A Zene mindenkié címmel 3 országból, 12 államból, közel 80 résztvevő jött össze New York-ba az Amerikai Magyar Iskolák Találkozója (AMIT) által szervezett konferenciára 2024 őszén. Az előadók szívesen álltak a Bocskai Rádió mikrofonja és kamerája előtt. Antal-Ferencz Ildikó riportjait foglaljuk össze az alábbiakban.
A zene egy olyan különleges eszköz, amely az idegrendszerre és az érzelmi hálóra úgy hat, ahogy semmi más nem tud – Így fogalmazott a zene egyedülálló erejéről Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató, aki a zene és az érzelmi intelligencia szerepéről tartott inspiráló előadást az Amerikai-magyar Iskolák Találkozóján (AMIT). A neveléstudományi szakember, aki egyben énektanár is, hangsúlyozta, hogy a zene nemcsak az érzelmi intelligencia fejlesztésének kulcseszköze, hanem a magyar kultúra és nyelv átadásának is hatékony módszere lehet. Rita szerint a zenei nevelés már rövid, akár öt-tíz perces foglalkozásokba is beépíthető, hiszen a cél az, hogy a gyerekek érzelmileg nyitottá váljanak, és a zene befogadására kész környezetben fejlődjenek.
Az előadás során felhívta a figyelmet arra, hogy az érzelmi élmény és a közösségi élmény kulcsszerepet játszik a zene hatékony átadásában. A befogadás művelése szakmai kérdés – mondta, kiemelve, hogy a pedagógusoknak és szülőknek egyaránt fontos szerepe van az első zenei élmények megszervezésében. Példaként említette édesapját, aki nehéz körülmények között is maradandó hatást tudott gyakorolni tanítványaira, bebizonyítva, hogy a zene mindenkié – függetlenül az előzetes műveltségtől vagy képességektől. Tehát nem mellékes a pedagógusok mellett a szülők személyes felelőssége a gyermekek zenei nevelésében: Nem az iskolarendszer dönti el, hogy mit tudunk átvinni, hanem hogy ki van benne, és hogy őneki mi a fontos.
A találkozón részt vevők az előadás során konkrét eszközöket és mintákat kaptak arra, hogyan építhetik be a zenét az oktatásba és a családi nevelésbe. Uzsalyné Pécsi Rita kiemelte: a pedagógusok, akik érzelmileg is megnyitják a gyermekeket a zene világa felé, egy életre szóló hatást érhetnek el. Hozzátette: Az érzelmi intelligenciát kizárólag élménnyel, tapasztalattal és érzelmi azonosulással lehet nevelni.
Az idei AMIT-on Dr. Tamás Judit, az Online Magyar Iskola (OMI) egyik vezetője elismerést kapott munkájáért: Ez egy csapatmunka érdeme, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy így még többen hallanak erről az iskoláról, ami egy remek lehetőség mindenkinek. Hozzátette, hogy ez az iskola nemcsak azok számára nyújt értékes lehetőséget, akik magyar nyelvű iskolákban tanulhatnak, hanem azoknak is, akik olyan helyen élnek, ahol nincs elérhető magyar oktatás. Az online iskola így a világ minden pontjáról elérhetővé teszi a magyar nyelvet és kultúrát, minden korosztály számára.
Judit kiemelte, hogy nemzetközi tapasztalataik is nagyban hozzájárultak az OMI sikeréhez. Még diákként kezdte elépíteni a különböző országok közötti pedagógus-cseréket, majd egy alapítvány keretében dolgozott a tanárok továbbképzésén világszerte. Ezek a tapasztalatok segítették abban, hogy az iskola működésébe beépíthessék a különböző nemzetek oktatási rendszerének elemeit, valamint, hogy jobban megértsék a külföldön élő magyar gyerekek igényeit.
A közösségépítés is fontos szerepet kap az online magyar iskolában. Judit szerint az OMI egyben egy nemzetközi közösség is, ahol a diákok kapcsolódhatnak egymáshoz. A tanulók már 48 különböző országból, 5 kontinensről érkeztek, és az iskola jelenlegi létszáma közel 300 diákra tehető. Az iskolában több mint húsz diplomás pedagógus dolgozik, akik nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is tapasztalattal rendelkeznek a magyar nyelvű oktatásban.
Csizmadia Bernadett a New Brunswick-ban működő Széchenyi Magyar Iskola tanára. Véleménye szerint a zene mindenkié, és bár nem énektanár vagy tánctanár, hisz az élménypedagógia erejében, és igyekszik minden zenei programon részt venni. Ilyen például a Kodály hétvége, melynek célja, hogy a gyerekek ne csupán az élményt vigyék haza, hanem interaktív foglalkozásban legyen részük. A Kodály hétvégén szerzett tapasztalatait hasznosítva készítette el a gyerekek számára azt a füzetet, amely a különböző népzenei tájegységeket és kultúrákat mutatja be játékos formában, mágneses képekkel és matricákkal kiegészítve.
Bernadett beszélt a Légy jó mindhalálig című darabról is, amelyet a Széchenyi Magyar Iskolában adtak elő. A darab sikeres megvalósításához a gyerekek osztályából válogattak szereplőket, és hosszú hónapokon át dolgoztak közösen a próbákon. Bernadett azt tapasztalta, hogy a helyi szülők támogató hozzáállása és az összefogás nélkül nem sikerült volna a produkciót létrehozni. A legfontosabb tanulság, amelyet Bernadett megfogalmazott az, hogy nem csupán a színpadon, hanem a színpad mögött zajló munka volt az igazi csoda: A csoda nem az volt, amit a színpadra tettünk, hanem ami a színpad mögött történt, ahogy ez a közösség összeállt ezért az ügyért. Kellett az előadás sikeréhez a gyerekek szívből jövő játéka, ami szintén a magyarság továbbörökítésének fontosságát közvetítette a közönségnek.
A Kodály Alapítvány képviseletében, Kaliforniából érkezett a szervezet alelnöke, Thész Salgado Ildikó, hogy a Kodály-módszerről és annak fontosságáról beszéljen kollégái előtt. Ildikó számára rendkívül fontos, hogy ezt a módszert más kultúrában is bemutassa, különösen a magyar népzenén keresztül. Ez nem az ő módszere, hanem egy elképzelés, amit ő megálmodott – tette hozzá. A közönség számára bemutatta, hogyan segítheti a szolmizáció a zene logikai megértését, és azt is kiemelte, hogy a közönség általában lelkesen énekel még gyerekdalokat is. Ildikó szerint a zene az, ami a magyarságot leginkább közvetíti, és egy érdekes megfigyelést is tett: amikor énekelünk, akkor nem akcentussal énekelünk. Ez a jelenség a magyar nyelv ritmusának köszönhető, amely segít elfelejteni az akcentust, amikor az énekelt nyelvet használjuk. Az interjú során arról is beszélt, hogy a Kodály-módszert nemcsak magyar tanároknak, hanem nemzetközi tanároknak is tanítják, és az iskolában különböző nemzetek zenéjét is oktatják. A Kaliforniában működő Kodály Intézetben és a Kodály Alapítványban a cél az, hogy magas szintű zenetanárokat képezzenek: A módszer univerzális, és bármilyen nép zenéjét meg lehet tanítani ezzel – mondta. Ildikó jelenleg egy új, angol nyelvű oktatási intézményben dolgozik, ahol az amerikai népzenén keresztül ismerkednek meg a tanulók a Kodály-módszer alapjaival.
Gagnon Eszter, az AMIT vezetőségi tagja előadásának keretein belül egy könyvbemutatóval egybekötött honlapismertetőt is tartott. A prezentáció során a legújabb fejlesztéseket mutatta be, melyeket az oktatók és pedagógusok számára hoztak létre. A honlap fejlesztései között szerepel a Spotify csatorna létrehozása is, ahol különböző témákhoz kapcsolódó dalok érhetők el, így a zene mindenki számára könnyen hozzáférhetővé vált. A fejlesztés célja, hogy a magyar nyelvi és kulturális anyagokat szélesebb közönség számára is elérhetővé tegyék, különösen a diákok számára. A Spotify-csatorna többek között gyermekdalokat, valamint a tinédzsereknek szánt retro zenéket is tartalmaz, hogy minden korosztály számára elérhetőek legyenek a magyar zenei kultúra különböző palettái. Eszter elmondta, hogy a csatorna nemcsak a zenei ismeretek bővítésére szolgál, hanem segít a magyar kultúra élő kapcsolatának fenntartásában is: a közös együttlét, együtt éneklés az építse a magyar kultúrát.
Gyulassy Györgyi, a Kodály-módszer elkötelezett híve, Kaliforniából érkezett, hogy furulya-workshopot tartson a pedagógusoknak. A zene iránti vonzalma 18 éves korában kezdődött, a hangszer szeretete pedig egy párizsi élményhez kötődik az életében. Azóta szenvedélyesen foglalkozik a hangszerekkel, és a Kodály-hétvégék megvalósításában is kulcsszerepet játszott. A furulyát nem lehet kihagyni a Kodály-hétvégéből. Nagyon jó dolog – mondta Györgyi, aki arra is rávilágított, hogy a Kodály-módszert nemcsak a zene megszerettetésére, hanem a közösségépítésre is használja.
A Kodály-hétvége, amelyet először Kaliforniában indítottak, sikeres közösségi eseménnyé vált, Györgyi ezeken a versenyzés helyett a közös éneklés örömét helyezte előtérbe. Az AMIT-on vezetett workshop célja a furulyázás megszerettetése volt, és Györgyi 50 perc alatt sikeresen átadta az alapokat a résztvevő pedagógusoknak. A cél az volt, hogy eloszlassa a félelmeket és elősegítse a zenetanulást. Györgyi szerint a zene oktatása nem ördöngösség, csak bátorítani kell a tanulókat és a tanárokat a próbálkozásra.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
