Rekordáron, több mint 190 millió dollárért kelt el Vincent van Gogh Virágzó gesztenyefák (Châtaigniers en fleurs) című festménye a Sotheby’s szerdai árverésén New Yorkban.
Az 1890-ben készült és először árverésre bocsátott alkotás árát előzetesen 180 millió dollárra becsülték, de végül 190,4 millió dollárnál (hatvannégymilliárd-harmincötmillió-háromszázhuszonnyolcezer forint) fejeződött be a szerdán este három perc alatt lezajlott licitharc.
Az aukciósház közleménye szerint
ez a legnagyobb összeg, amelyet Van Gogh egy alkotásáért valaha árverésen kifizettek,
és a Sothebyʼs árveréseinek történetében egyúttal a holland mester műve lett a második legdrágább alkotás Gustav Klimt tavaly 236,4 millió dollárért eladott Elisabeth Lederer portréja című festménye után.
1889 májusa és 1890 májusa között Vincent van Gogh önkéntes páciensként élt a dél-franciaországi Saint-Paul-de-Mausole elmegyógyintézetben. Az arles-i összeomlása – amikor levágta bal fülcimpáját – és a helyiek tiltakozása után maga vonult be a kolostorból kialakított szanatóriumba, ahol öccse, Theo tartotta el. Súlyos válságai ellenére ez lett pályája egyik legtermékenyebb éve: mintegy 150 festményt és több mint száz rajzot készített. Rácsos ablakából és a zárt kertből merítve alkotta meg a Csillagos éjt és a Nőszirmot. Ha állapota engedte, az Alpilles-hegység ciprusait festette, bent pedig nagy mesterek (Rembrandt, Delacroix, Millet) képeit dolgozta át. Itt született 1890 februárjában egyik legismertebb műve, a Virágzó mandulaág (közismert nevén Virágzó mandulafák) című képe is, amelyet Theo újszülött kisfiának festett az új élet és a remény szimbólumaként. Májusban távozott az intézetből, és Auvers-sur-Oise-ba költözött, ahol két hónappal később önkezével vetett véget életének.
(Kultúra)
Borítókép: Virágzó mandulafák az árverésen. Fotó: Timothy A. Clary / AFP























