Az amerikai Védelmi Minisztérium a katonai történelemben példátlan, drasztikus belső nyomozást indított, amelynek keretében csaknem ötven magas rangú tábornokot és tisztet vetnek alá kötelező poligráfos ellenőrzésnek Washingtonban.A megalázó eljárást az Iránnal zajló háború szigorúan titkos katonai terveinek és a kritikus lőszerhiányról szóló jelentések folyamatos szivárgása kényszerítette ki a Fehér Házból.
Az amerikai sajtóban olyan részletes, szigorúan titkos dokumentumok jelentek meg, amelyek az Irán elleni fegyveres konfliktus legérzékenyebb pontjait érintették. A nyilvánosságra került adatok nemcsak a tervezett csapásmérő egységek koordinátáit és a Natanz melletti föld alatti nukleáris komplexum elleni
haditerveket tartalmazták, hanem egy olyan belső jelentést is, amely szerint az Egyesült Államok lőszer- és rakétakészletei – különösen a légvédelmet biztosító Patriot légvédelmi rendszerek – kritikusan megcsappantak.
Donald Trump elnök és a nyomozást felügyelő hatóságok azért nyúltak a hadsereg történetében szinte soha nem látott, megalázó eszközhöz, mert a szivárogtatás jellege és pontossága alapján felmerült a gyanú, hogy nem egy egyszerű sajtóhír-kiszivárogtatásról van szó. A nyomozók komoly kockázatként kezelik azt a verziót, hogy a háttérben egy idegen hírszerzésnek dolgozó, magas pozícióban lévő beépített ügynök, vagyis egy kém áll,
aki közvetlenül a döntéshozók asztaláról továbbítja az információkat Teheránnak vagy más rivális nagyhatalmaknak.
A vizsgálat alá vont közel ötven katonai vezető mindegyike közvetlen hozzáféréssel rendelkezett ezekhez a dokumentumokhoz, így a poligráfos tesztek elrendelése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány a legmagasabb rangú tábornokait is potenciális árulóként kezeli.
Politikai nyomás és a katonai elit lázadása
A belső tisztogatás híre óriási felháborodást keltett, a szakértők szerint a Pentagonon belüli légkör már-már a nyílt lázadáshoz közelít. A tábornokok és a vezérkari tisztek mélyen sértőnek és megalázónak tartják, hogy évtizedes hűséges szolgálat után hazugságvizsgálatra kényszerítik őket, miközben a frontvonalakon harcoló csapatok irányítása teljes összpontosítást igényelne.
Sokan úgy vélik, hogy a vizsgálat valójában egy politikai boszorkányüldözés, amellyel a Fehér Ház a közel-keleti katonai nehézségekről és az ellátási láncok akadozásáról próbálja elterelni a figyelmet a közvélemény előtt.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az eddig elvégzett poligráfos tesztek során egyetlen magas rangú katonai vezető sem bukott meg, ami két dolgot jelenthet a nyomozóhatóságok számára: vagy az elkövető egy rendkívül profi, a hazugságvizsgáló kijátszására kiképzett ügynök, vagy a szivárgás forrása nem a vezérkar soraiban van, hanem magában a politikai vezetésben, esetleg a Fehér Ház nemzetbiztonsági stábjában.
A tábornokok most már egymással sem mernek megosztani bizalmas információkat, attól tartva, hogy a következő belső jelentés után ők maguk válnak az első számú gyanúsítottá, ami derékba törheti a karrierjüket.
Miközben a Pentagon épületében a belső elhárítás ügynökei az irodákat és a számítógépes hálózatokat világítják át, a Közel-Keleten a konfliktus nem csillapodik. A döntéshozatali lánc látványosan lelassult, mivel minden egyes parancsot és haditervet többszörösen ellenőrizni kell, mielőtt eljuttatják a végrehajtó egységekhez. Márpedig idő az egyáltalán nincs a Közel-Keleten, mivel percek alatt kell bizonyos döntéseket meghozni.
A szövetségesek szintén aggodalommal figyelik a Washingtonban zajló eseményeket, mivel az amerikai hírszerzési adatok biztonsága a globális védelmi rendszer alapját képezi. Kormányzati tisztviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a Pentagon legfelső szintje sem képes megvédeni a saját titkait, a nemzetközi partnerek kétszer is meggondolják majd, hogy milyen információkat osztanak meg az Egyesült Államokkal, ami katasztrofális következményekkel járhat a terrorizmus elleni küzdelemben és a nemzetközi biztonsági együttműködésekben.
Borítókép: Donald Trump. Fotó: Getty Images/Kevin Dietsch
