Az Egyesült Királyság és több G7-tagállam ismételten támogatásáról biztosította a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), miután az amerikai kormány szankciókat jelentett be az intézmény ellen. A közös nyilatkozatban az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán, valamint Dánia és Hollandia sajnálatát fejezte ki az intézkedések miatt, és egyértelműen elutasította azokat.
Az országok elismerték, hogy a bíróság lépéseket tett működésének fenntartására, a szankciók azonban így is jelentősen akadályozhatják a munkáját. Köszönetet mondtak az ICC munkatársainak és családtagjaiknak is, amiért a nehézségek ellenére azon dolgoznak, hogy felelősségre vonják a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények gyanúsítottjait, és segítsék az áldozatokat.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter átfogó szankciókat jelentett be a bíróság ellen, amelyet „lator bíróságnak” nevezett. Egyúttal arra szólította fel az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy lépjenek fel az intézmény ellen. Figyelmeztetett, hogy Washington folytatja a Nemzetközi Büntetőbíróság felszámolására irányuló kampányát, ha a partnerei nem tesznek eleget a kérésnek.
A szankciók bejelentése egybeesett azzal, hogy Navi Pillay, az ICC korábbi bírája Nobel-békedíjat kapott.
Washington régóta bírálja a bíróságot, többek között az amerikai katonák afganisztáni tevékenységével kapcsolatos vizsgálatok miatt. Az amerikai kormány emellett elutasítja a bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsát is.
Az Egyesült Államok és Izrael nem tagja a 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróságnak, amely a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás ügyében járhat el. Mindkét ország vitatja a bíróság joghatóságát saját állampolgárai felett.
Rubio szerint az amerikai intézkedések megtiltják a tranzakciókat az ICC-vel, és elvonják azokat az erőforrásokat, amelyekre a bíróságnak a működéséhez szüksége van – írja az Independent.
Az ICC szerint az igazságszolgáltatás kerül veszélybe
A bíróság közleményben reagált a szankciókra. Álláspontja szerint az amerikai lépések az igazságszolgáltatás akadályozására, valamint a jogállamiság és a nemzetközi jogrend alapjainak aláásására irányulnak.
Az ICC arra figyelmeztetett, hogy nem maradhat magára a nyomásgyakorlással szemben. Hangsúlyozta, hogy a jövője azoknak az államoknak a kezében van, amelyek létrehozták, ezért arra kérte őket, tegyenek konkrét lépéseket a működéséhez szükséges feltételek biztosítására.
A közlemény szerint nem pusztán egy intézmény védelméről van szó, hanem a jogállamiságon alapuló nemzetközi rend megőrzéséről is.
A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy senkit sem szabad megbüntetni azért, mert az igazságszolgáltatást VÉGzi.
A Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség (FIDH) szintén elítélte a szankciókat. Elnöke, Alexis Deswaef úgy fogalmazott, hogy az ICC 125 tagállama nem hozhat létre olyan intézményt, amely a hatalmon lévők felelősségre vonását szolgálja, majd nem nézheti tétlenül annak ellehetetlenítését.
Deswaef szerint az államoknak közösen kell fellépniük a bíróság, a civil társadalom, valamint az igazságszolgáltatásra támaszkodó áldozatok és túlélők védelmében.
Borítókép: A G7-ek Dániával és Hollandiával együtt megerősítették a bíróság iránti támogatásukat. Fotó: AFP/Wolfgang Rattay
