Trump lebombázta az iráni atomlétesítményeket, és tovább fenyeget. Netanjahu megköszönte a segítséget. A Mandiner elemezte a kialakult helyzetet.
Nem egészen tíz nappal azután, hogy Izrael megelőző csapást mért Iránra és annak atomprogramjára,
az Amerikai Egyesült Államok hat bunkerromboló bombával megsemmisítette Irán fordói atomlétesítményét.
Emellett lebombázták a natanzi és az iszfaháni atomlétesítményeket is.
Trump JD Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter oldalán kijelentette, hogy a támadás „csodás katonai siker” volt, és hogy Irán atomprogramja ezzel véget ért. Hozzátette: „vagy béke lesz, vagy nagyobb tragédia Iránban, mint amit az elmúlt nyolc napban láttunk”. Az elnök hangsúlyozta, hogy még „nagyon sok célpont” van Iránban, és ha szükséges, Amerika ezeket is képes megsemmisíteni.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök természetesen történelmi jelentőségű sikernek nevezte a lépést,
és megköszönte Trump döntését. Az iráni atomprogram, valamint az Irán által a Hamásznak, a Hezbollahnak és a húszi lázadóknak nyújtott támogatás az elmúlt évek egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb egzisztenciális fenyegetését jelentette Izrael számára. Ez a veszélyforrás most, ha nem is szűnt meg teljesen, jelentősen meggyengült, így a Közel-Kelet bizonyosan biztonságosabb hellyé vált.
Az ENSZ főtitkára – nem különösebben meglepő módon – felháborodásának adott hangot,
mivel a döntést nem előzte meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása. Igaz, hasonló felhatalmazás nem volt az iraki háború esetében sem. Ugyanakkor Irán is számos nemzetközi szerződést megszegett atomprogramjával. António Guterres „mély aggodalmát” fejezte ki – bár ő ezt gyakran teszi.
Soraim írásakor, vagyis alig egy órával az első hírek után még kevés információ áll rendelkezésre, de néhány dolgot szinte teljes bizonyossággal ki lehet jelenteni.
Szinte elképzelhetetlen, hogy Irán ne reagáljon a támadásra
– ezt már most is ígéri az iráni állami televízió, amely szerint „Amerika kezdte”, és a közeli amerikai katonai bázisokat mutogatják célpontként. Irán akár rövid hatótávolságú rakétákkal is képes elérni amerikai célpontokat a térségben; amerikai katonák állomásoznak Irakban, Szíriában, matrózok Jemennél, és Irán bármikor csapást mérhet terroristái révén amerikai, izraeli vagy zsidó civilekre szerte a világon.
A magyarokat a fenti események elsősorban az energiaárak növekedése révén érinthetik, illetve egy hosszú polgárháborút követően újabb migrációs hullám is elindulhat.
A teljes helyzetelemzés az alábbi linken olvasható.
(Mandiner)
Borítókép: Donald Trump J.D. Vance oldalán nyilatkozik. Fotó: X
