Önkéntesség, élménypedagógia, ifjúsági élet, identitás, kultúra, természetközeliség, hit – csak néhány kifejezés, amire az ember a cserkészetről asszociálhat. Az Egy jobb világért című interjú- és cikkgyűjtemény a 110. évfordulóját ünneplő Magyar Cserkészszövetség mögött álló – viszontagságoktól nem mentes – időszakra tekint vissza szociológiai szempontból. Hazánk legnagyobb és legrégebb óta működő ifjúsági szervezete túlélt szélsőséges ideológiákat, háborúk és korszellem hozta kihívásokat, komoly megpróbáltatásokat. A változatos tematikájú, jubileumi tanulmánykötetet az Egyesült Államokban is bemutatta a két szerző, Dr. Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatója és Réti Gergely, az MCC igazgatói megbízottja.
New York, Garfield és Washington DC közönsége előtt, szép érdeklődéssel zajlottak az MCC Press kiadásában megjelent kötet bemutatói. Az amerikai találkozókkal együtt több mint húsz helyen megfordultak már az Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet könyv szerkesztői. Levente és Gergely számára különösen meghatóak voltak a nyolcvan-kilencven év feletti öreg cserkészekkel való találkozások, hiszen ők a történetnek nemcsak érintőlegesen részesei, hanem több évtizeden keresztül valamilyen módon részt vettek a mozgalomban. Az ő személyes bevonódásuk, a szervezethez és az ügyhöz való kötődésük az azt mutatta a szerzők számára, igencsak fontos munkát végeztek, mert látszott, hogy van mondanivalójuk nemcsak a múltról, hanem a mostani helyzetről is.
A cserkészet a létrejötte óta egy jobb világért munkálkodik. Mi azt gondoljuk, hogy ez a cél nem változott. Amikor címet választottunk ennek a 110 éves történetnek, az volt a célunk, hogy jó és pontos esszenciája legyen a témának. Rámutasson, hogy a cserkészet megőrizte Robert Baden-Powell alapító fő üzenetét: próbáljátok meg ezt a világot úgy magatok mögött hagyni, hogy jobb legyen, mint ahogy azt megkaptátok – fogalmazott Dr. Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatója, aki maga ugyan nem cserkész, a témához társadalomtudományos vonatkozású érdeklődéssel fordult.
Az ötletgazda, Réti Gergely szociológus kifejtette, hogy a könyv tizenkét fejezete történelmi áttekintést ad az olvasó számára a kezdetekről, a két világháború közötti időszakról, a kommunizmus alatt titokban működő cserkész közösségekről, a rendszerváltásról, a diaszpórában kibontakozó cserkészcsapatokról. Míg a korábbi, cserkészettel foglalkozó könyvek egy adott időszakot, módszert mutatnak be – a rovásírás, a tűzrakás, a csomózás, az egyéb cserkészhírek, készségek megtanítására vállalkoznak – addig ez a könyv a nagyobb nyilvánosságnak szól. Azoknak is, akik nem cserkészek, és nem ismerik azt az ifjúságnevelő munkát, amit a mozgalom végez határon innen és túl.
A magyarországi cserkészetnek három szakasza különíthető el: az első alatt olyan környezetben működött, ahol az állam támogatóan volt jelen a cserkészet mellett, és a társadalmi környezet is jó táptalajt biztosított kezdeményezésnek. A történelmi helyzet gyakorlatilag kiáltott egy olyan szervezetért, amelyik összefogja és a nemzeti jelleget hangsúlyozva a gyerekeket egy hazafias, vallásos környezetben együtt próbálja tartani.
A második világháború pusztításait követően egészen 1989-ig padlásokon, ládák mélyén rejtőzködtek a régi zászlók, cserkészegyenruhák, jelvények. Az újjáindulási korszakban nem csak a cserkészet, hanem általában a civil szervezeti élet felélénkült. Például sorra alakultak cserkészcsapatok a 90-es években. Ezt az időszakot a szabadság jellemezte: annak az öröme, hogy újra meg lehetett élni közösségben a nemzeti hovatartozást. A 90-es évek szépen folyamatosan növekszik Magyarországon a taglétszám. A magyarországi kb. 13-14 ezer főt még külhonban kb. 8 ezer fő kiegészíti. A cserkészet népszerűségének oka, hogy a fiatalok igénylik az értékalapon szerveződő közösségeket.
Székely Levente és Réti Gergely úgy véli, ha a cserkészet szellemisége az elmúlt 110 évben megőrizte eredeti küldetését és eredeti célját, optimistán nézhet a következő száz év elébe. Meglátásuk szerint azok a szervezetek tudnak fennmaradni, túlélni, ahol megvan a kristálytiszta küldetés, és ez a küldetés a lényegét tekintve változatlan tud maradni. Ez ad egy mozgalom, szervezet számára tartósságot és tartást. Látva, milyen gyorsan képes változni a világ, az állandóságot és a kiszámíthatóságot képviselő szervezetek, eszmék, ügyek azok, amelyek kapaszkodót jelenthetnek. A cserkészet ilyen sikerrecept világunkban.
Minden nehézség ellenére úgy hisszük, hogy az Isten, haza és az embertársak szolgálatára tett fogadalom, amely túlélte az elmúlt évszázad viharait, átsegít minket a 21. század próbatételein is. A magyar cserkészet ma is a keresztény valláserkölcsi alapokon, a hazaszereteten és az egymásért viselt felelősségen nyugszik, s bár minden korszak új társadalmi kihívásokat hoz magával, célja napjainkban is ugyanaz, mint 110 évvel ezelőtt: szüntelenül munkálkodni egy jobb világért. Reméljük, hogy a kötet méltó kapocsként szolgál majd a múlt, a jelen és a jövő cserkészei között, és egyúttal iránytű is lehet egy olyan korban, amikor egyre nehezebb meglelni a helyes ösvényeket – olvasható a könyvajánlóban.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
