Csajka Tamás, a Bocskai Rádió szerkesztő-riportere idén először látogatott Erdélybe, ahol a csíksomlyói pünkösdi búcsú szentmiséjén átélhette, milyen felemelő élmény, amikor több százezer ember együtt imádkozik és énekli a magyar himnuszt. Egy zarándokút személyes krónikáját foglaltuk össze.
A clevelandi cserkész számára ez volt az első alkalom, hogy Erdélybe látogatott – korábban ugyan gyakran utazott vissza szülőföldjére, Felvidékre, ám Székelyföld eddig mindig kimaradt az útitervekből. Tamás a zarándoklatra indulás előtt sem pihent sokat: június 4-én Kassán méltatta a nemzeti összetartozás napját egy cserkésztábortűznél, majd másnap Komáromban találkozott barátjával. Innen indult feleségével, Krisztával Brassó felé, kissé aggódva, hogy elérik-e a búcsúi szentmise kezdetét. Egy zarándoklat általában embert próbáló akadályokat rejt, nem volt ez másképp a Csajka házaspár esetében sem: hajnalban érkeztek, útjukat parkolási nehézségek, nyelvi akadályok és logisztikai kihívások is tarkították, de végül sikerült időben felérniük a csíksomlyói nyeregbe.
A kapkodós érkezés ellenére Tamás még interjút is adott a Duna TV-nek, ahol úgy fogalmazott: „Szívet melengető az egész ittlétem.” A Kárpát-medence legnagyobb magyar katolikus zarándoklata Tamás szerint jóval több, mint vallási esemény, a nemzeti együvé tartozásának szimbóluma is. Bár a clevelandi diaszpóra tagjaként érkezett a búcsúra, többszörös identitásúnak vallja magát. „Akár Clevelandban vagyunk, akár Kassán vagyunk, akár a Madarasi Hargitán, összetartozunk.” Lenyűgöző volt számára a több százezres tömeg, akik a hőség elől az erdőbe húzódtak, de mégis megfértek egymás mellett a lovak, biciklik, motorok gyalogos zarándokok.
A búcsú legmélyebb üzenetét Tamás a szentmise prédikációjában találta meg. „Mária országa vagyunk – de nem csak mi, magyarok, hanem minden nép, minden nemzet” – az erdélyi származású főszónok, György Alfréd kamilliánus atya egy látomásról beszélt, amelyben a Szűzanya könnyeit siratja, mivel gyermekei egymás ellen háborúznak. Ez a kép napjainkban, a háborúval sújtott világ fájdalmában különösen elérte a zarándok hívek szívét, hiszen akár az ukrán-orosz háborúra, akár a Közel-Keletre gondolunk, abban egyetértés van nemzetiségektől függetlenül, hogy nincs erősebb és egyetemesebb vágya az emberiségnek a békénél.
A búcsúi szentmise után Tamás és felesége a hargitai Szentegyházán szálltak meg, ahol a helyi gyerekek koncertje ritka szép élmény maradt számukra. „Azt hittem, csak öt-tíz gyerek énekel majd valamilyen népdalt… de egy százötven fős kórus és egy negyvenfős gyerekzenekar adott olyan koncertet, hogy az számunkra ugyanolyan felemelő élmény volt, mint maga a búcsú.”
Cserkész kollégánk a csíksomlyói zarándoklat kapcsán így fogalmazott a Bocskai Rádió élő adásában a hallgatóság buzdítására: „Ez nem egy egyszeri élmény. Ide vissza kell térni. És újra és újra megélni azt, hogy bárhol is élünk, ugyanannak a nemzetnek a tagjai vagyunk.”
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
