“Bármily félreeső hely legyen is Magyaros, azért mégis 4 országos sokadadalma van, melyeket 1845-ben nyert*. Magyaros egyik utczáját Egerszegnek nevezik, mely – mint mondják – egy ily nevű Magyarosba beolvadt falu emlékét őrzi; különben Magyaros sem mindig feküdt mostani helyén, hanem a falutól keletre felmagasuló már emlitett Kati hegyesének Várbércze nevű részén. Az ott elterülő lázon (fennsík) volt elhelyezve a Likad főnél felbuzgó forrás közelében, mely forrás főleg ily magasságban rendkivüli tünemény, mert annak roppant bőségben felfakadó kristálytiszta vize bár nyárban jéghideg, télben soha sem fagy be, sőt körülte és patakot képező lefolyásánál is a hó elolvadtával télszakon is a legszebb zöld fű virit. Ezen forrást Kati kutjának nevezik, egyik hagyomány szerint azért, mert az egy Kati nevű vén leány telkén buzogván fel, ez annak vizét szárazság idején pénzért adta; másik szebb hagyomány szerint Csergő Kata nevű hős nőtől nyerte ugy a forrás, mint a hegy elnevezését; ez a Csergő Kata pedig rednkivüli erővel biró leány volt, ki egy tatárjárás alkalmával a Várbérczén feküdt várból az őrizet élén kiütvén, a tatárokat öldöklő harcz után visszanyomta. Ezen várőrizet alapitotta volna a vár alatt elterülő lapályon az éltető forrás közeleben Magyarost, a falut.

Várbérczünkön azonban az állitólagos várnak ma igen csekély nyomai mutatkoznak, s azok némi homályos gátonyra és sánczra szoritvák, hanem az ősfalu hagyomány-jelölte fekhelyén már biztosabb nyomok támogatják a feltevés valódiságát, mert ott tégla-, cseréptöredékek nagy mennyiségben fordulnak elő, sőt több üreg is mutatkozik, melynek pinczehelyek, vagy – mint hiszik – oly vermek voltak, hová a tatárok ittjártakor gabonájukat s féltőbb holmijukat elvermelték a lakosok. Ezen elvitázhatlan nyomok mellett a helyelnevezések is tanuskodnak, mert ott van a Magyaros kapuja nevű hely, hol e falu határkapuja állott; ott van a Tehénhajtó, hol a csordát az emlitett forráshoz hajtották itatásra; ott van a forrás és hegy neve, mely hős Csergő Kata nevével azonosult, s találnak e hegytetőn gyakran nyíl- és fegyvertöredékekre is, melyek az itt vívott csaták maradványainak mutatkoznak lenni. A hagyomány a távol régi kornak ez elmosódott emlékeit tovább füzi, mert elbeszélése szerint Csergő Kata megmenté a falut és várat; de később egy más tatárjárás alkalmával ugy a falu, mint az azt fedezett vár feldúlatott és földig romboltatott, a lakosoknak e vészes harczokat túlélt s az erdők rengetegében megmaradt része visszatérve, miután feldúlt szülőfaluja romjai felett kibúsulta magát, uj telephely után nézett, s mivel a hegyre feljutni bajos volt, s a vár is, melynek védelmeért oda huzódtak volt, elpusztult, elhagyták a régi fekhelyet s lejebb a völgybe huzódva, épiték fel mostani helyén Magyarost, mely ily nevét a körülte levő mogyoróbokroktól nyerte.”

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

 

A legenda meghallgatható a legendarium.ro weboldalon

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.