Törökország kész visszafogadni az Európai Unióba igyekvő menekülteket – erősítette meg Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Izmirben görög kollégájával, Alekszisz Ciprasszal tartott találkozóját követően.
“Törökország vissza fogja fogadni a menekülteket” – mondta Davutoglu. “De cserében az EU ugyanolyan számban vesz fel majd menekülteket” – tette hozzá az előző napi EU-török csúcson körvonalazott megállapodástervezetre utalva. Beszélt arról is, hogy a schengeni térségben júniustól megszűnne a török állampolgárokra vonatkozó vízumkötelezettség.
Ezekről a tervekről mindazonáltal még nem született végleges megállapodás az Európai Unió tagállamai között, a jövő heti EU-csúcstalálkozón tárgyalnak majd újból róluk.
Davutoglu hangsúlyozta, hogy a török kormány megerősíti a Görögországgal folytatott együttműködést a válság kezelésében. A jobb együttműködés “minimumra fogja csökkenteni a drámai jelenetek számát az Égei-tengeren” – mondta.
Leszögezte, hogy mindkét ország kormánya a migrációs válság terheinek megosztása mellett van. “Törökország és Görögország közös választ ad azoknak Európában, akik úgy vélekednek, hogy Görögországnak és Törökországnak egyedül kell megbirkóznia a válsággal” – jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy megállapodtak Athénnel az illegális migráció elleni közös fellépés jogi kereteiről.
A megállapodás célja elvenni az illegális migráció lendületét, de nem fogja megakadályozni a szíriai menekülteket abban, hogy legálisan keressenek menedéket Európában – mondta. “A cél, hogy elvegyük a kedvet az illegális migrációtól és elismerjük azokat a szíriaiakat, akik a táborainkban vannak és akiket az EU be akar fogadni” – fogalmazott Davutoglu.
Kijelentette, hogy Törökország a következő hónapokban elfogadja a vízummentességhez szükséges törvénymódosításokat.
Davutoglu kitért a kettéosztott Ciprus körüli vitára is, és azt mondta: közel a megoldás.
Az EU-tag Ciprus északi része 1974 óta török megszállás alatt áll, s Törökország nem ismeri el államként az EU-tag Ciprusi Köztársaságot. A törökök lakta részen alakult Észak-ciprusi Köztársaságot viszont csak Ankara ismeri el.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint az EU-török megállapodás segít mérsékelni az Európába érkezők “elviselhetetlen áradatát”, s “egyértelmű jelzést küld a nem háborús országokból érkező migránsoknak, (…) hogy sem a politikai akarat, sem az eszközeik nincsenek meg arra, hogy átkeljenek Európába”.
A körvonalazódó menekültügyi megállapodás értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá újabb öt fejezet megnyitását az uniós csatlakozási tárgyalásokon, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserében be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
Az uniós tagországok vezetői a jövő heti EU-csúcstalálkozón tovább tárgyalnak a török kormányfő új javaslatának részleteiről.
Maros megye prefektusa nem tekinti engedélyezettnek a székely szabadság napja alkalmából csütörtökre meghirdetett marosvásárhelyi felvonulást és tiltakozást.
Lucian Goga prefektus, a román kormány Maros megyei képviselője az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozott kedden. Kijelentette: “Megítélésem szerint a Siculitas egyesület (a szervező Székely Nemzeti Tanács nevében eljáró civil szervezet) szervezhet megemlékezést a székely mártírok emlékművénél, de ha felvonulást is akar tartani Marosvásárhely főterén, az a felvonulás engedély nélküli lesz” – idézte a hírügynökség a prefektust.
Lucian Goga azzal magyarázta az álláspontját, hogy a polgármesteri hivatal fellebbezése felfüggesztette a szervezők számára kedvező elsőfokú törvényszéki határozatot mindaddig, amíg jogerős ítélet nem születik az ügyben.
Elképzelhető, hogy a modern szlovák történelemben először kisebbségi kormányzás lesz Szlovákiában a múlt hétvégi parlamenti választások nyomán – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szarka László történész.
Semmi sem dőlt el azzal, hogy Robert Ficót, a szlovákiai parlamenti választásokon legjobb eredményt elért párt, az Irány – Szociáldemokrácia elnökét bízta meg az ország köztársasági elnöke a kormányalakítással – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Szarka László.
“Most a labda Robert Ficónál van, aki negyedik alkalommal nyerte meg a választásokat Szlovákiában. A négy alkalomból egyszer már nem tudott kormányt alakítani, mert nem volt elegendő partner számára 2012-ben. Most újra fennáll ez a lehetőség. Hogy sikerül vagy sem, ez a következő heteknek a kérdése. Egy hónap múlva kell összeülnie a szlovák parlamentnek az új összetételben” – mondta a történész.
Robert Fico pártja bár a szlovák törvényhozásba került nyolc párt közül a legtöbb szavazatot szerezte, 16 százalékkal kevesebb voksot kapott, mint négy évvel ezelőtt, így a parlamenti többség megszerzéséhez Szarka László szerint minimum két párttal kellene koalícióra lépnie.
“Éppen ezért sokakban fölmerül az, hogy elképzelhető a modern szlovák történelemben először, hogy egy kisebbségi kormány alakul. Annak persze legalább ugyanolyan súlyos ára lenne a kormányt alakító pártok szemszögéből, mint mondjuk egy nagykompromisszumos megoldás” – fogalmazott Szarka László.
Az előrehozott választásokra azonban így is maradna esély – tette hozzá a történész.
“Könnyen elképzelhető az, hogy a parlament nem lesz működőképes. Amennyiben három hónapig nem működőképes, akkor a köztársasági elnöknek jogában van föloszlatni és új választásokat kiírni. Az is elképzelhető, hogy 90 szavazatot szereznek azok a csalódott pártok, amelyek nem voltak képesek kormányt alakítani, és ők maguk visznek át egy olyan törvényt, hogy kiírják az új választásokat” – véli Szarka László.
A kisebbik rosszként aposztrofált kisebbségi kormány azonban képes lenne Európa felé azt a képet sugározni, hogy a szlovák politika alkotmányos keretek között úrrá lett ezen a nehéz helyzeten, és így nem volna fennakadás Szlovákia július 1-jétől kezdődő uniós elnöksége alatt.
Nehéz helyzetben a magyar pártok
A szlovákiai Magyar Közösség Pártja és a vegyes-bázisú Most-Híd is nehéz helyzetben van a hétvégi parlamenti választások fényében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a történész.
A hétvégi szlovákiai választásokon négy százalékos eredményt elérő Magyar Közösség Pártja számára sorozatban a harmadik vereség vadonatúj helyzetet állít elő – fogalmazott Szarka László.
“Lehet abban reménykedni, hogy a most megszerzett, viszonylag jelentős pártfinanszírozási összeg elég lesz arra – különösen, ha ez egy rövidebb választási ciklus lesz -, hogy az előrehozott választásig a párt működjön. De nem lesz könnyű helyzetben. Bármi is történjen, nagyon nagy változásoknak kellene történnie, hogy ne fusson bele egy újabb választási vereségbe, mert a bázis olyan kicsi” – mondta a történész.
A vegyestámogatottságú Most-Híd helyzete szintén nem könnyű, mert bár a párt bejutott a szlovák törvényhozásba, 6 százalékos eredményével nem sikerült túllépnie a saját árnyékát.
“Ott topog egy helyben a 6-7 százalék között, nem lett belőle a nagyváros liberális pártja. Ezt a babért elvitte a Szabadság és Szolidaritás. Azt mondhatjuk, hogy nekik is valami új elemeket kellene kitalálniuk, náluk is nagyon fontos lenne például a regionalitás” – véli a történész.
Szarka László úgy látta, hogy a két párt számára a legbiztosabb kiút a jelenlegi helyzetből az volna, ha közös szakértői csoporttal terveznék meg a dél-szlovákiai magyarságra szabott programjukat. Ehhez azonban a történész szerint a magyar kormánynak is nyitnia kellene a vegyespárt, a Most-Híd felé.
Aranyérmet nyert kedden a magyar férfi párbajtőr-csapat a junior vívók újvidéki Európa-bajnokságán.
Az Eb honlapja szerint a magyar együttes a svéd és a német csapaton keresztül jutott el a csehek elleni elődöntőig, amelyben szoros csatában, 45-44-re győzött. A döntőt a franciákkal vívta a Siklósi Gergely, Esztergályos Patrik, Bányai Zsombor, Bakos Bálint összetételű válogatott és 37-36-ra nyert. A nagyszerűen vívó Siklósi ezzel második aranyérmét szerezte a kontinensviadalon, miután vasárnap megnyerte az egyéni versenyt.
A magyar női kardcsapat az elődöntőben 45-44-re kikapott az oroszoktól, így a bronzéremért vívhatott, ahol a franciákkal szemben maradt alul 45-42-re és negyedikként zárt.
A korosztályos Eb-n a fiatalabbak, a 17 éven aluliak mezőnyében a magyarok három aranyat, egy-egy ezüstöt és bronzot szereztek, míg a junioroknál az egyéni versenyekben Siklósi aranya mellett a kardozó Péch Miklós nyert bronzérmet hétfőn.
Szerdán a juniorok további csapatversenyeit rendezik.
Alig foglalkoznak az emberek az okoseszközök biztonságával, pedig mindenkinek lehet olyan adata, amelynek a védelme fontos lehet – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője. Bencsik Balázs szerint nincs száz százalékos védelem, de a hackerek életét megnehezíthetik a különféle védelmi rendszerek.
“Személy szerint nekem az, hogy ne tudjanak követni online, nagyon fontos, azt nagyon védem. Ezért például amikor az okos eszközeimet használom, mindenféle lokációra és azonosításra vonatkozó eszközt kikapcsolok az általam használt eszközökön. A kamerát pedig mindig leragasztom, mert tudom, hogy milyen mobilsérülékenységek léteznek ma a világban” – osztotta meg tapasztalatait a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője.
“A szükséges védelem mértéke persze attól függ, hogy ki milyen munkát végez, ki mit tart fontosnak magáról közölni a közvéleménnyel” – tette hozzá.
“Számos aspektus van, amit figyelni kell. Mindenkinek magának kell eldöntenie, és kategorizálnia, mi az, amit magáról meg kíván osztani másokkal, mi az, aminek a potenciális hozzáférését korlátozni kívánja, és mi az, amit egyáltalán nem tesz fel az internetre” – részletezte.
Bencsik Balázs tapasztalatai szerint a felhasználók nem szeretnek a számlájukon kívül másért fizetni, mert úgy gondolják, hogy az adataik védelme azon a szinten, amin most kezelik, megfelelő.
“Még akkor sem érezhetjük magunkat biztonságban, ha megvásároltunk egy rendes vírusirtót, hiszen a vírusirtók nagyon leegyszerűsítve úgy működnek, hogy a már ismert problémát a gyártó beépíti a védelmi megoldásába” – részletezte.
“De mi van azokkal a káros szoftverekkel, amiket a gyártók ugyan még nem ismernek, ám a bűnözők már használnak, és azokkal gyűjtik az információkat?” – vetette fel a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője.
“Mi csak azt tudjuk megtenni, hogy olyan védelmi megoldásokat alkalmazunk, amivel a potenciális adatlopásokat megnehezítjük, megdrágítjuk” – tette hozzá.
“Most már minden eszközünk az internettel kommunikál: a hűtőnk, a kávéfőzőnk, a telefonunk, a tévénk, és folytathatjuk a sort. Ennek a tárháza szinte végtelen, hiszen az egész háztartásomat elláthatom okoseszközökkel. Ám ezeknél az eszközöknek a védelméről valójában senki sem gondoskodik. Tavaly az okostévéknél is számos sérülékenység jelent meg” – részletezte Bencsik Balázs.
“Felmerül a kérdés, hogy miért is akarna bárki engem a tévém kameráján keresztül nézni. Itt is azt kell megválaszolni, hogy vajon a privát szférám ér-e annyit, hogy gondoskodjak az okostévém védelméről vagy sem – tanácsolta a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője.
Kalotaszegen a hímzett lepedőt ráncba szedve tárolják
A jelen időkben is gyakran használt szólást fogjuk elemezni. Ha megfegyelmezni akarunk valakit vagy megrendszabályozni, akkor azt szokás mondani, hogy ráncba szedjük azt a személyt. Nos ennek a ráncba szedésnek a titkát, azaz módját áruljuk ma el a Mi fán terem című könyvből merítve. Elmondja Hargitai István.
Kalotaszegen a hímzett lepedőt ráncba szedve tárolják
A tojásokat forró vízben keményre főzzük. A vöröshagymát apróra vágjuk és kevés olajon megdinszteljük. A tejfölt és a reszelt sajtot összekeverjük, ízlés szerint sózzuk.
A kihűlt kemény tojásokat hosszában kettévágjuk, a sárgájukat kiszedjük és egy tálban villával összetörjük és ízesítjük sóval, borssal, mustárral és kevés csípőspaprikával, ha szeretjük a pikánsat. Hozzáadjuk a megdinsztelt vöröshagymát és összekeverjük, majd az így elkészített keveréket a fél tojások mélyedéseibe töltjük.
Kiolajozott sütőtálban egymás mellé helyezzük a töltött féltojásokat, majd leöntjük a sajtos-tejfölös öntettel. Megszórhatjuk próra vágott zöldhagymával.
A 365F-ra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt pirosra sül a teteje. Azonmód forrón tálalhatjuk is párolt rizs körettel vagy ropogós karéjú friss kenyérrel.
A háború a huszadik század közepéig tipikusan a férfiak műfaja volt, ez viszont nem jelentette azt, hogy a nők teljesen kívül rekedtek a küzdelmeken. Harcos amazonokat ugyan az első világháború lövészárkaiban nem láthatunk, a korszak nőtársadalma a hozzátartózók utáni aggódásnál messze többet tett. A családfenntartói szerepbe kényszerült nők tömegei kötöztek sebet, főztek ebédet, gyűjtöttek ruhát, vagy klasszikus férfi munkákat vállalva tüzet oltottak, és autót vezettek. Magyarország és az első világháború – A nők a munka frontján.
Nők férfiszerepben. Forrás: magyarno.com
A frontra került férfiak mellett a magukra maradt nők is igyekeztek kivenni a részüket a háborús erőfeszítésekből. Már az első hónapokban „hazafias gyűjtéseket” szerveztek, a befolyt pénteket pedig a katonaság szükségleteinek az enyhítésére, a sokszor nyomor szélén billegő hozzátartozóik segítésére használták fel. Különösen ismert volt a Vöröskereszt áldásos munkája és az Auguszta Gyorssegély-Alap tevékenysége. Ez utóbbi – 1914 nyarán alakult – szervezet nemcsak adományokat gyűjtött a rászorulóknak, de még külön kórházvonatot is működtetett. A háborús segélymozgalmak gyűjtéseiről és felhívásairól az újságok is rendszeresen beszámoltak.
A tervezett villámháború helyett a küzdelmek elhúzódtak. Emiatt a férfiakat nélkülöző termelési szektor eredményei visszaestek, és ezt a hadifoglyok munkára fogásával sem lehetett tartósan megoldani.
A rendszer a korszak nőitől mindenekelőtt a háborús célok melletti kiállást, a kitartást és az állhatatosságot követelte meg. A propaganda által is népszerűsített nőideál az elkötelezett „honleány” volt, aki nemcsak szerepet vállal a társadalmi gyűjtésekben, de ha tud, erőn felül adakozik háborús célokra, hadikölcsönt jegyez és a kórházban is kiveszi a részét a sebesültek ápolásából. Mindezeken túl pedig visszafogottságot is mutat: a ruházati igényeit szűkebbre szabja és megelégszik a piac osztrák-, de különösen a magyar árucikkeivel, a konyhában pedig ahogy tud, takarékoskodik. Az 1915-től a jegyrendszer és az áruhiány következtében külön úgynevezett „háborúsételekre” specializálódott szakácskönyv is megjelent a korszakban, és sokan kezdtek járni az ekkor indított főzőtanfolyamokra is.
Az arisztokrácia hölgytagjai közül többen jótékonykodtak, és jellemző volt, hogy hosszabb-rövidebb időre beállnak valamelyik kórház önkéntes ápolónői közé. A szenvedésekkel és a halállal való találkozás az addigi szemléletüket is alapvetően megváltozott, sokan közülük ezeknek az „élményeknek” a hatására már egész korán kiábrándultak a világháborúból. A korszak ápolónőinek tevékenységét utazási kedvezményekkel és fizetéssel is honorálták.
Gyűjtés a rászorulóknak. Forrás: transindex.ro
Azok a családok, akik hozzátartózójukat elveszítették a fronton rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. Éppen ezért lett a „hadiözvegyek”, a „hadiárvák” és a hadirokkantak segítése a jótékonysági akciók legfőbb célja. Az ilyen családok támogatása mellett kiemelt figyelmet fordítottak a frontokon harcoló bakák szükségleteiben jelentkező hiányok pótlására, és sokan gyűjtöttek ruhát, élelmiszert, cigarettát és olvasnivalót is.
A hadvezetés a frontszolgálatra behívott legfiatalabbakat követően idővel a meglett férfigeneráció tagjait is mozgósította. A vasúti peronokon rendszeres volt a hitvesüktől búcsúzó, hosszan ölelkező, síró nők látványa. Különösen a vidéki lakosság körében volt érzékelhető, hogy a hazafias szólamok-, és a katonazenekarok vidám muzsikája ellenére a háború keserűséget váltott ki, és faluhelyen sokkal kevésbé volt jellemző az euforikus hangulat.
Sok nő várta az egyes frontszakaszokról érkező sebesültszállító szerelvényeket. Ekkor derült ki, hogy ha sebesülten is, de legalább élve hazakerül-e a családfő. Az elválás utáni kapcsolattartás néha nagyon nehézkes volt. A frontmozgások és a szállítási nehézségek miatt a levelek sokszor késtek, vagy azokat – tartalmuk miatt – a szigorú katonai cenzúra nem engedte továbbítani. Így előfordult, hogy néha hetekig, hónapokig kellett várni egy válaszra, amelynek az aktualitása a kézbesítéskor már nemegyszer teljesen elavult.
A háborúról és a fronteseményekről szóló hírek mindvégig első helyeken szerepeltek az újságokban. Egy-egy jelentősebb hadmozdulat és a háború várható eseményei gyakorran voltak témái a közösségi összejöveteleknek. A kávéházak a háború alatt is működtek. A csípős pesti humor megőrizte a „kávéházi konrád” kifejezést. Ezzel azokat az alakokat csúfolták, akik sokat okoskodtak a háborúról, de ténylegesen nem vettek részt az eseményekben, hanem kényelmes törzsasztaluk megnyugtató „fedezéke” mögül hirdették véleményüket. Gyakran került sor az úgynevezett hadikiállításokra, és arra is, hogy az ellenségtől szerzett nehézfegyverzetet – többnyire ágyúkat – a városok forgalmas helyein közszemlére tettek.
Parasztasszonyok munka közben. Forrás: wikimedia.org
A paraszti társadalom a nők erejére hagyományosan épített, de a gyengébb nem képviselői néha dolgoztak már a háború előtt a városokban is. Valaki cselédnek szegődött el, más gyerekeket tanított, gyárban dolgozott vagy telefonos-kisasszonyként keresett. Mivel a gazdaság teljesítménye csökkent, kezdettől nagy mértékben vették igénybe a nők erejét is, akiket néha a korábban kizárólag férfiak által űzött munkakörökben is foglalkoztattak. A fővárosi utcaképben ekkor tűnnek fel a női utcaseprők, villamos-kalauzok, kéményseprők, tűzoltók vagy postások. A korábban nem sokra tartott cselédek a háborús körülmények miatt elkezdtek a jobban fizető állásokba igyekezni, a számukban megmutakozó hiány miatt, pedig az ázsiójuk jelentősen nőtt.
Egyes korábban elzárt „pályák” megnyíltak a nők előtt. Egy újságcikk arról emlékezett meg, hogy hadügyminiszter rendeletben engedélyezte, hogy a katonai irodák megfelelő napidíj mellett nőket alkalmazhassanak. Szenzáció volt, amikor a Bihar vármegyi Kisháza körjegyzői állását a „modern gondolkodású” főszolgabíró egy egyedüliként jelentkező nővel töltötte be. A háború alatt a legnehezebb helyzetbe a férfierő nélkül maradt falusi gazdaságok asszonyai jutottak, akik az állatok gondozásán túl a legkemény mezőgazdasági munkát, az aratást is sokszor egyedül, vagy legfeljebb gyermekeikre támaszkodva végezték. Aligha vitathatóak tehát Szászy-Schwarcz Gusztáv egyetemi tanár 1914. decemberi beszédének gondolatai. Ahogy fogalmazott:
„A nő háborús szerepe nem merül ki a rettegésben. A nő kiveszi részét a háború munkájából is, a nő a háború munkájának is hőse”.
A háború következtében egyre több nő érettségizhetett le, a pedagógusok körében és a korábban csak szórványosan látogatott egyetemeken pedig szintén megnőtt a nők aránya. Voltak egyetemek, amelyek valósággal „elnőiesedtek” ebben az időben: az 1917–1918-as tanévben a Budapesti Tudományegyetem hallgatóinak már több, mint 40%-a volt nő, a bölcsészettudományi karon pedig arányuk meghaladta az összes hallgató felét.
Az ekkor született visszemlékezésekben gyakran fogalmazódik meg, hogy a hosszú háború kikezdte az ország erkölcsi rendjét is. Az egymástól hónapokra – a hadifoglyok esetében akár öt-hat évre – elszakított párok sokszor valóban nehezen viselték a másik nem „távolságát” és engedtek – ki így-ki úgy – a kérők udvarlásának. Ahogy legutóbbi adásunkban is hallhatták a mindennapos halállal szembesülve a bakák közt gyakran dívott a carpe diem életérzés és igyekeztek a háború poklának szüneteit féktelen szórakozással és mámorral eltölteni. Otthon viszont nemegyszer a gazdaságban dolgoztatott hadifogoly, a felmentett falubeli, vagy a hatalmával visszaélő „gazda” alakított ki viszonyt az „elárvult” feleséggel. A köznyelv az ilyen kapcsolatokból született gyerekeket hívta „hadigyerekeknek”. Egy ilyen esetről számol be olasz hadifogságba esett férjének írt levelében egy feleség is, aki testi szolgálataiért cserébe ingyen takarmányt kapott a jószágának, de emiatt „van egy kislány a gazdátul”. Ha a férj túlélte a küzdelmeket, és hazatért, dönthetett, hogy elfogadja-e az új gyerekeket és megbocsát hűtlen arájának, vagy inkább elhagyja feleségét.
Krúdy Gyula a fővárosi nőkről 1917-ben írta a következő, cseppet sem hízelgő sorokat:
„Szeretik önmagukat hírbe hozni. Leülnek a szalonban és szemérmetlenül panaszkodnak udvarlóik csalfaságáról. Egymást rontják, biztatják, eltökélik. A rossz példa oly ragadós! Szinte fehér holló a tisztességes asszony a várodban! […]azok akik a premiereken, éttermekben, cukrászdákban henteregnek, oly elvetemedettek, hogy nincsen olyan férfi a városban, aki megmentené őket a máglyától, ha még fennállana ez a derék szokás. Pedig a kócsagtollas büszkék, a semmitmondó arcú uszályosak, gőgös delnők és finnyás előkelősdiek, az áltisztességesek, a sopánkodók, az unatkozók és mindent fitymálók: ruha nélkül olyanok, hogy az egész női nemből kiábrándulnak a férfiak. Hogy még van kedvük Pesten a férfiaknak cserélgetni a barátnőiket, a szívhölgyeiket, a titkos ismeretségeiket! Hisz majdnem mindegyik divathölgy keresztülmegy valamennyi férfi kezén[…]”
Ápolónők. Forrás: blog.hu
Az elesett katonákat követően a háború legnagyobb kárvallotjai éppen a nők voltak. Az öldöklés végére tulajdonképpen alig akadt olyan, aki férjet, apát, testvért, vagy fiúgyermeket ne gyászolt volna. Őket aligha kárpótolhatta a háborús erőfeszítéseikért kapható kitüntetés, vagy az önkéntes munkájukért adományozott díszérem.
Az ország nőinek erőfeszítéseit 1917 karácsonyán mondott beszédében a volt miniszterelnök, Tisza István is elismerte, amikor az „otthon hősnőinek” példamutató magtartását dícsérte. A nők háborús erőfeszítései nem múltak el nyomtalanul: a szigorú alá-fölé rendeltségi viszonyok és a merev társadalmi struktúrák a háború következtében oldódtak. Azáltal, hogy a gyengébb nem képviselői ennyi erőről tettek tanúbizonyságot, a világháború nemcsak lökést adott a nőmozgalmaknak és az általános választójogi küzdelmeknek, de a közgondolkodást is formálta. Így az első világháború hozzájárult a modern nő ideájának megteremtéséhez is.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Bihari Péter: 1914 A nagy háború száz éve – Személyes történetek. Kalligram, 2014. 396–399.
Bödők Gergely: A Balassi Intézet (N)ők is hősök – Magyar női sorsok az első világháborúban című kiállításáról. (https://ujnautilus.info/nok-a-munka-frontjan-a-nok-is-hosok)
Hajdu Tibor: Krúdy a világháborús Budapestről. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. 12. Budapest, Hadtörténeti Múzeum, 2011. 35–40.
Saly Noémi: Hadiháztartás, avagy hősnők a konyhában. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. 12. Budapest, Hadtörténeti Múzeum, 2011. 41–48.
A hanganyag a vasárnapi adás után itt is meghallgatható.
Tatabánya, 2016. március 8., kedd (MTI) – A Jobbik elnöke szerint kijelenthető, hogy a mostani kormány az elmúlt huszonhat év legkorruptabb kormánya, amely intézményesítette a korrupciót.
Vona Gábor országjárásának tatabányai állomásán kedden, sajtótájékoztatón azt mondta: amit korrupciónak tart a közvélemény, az sok esetben a mai jogi környezetben akár törvényes is lehet. Az állami szintre emelt korrupció az országnak nagyon súlyos tehertétel, másrészről a Fidesz ezzel “saját sírját ássa”, a korrupció lesz az egyik olyan jelenség, amelybe a Fidesz bele fog bukni 2018-ban – jelentette ki. A Jobbik elnöke – a miniszterelnök kutyájára utalva – azt mondta: már az is kérdés, hogy “Nárcisz, a félszemű kuvasz kinek a kutyája és melyik birtokon lakik”. Ez “sokféle szempontot felvet a miniszterelnök környezetével kapcsolatban és magának a miniszterelnöknek a vagyoni helyzetével kapcsolatban” – tette hozzá. Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy a kormány a nemzeti konzultációt a társadalommal való párbeszéd helyett pártpolitikai célokra használja. A politikus a Jobbik országjárással egybekötött nemzeti konzultációját valódinak nevezte, amelynek témája a korrupció mellett az oktatás és az egészségügy. A korrupcióról szólva Vona Gábor felhívta a figyelmet pártja javaslatára, mely szerint a parlamenti ciklus elején és végén is legyen kötelező vagyonnyilatkozatot tenni az országgyűlési képviselőknek és a kormány tagjainak. “Ez tisztítókúrája lehetne a magyar közéletnek” – fogalmazott. A pártelnök szerint kritikus a szakképzés helyzete. Ha egy leendő kormány “akár 2018-ban egy Jobbik-kormány” magyar tulajdonú ipart hozna létre, akkor a “külföldre menekült szakemberek problémája mellett szembe találná magát azzal, hogy a szakképzési rendszer olyan mélyre süllyedt, hogy nem lehet az utánpótlást biztosítani” – fogalmazott. A Jobbik elnöke azt mondta, hogy az egészségügyben kevés figyelmet kapott a háziorvosok hiánya, pedig “reális a veszély, hogy összeomlik egészségügy első szintje, és ez a terület egészére súlyos következményekkel jár”.
Szombat este egy lelkes, több mint 30 fős, verskedvelő csoport gyűlt össze a Clevelandban a Nyugatoldali evangélikus gyülekezet által megrendezett vacsorás irodalmi estre. Nem formális műsor keretében zajlott le mint ilyen alkalmakkor szokásos, hanem meleg, meghitt családi kör formáját öltötte magára, amiben Nt. Tamásy Zoltán által vezetett Kis magyar kórus adta meg a nyitányt és az est folyamán a zenés hangulatát a programnak. Néhány bátor hívő felváltva felolvasta választott versét és arról is beszámolt, hogy miért kedvence a választott vers. E bátor emberek közé tartozott, Nt. Tamasy Éva, Leitgieb Edina, Simon Judit, Fazekas Róbert, Rátony-Nagy Tamás és szerény személyem is. Papp Váry Elemérné Hiszekeggye hangzott el elsőnek, majd Reményik Sándortól, Kányádi Sándortól, Gál Sándortól, (pedig nem is Sándor nap volt), Wass Alberttől, kortárs költő Kerner Marianntól és végül Arany Jánostól hallhattunk verseket. Kevésbé ismert szerzőkről egy-egy rövidke bemutató is elhangzott. Verselés után finom marhapörkölt és túrós tészta, majd sütemény és kávé várt elfogyasztásra. Vacsora után a szerzők utáni élénk érdeklődésre és beszélgetésre került sor. Végül is az az egyhangú vélemény kapott kifejezést, hogy többször kell ilyenfajta irodalmi estet rendezni, esetleg egy-egy költőnek dedikálni az egész estet. Reméljük, hogy legközelebb új arcokat is láthatunk a verskedvelők táborában.
“Meg kell erősíteni a saját védelmi vonalainkat is, és csak saját magunkra, a saját védelmi vonalainkra számíthatunk. Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig fogunk védekezni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Várkert Bazárban tizennyolcadik alkalommal tartott évértékelő beszédében.
Most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, “kitartóan szedni a lábunkat”, menni előre céltudatosan, önbizalommal – fogalmazott a kormányfő.
Mint mondta, most épül, épülhet az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, “magyar országnak” gondolunk.
Közölte: Magyarország 2014-ben lezárta a stabilizálás korszakát, új szakaszt nyitott, és “repülőrajtot” vett.
“A gazdasági felzárkózás ritka, mint a fehér holló, nem lesz könnyű feladat. Sikerült pályát nyitni magunk előtt. Ezt együtt értük el, és közösen lehetünk rá büszkék. Ugyanerre lesz szükség a következő 20 évben is, és akkor felívelő pályán haladhat Magyarország” – tette hozzá a miniszterelnök.
“A gazdaság növekedése nem elégséges, és a tartóssága sem biztosított, mert a magyar gazdaság még nem elég életképes. Ezért itt még van munka: lesz itt adócsökkentés, életszerűbb szakképzés, jobb szervezés, új technológiai lépcsőfokok” – mondta beszédében.
Orbán Viktor az oktatással kapcsolatban úgy fogalmazott: ha megküzdöttünk az IMF-hitellel, egy KLIK sem fog ki rajtunk.
“A veszély neve ma a népvándorlás. A 2015-ös év véget vetett annak az időszaknak, amikor Európa biztonságban volt, amikor a védettségét és biztonságát készpénznek lehetett venni. Mi már egy éve jeleztük a modernkori népvándorlást. Ez ma már történelmi tény” – jelentette ki Orbán Viktor.
Kifejtette: “Olyan korszak köszöntött ránk, amire nem voltunk felkészülve. Ideje elengedni az illúziókat, a valóság az, hogy számos európai országban régóta épül a párhuzamos társadalmak jelensége. Az ide érkezőknek ugyanis eszük ágában sincs átvenni a mi kultúránkat, ezért velük nem lehet pótolni a Nyugat-Európából hiányzó munkaerőt. Velük többszörösen magasabb munkanélküliség. Még azokat sem sikerült integrálni, akik fokozatosan kerültek be a kultúránkba. A valóság az, ha nem állunk a sarkunkra, akkor az egyre öregedő Európa és a muszlim világ közötti felszültség kezelhetetlenné válhat. Ez nem elérhetetlen távolságban van, hanem itt, Európa szívében.”
“A történelem ránk rúgta az ajtót, de nem a migránsokra kell haragudnunk, a legtöbbjük áldozat. A legnagyobb baj az, hogy mi európaiak nem azt tesszük, ami a mi érdekünk lenne. A modernkori népvándorlást igenis meg lehet fékezni. Nincs kő a szívünk helyén, igaz, az agyunk helyén sincs. Ha itt segítünk, ide jönnek, ha ott segítünk, ott maradnak” – jelentette ki Orbán Viktor.
“Meg kell erősíteni a saját védelmi vonalainkat is, és csak saját magunkra, a saját védelmi vonalainkra számíthatunk. Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig fogunk védekezni” – fogalmazott.
A kormányfő közölte: új katonai egységeket küldött a határra, készenléti szolgálatot rendelt el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar-román határon.
Magyarország szuverén ország, ide csak úgy lehet belépni, ha betartják a törvényeket, és engedelmeskednek az egyenruhásoknak – mondta.
“Nem akarunk és nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra” – mondta. Azt is kiemelte, hogy Magyarországon nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, zavargások, és “nem fognak bandák vadászni feleségeinkre és leányainkra”.
Orbán Viktor szerint Európa jövőjét első helyen nem azok veszélyeztetik, akik ide akarnak jönni, hanem azok a politikai, gazdasági és szellemi vezetők, akik Európát az európai emberekkel szemben megpróbálják átalakítani. A miniszterelnök úgy fogalmazott, Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és a szellemi elit világpolgár, szemben az emberek nemzeti érzelmű többségével.
“Meg kell állítanunk Brüsszelt. Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát. Nem hagyhatjuk, hogy arra kényszerítsenek bennünket, hogy bárki mást importáljunk a saját elhibázott döntéseik maitt. Magyarországon nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, felgyújtott bevándorlótáborok. Ezt csírájában elfojtjuk, és megtoroljuk” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor abszurdnak nevezte azt, amit az Európai Unió csinál, és ahhoz hasonlította, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem elkezdené kijelölné a nemdohányzó csónakokat.
Hangsúlyozta, még nem késő, hogy Brüsszelben is megértsék, szembe kell nézni a valósággal, és el kell engedni a “délibábos álmokat”. A valóság pedig az, hogy számos európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a “mi világunkat”, az ideérkezőknek ugyanis “eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják” – fejtette ki a miniszterelnök.
“Kvittek vagyunk, nincs mit egymás szemére hányni” – üzent a miniszterelnök az uniónak, hozzátéve, Magyarország egyetlen fityinggel sem tartozik azután, hogy 45 évnyi kommunizmus után legyengülve megnyitotta kapuit a nyugati vállalatok előtt, akik összességében annyi pénzt vittek ki az országból, amennyit az unió beküldött.
