Július 26-án megkezdődött Párizsban a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok. Értékeltük az első történéseket és latolgattuk az esélyeket – természetesen magyar szemüveggel. Faragó András sportriporter volt ebben szakértőként a segítségünkre.
Párizs abban a kivételes helyzetben van, ami csak ritkán adatik meg a városoknak. A francia főváros ugyanis – az ideivel együtt – harmadszor nyerte el a nyári olimpiai játékok rendezésének jogát. A 2024-es játékokkal ráadásul centenáriumot is ünnepelnek a franciák, hiszen az előző olimpia pont 100 évvel ezelőtt, 1924-ben volt hazájukban. Ezek fényében talán az sem (annyira) meglepő, hogy a nagyszabású megnyitó szándékával erősen túllőttek a célon a rendezők; megbotránkoztatva, provokálva egyes show-elemekkel, koreográfiákkal a keresztény hívőket. Faragó András kifejezte, hogy – a megnyitó körüli aktuális botránytól függetlenül – ezeknek az olimpiai ceremóniáknak vajmi kevés közük szokott lenni valóban a sporthoz, a sportolókhoz, sokkal inkább egy önmegvalósító platform a szervező ország számára, ami nagyon gyakran szélsőségekbe csap át. Viszont szép megoldásokból és ünnepélyes pillanatokból sem volt hiány a nyitóceremónián: a közönség a Szajna partján felállított lelátókról figyelhette, ahogy az országok delegációi lehajóztak a folyón. A sportolók rendhagyó felvonulása mellett valószínűleg különleges emlékként vésődött a helyszínen jelenlévő szurkolók és a televíziónézők szívébe az is, hogy láthatták, hallhatták a súlyos beteg kanadai énekesnő, Céline Dion fellépését.
Magyarország 180 tagból álló csapattal képviselteti magát Franciaországban: 21 sportágban 93 férfi és 87 nő mérettetheti meg magát a világ legjobbjai között. A magyar sportolók létszámában az előző olimpiákon észrevehető csökkenő tendencia megállt, az idei 180 fővel meghaladtuk a legutóbbi, tokói résztvevőszámot. A magyar éremesélyesek hagyományosan az úszás, a vízilabda, a vívás, a birkózás vagy a kajak-kenu sportágakban induló versenyzők. Viszont azt is látni kell, hogy egyre nehezebbek az olimpiák, egyre felkészültebbek a sportolók, egyre többen harcolják ki a szereplés jogát, és értelemszerűen így egyre nehezebb felkerülni a dobogóra is. Jellemző egy elvárás-szerű attitűd a magyar társadalomban egyes sportágak, sportolók esetében, hogy dobogós helyet szerezzenek, míg az Egyesült Államokban rendkívül nagy megbecsülésnek örvendenek azok a versenyzők, akik az éremről lecsúszott helyeket szerzik meg. De mentalitásbeli különbségek ide vagy oda, a legfontosabb, hogy minden induló a tőle telhető legtöbbet nyújtsa és tisztességes helytállással, becsületes versenyzéssel képviselje hazáját.
2021-ben Tokióban hat arany-, hét ezüst- és hét bronzérem született, húsz éremmel büszkélkedhetett hazánk. Ha meg tudnánk ismételni a tokiói eredményt, a hat aranyat, az már egy nagyon szép eredmény lenne – fogalmazott Faragó András.
Egy bronzéremnél tartunk eddig – a 21 éves párbajtőröző, Muhari Eszter kiélezett küzdelmet követően állt a dobogó harmadik fokára, megszerezve ezzel a szerezte meg magyar küldöttség első érmét a párizsi ötkarikás játékokon.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
