Az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulójához kapcsolódva hét rövidfilmből álló sorozat mutatja be azokat a magyarokat és magyar származású amerikaiakat, akik tudományukkal, találmányaikkal, művészetükkel vagy közéleti munkájukkal maradandó nyomot hagytak Amerikában. A Bridges of Greatness – Hungarian Americans Through History című filmsorozatról Lauer Rice Andrea, az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) elnöke beszélt a Bocskai Rádióban. A kezdeményezés nemcsak a múlt nagy alakjait szeretné megismertetni, hanem a következő generációt is arra ösztönözné, hogy maga is részese legyen a következő 250 év történetének.
A Bridges of Greatness cím már önmagában kifejezi a projekt lényegét: azt, hogy az amerikai magyar közösség egyszerre őrzi a magyar örökséget és épít kapcsolatokat Magyarország és az Egyesült Államok között. Lauer Rice Andrea szerint az Amerikai Magyar Koalíció munkáját is gyakran nevezik hídépítésnek, hiszen oktatási és közösségi programokon keresztül teremtenek kapcsolatot a két ország között. „Olyan lehetőségeket keresünk, amelyekkel oktatási programokon, csereprogramokon és hasonló kezdeményezéseken keresztül hidakat építhetünk a két ország között” – fogalmazott. A nagyság pedig arra utal, hogy az amerikai magyarok teljesítménye sokkal nagyobb és szerteágazóbb annál, mint amit a szélesebb amerikai közvélemény ismer. A 250. évforduló pedig különleges alkalmat teremtett arra, hogy a közösség láthatóvá tegye ezt a hozzájárulást.
A film célja kettős: megmutatni, hogy a magyar származású amerikaiak milyen jelentős szerepet játszottak az Egyesült Államok történetében, és közben büszkeséget ébreszteni a fiatalabb generációban. „Szeretnénk inspirálni a következő generációt arra, hogy továbbvigyék azt a nagyszerű innovációt és hatást, amelyet az amerikai magyarok az elmúlt 250 évben Amerikában kifejtettek” – mondta Lauer Rice Andrea.
A sorozat hét, nagyjából ötperces epizódban igyekszik áttekinteni két és fél évszázad magyar amerikai történetét. A rövid formátum ugyanakkor komoly kihívást jelentett az alkotóknak. Lauer Rice Andrea és Pigniczky Réka rendező minden egyes epizódnál nehéz döntések elé kerültek: kit mutassanak be abból a sok jelentős személyiségből, akik hozzájárultak Amerika fejlődéséhez?
A sorozat éppen ezért egyszerre épít közismert nevekre és kevésbé ismert történetekre. Charles Simonyi, Karikó Katalin és Neumann János neve mellett olyan személyiségek is megjelennek, akiknek magyar kötődése talán kevésbé ismert. Gábor Dénes például a lézeres orvosi alkalmazások úttörője volt, John D. Hertz pedig magyar származású amerikai üzletemberként a Yellow Cab (értsd: sárga taxik) létrehozásával és az autókölcsönzés fejlődésével vált ismertté, Telkes Mária pedig a napenergia hasznosításának úttörőjeként szerzett nemzetközi tudósi rangot és hírnevet.
A későbbi epizódok a politikát és a katonai, illetve civil szolgálatot, az üzletet és innovációt, a művészetet, kultúrát és designt, a film- és a szórakoztatóipart, végül pedig a zenét mutatják be. Így kerül egymás mellé többek között Fabriczy Kovács Mihály, Joseph Pulitzer, Tom Lantos és George Pataki, valamint Thomas Peterffy, Andrew Grove, Estée Lauder, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Hedy Lamarr, Bartók Béla, George Ormandy és Gene Simmons.
A válogatásból kirajzolódik, hogy a magyar származásúak hatása az amerikai élet szinte minden területére kiterjed. „Az amerikai magyarok forradalmasították a Szilícium-völgyet. Az amerikai magyarok forradalmasították Hollywoodot” – emelte ki az Amerikai Magyar Koalíció elnöke.
A készítők ugyanakkor nem lezárni akarják a történetet, hanem éppen ellenkezőleg: további felfedezésre szeretnék ösztönözni a nézőket. Az ötperces epizódok – terjedelmük értelmében – csak a felszínt tudják megmutatni, de reményeik szerint felkeltik az érdeklődést az egyes életutak és teljesítmények iránt.
A Bridges of Greatness másik nem titkolt célja, hogy oktatási anyagként is használható legyen az Egyesült Államokban, Magyarországon és más országokban. A filmek animációkkal, archív felvételekkel és személyes megszólalásokkal teszik közelebbivé a történeteket a fiatalabb generáció számára is, akkor is, ha annak tagjai már kevésbé jól beszélnek magyarul. „Azt szeretném, ha az emberekben egyfajta általános büszkeség maradna meg, és egy gondolat: mit tehetek én azért, hogy a következő 250 év nagy amerikai magyar teljesítményeinek listáján már én is szerepeljek?”
A 2026-os esztendő azonban nemcsak Amerika 250. évfordulója miatt hangsúlyos a magyar amerikai közösség számára. Idén emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára is, amely meghatározó szerepet játszott az amerikai magyar közösség történetének alakulásában.
Lauer Rice Andrea számára az emlékezés különösen személyes ügy. Édesanyja, Edith K. Lauer tizennégy éves volt 1956-ban, amikor családjával együtt átélte a forradalmat Budapesten, majd elhagyta Magyarországot. Később az Amerikai Magyar Kolalíció egyik alapítója lett. Andrea úgy gondol édesanyjára, mint egy meghatározó személyiségre, aki gyakran egyedüli nőként állt ki tárgyalóasztaloknál az amerikai magyarokért és az ötvenhatosokért.
A családi történeteken túl Andrea ezért is tartja fontosnak a közösségi emlékezet megőrzését. Alkotótársával, Pigniczky Rékával közös ügyük, a Memory Project több mint száz interjún keresztül őrzi amerikai magyarok, köztük 1956-os menekültek történetét. Ezek az életút-interjúk nem pusztán a forradalom napjairól szólnak, hanem a kommunizmus alatti életről, a menekülésről, az Amerikába érkezésről és az új élet felépítéséről is. „Más hatása van annak, ha elolvasol egy könyvet, és más az, amikor valakit a saját szavaival hallasz elmesélni egy megrázó történetet. Látod az arcát, az érzelmeit, és átérzed, amit ő átélt” – hangsúlyozta.
A 70. évfordulóhoz kapcsolódva az Amerikai Magyar Koalíció egy Washingtonban megnyíló kiállítással is készül, amely személyes történeteken, tárgyakon és interjúkon keresztül idézi meg 1956 örökségét. Ezen felül újraindítják a Hungarian Freedom Fighter weboldalt, és októberben minden nap egy újabb amerikai magyar 56-os történetét osztják meg a Memory Project felületén.
Lauer Rice Andrea számára az elmondottak egyetlen fontos gondolatban kapcsolódnak össze: a múlt megőrzése a jövő építésének feltétele. Megragadta az alkalmat, hogy üzenjen a Bocskai Rádió nézőinek és hallgatóinak: „Kérlek benneteket, gondoskodjatok arról, hogy ezek a történetek ne merüljenek feledésbe. Gondoskodjatok arról, hogy valamilyen formában továbbadjuk őket.”
A Bridges of Greatness és az 1956-os emlékprojektek ugyanarról szólnak: láthatóvá tenni azokat az élettörténeteket és teljesítményeket, amelyek nélkül Amerika története is másképp alakult volna – és amelyek inspirációt adhatnak ahhoz, hogy a következő 250 évben újabb magyar nevek kerüljenek fel a kiválóságok listájára.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
