Mi történne, ha a mesterséges intelligencia határvonalat lépne a gyermekeink biztonsága és magánélete között? Dr. Mercz Mónika, a mesterséges intelligencia jogi szakértője szerint a gyorsan fejlődő technológia új kihívásokat és felelősségeket hoz a családok számára. Rádióadásunkban az AI használatának jogi aspektusait és hatásait vizsgáltuk – elsősorban a szülők és gyermekeik szempontjából.

Rendhagyó adással jelentkezett januárban a Bocskai Rádió. Molnár Zsolt főszerkesztő-műsorvezető első interjúalanya ugyanis maga a mesterséges intelligencia volt. Zsolt személyes kérdéseket intézett hozzá, az AI-figura pedig készségesen bemutatkozott. Ez volt a rádió történetében az első alkalom, hogy az interjúban egy gép válaszolt a műsorvezető felvetéseire. Ne ijedjenek meg, az izgalmasnak bizonyuló kísérletből nem kívánunk heti rendszerességű tartalmat készíteni, viszont arra még kíváncsiak voltunk, milyen alapvető pozitív és negatív hozadékai lehetnek az AI-nak. A téma túlságosan terjedelmes volta miatt elsősorban a gyermekek biztonságának szempontjaira kérdeztünk rá az adásba bejelentkező szakértőnél:
Dr. Mercz Mónika jelenleg posztgraduális ösztöndíjjal kutat az Egyesült Államokban, a mesterséges intelligencia és a gyermekjogok metszéspontját vizsgálja. Bár a mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT jelentős társadalmi változásokat hoznak, sokan még mindig aggódnak a lehetséges negatív következmények miatt, mint például a munkahelyek megszűnése. Mónika szerint azonban fontos, hogy a társadalom ne csupán a félelmekre koncentráljon, hanem a technológia pozitív hatásait is felismerje. Ahogyan ő fogalmazott: Rengeteg bizonytalanság van a társadalomban a mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatban, ugyanakkor örömmel tapasztalom, hogy sokan felismerik, milyen előnyöket kínálhat.
A jogi szakértő pályafutása Magyarországon, Miskolcon kezdődött, itt végezte el jogi tanulmányait. A Mathias Corvinus Collegium (MCC), az adatvédelmi hivatalnál és a Miskolci Törvényszék után az Országgyűlésben is dolgozott. Jelenleg a George Washington és a George Mason Egyetemeken folytat kutatásokat a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól, különösen annak gyermekjogi vonatkozásairól. Munkája célja, hogy bemutassa a mesterséges intelligencia jövőbeni alkalmazásának jogi és etikai aspektusait, és segítse a társadalmat abban, hogy a technológiát felelősségteljes módon építse be a mindennapi életbe.
Mónika a mesterséges intelligenciát nemcsak mint technológiai eszközt, hanem mint potenciális fegyvert is említette, ott vannak például a szexuális bűncselekmények, melyeknek sajnos túl gyakran gyermekek a célpontjai. A deepfake technológia például lehetővé teszi, hogy egy személy hangját, kinézetét tökéletesen lemásolják, ez szintén veszélyeztetheti a gyerekek biztonságát. A problémát még súlyosabbá teszi, hogy ezen technológiák használatához nem szükséges különösebb szakértelem, bárki képes lehet videókat vagy hangfelvételeket manipulálni. Tehát a mesterséges intelligencia és a gyermekjogok kapcsolatában Mónika a legnagyobb kihívásnak a technológia fejlődéséből adódó jogi és etikai kérdéseket tartja. Mivel a mesterséges intelligencia fejlődése folyamatos, elengedhetetlen, hogy jogilag kordában tartsuk – figyelmeztetett Mónika. A jogi keretek jelenleg gyakran csak reagálnak a már megtörtént problémákra, és nem feltétlenül igyekeznek megelőzni a technológiai visszaéléseket. A fenti gondolatokra ékes például szolgálhat annak a floridai tizenéves fiúnak az esete, aki beleszeretett egy chatbotba, és a szerelem viszonzatlansága miatt tragikus döntést hozott, öngyilkos lett. Az édesanya ugyan beperelte a chatbot fejlesztőjét, de jelenleg még nem döntötték el, hogy a fejlesztő vagy a felhasználó viseli a felelősséget ilyen helyzetekben.
A mesterséges intelligencia szabályozása országonként is eltérő. Míg az Egyesült Államok inkább a technológiai versenyképességre helyezi a hangsúlyt, az Európai Unió az emberi jogokat és az emberi méltóságot tartja előtérben. Az EU arra összpontosít, hogy a mesterséges intelligencia emberközpontú maradjon.
Mónika kulcsfontosságú feladatnak látja, hogy a jövő generációja, a mai fiatalok és gyerekek megtanuljanak tudatos AI-felhasználónak lenni, ebben a kérdésben pedig hatalmas súly hárul a szülőkre és az iskolákra. A generációk között jelentős szakadékot érzékelnek a kutatók, hiszen a szülők sok esetben nem rendelkeznek kellő ismeretekkel, az is előfordul, hogy idegenkednek a gyerekeik által használt kütyüktől, programoktól: A tudatosítás az első lépés, hogy a szülők és az oktatási intézmények tisztában legyenek azzal, amit a gyerekek már nap mint nap használnak. A szakértő kiemelte, hogy nincs értelme félni a technológiától, sokkal inkább meg kell tanulni vele együtt élni, és biztonságosan használni azt. Az edukáció része az is, hogy a felnőttek megmutatják gyermekeiknek, hogy semmilyen technológiai innováció nem tudja helyettesíteni az emberi kapcsolatainkat, nem ad olyan impulzusokat, mint a közösségben megélt élmények. A szülők akkor járnak el helyesen, ha szoros, bizalmi kapcsolatban vannak gyermekeikkel és figyelik azok online tevékenységét. Az Egyesült Államokban például a szülők nagyobb jogkörrel rendelkeznek, és nyíltan bele is szólhatnak a gyerekek internetes tevékenységeibe. Az Európai Unióban viszont az adatvédelem és az emberi méltóság kiemelt szerepet kap, így a gyermekeknek több joguk van a magánélethez.
Nem adnánk valós képet a mesterséges intelligenciáról, ha csupán az árnyoldalait vennénk górcső alá. Mónika kitért arra is, hogy az AI jövője, különösen a gyerekek számára, számos pozitív fejlesztést hozhat. Például már léteznek olyan chatbotok, amelyek segítenek a gyermekeknek az online bántalmazást követően, vagy más traumák feldolgozásában (természetesen nem a szakembert nélkülözve). Ugyanilyen pozitívumokat jelenhetnek az eltűnt gyermekeket követő-kereső programok. De ugyanígy hasznos lehet az AI a nyomozati szférában: bűnügyek felderítésére, bűnözők nyomon követésére.
Az interjú végén Mónika arra figyelmeztet, hogy míg a mesterséges intelligencia rendkívül gyorsan fejlődik, fontos, hogy az emberi tudatosság és értelmezési képességek fejlesztésére is kellő figyelmet fordítsunk. A technológiai fejlődés mellett az emberi készségek és tudás is elengedhetetlenek, hogy fel tudjuk használni a mesterséges intelligenciát a jövőben.
Bár a témát nem lehet egyetlen vasárnapi adás alatt kimeríteni, mi arra jutottunk: kellő tudatossággal a mesterséges intelligencia sokkal inkább a jobbkezünk lehet, mintsem az ellenségünk.
Dorgay Zsófia
A borítóképen Dr. Mercz Mónika. A képet Sutő Eszter (Hungary Fundation) készítette.
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!