Székely Veronika New Brunswick-ban tevékenykedik és tavaly szeptember elején érkezett ide mint KCSP ösztöndíjas.
Bár Magyarországon hivatalos fordító és tolmácsként diplomázott és dolgozott, de ahogy maga az ösztöndíjas is mondta, nem emiatt küldték őt ösztöndíjasként a new brunswicki magyar közösségbe. Hanem az immáron több mint húsz éve űzött tevékenységéért, ami nem más, mint a népzene játszása és továbbadása. Ugyanis hegedűn játszik és hegedűtanárként is tevékenykedik.
Fogadószervezetei az ernyőszervezet alá, vagyis a New Brunswicki Egyházak és Egyesületek Bizottsága alatt tömörülnek össze. Így tevékenysége megoszlik a Magyar Amerikai Atléta Klub, a helyi cserkészek, a Széchenyi Magyar Iskola, a Mákvirág néptánc csoport, a Csürdöngölő néptánc csoport közt. De emellett több alkalommal is besegít egy-egy táncház vagy esemény kapcsán a new yorki KCSP-s munkatársaknak vagy éppen az ottani közösségeknek.
Ugyanakkor ezen tevékenységei mellett vagy még inkább keretében a new brunswicki közösségben a kiscserkészek egyik őrsvezetője, a Magyar Atléta Klubnál adminisztrációs tevékenységgel foglalkozik, a különböző nagyobb magyar eseményeken, vagy nemzeti ünnepeken műsorvezető volt vagy éppen ő húzta a talp alá valót a néptáncosoknak. Emellett 16 lelkes fiatalnak tart heti szinten hegdűórákat. A magyar iskola keretében pedig az ötödikeseknek ő a tanárnője, aki heti rendszerességgel magyar történelmet, olvasást tanít a gyermekek számára. A néptánc csoportok keretében több alkalommal is ő a népzene vagy éppen a néptánc oktató.
Elmondása szerint édesanyja profi néptáncos, édesapja profi népzenész és ő már élete első pillanataitól fogva a népzene és néphagyományok szeretetében növekedhetett. Ebből kifolyólag és mivel már több éven át élt külföldön, tudja, hogy mekkora ereje van a népzenének a magyar kultúra megőrzésében és milyen megtartó és összetartó erővel bír egy közösségen belül. Ezt és ennek a szeretetét kívánja nap mint nap itt, az Amerikai Egyesült Államokban is átadni azoknak az érdeklődőknek, akik már lehet nem beszélik jól, vagy akár egyáltalán nem beszélik a magyar nyelvet, de a magyar érzület nagy helyet kap a szívükben.
Az ösztöndíjassal készült teljes interjút itt hallgathatják meg:
