A székelyderzsi vártemplom egyike az olyan romániai magyar műemlékeknek, amely az UNESCO világörökség része. Belsejének freskóit 1419-ben festették, a Szent László-legenda egyik legszebb ábrázolását tekinthetjük meg, öt képben. A templom stílusa a romantika és a gótika közti átmenetre utal.
“Dersen átalánosan el van terjedve azon hiedelem, hogy e falu régen a Kis-Homoród melletti Darócz helyén feküdt, Darócznak szász lakói pedig itten laktak, hanem később közös megegyezésből kicserélték falujokat, és e hit oly erős a népben, hogy 1848-ban a dersiek Daróczon e fekhelycserére vonatkozó adatokat feltételezvén, Daróczra erőhatalommal rámentek s levéltárokat – bár eredménytelenül – kikutatták.
És igen örvendenék, ha e helycserének a hagyományokon kivül más biztos adatára is akadhatnánk, mert akkor méltán magunkénak tulajdonithatnók a daróczi nagyszerü román egyháznak épitési érdemét; de ezt biztos okmányok és adatok nyomán nem tehetvén, meg kell elégednünk a mostani dersi templommal, és ez is olyan, hogy nincsen miért megszégyeneljük magunkat, mert ha nem is mérkőzhetik a daróczinak müértékével; azért a régi müemlékeink közt kiváló helyet érdemel, s megvan azon érdeme népünknek, hogy mikor a daróczit a müveltnek kürtölt szászok megcsonkitják s elidomtalaniták, akkor a dersit a barbárnak kiáltott székely sértetlenül megtudta tartani. A dersi egyház egyike a csinosabb és a közönséges községi templomoknál nagyobb gótizlésü templomoknak, mint azt következő mérték arányai is mutatják. Szentély-hossza 15 lépés, hajó-hossza 27 lépés, és igy egész hossza 42 lépés. Szentélyszélessége 9 lépés, hajó-szélessége 11 lépés.”
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
A legenda meghallgatható a legendarium.ro weboldalon
