A holokauszt székelyudvarhelyi áldozataira emlékeztek elhurcolásuk nyolcvanadik évfordulóján. A borzalmas történelmi események helyszínén Berze Imre megdöbbentő térinstallációjával és Fecső Zoltán, a székely városok elpusztított zsidóságára, a magyar és benne a székely holokausztra emlékező dokumentumfilmjének 13 perces változatával várták az emlékezni kívánó helybélieket.
1944. május 3-án Székelyudvarhelyről és a környékbeli településekről 305 zsidót gyűjtöttek össze a magyar polgári és katonai hatóságok a helyi tanítóképző – ma a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium – udvarára. A több mint 300 személyt később a tornaterembe zsúfolták, ahonnan május 5-én tehergépkocsikon elszállították a marosvásárhelyi gettóba. Onnan május végén Auschwitzba deportálták őket. Ezzel lényegében megszűnt a város zsidó közössége.
A Zsidó Világkongresszus 1946-os adatai szerint a Székelyudvarhelyről Auschwitzba vitt zsidókból 38 személy – 22 férfi és 16 nő – tért haza, később azonban mindegyikük Izraelbe emigrált.
A holokauszt székelyudvarhelyi áldozatainak 80. évfordulóján az áldozatok gyűjtőhelyéül szolgáló tornateremben zajlott megemlékezés, ahol Berze Imre szobrászművész térinstallációjával és a több éves kutató- és filmes munka eredményeként 2023-ban bemutatott, Fecső Zoltán által rendezett, Ahogy az óra jár című dokumentumfilm 13 perces változatával várták az emlékezni kívánó helyi közösséget.
Teszünk-e eleget azért, hogy ne ismétlődhessen meg a történelem?
A Haáz Rezső Múzeum és a polgármesteri hivatal közös eseményén Gálfi Árpád polgármester kiemelte: el kell gondolkodnunk azon, teszünk-e eleget azért, hogy ne ismétlődhessen meg a történelem legsötétebb időszaka, az a korszak, amellyel nehéz teljes valójában szembesülni.
Rámutatott, néha még a városban is tapasztalható antiszemita, a holokausztot relativizáló megnyilvánulás, ami ellen mindannyiszor szót kell emelni. Kiemelte ugyanakkor, azért fontos emlékezni, szembenézni azzal, ami 80 évvel ezelőtt történt, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló.
Kemény és szégyenteljes lecke
A polgármester emlékező beszédét követően Sipos István történelemtanár, szaktanfelügyelő jóvoltából a történelmi eseményeket ismerhették meg jobban a jelenlévők. Beszédében kiemelte, a holokauszt emléknapja arra figyelmeztet, hogy mit képes tenni az egyik ember a másikkal.
„Egy kemény és szégyenteljes lecke, hogy megértsük: a múlt megismerése és a holokauszt áldozatai emlékének ápolása az egyetlen garancia arra, hogy egy ilyen tragédia ne ismétlődjön meg. Mindannyiunk felelőssége, hogy a történelem egyedülálló tragédiáját ne hagyjuk feledésbe merülni
– fogalmazott a történelemtanár.
Szeretettel kevert fájdalom
Az Izraelbe emigrált, székelyudvarhelyi származású zsidó közösség tagjai a hazájukban kialakult háborús helyzet miatt nem tudtak részt venni a megemlékezésen, azonban levélben üzentek az esemény résztvevőinek. Mint írják, mélyen meghatotta őket a megemlékezés híre, és szeretettel kevert fájdalommal emlékeznek odaveszett családtagjaikra.
„A megemlékezés, amit olyan odaadással, szívvel-lélekkel megvalósítottatok, igazolja szemünkben és szívünkben, hogy léteznek jó emberek, mondhatni barátok, akikben bízni lehet
– hangzott a levél egyik fő gondolata, melyet követően a mielőbbi találkozás reményében zárták soraikat a Székelyudvarhelyről elszármazott közösség tagjai.
Borítókép: Holokauszt megemlékezés a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tornateremben az emléknap alkalmából. Berze Imre installációja. Fotó: Fotó: László Ildikó
