” A havasszélen egy magas plateun fekszik Oroszhegy, oly magasságban, mint kevés faluja Európának. Madártávlatban látszik innen egész Udvarhelyszék és fél Erdély, s gyakran a nap dics-sugárai tündökölnek e falun, midőn lenn az egész vidék ködlepel alatt dereng.” (Orbán Balázs)

“Oroszhegy, Háromszéken Oroszfalu, Volál, mely szláv nyelven falut jelent, Kovászna, mely kétségtelenül a szláv kvasnából ered, s több szláv elnevezésü helyek a Székelyföldön hogy miként jöttek ide, még mindeddig meg nem fejtett nyilt kérdés. Vannak, kik azt állitják, hogy őseink Lebediásban mulatásakor több orosz eredetü nép csatlakozott és jöttek velök be Pannoniába, s ekkor települhettek ily népek a székelyföldre is. Engel szerint később Zoltán alatt is jöttek be oroszok Ungvár, Mosony és Máramarosba települők, ily oroszok épitették Oroszvárt is. Istvánffi (Hist. LXVI) azt mondja, hogy Kálmán király is hozott be Lodomeriából és Galicziából oroszokat Nagy-Orosziba. Szirmay szerint Nagy Lajos alatt is jöttek be oroszok s azok nagy szabadalmakat nyertek: ily telepek – bár a történelem nem emliti – kevés számmal jöhettek a székely földre is, de itt elszigetelten lévén, egészen elszékelyesedtek.

Ilyen a honfoglaláskor vagy később be jött lengyel telep alapithatta az én lakfalumat Lengyelfalvát is, (mely ide egy órányira fekszik.) A XIV-ik század kezdetén Uriczhegy néven mint önálló egyházmegye fordul már elő.

Oroszhegyen alól vele csaknem össze van épülve Diafalva, filiája e 2000 lelket számláló egyházmegyének, melynek népe igen szép erőteljes, és munkás.

E gyönyörü kilátást nyujtó, de bajosan megközelíthető* fekhelyet, nem annyira aesthetikai, mint önvédelmi szempontból választhaták, és főként a havas közelségéből indokolható; mert e falunak éléskamarája azon roppant kiterjedésü havas, mely itt kezdődve, több négyszög mértföld kiterjedésben Gyergyó és Sófalváig rug. Az e havas közötti irtásokat Szállásnak nevezik, itt van mindenkinek havasi lakása, pajtája, itt él a falu népe nyaranta, itt legelteti nyájait, itt csinálja téli széna készletét, mert e nép főként marhatenyésztéssel foglalkozik, határtalan havasán legelnek szabadon, még télen is, azok a hires oroszhegyi fürge lovak, melyek legfelebb 14 hüvelyk 3 vonal nagyságra nőnek, nagyon szép idomuak, erőssek és fürgék, s ugy sebesség, mint idom, finomság, és kitartásra nézve leginkább hasonlítanak az arab lovakhoz. De már itt is elkezd fajulni a nemes faj, s már is kevés tisztavérű oroszhegyi lovat lehet kapni.”

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Az oroszhegyiek büszkesége az egyedi székelykapuk, és a minden évben megrendezésre kerülő Szilva- és Nárcisz-fesztivál. Az általuk megtermesztett szilva és a belőle készült termékek nagy népszerűségnek örvendenek, nem csak a környékbeliek körében, hanem a határon túl is ismerik és fogyasztják a híres oroszhegyi szilvapálinkát.

A legenda meghallgatható a legendarium.ro weboldalon

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.