Az amerikai erők szerdáig kivonulnak utolsó iraki bázisaikról. A távozást Irán és szövetségesei győzelemként ünneplik, akiknek mostanra mély befolyásuk van abban az országban, ahol 4500 amerikai halt meg a több mint két évtizedes háború során. Iraki biztonsági szakértők szerint Irán fog profitálni a kivonulásból.
Iraki biztonsági szakértők szerint a 2024-ben Joe Biden elnöksége alatt elfogadott, és Donald Trump adminisztrációja által – az Iránnal folytatott háború mellett – végrehajtott kivonulás szabad kezet adhat Teheránnak és befolyásos szövetségeseinek. Ráadásul a szakértők szerint a kivonulás lehetővé teszi Amerika más ellenségeinek, köztük az Iszlám Állam számára is a visszatérést. „Irán stratégiailag profitálhat a koalíció távozásából, mivel megszünteti azt a katonai jelenlétet, amely évekig ellensúlyozta Teherán iraki befolyását” – mondta Jasim al-Bahadli, egy iraki biztonsági elemző, aki az Iránnal együttműködő fegyveres síita csoportok tanulmányozására specializálódott.
Azt jósolta, hogy az Irán-párti milíciacsoportok nemcsak a mozgalmuk győzelmeként fogják feltüntetni a távozást, hanem „arra is törekedni fognak, hogy ezt a lendületet nagyobb befolyásra fordítsák a biztonság és a politikai döntéshozatal felett”.
Abu Mojtaba al-Yasiri, az iraki Iszlám Ellenállás – az Irán által támogatott fegyveres frakciók ernyőszervezete – parancsnoka az amerikai csapatok kivonulását „az iraki iszlám ellenállási csoportok és a becsületes irakiak történelmi győzelmének, valamint az amerikai projekt megsemmisítő vereségének” nevezte.
„Szeptember 30-án ünnepelni fogjuk Irak történelmének egy fekete lapjának eltörlését és azt, hogy az megszállás nem tudta ráerőltetni akaratát országunkra” – mondta a Reuters hírügynökségnek. Hozzátette, „Irak bebizonyította, hogy szuverenitását nem tudják biztosítani külföldi erők, csakis népe ellenállása és akarata.”
Míg az amerikai erők várható távozása széles körben népszerű az irakiak körében, azok, akik aggódnak az Irán által támogatott csoportok ereje miatt, attól tartanak, hogy a kivonulás elhamarkodott.
„Úgy véljük, Irak még mindig nem teljesen áll készen arra, hogy átvegye a biztonsági aktát” – mondta Abdulrahman al-Zobaie, egy szunnita törzsi vezető Fallúdzsában, amely egykor az Amerika-ellenes ellenállás bástyája volt. „Minden iraki teljes szuverenitásra törekszik, és ezt egyetlen iraki sem vitatná. De úgy vélem, hogy az (USA vezette koalíció) ilyen módon történő kilépése és egy vákuum létrehozása az, amitől minden iraki fél” – tette hozzá.
Az amerikai erők 2003-ban szállták meg Irakot, hogy megbuktassák Szaddám Huszein szunnita muszlim diktátort, majd elfoglalták az országot, síita vezetésű kormányt hoztak létre, és évekig tartó ellenfelek elleni harcot vívtak, mielőtt 2011 végén kivonultak volna.Kevesebb mint három évvel később visszatértek, hogy segítsenek az iraki erőknek legyőzni a szunnita Iszlám Állam militáns csoportot egy 2014 és 2017 közötti nagy háborúban. Körülbelül kétszer annyi amerikai halt meg az „Iraki Szabadság hadművelet” során, mint az afganisztáni párhuzamos háborúban, amely 2021-ben az Egyesült Államok hirtelen kivonulásával ért véget.
Az elmúlt években Irak volt az egyetlen ország, amely szoros politikai és katonai szövetséget tartott fenn mind az Egyesült Államokkal, mind Iránnal, amelyek időnként az iraki területet helyettesítő csatatérként használták.
Borítókép: Illusztráció. Amerikai katonák Irakban. Fotó: Getty Images/ John Moore
