Hit és identitás – Fábry Kornél katolikus püspök clevelandi látogatása

Beszélgetés hitről, hivatásról, megtérésről, valamint a diaszpórában élő katolikusok helyzetéről a hívek és az egyházi vezetés szemszögéből egyaránt. A clevelandi Szent Imre-Templomban találkozott a tengerentúli magyarokért felelős püspöki kari megbízottal Strober László, a Bocskai Rádió műsorvezetője és szerkesztője. Fábry Kornél, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kinevezett segédpüspöke elmondta, hogy a világszerte 80 magyar ajkú római katolikus közösséget igazgat és gondoz távolról a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK).

Fábry Kornél Esztergom-budapesti segédpüspök már többször járt az Államokban, de ez volt az első clevelandi látogatása. Bemutatkozását azzal kezdte, hogy ötgyermekes katolikus családban nőtt fel Budapest V. kerületében. A Piarista Gimnáziumban érettségizett, és kitűzött célja volt, hogy szállodaigazgató legyen. Sikertelenül felvételizett a Vendéglátóipari Főiskolára, így mezőgazdasági területen kötött ki a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Mivel nem érezte magáénak a szakirányt, franciatanári képzésre szeretett volna váltani. Ez a felvételi másodszorra sikeres volt, és be is fejezett két évet francia szakon, a folytatást leállította a papi hivatásra való ráébredése. Ugyanis 1995-ben januárjában részt vett a Fülöp-szigeteki Manilában megrendezett Világifjúsági Találkozón 4,5 millió katolikus fiatallal egyetemben, ahonnan papi hivatással tért haza. Az év szeptemberében meg is kezdte a szemináriumot a Kaposvári Egyházmegye Kaposvári Egyházmegye papnövendékei között. Pappá szentelése öt évvel később, 2000 júniusában volt, azon a nyáron már II. János Pál pápával koncelebrálhatott a római ifjúsági találkozón. Később római tanulmányokba kezdett, biblikus teológiából doktorált. Több mint öt évet töltött az Örök Városban, majd itthon az első szolgálati helye Kaposfüred lett. Tevékenysége mindig túlért a plébániájának határain: párhuzamosan tanított egyetemen és gimnáziumban, valamint egyre nagyobb felelősséggel járó megbízásokat kapott az egyházi vezetéstől. Ilyen volt például amikor Erdő Péter bíboros felkérte, hogy legyen a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főszervezője (az esemény végül 2021-ben valósult meg a covid-járvány kitörése miatt). Igent mondott, Budapestre költözött, azóta pedig az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke (ifjúságért, migrációért, jubileumért felelős és részben – Mohos Gábor atya mellett – a külföldi magyarok pasztorációjával megbízott egyházi személy).

Gábor atya és én is még másik hat sapkát hordunk, úgyhogy amit tudunk kiszakítani így az időnkből, azt próbáljuk erre áldozni. Nyilván szeretnénk, hogy minden magyar közösségnél legyen katolikus pap. Ez a legfőbb vágyunk, csak nagyon sokat kell mérlegelnünk, hogy hova tudunk adni papot. Magyarországon is nagyjából úgy saccolom, hogy 2000-hez képest 2030-ra megfeleződik a papság. Tehát ha csak azt nézem, hogy nekem négy településem volt, az utódomnak már tizenkettő. Tehát azt kell látni, hogy otthon is fogytán vagyunk. Most igyekszünk felmérni a kinti magyarságnak a helyzetét, a tendenciákat, és eszerint próbálunk oda papot helyezni – fogalmazott Fábry püspök úr. Hozzátette, hogy 2000-ben még 400 szeminarista volt országosan, most kevesebb, mint 100 fiatalember tanul papnak Magyarországon (beleértve a görögkatolikusokat is). Azt a statisztikát is érdemes reálisan nézni, mi szerint a hallgatók fele jut el a pappá szentelésig. Buzdított a clevelandi testvéreket, ne felejtsenek el papi hivatásokért imádkozni.

A Biblia így fogalmaz: Az én útjaim nem a ti útjaitok. Magasabbak az én útjaim, mint a ti útjaitok. A Jóistennek mindig vannak ötletei, és neki is a legfontosabb, hogy a nyáj ne legyen pásztor nélkül. Fábry Kornél püspök úr meglátása szerint áldozatot hozni a magyarországi magyarságnak és a diaszpórában élőknek is, és meg kell nézni, hogy mi a fontosabb: Az, hogy a magyar közösség tartson össze, vagy az, hogy magyarul legyen a liturgia? Ismertetett néhány Európai gyakorlatot is: Berlinbe, Genfbe, Londonba például havonta egyszer-kétszer Magyarországról utaznak ki papok magyarul szentmisét bemutatni, de a kint élő magyar közösség önszervező módon is – akár templom köré szervezett magyar nyelvű kulturális programokkal, cserkészettel, iskolával – munkálkodik a megmaradáson. Egy-egy közösséget, csoportot sokféle módon lehet táplálni.

Reklám

Szó esett a beszélgetés során a hívő fiatalokat érintő modern kihívásokról. Püspök atya szerint a legnagyobb kihívás, egyben kísértés, amit ma a világ kínál, hogy úgy érjük el a szabadságot, ha nem hozunk döntéseket. Véleménye szerint a nem döntés a lehető legrosszabb döntés, mert a valódi, őszinte elköteleződés hozza meg a legnagyobb szabadságot. Ez a tapasztalat látszik minden téren, minden hosszútávú döntésnél legyen szó házasságról, papságról vagy szerzetességről. Majd hozzátette: Nagyon rövid az élet. Van, akinek néhány tíz év, van, akinek száz év maximum, de az biztos, hogy nagyon rövid az örökkévalósághoz képest. Mi pedig arra kaptuk az életünket, hogy elajándékozzuk. Hogy ezt én papként teszem úgy, hogy mindenkié vagyok, hogy úgy, hogy egy családot alapítok, és akkor a családomért élek, ez ugyanaz, de a fontos az, hogy ne magamnak éljek, hanem a másoknak. (…) Van szabad akaratunk, a Jóisten sokféle módon tud boldogítani bennünket, és neki a legfőbb célja az örök üdvösségünk, hogy vele örökké éljünk – zárta szavait a római katolikus püspök.

Dorgay Zsófia