Az asszony kijött a házból, és három, hosszú, fehér szakállú öregembert látott üldögélni az udvaron. Nem ismerte őket. Így szólt: Nem hinném, hogy ismernélek benneteket, de éheseknek látszotok. Kérlek, gyertek be és egyetek valamit.
“A ház ura itthon van?”, kérdezték.
“Nem”, válaszolta az asszony. “Nincs itthon, dolgozik.”
“Akkor nem mehetünk be” – felelték.
Amikor este a férje hazaért, az asszony elmesélte neki,hogy mi történt.
“Menj, mondd meg nekik, hogy itthon vagyok, és hívd be őket!”
Az asszony kiment, és újra behívta az öregeket”
“Együtt nem mehetünk be a házba,” – felelték.
“Miért nem?” – kérdezte az asszony.
Az egyik öreg magyarázatba kezdett: “Az ő neve, Jólét,” – mutatott egyik barátjára, majd a másikra mutatva azt mondta: ” Ő a Siker és én vagyok a Szeretet.” Majd így folytatta: “Most menj vissza a házba, és beszéld meg a férjeddel, melyikünket akarjátok behívni.”
Az asszony bement, és elmondta a férjének, amit az öreg üzent. A férj megörült. ,,Ez nagyszerű!!” – mondta. ,,Ebben az esetben hívjuk be Jólétet. Jöjjön be, és töltse meg a házunkat jóléttel!”
A felesége nem értett egyet. “Kedvesem, miért nem hívjuk be inkább a Sikert?”
A gyerekeik eddig csak hallgatták őket, és most előálltak saját javaslatukkal. ,,Nem lenne jobb a Szeretetet behívni? Az otthonunk megtelne szeretettel!”
“Hallgassunk a gyerekekre.” – mondta a férj a feleségének. “Menj, és hívd be Szeretetet, hogy legyen a vendégünk!”
Az asszony kiment, és megkérdezte a három öreget, ,,Melyikőtök is a Szeretet? Kérlek, gyere be, és legyél a vendégünk.”
Szeretet felállt, és elindult a ház felé. A másik kettő szintén felállt, és követték társukat. Az asszony meglepve kérdezte Jólétet és Sikert, ,,Én csak Szeretetet hívtam, ti miért jöttök?”
Az öregek egyszerre válaszoltak: “Ha Jólétet vagy Sikert hívtad volna be, a másik kettőnek kint kellett volna maradnia. De mivel, Szeretetet hívtad, ahova ő megy, oda mi is vele tartunk. Hisz ahol Szeretet van, beköltözik a Jólét és Siker is.”
