A paksi fenékküszöb a tervek szerint novemberre készül el – csakhogy közben egy részét vissza kell bontani. A vízügy szakembere válaszolt az építmény körüli kritikákra is.
Gőzerővel zajlik a paksi fenékküszöb építése. A tereprendezéssel együtt várhatóan novemberre készülhet el a műtárgy, amely vízszintemelő funkcióját már hetek óta teljesíti. Enélkül a paksi áramtermelést szeptember elejére valószínűleg teljesen le kellett volna állítani. Ráadásul a Duna vízállása most alacsonyabb, mint az augusztusi nagy aggodalom és a fenékküszöbről hozott döntés idején. Igaz, a pénteki kiadós esőzés egy kicsit tudott kozmetikázni a helyzeten.
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a Válasz Online riportjában mondta el, hogy a hidrológiai helyzet most rosszabb, mint volt augusztus elején. Akkor egymás után kapcsolták le az atomerőmű blokkjait, most az újabb negatív rekord idején ez fel sem merül, ami annak köszönhető, hogy a fenékküszöb működik. Ha az nincs, akkor Paks ma nem termel áramot.
„Lélektanilag nagy lökést adott, hogy augusztus 3-án nem kellett leállítani az atomerőművet, ugyanis a teljes újraindítás hatalmas műszaki feladat lett volna.
De tudtuk, hogy az alacsony vízszint trendszerű lesz, ezért nem szabad nekimenni a következő heteknek, hónapoknak úgy, hogy semmi más eszközünk nincs, csak a takarékosság.
Tudtuk, hogy a fenékküszöbbel és a bárkasüllyesztéssel akár néhány hét alatt mérhető eredményeket tudunk elérni” – emlékezett vissza a szakember.
Így épül fel a fenékküszöb
Gacsályi elmondta, hogy Dunán épülő fenékküszöb látszólag egyetlen építmény, de valójában két különböző műtárgyról beszélhetünk. A Pakssal szembeni, vagyis a dunaszentbenedeki oldalról egy magasabb fenékborda nyúlik a Dunába. (A fenékborda nagyon hasonló a -küszöbhöz, jellemzően annál alacsonyabb, a mederfenékhez simuló kőmű.) Pakstól indulva pedig egy süllyesztett küszöböt terveztek, mely megfelelő mélységet tud biztosítani a hajózásnak. Az építkezés kezdetén azonban látszódott, hogy a hajózás és a vízszintemelés egyidejűleg nem oldható meg, ezért a paksi oldalra felhúztak egy úgynevezett sarkantyút, egy, a partról a mederbe benyúló keresztirányú szabályozási építményt.
Ez a sarkantyú egy ideiglenes megoldás, az alsó küszöb szintjéig vissza fogják bontani, hogy ne akadályozza a hajózást.
A román fenékküszöb felvetette problémákra már korábban figyelmeztetett a Világgazdaság cikke.
A végleges fenékküszöb koronaszélessége 6 méter, az eredeti mederfenéktől mért magassága körülbelül 1,7 méter. A vízügyi szakember kiemelte, hogy normális vízszintnél az egész építményből semmi nem fog látszani.
A szakember ismertette, hogy a fenékküszöb végleges tervezett átadása november, és ebben már a tereprendezés is benne van. Az üzemeltetés ezt követően a bajai területi vízügyi igazgatóság feladata lesz. Hozzátette, hogy ha ismét rendkívüli kisvíz-szintek állnak elő, akkor már rendelkezésre fog állni ahhoz lesz egy protokoll, egy védekezési beavatkozás, amikor ezt az átfolyási szelvényt újfent szűkíteni kell.
A kényes kérdések kapcsán Gacsályi József elmondta, hogy a paksi fenékküszöb két irányból, Dunaszentbenedek és Paks irányából épült, és augusztus 29-én ért össze. „A sarkantyú felől látható az a szűkület, ahol
a Duna felgyorsult, és egy körülbelül 150 méteres szakaszon kétségtelenül mélyült a meder, legfeljebb 13 méterre.
Tehát nem „13 métert mélyült”, hanem ilyen mélyre került ezen a szakaszon a fenék, mely az építés előtt körülbelül 6 méteres mélységű volt. A számok önmagukban nem rendkívüliek” – foglalta össze. Hozzátette, hogy ez nem egy tervezett mélyülés volt, azonban számoltak vele.
A teljes cikk az alábbi linken olvasható.
Borítókép: A tereprendezéssel együtt várhatóan novemberre készülhet el a paksi fenékküszöb. Fotó: AFP/Kisbenedek Attila
