Elődeink 174 évvel ezelőtt bizonyságot tettek bátorságukról és hazájuk iránti őszinte szeretetükről. Cserébe, a legkevesebb, hogy tisztelettel adózunk minden tavasszal azon forradalmárok és szabadságharcosok emléke előtt, akik életüket adták a magyar szabadságért. A nemzetnek nincs földrajzi határa, a diaszpóra magyarjainak szívébe piros betűvel van beírva március 15. A Bocskai Rádió összefoglalójában a clevelandi megemlékezésről olvashatnak.
Fazekas Róbert műsorvezető köszöntötte az egybegyűlteket a Szent Imre templom dísztermében múlt vasárnap. A római katolikus egyházközségek plébánosa, Bóna Richárd atya egy imával nyitotta meg az ünnepet, majd pedig az egyházi kórus szolgálata következett. Különleges formáció állt össze: Cleveland hét magyar templomának, a református, katolikus, evangélikus, adventista és baptista közösségeknek a képviselői énekeltek együtt. A szabadságról és az isteni gondviselésről szóló dalokat Dr. Marton Máriusz, a Hetednapi Adventista Gyülekezet lelkipásztora vezényelte le. A lelkész úr saját produkcióval is készült: Itthon című szerzeményét adta elő gitárkísérettel.
A 120. jubileumát ünneplő Egyesült Magyar Egyletek részéről a nemrégiben újra megválasztott elnök, Dr. Szentkirályi Endre szólt a közönséghez. Az 1902-ben alakult szervezet anno azért szerveződött, hogy szobrot emeljenek Kossuth Lajos tiszteletére az University Circle-ben. A magyar államférfinak emléket állító alkotás ma is megvan, március 15-én egy rövid főhajtás kíséretében megkoszorúzták a clevelandiek. Az Egyesült Magyar Egyletek fő célja napjainkban, hogy az magyar szervezetek és egyházak összefogását erősítse, ezzel is elősegítve a magyar közösség fennmaradását.
Nt. Tamásy Éva lelkipásztor nem csupán a Nyugat-oldali Evangélikus Gyülekezet képviselőjeként volt jelen, a Nyitott Szívecskék Magyar Iskola tanulóit kísérte el, akik felléptek a megemlékezésen. A lelkipásztor asszony látja el az iskola vezetésével járó teendőket, hivatását az Isten és a magyar nemzet szolgálatának egységében látja.
A három clevelandi magyar iskola közül legrégebben – 1958-ban – alakult Clevelandi Magyar Iskola jelenleg közel 50 diákot számlál. A második és harmadik generáció magyar tudását igyekeznek csiszolni minden héten az önkéntes szülők és tanárok díjmentesen, idejüket és erejüket nem kímélve. Az iskola két tanulója, Solomon Mária és Csajka Teréz Petőfi verseivel tették színesebbé a műsorfolyamot.
„Vannak napok, melyek nem szállnak el, De az idők végéig megmaradnak, Mint csillagok ragyognak boldogan, S fényt szórnak minden születő tavasznak.” Dr. Dancs Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Migrációs Kihívások Kezeléséért Felelős Helyettes Államtitkár Juhász Gyula szavaival kezdte beszédét. A magyar kormány képviselője meghatónak és megtisztelőnek érezte, hogy a magyar szabadság ünnepén díszvendégként lehet jelen a clevelandi megemlékezésen. Úgy véli, 1848. március 15-dike eszmei és szellemi öröksége nemcsak emlék, hanem máig élő és éltető kovásza nemzeti identitásunknak és tápláléka megmaradásunknak. Felhívta a figyelmet, hogy a szabadság számunkra természetes, alapvető emberi jog, de emlékezzünk, hogy ez nem volt mindig így. Ne csak emlékezzünk, hanem merítsünk bátorságot a márciusi ifjak szabadságvágyából, ha kihívásokkal és akadályokkal kerülünk szembe az életben. Néhai Böjtös László tiszteletbeli főkonzul szavait fűzte hozzá a gondolathoz: „A lecsonkított állam határai nem a nemzet határai; kapcsolódásunkat nem az aktuálpolitika, hanem az örök magyar értékek lelki és szellemi hálózata határozza meg: a kultúra, a történelem és a közös nyelv.”
Hosszú út, és nem egy forradalom vezetett el a rendszerváltáshoz, valamint ahhoz a nemzetpolitikai fordulathoz, amely lehetővé teszi ma, hogy a világmagyarság ne csak lélekben, de közjogilag is egységet alkosson. Az április 3-i országgyűlési választások keretein belül a diaszpóra tagjai is véleményt alkothatnak a jövőről szavazatok formájában. Helyettes államtitkár úr kiemelte, hogy egy közösség jövője a tagjait összekötő kapcsolatok erősségén múlik. Éppen ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy találkozhatunk, együtt idézhetjük fel a történelem emlékeit, élhetjük meg a jelen örömeit és kihívásait, valamint közösen fogalmazhatjuk meg terveinket a jövőre nézve.
Az ünnepi felszólalások között léptek színpadra a gyermekek. Az Első Magyar Református Egyház vasárnapi iskolásai és a Nebuló Magyar Nyelviskola tanulói Petőfi Sándor A nép nevében című versének megzenésített változatát adták elő. Műsorszámukat a 34. sz. Zrínyi Ilona leánycserkészcsapat népdalcsokra követte. A cserkészet a magyarság egyik tartóoszlopát jelenti Clevelandben, az 1951 óta töretlenül működő mozgalom emberségre, közösségi szolgálatra, nemzet iránti hűségre tanít.
A megemlékezés ünnepi szónoka ifj. Vajtay István, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség alelnöke volt, aki egy-egy évtizedig vezette a KMCSSZ őrsvezetőképző, majd segédtisztképző táborait. Alelnök úr párhuzamot vont az 1956-os események és az 1848-as forradalom között. 1956 a fiatalok, az ifjúság szabadságharca volt. Ha felelevenítjük lelki szemeink előtt, a felvonuló egyetemistákat látjuk. Az ötvenhatos forradalom képe a történelmi forrásokon kívül ott él a clevelandi magyar családokban, a saját történetükkel szívükben hordozzák. 1848 nem szerepel úgy a nemzeti öntudatban. A 19. század közepén vívott első „modern” szabadságharcunkról nincsenek mozgófilmek és rádiófelvételek. A tanúk, akik feleleveníthetnék, már mind legalább száz éve örök nyugalomra költöztek. Az 1848-as mondanivalója kevés a 21. században élő magyarok számára.
Már 1848-ban felismerték a magyar fiatalok kötelességüket a hazával szemben. A Pilvax kávéházban az alig 25 éves Petőfi Sándor a 23 éves Jókai Mórral, a 21 éves Vajda Jánossal és a 22 éves Vasvári Pállal szülték a forradalom 12 pontját. Úgy 1848-ban mint 1956-ban, a zsarnok túlnyomó haderővel, fegyverzettel rendelkeztek. Higgadt felnőttfejjel, logikus megfontolással az ilyennel szembeszállni őrültségnek számít. Ám, de az ilyen reménytelennek tűnő helyzet nem zavarja a fiatalt, aki még csak szívével szokott gondolkozni.
Fiataljaink voltak mindig nemzeti öntudatunk őrszemei, de vajon miként folytatják a mai magyar fiatalok ezt a történelmi szolgálatot és hivatást? Mi a külföldön született magyar nemzedékek feladata? Milyen ellenséggel szemben indíthat harcot ma egy olyan békében született generáció, amely csak szabadságot ismer? Aki úgy gondolja, minden zsarnok tankkal és fegyverrel rombol, téved. A mai kor zsarnoka a jólét és az asszimiláció. Az Isten, a haza, az embertárs és a magyarság szolgálatot elnyomja és háttérbe szorítja az egyéni öröm és kényelem űzése.
Mint az 1848-as és az 1956-os elöljáróink, erre az újabb forradalomra minden a külföldön született magyarszármazású nemzedék készen kell álljon! Magyarságunkban találjuk meg azt az alapot, amelyre támaszkodva szembe szállhatunk az erkölcsi irányt vesztett nyugati kultúra viharaival. De hogy ez az újabb forradalom sikeres legyen, haditervre van szükségünk: A haditerv két részből áll. Mint mindig, a jó magyar szülők vállára esik a nagyobb feladat. A magyarságot külföldön csak a szülők tudják elültetni a kis magyar lelkekben: minden magyar öntudat, legyen az anyaországi vagy külföldi, innen származik. Tanítsuk gyermekeinket, unokáinkat a magyar nyelvre, tanítsuk meg őket arra, hogy szeressék azt, ami magyar. A külföldön kikelt palántákat nem csak szeretettel, hanem magyarsággal is kell öntözgetni.
A haditerv második része a magyar szervezetek pártolásából áll. Muszáj támogatnunk a külföldi magyar egyházakat, a magyar iskolákat, az Egyesült Magyar Egyletek tagszervezeteit, a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget, a clevelandi magyar múzeumot, a magyar rádiót, mert ott tapasztalja meg a gyermek azt, hogy létezik egy magyar közösség, amelyhez tartozik.
Csak ennek a haditervnek az elfogadásával merhetjük remélni azt, hogy márciusban, októberben ezután is Amerikában száz templom alagsorban, magyar klubban és iskolateremben kigyulladnak a szabadságharcainkról megemlékező gyertyák. Csak ennek az új harcnak az elindításával merhetünk remélni egy olyan külföldi magyar jövőt amely méltóképpen őrzi a fiatal magyar forradalmárok emlékét!
Nt. Deák Zsolt lelkipásztor, a Magyar Bethánia Baptista Gyülekezet vezetője mondott záróimát a megemlékezés végén és a nemzeti imádság eléneklésével zárult a megemlékezés.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
