A magyar nagystratégiának nem szabad kis Magyarországból kiindulnia.
Belátható időn belül az összes olyan támogatást, ami a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja, például a családtámogatási rendszert ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre, az országhatárokon kívül is – közölte Orbán Viktor a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában. A miniszterelnök tusványosi bejelentése apropóján összefoglaljuk, miben is áll a magyar családtámogatási rendszer, és milyen főbb akadályokat kellene legyőzni, hogy a kedvezményeket többek között az erdélyi magyarokra is kiterjesszék.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) előadást tart a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2024. július 27-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (takarásban). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A magyar nagystratégiának nem szabad kis Magyarországból kiindulnia: nemzeti alapokon kell állnia, minden magyarok lakta területet magában kell foglalnia, és a világon élő összes magyart magához kell kapcsolnia – hangoztatta Orbán Viktor a július végén megrendezett 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján.
Hagyományos tusványosi előadásában a miniszterelnök úgy fogalmazott: csak kis Magyarország, mint keret elégtelen.
„Ezért most nem merek mondani évszámot, mert azt be kell tartani, de belátható időn belül az összes olyan támogatást, ami a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja, például a családtámogatási rendszert ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre, az országhatárokon kívül is. Az irány nem rossz, mert ha visszabontom 2010-ig az ezekre a területekre elköltött összegeket, amit a magyar állam fordított, akkor azt mondhatom, hogy évente átlagban 100 milliárd forintot fordítottunk erre. Összevetésképpen mondom, hogy a Gyurcsány-kormány időszakában egy év alatt 9 milliárdot fordítottak. Most erre egy év alatt 100 milliárdot fordítottunk! Tehát ez több mint tízszeres növekedés”
– hangzott a határon túli magyarságot érintő beszédrész.
A számtalan, már megvalósult támogatás mellett nagy, fontos újdonságnak számít a családtámogatási rendszer „teljes egészében” történő kiterjesztése az országhatárokon kívüli magyarlakta területekre, amelyet július 27-én a Tusványoson helyezett kilátásba a kormányfő. A témát ugyanakkor már a tavalyi tusnádfürdői szabadegyetemen is érintette Orbán Viktor, akkor a táborlakók kérdéseire adott egyik válaszában.
„Mikor és lehet-e egyáltalán a magyar családtámogatásokat Erdélyre kiterjeszteni? Szerintem lehet, bizonyos elemeit ki is terjesztettük. És szerintem a demográfiai fájdalmas folyamatokat (…) akkor tudjuk majd megfordítani, és akkor érjük el a 2,1-et, ami a fenntartáshoz kell, hogyha egy egységes családtámogatási rendszerünk lesz a teljes Kárpát-medencén belül. Ez nem lehetetlen”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Aki szerint először is pénz kell hozzá: akkor tudják majd kiterjeszteni az otthoni családtámogatási rendszert a határon túlra, „amikor jól mennek a dolgok”.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (háttal, k) előadást tart a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2024. július 27-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (háttal, j-b). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
„Tehát kell még néhány jó év, amikor úgy érzik a magyarok otthon is, hogy tulajdonképpen valóban van abban igazság, hogyha összekapcsoljuk a határon túli magyar családokat a Magyarországon belüli magyar családokkal, és összekapcsoljuk a gazdasági erejüket is, akkor ebből valami olyasmi jön ki, aminek eredményeképpen néhány év múlva mindannyian jól fogunk járni – jelentette ki Orbán Viktor.
Ez egy bonyolult intellektuális feladat. Vannak ellenfelek a pályán, akik az emberi irigységre alapozva majd ez ellen mindig lázítani fognak, de ez lehetséges. Idézet Én biztatom is, hívogatom a határon túli magyar szervezeteket, hogy gondolják ki, hogy a saját jogrendszerük ismeretében hogyan lehet, mondjuk, a családoknak nyújtandó magyarországi adókedvezményt valahogy’ ide áthozni, a babaváró hitelt áthozni, az otthonteremtési rendszernek a mutatis mutandis helyi variánsát kialakítani. Tehát legyenek fiókban készen a tervek, hogyha eljön a konjunktúra megfelelő pillanata, akkor ezt meg tudjuk valósítani.”
Orbán Viktor idén már előadásába is belefoglalta a családtámogatási rendszer teljes egészében történő kiterjesztésének tervét a határon túli, így az erdélyi magyarokra is. De miben is áll a magyarországi családtámogatási rendszer?
Segítség minden életszakaszban
A budapesti kormány képviselői szerint ennek egyik legfontosabb jellemzője, hogy egész életen átnyúló támogatási rendszer, a magyar állam minden életszakaszban segítséget nyújt: a fiatal pároknak, a gyermeket váróknak, a gyermekes családoknak és az időseknek is. A több mint 30 családtámogatási formát lépésről lépésre dolgozta ki a budapesti kormány az elmúlt szűk másfél évtizedben, és folyamatosan „finomhangolja” őket.
A különböző támogatásokat, kedvezményeket több szempontból is csoportosítani lehet. Amint a kormány egyik honlapján összefoglalták, ezek két nagy területre oszthatók:
a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások, illetve az ehhez nem kötődő, alanyi jogon járó juttatások. Biztosítási, biztosított jogviszonnyal azok rendelkeznek, akik Magyarországon élnek-dolgoznak, és ott fizetnek társadalombiztosítási járulékot; taj-számuk, azaz társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló hatósági igazolványuk van, melyet az egészségügyi, szociális, egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerekben használnak.
A biztosítási jogviszonyhoz kötött családtámogatási ellátások közé sorolható a csecsemőgondozási díj (csed), amelynek összegét az igénylő jövedelme alapján számolják ki, a szülési szabadság időtartamára – 168 napon keresztül – jár.
Gyermekgondozási díjat (gyed) a csed lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig biztosítanak a szülőnek.
Fotó: Pixabay
Alanyi jogon járó családtámogatások
A biztosítási jogviszonyhoz nem kötődő, azaz alanyi jogon járó hasonló ellátások köre tágabb. Ide sorolható az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás. Ugyanakkor eredetileg – több más kritérium mellett – itt is lényeges kitétel a magyar állampolgársággal (is) rendelkező személyek esetén, hogy Magyarország területén éljenek (lakóhely, tartózkodási hely, szálláshely-bejelentő), ezt elsősorban lakcímkártyával szükséges igazolni.
Az anyasági támogatás egyszeri ellátás, melynek gyermekenkénti összege 64 125 forint (1 lej 79 forint), ikergyermekek esetén 85 500 forint.
A családi pótlék nevelési ellátásként és iskoláztatási támogatásként szolgál, egy gyermek után havi 12 200, kettő után gyermekenként 13 300, három vagy több gyermek után gyermekenként 16 ezer forint.
A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) azoknak jár, akik nem részesülhetnek csedben vagy gyedben, azaz nem biztosítottak; havi összege 28 500 forint, alapesetben a gyermek 3. életévének betöltéséig utalják.
A gyermeknevelési támogatás (gyet) a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár, feltéve, hogy a jogosult 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel saját háztartásában. A gyet havi összege – függetlenül a gyermekek számától – 28 500 forint.
Népdalénekesek a Kisebbségekért – a Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület közös szervezésében megrendezett XXIV. Csángó bálon a Millenáris Park B épületében 2020. február 22-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI
Szerteágazó segítség
A felsoroltakon kívül még több mint két tucat családtámogatási forma létezik. Rendkívül népszerűek a családi otthonteremtési kedvezmények, melyek „csok” néven futottak-futnak; 2024. január elsején kivezették a nagyvárosi csok-ot, jelenleg az úgynevezett falusi csok és a csok plusz igényelhető.
A csok plusz nevű otthonteremtési konstrukció a gyermeket vállaló házaspárokat segíti – bizonyos feltételek mellett – egy rendkívül kedvezményes, államilag támogatott hitellel, amely egy gyermek vállalása esetén 15, két gyermek esetén 30, három vagy több gyermek vállalása esetén pedig akár 50 millió forintos összegben is igényelhető, maximum 3%-os kamattal.
A falusi csok a régi csok-hoz hasonló vissza nem térítendő támogatás, viszont ez már csak az úgynevezett preferált kistelepülések lakói igényelhetik házépítésre, lakásvásárlásra, korszerűsítésre. Egy gyermek esetén 1 millió forint, két gyermek esetén 4 millió forint, három vagy több gyermek esetén pedig 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak építés vagy vásárlás (+bővítés/korszerűsítés) esetén.
Szintén nagy segítség a babaváró támogatás, mely révén a párok akár 11 millió forint kamatmentes, szabad felhasználású hitelhez juthatnak, ha vállalják, hogy a következő 5 évben gyermekük lesz. Az első megszületése után 3 évig szünetel a kölcsön törlesztése, és a teljes futamidőre jogosulttá válnak a kamatmentes törlesztésre, a másodiknál újabb 3 évig nem kell törleszteni, és a fennmaradó tartozás 30%-át elengedi az állam, a harmadik gyermeknél pedig a teljes fennmaradó összeget elengedi az állam.
De hiteltartozás-csökkentő támogatások is léteznek. Például jelzáloghitel-elengedéssel élhetnek többgyermekes családok: a második gyermek születésekor 1 millió forint elengedését kérhetik tartozásukból. A harmadik gyermek már 4 millió forinttal csökkentheti az adósságot. Ugyanakkor meglévő diákhitelük felfüggesztését, csökkentését vagy elengedését is kérhetik a kismamák, anyák.
Közismert a fiatalok életkezdési támogatása, azaz a babakötvény is, amely révén letéti számlára helyezik az egyszeri, 42 500 forintos támogatást, ez az inflációval megegyező mértékben kamatozik, a gyermek 18 éves koráig. Az összeget Kincstári Start-értékpapírszámla megnyitásával növelhetik a szülők. Az állam további támogatásként a befizetések után minden évben az éves befizetés összegének 10 százalékát, de legfeljebb 12.000 Ft-ot ír jóvá. Ez Erdélyben is ismerősen csenghet, hiszen 2018-tól a családtámogatási ellátási formák közül két juttatás már elérhetővé vált a Magyarország közigazgatási határain kívül élő magyarok számára is: a babakötvény és a fentebb már említett anyasági támogatás a Köldökzsinór Programon keresztül.
Fotó: Pixabay
Adómentesség, hitelkedvezmény egy másik országban?
Emellett számos adó-, illeték-, díj- és járulékkedvezmény, személyijövedelemadó-mentesség jár a családot alapítóknak a magyar családtámogatási rendszernek hála. Azonban ezek határon túli érvényesítése nagy nehézségekbe ütközhet éppen amiatt, hogy például az erdélyi magyarok nem Magyarországon, hanem Romániában adóznak.
A magyarországi – főleg ellenzéki – média által a témában megszólaltatott szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy
Budapest más szuverén államok területén szeretne adókedvezményeket, lakáshiteleket nyújtani, amelyeket nem lehet megvalósítani a másik ország, az ottani hatóságok és pénzintézetek beleegyezése, együttműködése nélkül. Ugyanakkor nehezen lehet lebonyolítani ezeket úgy, hogy ne merülne fel ismét a korábbi támogatások esetén a többségi nemzetek képviselői által már sűrűn emlegetett etnikai diszkrimináció.
Így a családtámogatási rendszer teljes kiterjesztését többen elképzelhetetlennek tartják, viszont bizonyos elemek – például a családi pótlék – fokozatos elérhetővé tétele gyakorlatilag megvalósítható szerintük is. Nem feledkezve meg arról sem, hogy például a Szülőföldön magyarul programon keresztül már folyósítanak anyaországi oktatási-nevelési támogatást. Ugyanakkor egy másik lehetőség is fennáll: magyar mintára új törvényeket kezdeményezni és elfogadtatni az illető országok, így Románia parlamentjében is.
Krónika
Kiemelt kép: Pixabay
Reklám 
