Közleményt adott ki a Sándor-palota az alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatban. Sulyok Tamás szerint Európában egyedülálló helyzet állt elő és személyre szabott törvénykezés zajlik, amely megtöri az évtizedek óta fennálló alkotmányos rendet. A kormány ezzel szemben a demokratikus felhatalmazásra hivatkozva vinné keresztül a többek által jogsértőnek tartott reformot.
Korábban Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány nem megfosztási eljárással, hanem alaptörvény-módosítással távolítja el Sulyok Tamás köztársasági elnököt hivatalából, amennyiben május 31-ig nem mond le önként. Az ügy erős reakciókat váltott ki a közvéleményből, számos szakértő pedig hangsúlyozta, hogy a lépés jogellenes lehet.
A módosítást, amely az államfőt eltávolítaná hivatalából, Magyar Péter július 4-én nyújtotta be, amire a Sándor-palota ma egy közleménybe reagált.
Sulyok Tamás szerint az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiságot
Alkotmányos szerepéből fakadóan a köztársasági elnök – a három hatalmi ágon, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalmon kívül működő, – önálló, politikai felelősséget nem viselő hatalmi tényező a fékek és ellensúlyok rendszerében, aki – mint ilyen – nem cselekedhet a kormány vagy más hatalmi ágak helyett.
Európában is egyedülálló helyzet, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját biztosító garanciák nyílt sérelmével távolítanak el hivatalából,
az alaptörvény-módosítás záró rendelkezései közé illesztett, félreérthetetlenül személyre szabott módon − olvasható a közleményben, amely arra is rámutat, hogy a köztársasági elnök alkotmányos szerepe betöltésének fontos biztosítéka, hogy az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult az államfőt a hivatalától megfosztani, és erre kizárólag konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése vagy bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor.
1990 óta a köztársasági elnököket lényegében változatlan eljárással legitim módon, a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés választotta meg
− emelte ki Sulyok Tamás.
Megtörhet az évtizedek óta fennálló alkotmányos rend
A köztársasági elnöki intézmény mindeddig stabil alkotmányos keretek között működött. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása törést hoz ebben a rendben. Az ezt követően hivatalba lépő államfő egy alkotmányosan megválasztott, de a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként, az őt eltávolító hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként kerül tisztségébe. Ennek az eljárásnak a legalizálásával a mindenkori köztársasági elnök egyúttal az őt megválasztó politikai többség foglyává is válik, hiszen ettől fogva bármikor elmozdítható tisztségéből, ha a hivatalban maradása a továbbiakban nem felel meg az uralkodó politikai hatalmi céloknak − áll a kiadott közleményben, amely a képviselők mandátumának korlátozását is kifogásolja:
Nemcsak a köztársasági elnöki intézmény sérül azonban, hanem valamennyi független hatalmi ág, amennyiben a tizenhetedik alaptörvény-módosítás arra teremt precedenst, hogy bármikor bármely független szerv vezetője, tagja egyedi döntéssel elmozdítható, illetve az országgyűlési képviselők esetében az újraválaszthatóságuk kizárható
− mutat rá az államfő, majd hozzáteszi, hogy ez a folyamat a hatalommegosztás helyett hatalomkoncentrációhoz, a jogállamiság helyreállítása helyett önkényhez vezet, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy
az alkotmányos szabályok nyílt átlépésére nem épülhet alkotmányos demokrácia.
A demokratikus felhatalmazás nem jogosít fel jogsértésre
Sulyok Tamás kiemeli, hogy a tervezet elfogadásának lehetőségével veszélybe kerül a rendszerváltás vívmányain és az európai értékeken alapuló magyar alkotmányos demokrácia. Mindazonáltal, rámutat arra is, hogy
a közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus jogállami megoldását jelentheti az alkotmányjog terén nemzetközi szinten szaktekintélynek számító Velencei Bizottság véleményének figyelembevétele, ez ugyanis garanciát jelenthet az európai viszonylatban is rendkívülinek számító helyzet alapvető alkotmányos elvekkel összhangban álló rendezésére.
A köztársasági elnök arra kéri a közbeszéd alakításában, a politikai véleményformálásban meghatározó szerepet vállaló személyeket és szervezeteket, hogy megszólalásaik, állásfoglalásaik során annak a felelősségnek a tudatában járjanak el, hogy nyilatkozataikkal, véleményükkel egy egész társadalom demokráciáról, jogállamiságról, szolidaritásról és emberségről való gondolkodásmódját befolyásolják és alakítják.
Magyarország egy olyan történelmi pillanatban van, amikor hosszú időre eldőlhet, hogy hazánk sorsa milyen irányba fordul, és miként alakítjuk közös jövőnket
− figyelmeztet az államfő.
Ebben a történelmi pillanatban visszafordíthatatlan károkat okozhat, ha a demokratikus jogállami értékek melletti kiállást elmulasztják azok, akiknek erre lehetőségük volna. Az államfő meggyőződése szerint a jogállamiság, a szolidaritás és az emberség olyan értékek, amelyek tekintetében mindenkor a legmagasabb szintre való törekvés mindannyiunk feladata, és ezt a felelősséget a múltbéli – vélt vagy valós – negatív tapasztalatok nemhogy nem csökkenthetik, hanem éppen a legmesszebbmenőkig fel kell, hogy erősítsék − zárja közleményét Sulyok Tamás.
Borítókép: Illusztráció. Sulyok Tamás az Országházban beszél. Fotó: VG
