A kékszakállú herceg vára a clevelandi katolikus templomban

“Kereszténységünk mellett magyarok vagyunk és a magyar kultúrát ápoljuk. Hol máshol, ha nem a templomban?” – tette fel a költői kérdést Mezei András atya, az újévi operaelőadásra reflektálva.

Bizony, igen különleges ajándékot kapott a clevelandi magyarság az új év kezdetén a The Mansfield Playhouse művészeitől: a Szent Imre római katolikus templomban magyar nyelven adták elő Bartók Béla operáját, A kékszakállú herceg várát.

Január 4-én, a délutáni szentmise után felcsendült Bartók Béla egyetlen egyfelvonásos operája, amelynek szövegkönyvét Balázs Béla írta. A Misztériumjátéknak történelmi alapja is volt, Kékszakáll valóban élt Gilles de Retz néven, és akit 1440-ben halálra ítéltek Franciaországban.

Gilles de Rais, az „igazi” Kékszakáll
A kékszakállú herceg vára bemutatója után Haselbeck Olga, Kálmán Oszkár (Kékszakállú), Zádor Dezső és Bartók Béla 1918-ban

Ahhoz, hogy a történetet jobban megértsük érdemes néhány gondolat erejéig az 1900-as évek eleji Európára visszagondolunk, amelyet akkor az elmagányosodás, a világfájdalom hangulata jellemzett. Ez köszönt vissza a korszak filozófiájából, művészetéből, irodalmából egyaránt. Friedrich Nietzsche filozófiája, Sigmund Freud lélektani felfedezései, a francia szimbolizmus, vagy akár Magyarországon Ady Endre költészetének “Új Versek” vonulata. A kékszakállú herceg eredetileg francia mondájára alapozva ilyen körülmények között írta meg misztériumjátékát 1910-ben Balázs Béla. A kékszakállú pedig a magányos, sorsszerűen egyedüllétre ítélt ember példája lett, a darab pedig a férfi és nő bonyolult kapcsolatának lélektani mélységeit igyekszik bemutatni.

Köztudott, hogy Bartók Béla maga is melankóliára hajlott, saját sorsszerű magányosságáról meg volt győződve. Ebben a hangulatában találkozott a librettóval, amelynek balladai elemeit népzenei alapokra helyezte, a szövegek prózai zeneiségét követő erősítő dallamokkal.

Az operának egyébként két szereplője van, a kékszakállú korábbi feleségei néma szerepek. Bár legendás időkben játszódik a történet, Dr. Till Géza operadramaturg, szakíró szerint: “az események nem valódi környezetben és időpontban történnek, hanem egy férfi lelki életének meg nem fogható zárt világában, amelynek rejtelmeibe igyekszik behatolni, az azt megismerni akaró szerelmes nő.”

Nem célom mentegetni az asszonyfaló szörnyetegként elhíresült Kékszakállút, mint ahogy nem tisztem megválaszolni, azt sem helye van-e vagy nincs, témája miatt, a templom falai között az operának.

Abban viszont feltett szándékom segíteni a kedves hallgatót (illetve olvasót) hogy a történelmi kitekintésen  túl, neves operakutatók és komolyzene értők gondolatait segítségül híva, teljesebb képet igyekezzek nyújtani.

Judit, az ifjú feleség meg akarja ismerni Kékszakállú  várának titkait, valójában a férfi lelkének titkaira kíváncsi. Ezt rejti jelképesen a hét ajtó. 

Kodály Zoltán így jellemezte Bartók zenéjét: “egyhangú, önmagában zárt, egységes szervezet, kölcsönzések, utánzások szinte minden nyoma nélkül… Az új magyar zenéből egy más mélyebb gyökerű elhasználatlan magyarság szűzi tiszta levegője árad, olyan mint a székely fenyveseké…”

Ez a zene szólt újévi ajándékként a Szent Imre templom falai között. Amerikai művészek: Renée Rapier, Judit szerepében és Andrew Potter, Kékszakállt megjelenítve, magyar nyelven énekeltek, zongorán Eric Trudel, elismert zenetanár, zongorista kísérte őket,  valamint Megan Potternek köszönhetően, angol nyelven ki is vetítették az opera szövegét.

Mindent egybevetve felemelő hangulatot teremtettek, miközben példát mutattak alázatból, profizmusból egyaránt.

Mezei András atya az előadás után fogadásra hívta a résztvevőket. Jó volt látni, hogy a finom vacsora elfogyasztása után sem siettek haza a vendégek, hanem kivételesen, ráérősen együtt maradtak beszélgetni.

Szabó Éva, KCSP

Szabó Éva
Észrevétlenül vált életcélommá igaz-magyar közösségek felkutatása, megismerése, majd bemutatása. Erdélybe születve, életem első tizennyolc évét kisebbségi magyarként élve kaptam útravalót a nehéz feladathoz. A nagy székely-magyar vándor, Kőrösi Csoma Sándor fogta a kezem ezen az úton, hiszen neve mindegyre figyelmeztetésül bukkant fel életemben. Az elmúlt tizenegy évem a szórványmagyarságban, illetve diaszpórában élő magyar közösségek segítésével, hétköznapjainak, hitéletének bemutatásával telt. Tettem ezt televíziós szerkesztő-műsorvezetőként és ezt szándékozom folytatni a clevelandi Bocskai Rádiónál is a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.