Szentkirályi Ödön bácsi 21 évig volt a clevelandi Magyar Iskola igazgatója. Bogárdy Imrétől, az előző iskolaigazgatótól 1988-ban vette át az irányítást és 2009-ig vezette az iskola ügyeit. Nagyon sok újítás, rendszerezés fűződik a nevéhez, amelyek  a Magyar Iskola reformítását eredményezték. Ödön bácsi átdolgozta és rendszerbe foglalta az iskola tananyagát, tanítási rendszerét. Az osztálykönyvek bevezetését és a  tablóképek készítését is ő szorgalmazta, illetve  az iskola könyvelését is ő  digitalizáltatta.

A Magyar Iskola oktatásába beépült a cserkész őrsvezetői és segédtiszti oktatás, mert a gyerekeknek segítséget kellett adni az ismeretek elsajátításában, ezért az iskola átvette a cserkészvezetőképzés tanításának az anyagát is. Ödön bácsi a kötelező versek anyagát is rendszerezte,  szavalóversenyeken csak a kötelező versekből lehetett szavalni. A hittan tanyagot nehézségi fok szerint válogatta össze. Arra törekedtek, hogy a csonka Magyarország földrajzát és történelmét globálisabb szemléletben tanítsák a diákoknak. Az elcsatolt területeket nem országnévként említették, hanem Erdély, Felvidék, Délvidék kifejezéseket használták, nem úgy mint a korabeli magyar oktatásban. Ember, Haza, Istenszeretet hármas szemlélete szőtte át a Magyar Iskola oktatási rendszerét.

Amikor Ödön bácsi átvette az iskola vezetését, akkor a Magyar Iskolát a lakewoodi iskola fogadta be, de sok problémájuk volt a helyi vezetéssel, ezért új helyet kellett keresniük. Sándor atya segítéségével, egy év múlva átköltöztek a Szent Imre templomba, ahol bőven volt helye a sok osztálynak. Mindig önkéntesek tanítottak az iskolában, az ő segítségük nélkül nem működött volna az oktatás a Magyar Iskolában, s ez így van a mai napig is. Ödön bácsi idejében átlagosan 90-100 diák tanult az iskolában és 16 volt a tanítók létszáma. Clevelandi sepcialitásnak nevezi az egykori iskola igazgató  a hétfő esténkénti tanítást. Próbálták átszervezni hétvégére az oktatást, de nagy volt a szülői ellenkezés, így továbbra is a hétfő esték maradtak a magyar nyelv fejlesztésére.

Ödön bácsi arról is beszámolt az interjúban, hogy a tanulók magyar nyelvtudása az ő idejében még jó volt , de később ez fokozatosan romlott, de főleg a legkisebbeknél volt tapasztalható a fokozatos romlás. Egyre nagyobb tendenciát mutatott a vegyes házasságok aránya. A szülők otthon egymással angolul beszéltek, így állandóan csökkent az iskolába érkező gyermekek magyar nyelvtudásának színvonala.

A beszélgetésünk során nekem úgy tűnik, hogy Ödön bácsi nehezen vált meg a katedrától, s az iskola ügyeinek irányításától. Ha nem szól közbe egy szívműtét talán még a mai napig is lelkesen vezetné az iskolát, hiszen aktivitása korát meghazudtoló. Nagyon szereti a gyerekeket, nagy öröm számára, ha az utcán utána kiáltanak a volt tanítványok, hogy Ödön Bá…..!

Nagy bánata, hogy már nem emlékszik minden volt diák nevére, de ha találkozik velük, akkor megismeri őket és beugranak a régi szép emlékek amelyek a Magyar Iskolához kötik őt egy életre. Óriási megtiszteltetésnek éreztem, hogy Ödön bácsi otthonában fogadott engem, ahol belelapozhattam a régi osztálykönyvekbe, tanmenetekbe és magamba szívhattam Szentkirályi Ödön bá pozitív életszemléletét, világlátását.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.