A legendás tuvai együttes, a Huun Huur Tu október 24-én este újra a Fonó Budai Zeneház színpadára lép, másnap délelőtt pedig ritka lehetőség nyílik arra, hogy a közönség ne csak hallgassa, hanem közelről is megismerje a torokéneklés különleges technikáját: az együttes tagjai angol nyelvű workshopot tartanak.
A legendás tuvai torokénekes és világzenei együttes, a Huun Huur Tu, évtizedek óta a torokéneklés egyik legismertebb nemzetközi közvetítője, zenéjük könnyedén lépi át a kultúrák és nyelvek határait. Egyetlen ember hangjában egyszerre több hang szólal meg: a mély, búgó alaphang fölött különös, fütyülő úgy nevezett felhangok rajzolják ki a dallamot. Tuva Dél-Szibériában, Mongólia közelében, hatalmas sztyeppék, folyók és hegyek között fekszik.

A természetből merített hangok
Az itt kialakult torokéneklés, a khöömei, nem egyszerűen egy vokális technika, hanem a tuvai zenei és kulturális hagyomány szerves része. A hangzás szorosan összefügg azzal, ahogyan a helyi közösségek a körülöttük lévő tájat érzékelik és megszólaltatják: a szél, a víz, a madarak, a lovak mozgása vagy a hegyek visszhangja mind visszatérő inspirációt jelentenek. A Huun Huur Tu művészetének is épp ez a lényege, hogy a torokéneklést nem különleges vokális mutatványként kezeli, a tradicionális tuvai hangszerek, a vonós és pengetős hangzások, a dobok, az ének és a természetből merített hangképek együtt érik el azt, hogy ezek az évszázados zenei hagyományok kortárs koncertélményként szólaljanak meg. Zenéjük egy földrajzilag távoli és erősen helyhez kötődő kultúrát tesz átélhetővé világszerte úgy, hogy annak eredeti karaktere nem veszít erejéből.
„A gyerekkorunk része”
A tuvai torokéneklés nem kizárólag színpadon elsajátítható művészet: a hagyomány a mindennapi életből nőtt ki, és generációról generációra, hallás után öröklődött tovább. Sayan Bapa, a Huun Huur Tu alapító tagja a Richmond Folk Festivalnak adott interjúban így idézte fel a tanulás folyamatát: „A mi kultúránkban ez olyan, mint egy gyerekkori játék.” Elmondása szerint a gyerekek már négy-öt éves korukban próbálgatni kezdik az éneklést, miután apjuktól, nagybátyjaiktól és más családtagjaiktól hallották azt. A technika később, a hang erősödésével és a gyakorlással fejlődik tovább.
Torokéneklés-workshop a Huun Huur Tu tagjaival
Az együttes október 24-én tehát ismét Budapestre érkezik, és sokadszorra tér vissza a Fonó színpadára. A hazai közönséggel régóta tartó zenei kapcsolat most még jobban elmélyülhet, a koncertet követő napon, október 25-én ugyanis az együttes tagjai délelőtt 11 órától egy angol nyelvű torokéneklés workshopot tartanak, melynek során a hagyományos tuvai torokéneklés előadásának technikáját, különböző stílusok és alstílusok változatait, valamint a felhangos éneklést fogják tanulmányozni. A technika működése önmagában is lenyűgöző. Az énekes a szájüreg és a torok rezonanciájának finom szabályozásával bizonyos felhangokat kiemel az alaphang fölül. Ennek eredményeként tűnhet úgy, mintha egyetlen emberi hangból egyszerre két – vagy akár több – különálló hangszín szólalna meg, egyfajta harmonikusan gazdag polifóniát alkotva. A workshop limitált férőhelyes, tanításuk fő szabálya pedig az egyéni megközelítés minden egyes tanulóhoz.
Borítókép: Huun Huur Tu koncert a Fonóban. Fotó: MN/Szőke Péter

























