A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája két menedékkérő ügyében másodfokon megállapította, hogy a tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogva tartásnak és a tranzitzónában való elhelyezés körülményei nem ütköznek az embertelen bánásmód tilalmába – nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-nek.

Elmondta: a két bangladesi férfit a Helsinki Bizottság képviselte. A kormány álláspontja szerint a jogi támadás mögött az áll, hogy a bevándorláspártiak továbbra is próbálják nyomás alatt tartani Magyarországot és lebontani a határvédelmet. Ennek fontos része a tranzitzóna, amely szabályozott, ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget az ország területére való legális belépéséhez és a menekültügyi eljárás elindításához. A magyar hatóságok a munkájukat végzik. A tranzitzóna elleni politikai és jogi támadások folyamatosak – emelte ki.

Az EJEB megállapította, hogy a kérelmezők önként léptek a tranzitzónába, jogosan tartották őket ott a hatóságok és onnan szabadon visszatérhettek Szerbiába. Emellett a tranzitzónában történő elhelyezés körülményei tekintetében sem sérült az embertelen bánásmód tilalma. A Nagykamara döntésével az ügy vizsgálata jogerősen lezárult – tette hozzá.

Budapest, 2019. november 20. Varga Judit igazságügyi miniszter felszólal az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggõ módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2019. november 20-án. MTI/Illyés Tibor

A miniszter felidézte: az ügy előzménye, hogy Ilias és Ahmed, két bangladesi férfi, 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok a röszkei tranzitzónában helyezték el őket úgy, hogy Magyarország irányában nem tudtak tovább haladni. Október 8-án a két férfi Szerbia irányában elhagyta a tranzitzónát.

Varga Judit szerint a „nagy jelentőségű döntéssel kudarcot vallottak a magyar bevándorlás politikát és határvédelmet ért politikai és jogi támadások”. A tranzitzónák szabályozott, ellenőrzött körülmények között adnak lehetőséget az ország területére való legális belépéshez és a menekültügyi eljárás elindításához. A tranzitzónában senki sincs fogva tartva, oda saját szabad akaratukból lépnek be azok, akik menedékkérelmet akarnak benyújtani a magyar hatóságokhoz, és addig vannak ott, amíg az eljárás le nem zárul, vagy amíg nem távoznak onnan.

Az ügy a kormány kérésére került a Nagykamara elé, mert az az európai jogfejlődés szempontjából jelentős kérdéseket vetett fel. A Nagykamara az EJEB héttagú kamarája által 2017. március 14-én hozott ítéletével szemben a fogva tartás kérdésében Magyarországnak adott igazat – fejtette ki a miniszter.

(Magyar Nemzet / MTI)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.