Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Baka András köztársasági elnök a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényt, miután több ponton is kifogásolhatónak tartja a jogszabályt. Szerinte a törvény eleve rosszhiszeműséget feltételez a politikusokról, nem ad nekik lehetőséget az utólagos javításra. A kiemelt hatósági figyelem a törvény jelenlegi formájában akár évek múlva is tarthat még. Az államfő adatvédelmi aggályokat is megfogalmazott.
Ha a köztársasági elnök egyet nem értése miatt megfontolásra visszaküld egy törvényt, az Országgyűlésnek hatvan napja van arra, hogy a jogszabályt napirendjére tűzze. Ebbe a határidőbe nem számít bele a rendes ülésszakok közötti szünet. A végső döntés meghozatalára azonban sem az alaptörvény, sem a házszabályi rendelkezések nem írnak elő konkrét határidőt.
Egy visszaküldött jogszabály akár éveken át is a parlament tárgysorozatában maradhat, ha a többség nem szavaz róla.
A közlemény szerint az államfő a törvény fő célkitűzéseivel egyetért, és nem vitatja, hogy a jogszabályban meghatározott politikai, illetve állami felsővezetői pozíciókat betöltő személyek kiemelt közéleti szerepe és felelőssége – az átláthatóság és a közvagyon védelmének szempontjaira is figyelemmel – indokolhatja azt, hogy ezen személyek és hozzátartozóik vagyongyarapodását a hatóságok kiemelt figyelemmel kövessék, ezzel kapcsolatban az adókötelezettségek teljesítését érintően felmerülő kockázatok azonosítását célzó elemzést végezzenek, valamint, hogy az esetlegesen feltárt súlyos visszaélésekről a társadalom tudomást szerezhessen.
A köztársasági elnök álláspontja szerint ugyanakkor a fenti célkitűzések keretein belül a törvény szövegében garantálni kellene azt, hogy a kiemelt hatósági figyelem ne tartson akár még a tisztségük megszűnését követő hosszú éveken át. Az államfő szerint emellett a törvény a jelenlegi formájában eleve rosszhiszeműséget feltételez a politikusokról, amikor nem biztosítja számukra a többi adózóhoz hasonlóan a feltárt kisebb hibák, hiányosságok önellenőrzés vagy adategyeztetés keretében történő javítását – áll a Sándor-palota közleményében.
Baka András szerint továbbá biztosítékokra lenne szükség annak érdekében is, hogy a transzparencia ne jelenthessen egyet a politikusok utólagos jogkövető magatartását, illetve jogorvoslathoz való jogát figyelmen kívül hagyó megbélyegzésével. Ráadásul szükséges lenne az is, hogy az adóhatósági eljárások, illetve az adatszolgáltatási szabályok megfeleljenek az uniós jogból is következő adatvédelmi követelményeknek.
Az államfő a törvény címében is kiemelt célként megjelenő
közbizalom helyreállításával ellentétes hatásúnak tartja a jogszabály azon rendelkezéseit, amelyeknek a politikusokról eleve rosszhiszeműséget előfeltételező olvasata van.
A köztársasági elnöknek továbbá komoly adatvédelmi aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a törvény az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében foglalt alapelvekkel is szembe menve megfelelő cél, időkorlát, illetve törlési szabályok nélkül, az egyes konkrét személyekkel szemben folyó adóhatósági eljárásokhoz nyilvánvalóan nem szükséges módon, negyedévente egy statikus, tehát nem is naprakészen használható módon átadni rendeli az adóhatóság részére az ingatlan-nyilvántartásnak gyakorlatilag a teljes, mindenkire kiterjedő adatbázisát.
Ha a köztársasági elnök egyet nem értése miatt megfontolásra visszaküld egy törvényt, az Országgyűlésnek hatvan napja van arra, hogy a jogszabályt napirendjére tűzze. Ebbe a határidőbe nem számít bele a rendes ülésszakok közötti szünet. A végső döntés meghozatalára azonban sem az alaptörvény, sem a házszabályi rendelkezések nem írnak elő konkrét határidőt.
Egy visszaküldött jogszabály akár éveken át is a parlament tárgysorozatában maradhat, ha a többség nem szavaz róla.
Borítókép: Baka András pártállami múltjáról újabb részletek kerültek elő. Fotó: Ladóczki Balázs
