Irodalmi versennyel, könyvbemutatóval, szentmisével emlékeztek meg szombaton a vajdasági Versecen Herczeg Ferenc íróról. Az emléknap kapcsán a helyszínen adott nyilatkozatában Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke közölte, tovább kell vinni, meg kell örökíteni a Herczeg Ferencre való emlékezést, mert az író a két háború között is kellőképpen képviselte a közösség érdekeit.

Fotó:europeana.eu
Herczeg Ferenc (europeana.eu)

– Abban segít az emlékezés, hogy meg tudjuk győzni az itt élő magyarságot, fogyatkozásban is érdemes kitartani, megőrizni azokat az értékeket, amelyeket a múltban megteremtettek a közösség tagjai, ahogyan meg kell őrizni a többi ezen a vidéken élő nemzetiség kulturális hagyatékát, értékeit is – fogalmazott Hajnal.

A helyi Petőfi Sándor Kultúrkör 1997 óta szervezi meg a Herczeg Ferenc Emléknapot a város szülöttjének tiszteletére. Krizbai Hajnalka, az Emléktanács elnöke arról beszélt, az idei rendezvények megszervezésekor nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a fiatalabb generációkat minél inkább bevonják a munkába. Mint mondta, a cél az, hogy a diákok megismerjék az író munkásságát, műveit, ráadásul úgy, hogy közben Verseccel és egymással is ismerkednek, a tanulás így szórakozást is jelent egyszerre, alkalmat ad a társalgásra, barátkozásra is. A modern technológia eszközeit, az interneten elérhető tudástárat is felhasználják a gyerekek, tehát számukra nem idegen a tanulás sem. Az irodalmi megmérettetésre a környékbeli településekről is érkeztek diákok.

A könyvbemutatón az augusztus végén Herceg János Irodalmi Díjat nyert Jódal Rózsa legújabb, Az éjszaka megérintése című novelláskötetét mutatták be a publikumnak, melyet a Forum Könyvkiadó jelentetett meg.

Az emléknapon ott voltak a testvértelepüléseknek, a magyarországi Helvéciának és a felvidéki Zéténynek a képviselői is.

Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog, Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője és a Magyar Revíziós Liga elnöke. Jómódú verseci német polgárcsaládból származott, felmenői Sziléziából származó telepesek voltak. 1887-ban kardpárbajt vívott egy katonatiszttel, aki sebesülésébe a párbaj színhelyén belehalt. Herczeg emiatt Vácott négy hónapra fegyházba került. Itt írta meg Fenn és lenn címmel első regényét, amellyel a Singer és Wolfner könyvkiadó 1000 frankos regénypályázatát díját is megnyerte. 1891. március 12-én Rákosi Jenő felfigyelt Egy kard affaire című tárcájára, majd a Budapesti Hírlaphoz szerződtette mint állandó tárcaírót. Rendkívül gyorsan népszerű lett. Sikere arra biztatta, hogy a „nemzet írójává” váljék. Ekkor novellák és vígjátékok helyett történelmi drámákat, regényeket kezdett írni. Később vissza-visszatért ifjúkori sikereinek műfajához, e művei a bestsellerpiacon is sikert arattak.
A rendszer írófejedelme volt. Népszerűségét emelte lapja, a nagy példányszámú
Új Idők (1894–1949), melynek szerkesztője volt és egyben a beérkezett olvasói levelekre is személyesen válaszolt. 1925-ben, 1926-ban és 1927-ben Az élet kapuja című regénye alapján az Akadémia Nobel-díjra jelölte. 1925 és 1930 között 40 kötetes díszkiadásban jelentek meg munkái.

(Magyar Szó / Wikipédia)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.