Elutasította az amerikai Legfelsőbb Bíróság Donald Trump elnöki rendeletét, amely megszüntette volna az Egyesült Államokban jogellenesen tartózkodó bevándorlók gyermekeinek születésük alapján automatikusan járó amerikai állampolgárságot.A Trump v. Barbara ügyben hozott döntésben a testület megerősítette a 14. alkotmánykiegészítés másfél évszázados elvét: aki az USA területén születik, amerikai állampolgár. A harc azonban nem ért még véget: a Kongresszus republikánus képviselői törvénymódosításokkal próbálják megkerülni a döntést.
A John Roberts főbíró által jegyzett többségi vélemény szerint az 1898-as Wong Kim Ark–ügyben lefektetett elv továbbra is egyértelmű és irányadó: aki az Egyesült Államok területén születik és az ország joghatósága alá tartozik, az szülei bevándorlási státuszától függetlenül amerikai állampolgár. A Trump-kormányzat ezzel szemben azzal érvelt, hogy a 128 évvel ezelőtti döntés valójában a szülők állandó lakóhelyéhez (domicile) kötötte az állampolgárságot. Roberts elutasította ezt az értelmezést, mondván, sem az alkotmány szövege, sem az eredeti döntés indoklása nem támasztja alá.
A 2026. június 30-án 6:3 arányban meghozott döntés ugyanakkor korántsem volt egyhangú. Az ítélet 194 oldalas indoklása jól tükrözi, hogy a testületet mélyen megosztotta az ügy jogtörténeti és alkotmányos háttere. A többségi álláspont szerint a polgárháborút követően elfogadott, eredetileg a felszabadított rabszolgák állampolgárságának biztosítását szolgáló 14. alkotmánykiegészítés garantálja a születési állampolgárságot. Az indoklást Roberts mellett Sonia Sotomayor, Elena Kagan, Amy Coney Barrett és Ketanji Brown Jackson bírók is támogatták. Brett Kavanaugh csatlakozott az ítélethez, de jelezte, hogy más jogi alapon jutott ugyanarra a következtetésre. Álláspontja szerint Trump rendelete az 1952-es szövetségi Bevándorlási és Honosítási Törvénybe (Immigration and Nationality Act) ütközik, és nem feltétlenül a 14. alkotmánykiegészítésbe.
Ugyanakkor három bíró is különvéleményt fogalmazott meg. A legélesebben Clarence Thomas fogalmazott: érvelése szerint az idők során a 14. alkotmánykiegészítést az eredeti szándékától – azaz a felszabadított rabszolgák helyzetének rendezésétől – eltérő célra kezdték alkalmazni. Samuel Alito hasonlóan szűkebb értelmezés mellett érvelt, és a többségi döntést történelmi jelentőségűnek, ugyanakkor „súlyos hibának” nevezte. Neil Gorsuch csatlakozott a különvéleményhez, ám jelezte, hogy kétségei vannak afelől, vajon a rendelet valóban megfoszthatná-e az állampolgárságtól azokat a gyermekeket, akiknek szülei ugyan jogellenesen tartózkodnak az Egyesült Államokban, de tartós letelepedési szándékkal élnek az országban.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Fontos leszögezni, hogy Trump rendelete mindvégig hatályon kívül maradt, így a Legfelsőbb Bíróság döntése után sem léphet életbe. Az elnök 2025. január 20-án, hivatalba lépésének napján írta alá az intézkedést, azonban a szövetségi bírók az ország szinte minden pontján már a rendeletben szereplő harmincnapos türelmi idő lejárta előtt felfüggesztették annak végrehajtását. Ennek megfelelően a június 30-i döntés tehát nem egy működő rendszert számolt fel, hanem véglegesen megerősítette azt a jogi helyzetet, amely a megelőző időszakban amúgy is fennállt.
A Legfelsőbb Bíróság döntése ezért elsősorban jogi és politikai bizonyosságot teremtett, nem hozott azonnali változást hozott a gyakorlatban. Az Egyesült Államokban született gyermekek továbbra is automatikusan amerikai állampolgárok számítanak, függetlenül születik bevándorlási jogállásától, az eddig is fennálló szűk kivételektől – például diplomaták gyermekeitől – eltekintve. Ez a kiszámíthatóság önmagában is fontos tétje volt az ügynek: amíg a per zajlott, jogászok és a bevándorlókat támogató civil szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a jogbizonytalanság önmagában is félelmet kelthet a bizonytalan jogállású családok körében – ezt a kockázatot a döntés véglegesen elhárította.
Trump reakciója és a törvényhozási vita
Trump a döntés napján a Truth Social felületén reagált: az ítéletet „az országra nézve rossznak” nevezte, ugyanakkor azt állította, a Kongresszus alkotmánymódosítás nélkül, törvényi úton is elérheti azt, amit a bíróság megakadályozott. „Semmi szükség hosszadalmas és nehézkes alkotmánymódosításra!” – írta, hozzátéve, hogy a Kongresszusnak „még aznap” munkához kellene látniuk. Egy későbbi bejegyzésében a szülési turizmus jelenségére utalva gúnyosan gratulált Hszi Csin-pingnek és Kínának a számukra kedvező döntéshez.
Néhány nappal később, július 8-án Trump egy újabb bejegyzésben jelentette be, hogy azonnali újratárgyalást (rehearing) kér a Legfelsőbb Bíróságtól. A döntést „igazságszolgáltatási műhibának” nevezte, amely szerinte „tönkreteszi Amerikát”, ha a bírák nem változtatnak . Azonban a kérelem benyújtására nyitva álló határidő július 27-én lejárt, és a kormányzat végül nem nyújtott be. Szakértők szerint Ennek gyakorlati jelentősége amúgy is csekély lett volnanem, hiszen a Legfelsőbb Bíróság több mint ötven éve nem adott helyt hasonló kérelemnek.
Az elnök Kongresszus felé intézett felhívására a republikánus törvényhozók néhány héten belül válaszoltak. John McGuire virginiai képviselő július 9-én nyújtotta be a Birthright Citizenship Clarification Act of 2026 (születéssel járó állampolgárságot tisztázó törvény) című javaslatot, amely kifejezetten Kavanaugh bíró különvéleményére hivatkozva próbálja törvénybe foglalni a kivételeket. Jim Banks indianai szenátor négy nappal később, július 13-án jelentette be a Citizenship Act of 2026 (állampolgársági törvény) tervezetét, amely radikális nyelvezetet használ: a jogellenes bevándorlást és a „szülési turizmust” egyenesen „idegen inváziónak” nevezi, és erre hivatkozva vonná meg a születéssel járó állampolgárságot az érintettektől. Tom Cotton arkansasi szenátor három további társelőterjesztő pedig július 15-én tűzte ismét napirendre korábbi kezdeményezését, a Constitutional Citizenship Clarification Act-(alkotmányos állampolgárságot tisztázó törvény) tervezetet. A javaslat megvonná a születéssel járó állampolgárság jogát az illegális bevándorlók, terroristák és külföldi kémek gyermekeitől.
Társadalmi visszhang
A három republikánus törvénytervezet közös vonása, hogy alkotmánymódosítás helyett az Immigration and Nationality Act módosításával próbálná elérni ugyanazt a célt. Elfogadásukra azonban a jelenlegi szenátusi erőviszonyok mellett nincs reális esély. Abban sincs egyetértés a jogászok között, hogy egy ilyen megoldás egyáltalán járható út-e. Garrett Epps alkotmányjogász szerint egyértelműen nem: a Trump v. Barbara ügy többségi döntése alkotmányos szabályként rögzítette a születési állampolgárságot, amelyet egyszerű törvénnyel nem lehet felülírni. Muzaffar Chishti, a Migration Policy Institute szakértője is hasonlóan látja: szerinte „a Kongresszusnak nincs mozgástere – ezt a lehetőséget a Legfelsőbb Bíróság lezárta”.
Más elemzők ugyanakkor óvatosabbak. A Just Security elemzése szerint Kavanaugh különvéleménye nem zárta ki, hogy egy megfelelően megfogalmazott törvényt alkotmányosnak találna, vagyis a kérdés jogilag továbbra sem tekinthető teljesen lezártnak. A bevándorláspolitika szigorítását támogató Center for Immigration Studies szakértője, Andrew Arthur is hasonlóan vélekedik: szerinte Kavanaugh szívesen megkerülte volna az alkotmányos kérdést, ezért hagyott nyitva egy „kiskaput” a törvényhozási szabályozás előtt. Ugyanakkor elismeri, hogy a végeredmény csalódottságot okozott a bevándorláspolitika további szigorítását sürgető körökben.
A döntést a jogvédő szervezetek és a bevándorlókat támogató civil csoportok történelmi győzelemként értékelték. A felpereseket képviselő Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) kiemelte, hogy a Legfelsőbb Bíróság megvédte az alkotmány álta garantált alapjogot a mindenkori elnök önkényes jogértelmezésétől. A jogvédők hangsúlyozták, hogy a döntés megakadályozta, hogy gyermekek kerüljenek bizonytalan jogállásba saját szülőhazájukban.
A jogi vita lezárult, a politikai harc most kezdődik
Donald Trump és republikánus szövetségesei világossá tették, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntését nem tekintik végleges vereségnek, hanem egy új politikai szakasz kezdetének. Bár az újratárgyalás lehetősége elmaradt, a Kongresszus elé benyújtott törvénytervezetek jelzik, hogy a születési állampolgárság szigorításának kérdése továbbra is napirenden van.
A döntés hosszabb távon a Kongresszusban és a közelgő választási kampányban dől el. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a republikánusok képesek lesznek-e kihasználni a bírósági döntés által nyitva hagyott jogértelmezési mozgásteret és elfogadtatni egy törvénymódosítást, vagy megmaradnak a politikai szlogenek szintjén. Egyelőre azonban az Egyesült Államokban született gyermekek státusza a szülők jogállásától függetlenül szilárdnak tűnik.
(Demokrata / Balogh Máté Gergely)
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök beszél az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i repülőgépes terrortámadások 25. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a hadügyminisztériumban, a Pentagonban 2026. szeptember 11-én. Fotó: EPA/UPI pool/Annabelle Gordon
