Franciaországban hatodik alkalommal tiltakoztak kedden országos munkabeszüntetéssel és utcai felvonulással a közszférában dolgozók a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő a mandátumának egyik legfőbb intézkedéseként harangozott be. A részvétel meghaladta a korábbi megmozdulásokét: a rendőrség szerint 1,28 millióan, a CGT szakszervezet szerint 3,5 millióan tüntettek több mint kétszáz városban.

Bár az élet nem állt meg az országban, számos stratégiai szektorban kezdeményeztek blokádokat a tiltakozók, és a munkabeszüntetések szerdán is folytatódnak.

A szakszervezetek több mint egy hónapja azt hangoztatják, hogy az országnak fel kell készülnie egy legalább 24 órás teljes leállásra, amelyet határozatlan idejű, naponta megújítható sztrájkokkal és tömegtüntetésekkel kívánnak elérni a stratégiai ágazatokban annak érdekében, hogy a kormány visszavonja a reformjavaslatot, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62 évről 64 évre emelkedne.

ReklámTas J Nadas, Esq

A CGT szakszervezet szerint a dolgozók az ország valamennyi olajfinomítóját elfoglalták, így az üzemanyag-szállítás leállt az országban.

Az állami vasúttársaság (SNCF) a vonatok 80 százalékát törölte, és fennakadások voltak a nemzetközi közlekedésben Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság irányába is. A párizsi metróban a járatok ritkítva közlekedtek, és hasonló jelentések érkeztek a vidéki nagyvárosokból is. A polgári légiközlekedési igazgatóság a légitársaságokat kedden és szerdán a járataik számának csökkentésére kérte.

Az oktatási tárca szerint a tanárok 32,71 százaléka nem tartotta meg az óráit kedden, a szakszervezetek 60 százalékos sztrájkrészvételről tudnak. Párizsban leálltak a hulladékfeldolgozók és a hulladékszállítás is szünetelt kedden.

Laurent Berger, az általában reformpári szakszervezet, a CFDT főtitkára üdvözölte „a történelmi mobilizációt”, amire szerinte négy évtizede nem volt példa az országban.

A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken is több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, de a hatóságok és a szervezők szerint is a keddi részvétel rekordot döntött. Bár a legnagyobb felvonuláson, Párizsban a korábbiaknál valamivel kevesebben, a rendőrség szerint 81 ezren tüntettek (a CGT 700 ezer résztvevőről számolt be), a közepes vidéki városokban a korábbiaknál jelentősebb volt a részvétel.

A nyugdíjreformot előíró törvénytervezet vitája több mint két héttel ezelőtt szavazás nélkül fejeződött be a nemzetgyűlésben,

a szenátusban pedig pénteken ér véget a vita, mielőtt a két ház közös bizottsága két héten belül összeül a végleges szöveg elfogadására.

A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség.

Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.

A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges parlamenti többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.

(Demokrata / MTI)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.