdődött a kézitusa. A katonák bátorságát az ütközetek előtt némi alkohol kiosztásával is igyekeztek fokozni. De nem emiatt volt, hogy a gyilkosság lázát sokan álomszerű bódulatként, a részegséghez hasonló érzésként festették le.
A halál árnyékában élő katonák között gyakran hódított a carpe diem, azaz az élj a mának életérzése. Egy-egy ütközet előtt soha nem lehetett tudni, ki marad majd életben, és kik hunynak el, igyekeztek hát ezen a bizonytalan érzésen különféle örömökkel úrrá lenni. A szórakozás és egymás „ugratása” mellett ezek közé tartoztak a nők is. Amíg a keleti front lakosságának galíciai és orosz asszonyait és leányait többnyire tisztátalannak tartották, a déli – azaz olasz front – fiatal menyecskéi igencsak kapósak voltak a magyar bakák között. A hadsereg – elsősorban a katonák között terjedő különféle nemi betegségek visszaszorítása céljából – igyekezett inkább szervezett körülmények között, prostituáltak alkalmazásával segíteni a férfiak testi igényein. Ahogy az ellátásban is, itt is voltak különbségek a tiszteket szórakoztató I. és a közkatonák örömére szolgáló II. kategóriás prostituáltak között.
Néhány hét közvetlen frontszolgálatot követően, lehetőség volt a felváltott katonáknak kis időre a családjukhoz hazamenni. Nagy volt az öröm, amikor a rég látott gyermek, vagy apa hazatért. Aki tudott ilyenkor megjavított ezt azt a házon, és a ház körül, és megbeszélték a következő hetek, hónapok szükséges tennivalóit. Azok a fotók, amikor az egyenruhás családfő feleségével és gyermekeivel pózol – ha nem az induláskor – akkor többnyire ezekben a szabadságos hetekben készültek. Sokaknak – fájdalom – ezek a fotográfiák jelentették az utolsó emléküket szerettükről.
Forrás: zaol.hu
A katonák ez alatt a négy év alatt óriási változásokon mentek át. Az olasz fronton harcoló alföldi bakákat a magas hegyek látványa és a Pó völgyében kanyargó folyók szépsége töltött el ámulattal vegyes félelemmel, a galíciai frontra kerültek életét pedig a sűrű erdőségek és a mocsaras vidékek keserítették. Mondani sem kell, mennyire kinyílhatott a világ annak az egyszerű katonának, aki korábban még a faluhatárán túlra se nagyon merészkedett, most viszont – jelképesen – hetedhétországon túlra is eljutott. 1915 márciusában, a fogságba esett Dombi Kis Imre, 34 éves hódmezővásárhelyi gazda, Lemberg–Kijev–Taskent–Ashabad–Teherán–Isztambul érintésével, több mint 12 ezer kilométer megtétele után ért csak haza Hódmezővásárhelyre.
Zömük addigi életének az első világháború volt a legmeghatározóbb élménye, és a háborús frontszolgálat alatt értek igazán férfivá. Az emberélet kioltásának mindennapi tapasztalata ugyanakkor ahhoz is vezetett, hogy az erőszak alkalmazása rutinszerűvé vált sokuk számára és ez hazatérésüket követően is csak nehezen csillapodott. A világháborús tapasztalatok és a frontélmények, ezért hozzájárulnak azokhoz az eseményekhez is, amik az országban 1919 és 1921 között lezajlottak.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Romsics Ignác: Háborús mindennapok – alulnézetből. In: I. világháborús mindennapok – alulnézetből. In: Fischer Ferenc-Hegedüs Katalin-Rab Virág (szerk.): A történelem szálai. Tanulmánykötet Vonyó József 65. születésnapjára. IDResearch Kft – Publikon, Pécs, 2010.
A hanganyag a vasárnapi adás után itt is meghallgatható.
Ha valakihez nagyon ragaszkodunk és nagyon a kedvében akarunk járni akkor szokás azt mondani, hogy a tenyerünkön hordozzuk azt a személyt. Az elkövetkező percekben rávilágítunk ennek a mondásunknak az eredetére a Mi fán terem c. könyvből merítve O. Nagy Gábor segítségével. Elmondja Hargitai István.
40 dkg sütőtök 10 dkg darált sertéshús 9 db krumpli 8 ek rizs 5 dkg trappista sajt vagy parmezan 2 db nagy csiperkegomba (törzse) 1,5 db paradicsom 1 szál újhagyma zöldjével 1 gerezd fokhagyma 1 db csilipaprika 1 db tojás 0,5 db csípős hegyes paprika só őrölt csípős piros paprika őrölt fekete bors kakukkfű olívaolaj petrezselyem
ELKÉSZÍTÉS
A tököt félbevágjuk, a magjait eltávolítjuk. Egy nagy tepsibe tesszük, majd öntünk alá 1 deci vizet, és légkeveréssel 180 fokon 45 percig sütjük a sütőben. A krumplikat sós vízben héjastul előfőzzük. A rizst elfelezzük, a töltelékbe való rizst egy kicsit előfőzzük, a köretnek valót pedig készre főzzük. Az újhagymát felszeleteljük, a zöldjét félretesszük, a fokhagymát felaprítjuk. A paprikát, a gombát és a paradicsomot feldaraboljuk. Egy serpenyőben olajon a hagymát megdinszteljük, hozzáadjuk a darált húst és a zöldségeket, majd megpirítjuk. Egy keverőtálban összekeverjük a húsos ragut, az újhagyma zöldjét, a rizst, a tojást és a fűszereket. Ezután megpucoljuk a krumplit. A megpárolt sütőtököt megsózzuk, megborsozzuk, majd megtöltjük a húsos raguval, mellétesszük a krumplikat, majd locsolunk rá olajat. 180 fokon 30 percig sütjük. 30 perc után kivesszük, megszórjuk reszelt sajttal, és további 10 percig sütjük, majd átkapcsolunk grill fokozatra, és még 5 percig pirítjuk. Az elkészült sütőtököt rizzsel, krumplival és egy szál petrezselyemmel tálaljuk.
Sajnos, rengeteg házasság végződik válással és ez igazán akkor tragédia, ha gyerek is született a házasság alatt.
Miért fontos a gyermeknek, hogy boldog szülőket lásson maga körül?
Egyrészről nézzük meg a lelki részét: az ad a gyermeknek biztonságérzetet és nyugalmat, ha két olyan embert lát maga körül, akik mosolyognak rá, tudják irányítani az életüket, és elégedettek magukkal és azzal, amit csinálnak. Ha a szülő bizonytalan, agresszív, dühös vagy szomorú a saját életének fel nem dolgozott traumái miatt, akkor a gyermek mindezt érezni fogja, és ettől nem fogja magát jól érezni.
Másrészről nézzük meg a dolog biológiai oldalát: saját magával akkor tud békében élni, ha mind a két szülőjét szeretheti, hiszen ettől a két embertől származik. Az ő sejtjeikből fejlődött ki a teste, ami azt jelenti, hogy ha bármelyiküket meg kell tagadnia, mert pl. az a szitu áll fent, hogy anya már kiszeretett apából és folyamatosan szidja őt és a negatív dolgait hangsúlyozza a gyermeknek, akkor ő saját magának a felére nem lehet büszke. Mert tudattalanul azt az üzenetet kapja, hogy ha apa ilyen rossz és nem szeretjük, akkor vele is gond van, hiszen félig belőle van.Sokan elkövetik azt a hibát, hogy együtt maradnak, még akkor, ha már nem szeretik egymást, mert azt gondolják, hogy ez tesz jót a gyermeknek.Ezt jó szándékból teszik, és teljesen érthető, hiszen a gyermeknek valóban az az alapvető igénye, hogy a szüleit egymás mellett lássa, és érezze, viszont nézzünk bele ebbe a dologba kicsit mélyebben.
Ideális eset – Anya és apa imádják egymást, és a gyermeket is. Ekkor a gyerek jól érzi magát.
Viszont van, amikor anya és apa már nem szeretik egymást, ami azt jelenti, hogy elutasítóak egymással, zavarják egymást, ingerültek lesznek egymás dolgaitól. Ekkor a gyermek folyamatos feszültségeket él át, mert ha nem is hallja, akkor is érzi, hogy meg vannak feszülve a szülők. Akkor nem úgy viselkednek, nem úgy mosolyognak, nem úgy viszonyulnak hozzá sem, mint amikor nyugodtak és kiegyensúlyozottak. Tehát ez neki hosszú távon egyáltalán nem kellemes.
Ha a szülők a gyerek miatt maradnak együtt, a gyermekre még egy terhet is tesznek. Ő fogja annak a súlyát cipelni, hogy a szülei miatta boldogtalanok.
Viszont ha a szülők elválnak, és mind a ketten jól érzik ettől magukat, és folytatják az életüket kellemesen, akkor ebben az új helyzetben a gyermek megint két boldog embert lát, akik mellett szívesen van, és akikkel jól érezheti magát, még úgy is, hogy külön élnek.
Hogyan lehet jól csinálni, ha elváltunk? A gyermeknek sosem szidjuk a másikat. Mert igazából, az a mi sértettségünk a másik felé, és ez ránk, felnőttekre tartozik, a gyermeknek ehhez semmi köze. Ezzel csak terheljük őt, és olyan dolgot osztunk meg vele, ami egy kisgyerekre nem tartozik. Ez az első lépés, de nem a teljes, mert akkor tudunk igazán hitelesek, lenni, ha békét érzünk a másikkal kapcsolatban, akármi történt is.
Igazán bennünk akkor van béke, ha elfogadjuk a másikat olyannak amilyen, vállaljuk annak a felelősségét, hogy annak idején őt mi magunk akartuk és ítéltük meg jó szülőnek, tehát a saját döntésünk is a kialakult helyzet. Ekkor el tudjuk engedni, ekkor látjuk tisztán a másik hibáit és erősségeit. Ekkor tudjuk felidézni a vele töltött szép emlékeket, ezekre ekkor tudunk pozitívan gondolni. Ekkor látjuk tisztán a hibáit is, és megérjük, hogy ezek voltak azok a pontok, amik miatt megváltozott a helyzet.
A másik, hogy a gyermeknek megengedjük, hogy szeresse a másikat szülőt is akármilyen is az. Neki ez fontos. Nincsen annál rosszabb egy gyereknek, ha az egyik szülőjét el kell ítélnie, mert a másik nem szereti őt. Az igazán felnőtt gondolkozású és érett felnőtt tudja és érzi, hogy a saját sértettségét nem nyomhatja rá a gyerekre, hiába alkoholista, vagy agresszív, vagy nem őszite a másik. El lehet mondani mindezt ítélet nélkül is a gyermeknek, mint egy tényt közölve, hogy a másik “ilyen és ilyen” ezért külön kell élnünk, de vannak jó tulajdonságai “ez és ez”.
Ez nyugalmat ad a gyermeknek, és megadja azt a szabadságot, hogy ne akarjon azonosulni a másik rossz tulajdonságaival. Ugyanis a tudattalan úgy működik, hogy amit megítélünk, akár abban a szülőben, aki nem velünk él, nos, azoknak a rossz tulajdonságnak az érzését átvesszük és a nehéz szituációkat megjelenítjük az életünkben.
Azt érdemes tudni, hogy amikor gyermeket vállalunk, az egy életre kialakít egy családot, melynek szereplői az anya, az apa és a baba lesz. Bármi történhet ezután, elválhatnak, összeveszhetnek, újra házasodhatnak, ez a család már akkor is EGY család marad örökre, mert ebben a kis egységben ez nem tud megváltozni akármi, történik, a biológiai tényeken nem lehet változtatni, és feszültséget generál, ha tudattal erre kísérletet teszünk.
Este van, este van: kiki nyugalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szõre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérõdzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is – bogarászni restel – Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körûlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarba terem. Nyitva áll az ajtó; a tüzelõ fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó elõtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszûri a tejet, Kérõ kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyûl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. Egy eladó lyány a tûzre venyigét rak: Õ a legnagyobb s szebb… a hajnali csillag. Vasalót tüzesít: új ruhája készen, Csak vasalás híja,… s reggel ünnep lészen. Körûl az apróság, vidám mese mellett, Zörgõs héju borsót, vagy babot szemelget, Héjából idõnként tûzre tesznek sokat: Az világítja meg gömbölyû arcukat. A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol; Üszköt csóvál néha: tûzkigyókat rajzol. Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra: E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább így szokta mondani az apjok, Noha a fiú nem imádságon kapkod: Jobban kedveli a verseket, nótákat, Effélét csinálni maga is próbálgat. Pendül a kapa most, letevé a gazda; Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja; Kutat az apró nép, örülne, ha benne Madárlátta kenyér-darabocskát lelne. Rettenve sikolt fel, amelyik belényul: Jaj! valami ördög… vagy ha nem, hát… kis nyúl! Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel; Kinálják erõsen káposzta-levéllel. A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörõdött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredõi elsimulnak szépen; Gondüzõ pipáját a tûzbe meríti; Nyájas szavu nõje mosolyra deríti. Nem késik azonban a jó háziasszony, Illõ, hogy urának ennivalót hozzon, Kiteszi középre a nagy asztalszéket, Arra tálalja fel az egyszerü étket. Maga evett õ már, a gyerek sem éhes, De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!” Jobb izû a falat, ha mindnyájan esznek, – Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek. De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára: Valami szegény kér helyet éjtszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!” Visszajõ a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: „Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is.” Köszöni a gazda: „Része legyen benne: Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.” Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb – Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb. Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel, Szomjukat a korsó csillapítja vízzel; Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek, Természete már ez magyar embereknek. De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad. (1)Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak – Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak. Elbeszéli vágyát hona szent földére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. (2)Az idõsb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldús megáll a beszédben: „Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen. „Nem mese az gyermek,” – így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja: Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tõle… testvérbátyját: Három éve múlik, hogy utána kérdez, Még egy esztendõt vár, nem megy addig férjhez. Este van, este van… a tûz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, – egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegõ szalmát… S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.
Sajnos, rengeteg házasság végződik válással és ez igazán akkor tragédia, ha gyerek is született a házasság alatt.
