A küküllőközi-dombvídék keleti részében, az itt északnyugat-nyugatra tartó Nagy-Küküllő jobb partja közlében, az északról érkező, a falun áthaladó Zavaros-patak torkolata környékén fekszik Nagygalambfalva község. Nagygalambfalvától 3 kilóméterre délkeletre, a Vágás-patak elkeskenyedő völgye felett emelkedő Vártetőn az ókorban és az Árpád-korban is vár állt valaha.
A vár nyugati oldalán előkerült leletek túlnyomó része a dák korszakból származott, de egy 13. századi fazék maradványát is megtalálták.
Az Árpád-kor utolsó századában, a hajdan dák erődítménynek egy markánsan lehatárolt részében, a hegytető délnyugati, kúp formájú, meredek dombját újra megerősítették. A 20 méter átmérőjű dombon az ásatások során 13. századi kerámiatöredékek kerültek elő. E vár formája, méretei és leletei alapján kisméretű Árpád-kori, magánföldesúri erősség lehetett. Galambfalva birtokosainak, illetve a falu népének mentsvárként, menedékhelyként szolgálhatott a 13-14. században. Az Árpád-kori vártól keletre négy középkori sírt is feltártak, melyek valószínűleg a 13. századinál későbbiek lehetnek.

“Nagy-Galambfalva délkeleti végétől nem messze egy mély völgybe magát beágyalt, roppant köveket hengergető folyócska, a Vágás pataka, törtet le. E völgyecske magában is egyike a legvadregényesebb helyeknek, a zugó patak oly nagy halmaz szép lapos kövek, néhol szirt darabok közt foly, hogy abból Egyiptom minden guláit ujra lehetne épiteni két felöl megdöbbentő hegyomlások, néhol erkélyszerüleg kinyuló hegyoldalok, melyeknek homlokrétegeiben csudás alaku forogványok (kőgömb, székely neve,) kapaszkodtak, melyek mint a hegy fogai rémledeznek ki; itt ott egy darab hegy suvadt le, s a fák, melyek egykor ott a tetőn lengtek, most onnan talajostól együtt leugratva a völgy sötéteiben tenyésznek, élnek, mert ezen erőszakos leszánkáztatás mit sem ártott nekik, szóval e völgyecske egy nagyszerü vadon, egy roppant sziklachaos s annál meglepőbb, mert csak alig néhány száz lépésre van az országut és müvelt földtől.

E völgy jobboldali hegysorát Feneketlen tetőnek (mivel ott kiszáradt tómeder van,) a baloldalit Várfelének hivják. E hegysor Vártető nevü Vágás patakára néző csucsán egy nagy kiterjedésü, s fekvésénél fogva roppant jelentőséggel birhatott várnak vannak régészeti tekintetben igen érdekes maradványai. Északról a Vágás patakának függőleges, több száz láb magas martoldala, délről egy másik mély árok alkotja annak természetes védvonalát, s e kettő közti hegyél egészen be volt épitve.”

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Forrás: legendarium.ro

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.