2022 végére 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány az államadósság GDP-hez mért arányát – mondta Varga Mihály csütörtökön.

A pénzügyminiszter kiemelte: a költségvetés helyzete stabil, a magyar államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képest folyamatosan mérséklődik, 2019 végére 66 százalék körüli mértékre csökkenhet a 2018 végi 70,2 százalékról.

Varga Mihály jelezte: az államadósságon belül a kormány tovább kívánja növelni a lakosság kezében lévő állampapírok arányát, a célok szerint a mostani mintegy 7500 milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra szeretnék emelni a háztartásoknál lévő állampapírok mennyiségét. Hangsúlyozta: a magyar állampapír plusz értékesítése kiválóan halad, az eladott mennyiség a héten átlépheti a 3000 milliárd forintos határt.

A miniszter hozzátette, hogy a magyar állampapír plusz értékesítésének hatására a lakosság kezében lévő államadósság aránya 25 százalékra emelkedik, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kezelt központi költségvetési adósságon belül ez az arány eléri a 30 százalékot. Varga Mihály kijelentette: a magyar állampapír plusz konstrukcióján jelenleg nem kíván változtatni a kormány.

A pénzügyminiszter elmondta: tovább kell csökkenteni az állam devizában fennálló adósságát, az elmúlt években már jelentős eredményeket értek el ebben, a korábbi, 50 százalék fölötti szintről 20 százalék körüli szintre mérséklődött a devizaadósság aránya. A kedvező folyamatoknak köszönhetően az állam az utóbbi időben minden eddiginél olcsóbban finanszírozhatta a működését, 2012 óta mind a rövid, mind a hosszú állampapírok hozamai jelentősen, hozzávetőleg 7 százalékponttal csökkentek – emelte ki a tárcavezető.

Emlékeztetett: míg 2009-ben a GDP 4 százalékát tették ki a kamatfizetéssel járó kiadások, 2020-ra a tervezett mérték 1,9 százalék, ami a 10 évvel ezelőttinek kevesebb, mint a fele. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az állampapírok futamidejét kívánatos növelni, ennek jegyében az ÁKK 2020-ban egy új, 20 éves benchmark államkötvényt bocsát majd ki. Ezzel párhuzamosan 2020 január elsejétől egy új, hosszú államkötvény indexet (HMAX néven) is bevezet az ÁKK, amely a 3 évnél hosszabb futamidejű államkötvényeket fogja tartalmazni. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a hosszú futamidejű intézményi befektetéseket az eddigieknél hatékonyabban kezeljék – mutatott rá a pénzügyminiszter.

Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a 2019-es adósságkezelés kapcsán megjegyezte: a magyar állampapír plusz (MÁP+) nemcsak a lakosság kezében lévő állampapír-állomány arányának növekedését, hanem a lakosságnál lévő papírok futamidejének megnövekedését is támogatta, ennek hatására 1,6 évről 2,6 évre emelkedett az átlagos hátralévő futamidő. Jelezte: a jövő évben 1058 milliárdra rúgó forintkötvény jár le, ezzel párhuzamosan 3768 milliárd forintot tesz ki a lejáró lakossági állampapírok állománya. Így az államháztartás jövő évi teljes finanszírozási igénye a GDP 15 százalékát éri el, azaz 7305 milliárd forintot tesz ki, a lejáró devizakötvények állománya 741 milliárd forint lesz. Ezzel párhuzamosan a nettó finanszírozási igény a GDP 0,8 százalékát éri el, 367 milliárd forintra rúg majd.

Az ÁKK vezérigazgatója jelezte: az új 20 éves államkötvény első aukciója január 16-án lesz, emellett januártól már bevezetik a HMAX indexet, mely a hosszabb futamidejű államkötvényeket tartalmazza. Kurali Zoltán elmondta: az új, 20 éves benchmark államkötvényt 2041-es lejárattal dobják piacra. A lakosság kezében lévő állampapírok esetében 1000-1200 milliárd forint állománynövekedéssel számolnak, jövőre lejár 800 milliárd forintnyi nem lakosság kezében lévő lakossági papír – jegyezte meg.

Kurali Zoltán közölte: az ÁKK jövőre maximum egymilliárd euró értékben tervez devizakötvény-kibocsátást , de ez inkább a lakosságot, valamint a jen- és jüanpiacokat érinti majd. A jen- és jüanpiacokon úgynevezett zöldkötvények piacra dobását tervezik – tette hozzá.

Varga Mihály kérdésre elmondta: lényegében elkészült a nyugdíjkötvény, már az idén piacra tudták volna dobni, de a sok új termék mellett nem akarták ezt is elindítani, így a bevezetése 2020 első felében várható. A pénzügyminiszter egy másik kérdésre közölte: a papíralapú MÁP+ esetében azt tapasztalják, hogy a postán inkább a 10 ezer forinthoz közeli címleteket veszi a lakosság, a kincstári értékesítések esetében az átlagos befektető 3,5 millió forint összegben vásárol.

(Mandiner /MTI)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.