Főoldal Blog Page 964

Magyar nyelvórák a Cleveland State University-n a 2016-2017-es tanévben

A 2016-2017-os tanév őszi félévében a következő magyar nyelvi órák indulnak a Clevelandi Állami Egyetem Világnyelvek, Irodalmak és Kultúrák Tanszékén (Department of World Lanugages, Literatures, and Cultures, Cleveland State University):

WLC 101 – Kezdő Magyar 1
(2016. augusztus 29. – 2016. december 17., kedd és csütörtök, 12:30-2:20 pm)

WLC 293 – Középhaladó Magyar 1
(2016. augusztus 29. – 2016. december 17., kedd és csütörtök, 10:00-11:15 am)

Online Magyar 1 (2016. szeptember 12. – 2016. december 16.)

Online Magyar 2 (2016. szeptember 12. – 2016. december 16.)

A tanév tavaszi félévében pedig a következő órákat kínálja a Tanszék:

WLC 102 – Kezdő Magyar 2
(2017. január 17. – 2017. május 12., kedd és csütörtök, 12:30-2:20 pm)

WLC 293 – Középhaladó Magyar 2
(2017. január 17. – 2017. május 12., kedd és csütörtök, 10:00-11:15 am)

Online Magyar 1 (2017. január 9. – 2017 május 5.)

Online Magyar 2 (2017. január 9. – 2017 május 5.)

Az órákra március elejétől lehet jelentkezni, azokra minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a CSU!

További információ: Mátyás Dénes, d.matyas@csuohio.edu, 216 413 88 69, vagy lásd a csatolt plakátokat.

Hungarian Continuing Education Fall 2016 Spring 2017WLC 101 Beginnning Hungarian I_Fall_2016WLC 102 Beginnning Hungarian II_Spring_2017WLC 293 Intermediate Hungarian I_Fall_2016WLC 293 Intermediate Hungarian II_Spring_2017

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Magyar mint idegen nyelv és magyar kultúra tanulmányi és ösztöndíj-lehetőségek Magyarországon

Számos magyar intézmény kínál tanulmányi és ösztöndíj-lehetőségeket magyar mint idegen nyelv és magyar kultúra területen – nem csak egyetemi hallgatók számára. Az intézményekben a magyar mint idegen nyelv és magyar kultúra tanítása hosszú múltra tekint vissza, és mindegyik intézmény kiváló programokat szervez (nyári egyetemek és más, hosszabb vagy rövidebb képzések) mindenféle nyelvi szinten (kezdő, középhaladó, haladó stb.). A programokat több kulturális és szabadidős tevékenység gazdagítja, így a részvétel nem csak a nyelvi fejlődésre, hanem Magyarország, a gyönyörű magyar városok és a magyar kultúra ismeretének elmélyítésére, kirándulásokon való részvételre, új barátságok kialakítására is kiváló lehetőséget nyújt: egyszerre nagyon hasznos és szórakoztató!
A tanulmányi és ösztöndíj-lehetőségekről, kedvezményekről, jelentkezési feltételekről és határidőkről, továbbá magukról a szervező intézményekről az alábbi linkeken tájékozódhatnak az érdeklődők.

Tempus Közalapítvány (Tempus Public Foundation):
Felhívás államközi ösztöndíjakra való jelentkezésre (jelentkezési határidő: 2016. március 18.):
https://tpf.hu/docs/palyazatok/call_for_applications_2016_2017_en.pdf
https://tka.hu/international-programmes/4133/information-for-applicants

Balassi Intézet (Balassi Institute, Budapest):
Felhívás Balassi Nyári Egyetemre való jelentkezésre (jelentkezési határidő: 2016. március 9.):
https://www.balassiintezet.hu/en/call-for-applications/1574-call-for-scholarship-applications-balassi-summer-university-2016/

Debreceni Egyetem (University of Debrecen, Debrecen): 
Információk a Debreceni Nyári Egyetemről (jelentkezési határidő: 2016. június 30.), egyéb programokról, kedvezményekről stb.:

Kezdőlap


https://www.nyariegyetem.hu/hasznosinfo.php

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd University, Budapest): 
Információk az ELTE Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetemről (korai – “early bird” – jelentkezési határidő: 2016. április 30, általános jelentkezési határidő: 2016. július 15.), egyéb programokról, kedvezményekről stb.:
https://www.elte.hu/en/summer_university_hungarian
https://www.elte.hu/en/language_courses

Pécsi Tudományegyetem (University of Pécs, Pécs): 
Információk a PTE Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetemről (korai – “early bird” – jelentkezési határidő: 2016. március 15., általános jelentkezési határidő: 2016. július 1.), egyéb programokról, kedvezményekről stb.:
https://www.isc.pte.hu/hirek/95
https://international.pte.hu/

Szegedi Tudományegyetem (University of Szeged, Szeged):
Információk az SZTE Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetemről (jelentkezési határidő: 2016. július 1.), egyéb programokról, kedvezményekről stb.: https://www2.arts.u-szeged.hu/hungarianstudies/index.htm
https://www2.arts.u-szeged.hu/hungarianstudies/summer.htm

Magyarországi tanulmányi lehetőségek – elérhető távolságban!

Hungary

Reklám
Tas J Nadas, Esq

452. honismereti rejtvényjáték – 2016.02.28.

A BOCSKAI RÁDIÓ
452. honismereti rejtvényjátéka. 2016. február 28.

A kérdéseket Veress Sándor állította össze.

Helyes megfejtők: Jakab Márta, Thuróczy András, Kaczvinszky Borbála, Thurner Klára

Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:

  1. Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
  2. A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
  3. Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.

Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114

Telefon:
(216) 523-3900

Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.

Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig

Reklám
Tas J Nadas, Esq

A kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon

"Hagytál nekem is káposztát?" - kérdezi a farkas

Mai műsorunk Szólásmondások rovatában a kompromisszum elmélet népies verzióját fogjuk megvizsgálni, melynek címe: A kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Biztos, hogy mindnyájunk részére ismerős ez a kifejezés és  most ennek a mondásnak az eredetére próbálunk hatolni a Mi fán terem című könyv segítségével. Elmeséli Hargitai István.

"Hagytál nekem is káposztát?" - kérdezi a farkas
“Hagytál nekem is káposztát?” – kérdezi a farkas

 

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Magyarok a világ nyolcezresein

Szerda este a Szent Imre templomban a “Magyarok a világ nyolcezresein” expedíciósorozat Erőss Zsolt magyar hegymászó emlékére tartott előadást Kollár Lajos és Mécs László Magyarországról. Az észak-amerikai, kanadai turnéjuk második állomása volt Cleveland, ahová a meghívásukra elkísérte őket Ugyan Anita magyar hegymászónő is, aki kétszer is sikeresen följutott az Everestre.

A hideg havas eső és a hét közepére tervezett  időpont sem gátolta meg a nagyérdemű közönséget, hogy ellátogassanak erre a filmvetítéssel egybekötött baráti beszélgetésre.

A film, amelyet élő beszéddel kommentáltak a meghívottak, az elmúlt 13 évet foglalta magába, az expedíciók előzményeiről, kalandos utazásokról, sikeres csúcstámadásokról és természetesen a fájdalmas valóságról is beszéltek, amikor is jó barátaikat veszítették el ebben a nagyon veszélyes és embert próbáló sportban. Mesés tájak fotóit láthattunk, élő, mozgó filmrészleteket az expedíciók alatt történtekről.

A nagyérdemű közönség a film után kérdésekkel ostromolta az előadó vendégeinket, amelyek megválaszolása után még körbeállták őket és további eszmecseréket folytattak. Ebből is látszott mennyire érdekes és egyedülálló, nem mindennapi témát hoztak elénk.

Az előadás után egy rövid interjút készítettem mindhármukkal egyszerre:

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) a nem nyereséges szupermarketek szankcionálásáról elfogadott törvény miatt, mert úgy véli, hogy az korlátozhatja a vállalkozások letelepedési szabadságát.

bizottság1-640x428

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken megerősítette az MTI-nek, hogy a brüsszeli testület az előző napon úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a 2014 decemberében elfogadott jogszabály ügyében.

A törvény megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását a két egymást követő évben veszteségesen működő nagyobb üzleteknek.

Az EB tájékoztatása szerint az új jogszabály nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. A tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat és magasabb árakat eredményezhet – közölte a bizottság.

A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az EB által ismertetett kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az érintett jogszabályról szóló javaslat indoklásában korábban azt írta, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat.

Ugyancsak csütörtökön lezárult a plázastopot elrendelő magyar törvény miatt megindult kötelezettségszegési eljárás. A 2012 januárjában életbe lépett jogszabály értelmében három évre általános építési tilalmat rendeltek el a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre.

A törvény 2014. december 31-ig volt hatályban, és azóta új szabályokat fogadtak el Magyarországon, a kötelezettségszegési eljárás így lezárult. “Az Európai Bizottság vizsgálja az új törvényeket és szorosan figyelemmel követi azok alkalmazását” – tájékoztatott a szóvivő.

Forrás: InfoRádió / MTI
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Orbán Viktor: Zsigmond Vilmos Magyarország amerikai hőse

“Zsigmond Vilmos megmaradt annak, aki mindig is volt: magyar forradalmár, Magyarország hű fia, a mi amerikai hősünk” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban elhunyt Oscar-díjas operatőr tiszteletére rendezett emlékesten, csütörtökön a Vigadóban.

tn496c0
 A kormányfő sorsszerűnek nevezte, hogy a kiállítás megnyitója éppen a kommunizmus áldozatainak emléknapjára esik. Kitért arra, hogy Zsigmond Vilmost is elüldözte hazájából a diktatúra, ugyanakkor neki is köszönhető, hogy ma már szabadon és közösen emlékezhetünk.

“Tisztelet a bátraknak, akik feljegyezték, lefotózták, filmre vették, megfestették vagy szoborrá formálták, egyszóval akik a művészet nyelvén megőrizték mindazt, aminek a kommunista diktatúra még az emlékét is el akarta törölni” – fogalmazott Orbán Viktor.

Úgy folytatta: bár a szabadságharc 1956 novemberében vereséget szenvedett a túlerőtől, az emlékezet megnyerte a maga csatáját a felejtéssel és a történelemhamisítással szemben többek között azon filmszalagoknak köszönhetően, amelyeket Zsigmond Vilmos és társai készítettek. “Zsigmond Vilmos élete csak részben hollywoodi történet, egészében véve egy hamisítatlan magyar film” – mondta az Amerikában sikereket elért, de 1990 után egyre többet Magyarországra látogató operatőrt méltatva a miniszterelnök.

A rendezvényen Zsigmond Vilmos családtagjai mellett részt vett Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Forrás: InfoRádió / MTI
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Így búcsúznak Psota Iréntől

Életének 87. évében csütörtökön elhunyt Psota Irén, a nemzet színésze, a Madách Színház kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a színház az MTI-vel.

psota_grid2_fekvo_lead A művésznő hosszan tartó betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el.

Psota Irént a Madách Színház, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-hez eljuttatott közleményében Psota Iréntől egy idézetével búcsúzott. “Mindent óriási energiával csinálok, különben nem volna értelme. Engem a szerelmek, sikerek, kalandok, az őrültségek, a lángolások éltetnek. Meghalok és újjászületek. Mennybe megyek, aztán a pokolba. A végletek embere vagyok” – mondta magáról Psota Irén.

Tarlós István főpolgármester közleményben tudatta, hogy mély fájdalommal vette tudomásul Psota Irén, Budapest díszpolgára halálhírét. “A színésznő halálával a fővárost és a színésztársadalmat pótolhatatlan veszteség érte” – olvasható a közleményben.

Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója a művészt méltatva elmondta: Psota Irén korszakos színésznő volt, zseniális, legendás, nagyszerű színész. Ő volt az az ember, aki semmi más nem lehetett volna az életben, csakis színész – mondta az igazgató.

Szirtes Tamás kiemelte, hogy pályája során nagyon nagy szerepeket játszott el a Madách Színházban, köztük a Hamlet Gertrudját, a Yerma címszerepét, a Koldusopera Pollyját, a Vőlegényben Kornélt, a fiatal lányt, aztán sok évvel később az Anyát, A vörös malom Rex Infernusát, főördögét – sorolta, hozzátéve, hogy fantasztikus darabok és alakítások fűződtek nevéhez.

Szerednyey Béla színész szerint Psota Irén végletes színésznő volt, szenvedélyes, egész munkássága ennek a szenvedélynek a mentén haladt. Az utolsó színpadi munkája a Psota, Psota, Psota! című önálló est volt a Madách Színházban.

“Mikor abbahagyta, próbáltam visszacsábítani, hiszen nem volt olyan előadás, hogy ne tapsolt volna állva a közönség” – hangsúlyozta a színész, hozzátéve, hogy Psota Irén búcsút vett a színpadtól, mert királynőként akart megmaradni a közönség emlékezetében, megőrizve méltóságát.

Törőcsik Mari, a nemzet színésze az M1 aktuális csatorna műsorában hangsúlyozta: Psota Irén halálával elvesztettük az ország egyik legnagyobb színészét, “elment vele az életem egy része”.

Makk Károly Psota Irénre emlékezve hangsúlyozta: a színésznő halálával akkora művész távozott, hogy a veszteséget csak később lehet felmérni. Minden színész azt adja vissza, ami benne van. Psota Irén a tehetséget, a becsületet, a tisztességet, az álmokat – fogalmazott Makk Károly.

Psota Irén 1929. március 28-án született Budapesten. Gyermekkorától a színészi pályára készült. 1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán és azonnal a Madách Színházba szerződött, ahol olyan legendás művészekkel játszott együtt, mint Tolnay Klári, Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Márkus László, Mensáros László és Gábor Miklós. 1980 és 1982 között a Népszínház, majd a Nemzeti Színház művésze volt, 1990-ben visszatért a Madách Színházba, amelynek visszavonulásáig tagja maradt.

A színházi adattár szerint 127 színházi bemutató fűződik a nevéhez, számtalan filmben és tévéjátékban játszott. Három nagylemeze jelent meg. Gazdag és színes pályájáról három könyvet is írt. Az utolsó, 2008-ban megjelent művének címe: Csak a halálom előtt olvasható el, de siess!

Munkásságának elismeréseként 1959-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1976-ban lett érdemes, 1982-ben kiváló művész. A Kossuth-díjat is két alkalommal kapta meg: 1966-ban és 2007-ben. A Halhatatlanok Társulatának 1996 óta volt tagja, 2000-től volt a nemzet színésze.

Forrás: inforadio.hu
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Gianni Infantino a FIFA új elnöke

A svájci Gianni Infantinót választották a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) új elnökének a szervezet pénteki, Zürichben rendezett rendkívüli kongresszusán.

infantino1

A FIFA honlapja szerint a szavazás második fordulójában az európai szövetség (UEFA) főtitkára 115 voksot kapott. A bahreini Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejkre, az ázsiai szövetség (AFC) elnökére 88-an, Ali bin al-Husszein jordán hercegre, a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi tagjára pedig négyen szavaztak. A francia Jérome Champagne, a FIFA korábbi főtitkár-helyettese nem kapott szavazatot.

A második fordulóra azért volt szükség, mert az első körben is győztes Infantino nem kétharmados többséggel nyert. A második fordulóban egyszerű többség, azaz 104 szavazat is elegendő volt a végső sikerhez. Az ötödik jelölt, Tokyo Sexwale dél-afrikai üzletember már az első kör előtt visszalépett.

Mindkét fordulóban mind a 207 voks érvényes volt. A 209 tagország közül Indonézia és Kuvait tagságát korábban felfüggesztették, ezért a képviselőjük nem vehetett részt a kongresszuson. A magyar szövetség (MLSZ) szavazatát Vági Márton főtitkár adta le. Korábban Csányi Sándor elnök azt nyilatkozta, hogy az MLSZ Infantinót támogatja. A közelmúltban további 19 európai szervezet, valamint tíz dél-amerikai szövetség és hét közép-amerikai ország képviselői is kinyilvánították, hogy rá szavaznak majd.

“Helyreállítjuk a FIFA-ról alkotott képet, valamint a szervezet felé irányuló tiszteletet, és a világon mindenki minket fog ünnepelni” – nyilatkozta Infantino a megválasztása után. “Rendkívüli utazáson vagyok túl, rengeteg fantasztikus emberrel találkoztam, akik szeretik a labdarúgást. Az Önök elnöke akarok lenni, mind a 209 nemzeté. Mindannyiukkal együtt szeretnék dolgozni egy új korszakban, amelyben a labdarúgást állítjuk a figyelem középpontjába.”

A 45 éves, svájci-olasz kettős állampolgárságú jogász a FIFA kilencedik elnöke, megbízatása 2019-ig szól. A kampány során ismertetett programjának egyik legfontosabb pontja az volt, hogy 32-ről 40-re növelné a világbajnokságon szereplő válogatottak számát. Február elején, a hivatalba lépését követő első 90 napra tervezett programjának ismertetése során megemlítette, hogy szeretne több nőt látni a sportág vezetésében, miként arról is beszélt, hogy véleménye szerint a FIFA következő főtitkárának nem európainak kellene lennie.

Január közepén kijelentette, hogy négyévente ötmillió dollárt osztana szét a tagszervezetek és 40 milliót a kontinentális szövetségek között. Leszögezte, hogy egyetért a FIFA tervezett – és a pénteki, rendkívüli kongresszuson elfogadott – reformjaival, amelyek többek között az elnök és a vezető tisztségviselők hatáskörének, díjazásának, hivatali idejének szigorítását tartalmazzák. Javasolta továbbá, hogy a nemzetközi szövetség a bevételeinek felét közvetlenül a 209 tagszövetség között ossza fel a sportág fejlesztése érdekében.

Programja szerint biztosítaná a FIFA működésével kapcsolatos ötletek, javaslatok rendszeres beáramlását, illetve fogékonyabbá tenné a szervezetet a nyilvános kritikák befogadására. A kereskedelmi és üzemeltetési szerződések megkötését teljesen nyílt pályázati eljárás előzné meg, a pénzáramlást pedig – a megfelelő intézményi keretek között – teljes átláthatóság jellemezné.

Az eddigi elnököt, a 79 éves Joseph Blattert 1998. június 8-án választották meg a FIFA élére, majd 2002-ben, 2007-ben, 2011-ben és 2015-ben újraválasztották. A tavalyi megválasztását követően négy nappal viszont lemondott posztjáról a kirobbant korrupciós botrány miatt, amelyben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával a tisztújító kongresszus előtt két nappal.

Az elnöki teendők ellátását vállalta utódja megválasztásáig, ugyanakkor elnöki jogkörét nem gyakorolhatta mostanáig, mivel a FIFA etikai bizottsága október 12-én előbb felfüggesztette tisztségéből, majd december 21-én nyolc évre el is tiltotta minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől – akárcsak Michel Platini UEFA-elnököt, FIFA-alelnököt. A fellebbviteli bizottság szerdán mindkettőjük büntetését hat évre csökkentette, de a tisztújító kongresszuson nem vehettek részt.

Forrás: inforadio.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Európa Liga – Liverpool-Manchester United a nyolcaddöntőben

Egy angol szuperrangadó és egy keménynek ígérkező angol-német párharc is összejött a labdarúgó Európa Liga nyolcaddöntőjében.

cc6ff4fe-edca-404c-9dd7-a77795e3acaa

Az európai szövetség (UEFA) nyoni székházában pénteken tartották a sorsolást, amelyen összekerült a két legeredményesebb angol csapat, az FC Liverpool és a Manchester United.

A párharcok közül kiemelkedik a Borussia Dortmund és a Tottenham Hotspur összecsapása is, ugyanis a Bundesliga, valamint a Premier League jelenlegi második helyezettje kerül szembe egymással.

A legjobb 16 között spanyol csatára is sor kerül: az Athletic Bilbao a Valenciát kapta ellenfélnek.

Európa Liga, nyolcaddöntő (az uefa.com alapján):
————————-
Sahtar Donyeck (ukrán)-Anderlecht (belga)
FC Basel (svájci)-Sevilla (spanyol)
Villarreal (spanyol)-Bayer Leverkusen (német)
Athletic Bilbao (spanyol)-Valencia (spanyol)
FC Liverpool (angol)-Manchester United (angol)
Sparta Praha (cseh)-Lazio (olasz)
Borussia Dortmund (német)-Tottenham Hotspur (angol)
Fenerbahce (török)-Braga (portugál)

Az első mérkőzéseket március 10-én rendezik, míg a visszavágókra egy héttel később kerül sor.

A negyeddöntős meccseket április 7-én és 14-én játsszák, az elődöntőkre pedig április 28-án és május 5-én kerül sor. A finálé május 18-án lesz a bázeli St. Jakob-Parkban.

Forrás:  InfoRádió / MTI

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Ráduly Róbert: az RMDSZ dezintegrálódott

Hevesen bírálta az RMDSZ-t Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda volt polgármestere, aki szerint a szövetség szétesett, a „választási keménykedésen” túl nem is létezik. A Csíki Hírlapnak és a Krónikának adott interjúban a korrupcióellenes ügyészség által hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel vádolt politikus nem adott egyértelmű választ arra, hogy indulna-e egy újabb polgármesteri mandátumért a júniusi helyhatósági választáson.

tusv-radulyborboly-pnt7_b

– Nem túlzás kijelenteni, hogy az egész várost érdekli: indul-e a polgármesteri tisztségért Csíkszeredában?

– A lemondásom óta a helyzet alapvetően nem változott, illetve ezt mondtam volna egy héttel ezelőtt is. Időközben annyiban változott, hogy elkezdődött Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghurcoltatása is. Amikor egy éve Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét a maszkosok megrohanták és 24 órára visszatartották, néhány nappal később Antal Árpáddal közösen elhívtuk egy beszélgetésre, Tusnádfürdőre. Ott azt mondtam Árpinak, nem az a kérdés, hogy minket mikor visznek el, hanem az, hogy téged vagy engem visznek-e el hamarabb. A múlt heti fejleménnyel annyiban változott számomra a gyerek fekvése, hogy szeretnék egy alapos beszélgetést folytatni az említett két sorstárssal, mert immár hármunkon áll vagy bukik a magyar politikai tartás ügye.

– Kérem, fejtse ki ez utóbbi kijelentését.

– Látni kell, hogy az RMDSZ dezintegrálódott, gyakorlatilag a mostani, választási keménykedésen túl nem létezik. Én például szerettem volna, ha Verestóy Attila szenátor úr Bukarestben olyan kemény az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében, ahogy Bunta Leventével, Székelyudvarhely polgármesterével szemben megmutatta, hogy tud kemény lenni. Szerettem volna azt is, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyanezekben a kérdésekben ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét.

Lassan már csak hármunkon áll, hogy az autonómia ügye újra közbeszéd témája lesz-e, mert amióta engem is elvittek, azóta a rettegésen és a hallgatáson túl különösebb fejlemény nincs. Holott elmondhatjuk, hogy az utóbbi kilenc hónapban – amióta pályán kívül vagyok – a községháza és városháza felirat, a városzászló, de a nyelvhasználat terén is igen erőteljes vereségeket szenvedett a közösségünk. Homályosan megfogalmazott jogszabályi mondatok alapján az igazságszolgáltatás elmeszel, kiiktat, megszüntet.

Az a baj, hogy a félanalfabéták most elmagyarázzák a nyelvújító szavakat: a városháza és a községháza a polgármesteri hivatal, az önkormányzat pedig a helyi tanács, mert románul consiliu local. Ezeknek a téves fogalmaknak a közbeszédbe való beépítése, a másodrendűvé lealacsonyító agymosás sajnos egyik-másik választott elöljárónktól sem idegen. Van egy másik vonatkozás is, amit mérlegelni kell: miért próbálkozzon az ember olyan tisztséget vállalni, amelyet úgysem gyakorolhat, mert a román állam mindenféle aljas eszközzel megakadályozza. Mérlegelnünk kell tehát nekünk is és a közösségnek is, hogyan tovább.

– Csak hát közben az idő telik…

– Persze hogy telik, de drámai az, hogy mennyire nem voltunk felkészülve Csíkszeredában arra, hogy amennyiben polgármester és alpolgármester nélkül hagyják a várost, akkor ki lép majd a helyükre. Ha az önkormányzati képviselőtestületnek van olyan tagja, aki azon gondolkodik, hogy indulna polgármesternek, akkor azonnal kellett volna jelentkeznie: „emberek, válasszatok meg átmeneti polgármesternek, hogy bizonyítsam tudásomat a közösségnek!”. Ne pedig automata üzemmódba kapcsolni a várost, hogy minden úgy maradt, ahogy Szőke Domokos alpolgármesterrel hagytuk még tavaly áprilisban.

raduly szoke per vn 006_b

– Tizenegy évig vezette a várost. Ön szerint milyen városvezetőre lenne szüksége Csíkszeredának?

– Szűk tizenkét éve is embert próbáló feladat volt felrázni a városházát és irányt adni, illetve ritmust diktálni a hétköznapi munkában. Ehhez tudás, kapcsolatrendszer és támogatás kellett, amit a városvezetés meg is kapott a választásokon, akkor a szavazatok 73 százalékát szereztük meg. Mi nem egy gyökértelen, kozmopolita város élére kerültünk, hanem egy római katolikus többségű, értékcentrikus, szabálytisztelő közösség élére.

Voltak nehéz küzdelmek, amiket gyorsan elfelejtünk: ilyen volt például a vörös csillag kitűzése az emlékműre. Akkor felhívtam a tűzoltóparancsnokot és leordítottam a fejét: fél órája van, hogy levegye. A csillag el is tűnt. Kíváncsi vagyok, ki lesz az a székely elöljáró, aki egy ilyen típusú történetben lépni mer, és megoldja. Számos olyan történet volt, amikor a közösségi becsület nevében lépni kellett, és léptünk is. Ettől más ma Csíkszereda, mint mondjuk Marosvásárhely.

Érdemes ma elmenni Marosvásárhelyre és a főtéren bemenni egy üzletbe, ahol a magyar eladó nem mer megszólalni magyarul, ha van az üzletben egy román. Ez bizonyára összhangban van azzal, hogy ott a magyar önkormányzati képviselők az ülésen nem használják az anyanyelvüket. Nekik most nem a választási listákról kellene beszélniük, hanem arról a tartásról, amit bevisznek a választás után a városházára, és onnan „szétterítik” a városra: azt, hogy a magyar nyelv pont olyan fontos, mint a hivatalos nyelv.

– Egyszerű polgárként hogyan látja napjaink Csíkszeredáját?

– Egyértelműen látszik, hogy az önkormányzat nem volt felkészülve arra, hogy két alapemberét egyik napról a másikra elveszíti. Ebből kifolyólag nem csoda, hogy nem is találta meg a megfelelő kiutat abból az átmenetből. Amikor négy éve az emberek előválasztásra jelentkeztek, mindenki abban a tudatban tette, hogy Ráduly Róbert Kálmán lesz a polgármester, Antal Attila és Szőke Domokos pedig alpolgármesterként folytatja a munkát. Tehát olyanok jelentkeztek, akik kizárólag döntéshozatali szerepkört akartak vállalni, nem végrehajtóit.

Ez így is lett, így nem kell csodálkozni azon, hogy nem volt úgynevezett árnyékkormány, amit elő lehetett volna léptetni. Én nem engedtem volna meg azt a luxust, hogy ne legyen háromfős vezetés, vagyis egy megbízott polgármester és két alpolgármester abban a helyzetben, amikor a testületre rászakadt a végrehajtói szerepkör is. Minden komoly emberre szükség lett volna. Ez a hiányosság rányomta mindenre a bélyegét.

raduly robert vn 014_b

– Mire érti ezt? Mondjon néhány példát!

– Minden önkormányzati képviselőre ki kellett volna osztani két tömbházat, amit napi rendszerességgel ellenőriz, hogy zajlik-e a hőszigetelés. Ez sajnos nem történt meg. Mivel sem a megbízott polgármester, Antal Attila, sem a Szőke Domokost helyettesítő alpolgármester, Füleki Zoltán nem volt képes megfelelő módon pótolni Domokost a hőszigetelés kérdésében, ezért ennek egyik fontos lenyomata egy ötmillió lejes veszteség a városnak, ami lehet még több is, mert június végéig minden hőszigetelést be kell fejezni. Ebben a tavaszi februárban a cégeknek már rég kellene dolgozniuk.

– Bár már nincs ott a városházán, szavaiból kitűnik, hogy folyamatosan figyeli a csíkszeredai fejleményeket. Ha kérnék, adna tanácsokat?

– Ha elválsz a feleségedtől, a gyerekek még a tieid, így az teljesen természetes, hogy ha még el is tiltanak tőlük, aggódsz a sorsukért. Így az is természetes, hogy figyelem a közügyeket. Csak egy példát mondok: rendkívül kellemetlenül érintett a nyolc rendőrnek megszavazott ingyenes úszóbérlet ügye. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor levelet írtam az RMDSZ városi elnökének, Füleki Zoltánnak, hogy kifejezzem: értem én, hogy valaki fél, alkalmazkodni akar, de ez mégis több a soknál.

Ne felejtsük el, hogy még nem telt el két év sem a három halálos áldozatot követelő közúti balesettől, amit részeg rendőrök okoztak, és ami még a mai napig nincs részletekbe menően tisztázva. Ugyanakkor a megyei rendőrfőkapitány, Radu Sandu Moldovan mind a mai napig nem kért bocsánatot a helyi közösségtől. Sőt mivel én kértem a lemondását, ennek hatására indult el ellenünk az első akció, amikor a szekus világ szolgái mondvacsinált dolgokra hivatkozva az életünkre törtek. Szóval bennem kérdőjeleket hagyott, hogy hol van a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testületben az a tartás, amit mi képviseltünk. Ezek szerint csak Szőke Domokosban és bennem volt meg? Nekem fájna, ha ez így lenne.

– Mivel nem kaptam egyértelmű választ, ezért visszatérek korábbi kérdésemre: vállalna újabb mandátumot polgármesterként?

– Ezelőtt egy héttel egyértelműen azt mondtam volna, hogy nem, hiszen azok a körülmények, amelyek miatt becsületből lemondtam, azok továbbra is állnak. Azóta egy újabb, rendkívül kellemetlen esemény következett be. Sepsiszentgyörgy polgármesterének elvitele kapcsán most már megértük azt is, hogy lassan mindenhol Fazekas Jánosok (székelyföldi kommunista káder, miniszter volt a Ceauşescu-korszakban – szerk. megj.) lesznek, akiknek egyedüli gondjuk, hogy a székben maradjanak, kifelé pedig el lehessen mondani, hogy a magyarok közöttünk vannak. És ha valahol gond akad, akkor oda lehessen küldeni, hogy elmondhassa, mint Fazekas János: „emberek, én vagyok a ti képviselőtök a román kormányban, hát bennem nem bíztok? Csendesedjetek le.” Nagy baj volna, ha ez a típusú magatartás teret hódítana Székelyföldön.

Forrás: kronika.ro

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Így írt a külföldi sajtó a magyar népszavazási kezdeményezésről

Több európai újság pénteken is vezércikkben vagy kommentárban foglalkozott a magyar kormány által két napja kezdeményezett népszavazás hatásaival.

21681_9Va6b878_2

A Le Figaro című francia konzervatív lap vezércikke szerint elkerülhetetlen volt, hogy a migránsválságban tapasztalható európai tehetetlenség a nemzeti kezdeményezésekhez és a határok visszaállításához vezessen. A lap azt is megjegyezte, hogy a frontvonalba került Ausztria, valamint a balkáni és a közép-európai országok vezették be azt Macedóniával, amit az Európai Unió képtelen volt megszervezni Athénnal és Rómával, azaz az érkezők tényleges ellenőrzését a belépési pontokon. A lap szerint “ez nem ideális megoldás”, de “legalább összehangolt akcióterv”.

A bejelentett referendummal “Orbán Viktor magyar miniszterelnök új politikai frontot készül nyitni, amelynek kimenetele előre borítékolható” – hangsúlyozta írásában Philippe Gélie. Szerinte a kormányfő ugyanakkor joggal mondja, hogy Brüsszelnek nincs felhatalmazása arra, hogy az állampolgáraira kényszerítse a döntéseit. “Az Európai Unió legitimitása a sikereitől függ. A válságok sora azonban főleg működésbeli hiányosságaira világított rá. Európa vezetői, Hollande-dal és Merkellel az élen, vajon tudják-e, hogy Európa a túléléséért küzd?” – írta a Le Figaro.

A Handlesblatt című német üzleti lap online változatában Hans-Peter Siebenhaar Az osztrákok nagy illúziója című kommentárjában azt írta: Európa keleti felén egyes országok “nagy illúziót” kergetnek azzal, hogy azt gondolják, nem tartozik rájuk a “menekültprobléma”, és képesek “egyoldalú megoldásokat barkácsolni” Németország és Görögország bevonása nélkül. A kerítések építése, a menekültek “elhárítása” vagy továbbterelése Németország vagy Svédország felé tartósan nem fog működni, és ez a felismerés be is érik majd, legkésőbb akkor, ha Németország esetleg valóban lezárja határait – írta a Handelsblatt szerzője.

Hozzátette, hogy Angela Merkel német kancellár nincs annyira elszigetelődve, amennyire egyesek sugallják. A “különösen törékeny helyzetben” lévő Bulgária például támogatja Berlin törekvését az ügy uniós megoldására. Ezzel szemben Orbán Viktor “szeretné felgyorsítani az EU szétesésének folyamatát.”
A szerző véleménye szerint a “jobboldali populista” magyar miniszterelnök “nyilvánvalóan elfelejtette, hogy Magyarország milyen szerződéseket írt alá, amikor csatlakozott az EU-hoz”, a népszavazást pedig “kirakatrendezvénynek” szánja, azzal a funkcióval, hogy elterelje a figyelmet belpolitikai problémákról. Ez a megoldás korábban “nagyon jól működött a néptribunnál” – írta Hans-Peter Siebenhaar.

A magyar kormány döntésével, hogy népszavazást tart a menekültkvótákról, szabotálja a Lisszaboni Szerződésben rögzített döntési mechanizmust, amelynek alapján az Európai Unió döntött a menekültek országonkénti szétosztásáról – állítja Jirí Pehe neves cseh politológus a Právo című baloldali lapban megjelent kommentárjában.

A szerző emlékeztet: kvótaügyben Magyarország az Európai Bírósághoz fordult, mert nem tartja jogosnak, hogy egy ilyen komoly ügyben az EU minősített többséggel döntött. Ha a bíróság Magyarországnak ad igazat, akkor Budapestnek senki sem vethetné szemére, hogy elutasítja menekültek befogadását.

Amennyiben a népszavazásra a bírósági döntés előtt kerülne sor, úgy a referendum várható eredménye, tehát a kvóták elutasítása lényegében “pofon” lesz az EU legfelsőbb bírósági testületének, és azt jelezné, hogy Magyarországnak mindegy, milyen döntést hoz a bíróság, amelyhez maga is fordult. Ha ellenben a népszavazásra a bíróság döntése után kerül sor, amely várhatóan elutasítja a magyar (és a szlovák) panaszt, akkor Magyarország “megvető hozzáállása az európai döntési mechanizmusokkal szemben még nyilvánvalóbb lenne”. Gondolhatunk bármit is a kvótákról, de az EU-nak ezután nem lenne más választása, mint szigorú szankciók elfogadása Magyarországgal szemben, hiszen a Lisszaboni Szerződés jelenleg egyfajta európai alkotmány.

Magyarország az EU-val szembeni “megvetésével” nincs egyedül. Robert Fico szlovák miniszterelnök még azt a fáradtságot sem veszi, hogy a kvóták elutasítása ügyében a nép szava mögé bújjon. “A visegrádi politikusok ismételten arra panaszkodnak, hogy senki sem veszi őket komolyan. Az EU többi tagállama számára azonban nehéz komolyan venni olyan államokat, amelyek nem hajlandóak alávetni magukat az EU azon szerződéseinek, amelyek elfogadásához maguk is hozzájárultak” – zárja kommentárját Jirí Pehe.

InfoRádió / MTI

Reklám
Tas J Nadas, Esq

2. Magyarország és az első világháború – A magyar hadbalépés körülményei és a háborús tervek kudarca

Forrás: costadelsolmagazin.com

Az első világháború – bár villámháborúnak tervezték – végül öt kontinensen, közel hatvanmillió katona bevonásával zajlott és négy hosszú évig tartott. A Nagy Háborút – ahogy ma is nevezik – többen a „huszadik század őskatasztrófájának” tartják, amely nagymértékben hozzájárult a második világháború kitöréséhez, ezáltal pedig meghatározta az egész huszadik század alakulását. Miért sodródott Magyarország a háborúba? Voltak-e magyar hadicélok? A magyar hadbalépés körülményei és a háborús tervek kudarca.

Forrás: costadelsolmagazin.com
Forrás: costadelsolmagazin.com

Az 1914. június 28-án eldördült pisztolylövések kioltották Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége életét. Azt, hogy ebből háború lesz az újságolvasó közönség tudhatta. Azt ugyanakkor, hogy a konfliktus végül világháborúvá terebélyesedik, aligha sejthették sokan.

A világpolitika egyik megosztó „témája” a Balkán volt, vagyis az a kérdés, hogy a Oszmán-török Birodalom alól felszabaduló térség kinek az érdekszférájába kerüljön. A századfordulót követően két nagyhatalmi blokk alakult ki. Az egyik a Német császárság és a Monarchia szövetsége volt, amely 1879-ben jött létre. Ehhez csatlakozott pár évvel később Olaszország is. Ez volt a hármas-szövetség. A másik nagy hatalmi tömböt nevezzük az Antantnak, ez Nagybritanniát, Oroszországot és Franciaországot tömörítette. A Monarchia 1908-ban megszállta Bosznia-Hercegovinát, amit a délszláv területeket összefogó Nagy-Szerbiáról ábrándozó Szerbia elfogadhatatlannak tartott. Titkos, földalatti szerb társaságok alakultak, az állam pedig élvezte a háta mögött Oroszország támogatását is. Az egyik ilyen szervezet volt a Fekete kéz nevű csoportosulás volt, amelynek Gavrilo Princip boszniai szerb diák is a tagjai közé tartozott.

A trónörökös halála nagy megdöbbentést keltett országszerte. De a merényletet követően a Monarchia mégsem üzent azonnal hadat, a válaszreakciót illetően a birodalmi vezetés ugyanis megosztott volt. Azonnali válaszlépéseket a vezérkari főnök, Conrad von Hötzendorf szorgalmazott, amíg a magyar miniszterelnök, Tisza István eleinte ellenezte a hadüzenetet. Legfőbb érve az volt, hogy az azonnali háború kockázatos lenne, mert komoly aggályok mutatkoznak Románia lehetséges reakciójával kapcsolatban. Szerbiának így előbb csak ultimátumot küldtek. Amikor azonban a szerb vezetés elutasította, hogy az összes követelésnek – többek között a nyomozásban való osztrák-magyar részvételnek  –  eleget tegyen, a Monarchia hadat üzent. Ebben fontos szerepet játszott az a tény is, hogy Európa legerősebb hatalma, a Német császárság, és ennek „feje”, II. Vilmos háború esetén feltétlen támogatásáról biztosította Ferenc Józsefet, és igyekezett maga is a hadüzenet irányába tolni a dilemmát. A hadüzenet elküldésére éppen egy hónappal a merényletet követően, 1914. július 28-án került sor.

Mik voltak a háborús tervek? A Monarchia katonai vezetésének egy része komoly területi követeléseket fogalmazott meg. Conrad von Hötzendorf elfoglalta volna nemcsak Montenegrót, Szerbia egy részét és Albáiniát, de eljutott volna Velencéig és Orosz-Lengyelországot felosztotta volna Bécs és Berlin között. Tisza István ezzel szemben nem, vagy alig fogalmazott meg kismértékű területi követeléseket. Úgy vélte ugyanis, nagy nemzetiségi területek bekebelezésével csak még inkább csökkenne a Magyar királyságon belül eddig is relatív magyar túlsúly.

A német hadvezetés stratégiájának kulcseleme a századfordulón készült Schlieffen-terv aktualizált változatának végrehajtása volt. Ennek a lényege az volt, hogy amíg a Monarchia csapatai legyőzik a szerbeket és feltartóztatják a keletről előrenyomuló oroszokat, addig a német csapatok villámgyorsan legyőzik a franciákat, majd a felszabadult kontingensek keletre szállításával maguk is segítik Oroszország térdre kényszerítését. A közös haditerv számításaiba viszont több hiba is csúszott. Először is a Monarchia nem bírt a szerbekkel, és már a háború első heteiben katasztrofális veszteségeket szenvedett. Másodsorban az orosz vezérkar a kalkuláltnál sokkal hamarabb mozgósította csapatait és már a Monarchia hadüzenetét követően jelentős kontingenseket állomásoztatott nyugati határainál. Harmadsorban – és ez volt a legdöntőbb – a kezdeti sikereket követően a német csapatok gyors előrenyomulása a nyugati fronton – a brit és francia hadsereggel szemben – lefékeződött. A villámháborúnak tervezett küzdelem fokozatosan állóháborúvá merevedett. „Mire a falevelek lehullanak, katonáink otthon lesznek” – szólt a II. Vilmos császárhoz kötődő bonmot. Csak kevesen gondolták volna, hogy sem ezen az őszön, sem a következőkben nem lesz a háborúnak vége.

Forrás: ujnautilus.info
Forrás: ujnautilus.info

A hadüzenet híre felemás érzéseket generált. A főváros, a nagyvárosok főterei és utcái megteltek hangos, felvonuló és ünneplő tömegekkel. „Éljen a háború!” – hirdették a táblák feliratai és mindenkin nagy izgalom lett úrrá. A falragaszokat körülállták, a hömpölygő tömegben katonazenekarok játszottak hazafias indulókat, a kávéházakban énekeltek és a szerbek mielőbbi megbüntetéséről szőttek álmokat. A magyar politikai elit szónoklatokat tartottak a tömegeknek és maguk is hitet tettek a háborús elköteleződés mellett.

            Ahogy ezt Koch Rudolf, 25 éves budapesti agrármérnök naplójában megfogalmazta: „Július 26. – Ozsonna közben jött a hadüzenet híre. Az emelkedett hangulat még magasabbra hágott, a lelkesedés óriási volt mindenkinél, szónoklatok hangzottak el s a magyar, német, osztrák himnusz egymást váltották, és ilyen lelkes hangulatban indultunk be a városba. Útközben a levélhordó kézbesítette nekem a behívó parancsot. […] Minthogy a vonatom csak holnap reggel indul, este még a kávéházban jöttem össze a d. u. társaságommal. A hangulat a lehető leglelkesebb volt. A cigányok csak a nemzeti himnuszokat játszották, s a közönség állva énekelte azokat. Minden tisztet lelkesen ünnepeltek az emberek, és örömmámorban úszott az egész város, hogy ütött a megtorlás órája. Éjfélkor vetődtem haza, de az izgatottságtól alig tudtam aludni.” – Koch Rudolf, 25 éves budapesti agrármérnök naplójából.

kep3

A „vidék Magyarországát” ugyanakkor ez a harcias szellem nem jellemezte. A visszaemlékezésekből kiderül, a paraszti munkát végzők kezdettől fogva idegenkedtek a háborútól. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott az a tapasztalat is, hogy a háború az „urak dolga”, jobb abból nekik kimaradni. Másokat pedig a legfontosabb nyári mezőgazdasági munka, a közelgő aratás idegenített el a hadba vonulástól. De a középosztály sem állt egységesen a fegyveres megoldás pártján. A háborúval szembeni fenntartásainak adott hangot Benda Jenő, a Pesti Hírlap publicistája is. „– Éljen a háború![…]A tömegpszichózis úrrá lett a városon, úrrá lett az egész országon. Pedig ebből a háborúból a mi számunkra csak pusztulás és romlás fakadhatott. Ebben a háborúban a magyarnak el kellett véreznie. Ha győzünk, még nyomorultabb szolgái leszünk Bécsnek és Berlinnek. Ha megvernek bennünket, ellenséges, gyűlölködő kis szomszéd népek martaléka válik belőlünk. Milyen átok, milyen ostobaság és milyen rövidlátás kellett ahhoz, hogy az utca mégis mámoros legyen, hogy a halál jegyesei ünnepeljék azt a könyörtelen kaszást, aki később millió számra aratta le őket, hogy nemzeti ünnep külsőségei díszítsék azt a napot, amelyiken a történelmi végzet az első kapavágást tette a magyarság sírba fektetéséhez.”.

            Az uralkodó általános mozgósítást rendelt el, amit falragaszokon és a kézbesített behívókkal is nyomatékosítottak. A hadkötelesek kötelesek voltak egy napon belül jelentkezni a számukra kijelölt állomáshelyen. A háború egyik első megtapasztalása – még az öldöklő küzdelem előtt – a zsúfoltság volt. Voltak városok, amik a beözönlő katonák miatt valóságos katonavárosokká alakultak. A főváros mellet ilyennek számított Zalaegerszeg és Székesfehérvár is. A jelentkezettek papírjaik bemutatását követően előbb orvosi ellenőrzésen estek át, majd ki-ki megkapta a csukaszürke zubbonyt, a rohamásót, az alumínium-csajkát és más katonai felszereléseket.

kep4

A háborús előrenyomulás megtorpanásával és a kezdeti lendület lefékeződésével  fokozatosan állóháború alakult ki. A nyugati fronton sokszor egymástól csak száz méternyire katonák tíz-és százezrei néztek farkasszemet a kiépített erődvonalak mögül. A patthelyzeten mind a két háborús blokk új szövetségesek bevonásával igyekezett úrrá lenni. Természetesen – ahogy az lenni szokott – a háborút területekért vívták, a szövetség ára pedig területek felajánlása volt. Az ígéret fejében szálltak azután síkra az újabb és újabb államok. Előbb Törökország csatlakozott 1914 szeptemberében a Központi Hatalmakhoz. Erőfeszítéseiért Kaukázusi területeket ígértek neki és azt, hogy revansot vehet az Oroszországtól elszenvedett sérelmeiért. Ezt követte 1915 májusában Olaszország hadba lépése, igaz, hogy nem szövetségesei mellett, hanem az Antant oldalán. Az olaszok isztriai, dalmáciai, dél-tiroli és albániai területeket kértek támogatásuk fejében. Ettől kezdve magyar csapatok már legalább három fronton harcoltak. Az olasz front csatáinak elhíresült helyszínei: Isonzó és Doberdó sokáig élénken éltek a túlélők emlékezetében. Az olasz szövetséges hiányát a Monarchia Bulgária maga mellé állításával igyekezett pótolni. Ez utóbbi Macedóniáért cserébe szállt síkra Bécs, Budapest és Berlin oldalán. Románia – amely szintén tárgyalt mindkét oldal képviselőivel – 1916 augusztusában végül az Antant mellett kötelezte el magát. Remélt jutalma Erdély, Máramaros és a Partium megkaparintása volt, amely területekre szövetségeseitől ígéretet kapott.

            A háború végkimenetele szempontjából kulcsfontosságú volt az Amerikai Egyesült Államok magatartása, amely 1917. áprilisában – Németország túlságosan nagy megerősödésétől tartva – az Antant szövetségese lett. Az amerikai vezetés ezt azzal indokolta: ha Berlin uralná Európát, előbb-utóbb a tengerekre is kimerészkedne, ahol pedig már komolyan veszélyeztetné nemcsak a brit-, de az amerikai érdekeket is. Amerika hadba lépésének jelentősége csak hónapokkal később mutatkozott meg. A kimerült, – döntően – európai államok között évek óta húzódó háborús küzdelmekben a mérleg nyelvét az Antant oldalára billentette mindaz a támogatás, amit az amerikai nyersanyag és infrastruktúra jelentett.

            1918 őszére a Monarchia vezetése is belátta, a vég elkerülhetetlen. A magyar Parlamentben 1918. október 17-én, Tisza István fogalmazta meg, az ekkor már sokak által osztott sejtést: „Ezt a háborút elvesztettük!”. Az, hogy a vereség milyen következményekkel jár, viszont csak kevesen sejthették előre.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

  1. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. 3. kiadás, Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 104–112.
  2. Hajdu Tibor – Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914–1918. Budapest, Osiris Kiadó, 2014.

 

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Reklám

Kövess Minket

12,430FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe