Mi történne, ha a mesterséges intelligencia határvonalat lépne a gyermekeink biztonsága és magánélete között? Dr. Mercz Mónika, a mesterséges intelligencia jogi szakértője szerint a gyorsan fejlődő technológia új kihívásokat és felelősségeket hoz a családok számára. Rádióadásunkban az AI használatának jogi aspektusait és hatásait vizsgáltuk – elsősorban a szülők és gyermekeik szempontjából.

YouTube player

Rendhagyó adással jelentkezett januárban a Bocskai Rádió. Molnár Zsolt főszerkesztő-műsorvezető első interjúalanya ugyanis maga a mesterséges intelligencia volt. Zsolt személyes kérdéseket intézett hozzá, az AI-figura pedig készségesen bemutatkozott. Ez volt a rádió történetében az első alkalom, hogy az interjúban egy gép válaszolt a műsorvezető felvetéseire. Ne ijedjenek meg, az izgalmasnak bizonyuló kísérletből nem kívánunk heti rendszerességű tartalmat készíteni, viszont arra még kíváncsiak voltunk, milyen alapvető pozitív és negatív hozadékai lehetnek az AI-nak. A téma túlságosan terjedelmes volta miatt elsősorban a gyermekek biztonságának szempontjaira kérdeztünk rá az adásba bejelentkező szakértőnél:

Dr. Mercz Mónika jelenleg posztgraduális ösztöndíjjal kutat az Egyesült Államokban, a mesterséges intelligencia és a gyermekjogok metszéspontját vizsgálja. Bár a mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT jelentős társadalmi változásokat hoznak, sokan még mindig aggódnak a lehetséges negatív következmények miatt, mint például a munkahelyek megszűnése. Mónika szerint azonban fontos, hogy a társadalom ne csupán a félelmekre koncentráljon, hanem a technológia pozitív hatásait is felismerje. Ahogyan ő fogalmazott: Rengeteg bizonytalanság van a társadalomban a mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatban, ugyanakkor örömmel tapasztalom, hogy sokan felismerik, milyen előnyöket kínálhat.

A jogi szakértő pályafutása Magyarországon, Miskolcon kezdődött, itt végezte el jogi tanulmányait. A Mathias Corvinus Collegium (MCC), az adatvédelmi hivatalnál és a Miskolci Törvényszék után az Országgyűlésben is dolgozott. Jelenleg a George Washington és a George Mason Egyetemeken folytat kutatásokat a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól, különösen annak gyermekjogi vonatkozásairól. Munkája célja, hogy bemutassa a mesterséges intelligencia jövőbeni alkalmazásának jogi és etikai aspektusait, és segítse a társadalmat abban, hogy a technológiát felelősségteljes módon építse be a mindennapi életbe.

ReklámTas J Nadas, Esq

Mónika a mesterséges intelligenciát nemcsak mint technológiai eszközt, hanem mint potenciális fegyvert is említette, ott vannak például a szexuális bűncselekmények, melyeknek sajnos túl gyakran gyermekek a célpontjai. A deepfake technológia például lehetővé teszi, hogy egy személy hangját, kinézetét tökéletesen lemásolják, ez szintén veszélyeztetheti a gyerekek biztonságát. A problémát még súlyosabbá teszi, hogy ezen technológiák használatához nem szükséges különösebb szakértelem, bárki képes lehet videókat vagy hangfelvételeket manipulálni. Tehát a mesterséges intelligencia és a gyermekjogok kapcsolatában Mónika a legnagyobb kihívásnak a technológia fejlődéséből adódó jogi és etikai kérdéseket tartja. Mivel a mesterséges intelligencia fejlődése folyamatos, elengedhetetlen, hogy jogilag kordában tartsuk – figyelmeztetett Mónika. A jogi keretek jelenleg gyakran csak reagálnak a már megtörtént problémákra, és nem feltétlenül igyekeznek megelőzni a technológiai visszaéléseket. A fenti gondolatokra ékes például szolgálhat annak a floridai tizenéves fiúnak az esete, aki beleszeretett egy chatbotba, és a szerelem viszonzatlansága miatt tragikus döntést hozott, öngyilkos lett. Az édesanya ugyan beperelte a chatbot fejlesztőjét, de jelenleg még nem döntötték el, hogy a fejlesztő vagy a felhasználó viseli a felelősséget ilyen helyzetekben.

A mesterséges intelligencia szabályozása országonként is eltérő. Míg az Egyesült Államok inkább a technológiai versenyképességre helyezi a hangsúlyt, az Európai Unió az emberi jogokat és az emberi méltóságot tartja előtérben. Az EU arra összpontosít, hogy a mesterséges intelligencia emberközpontú maradjon.

Mónika kulcsfontosságú feladatnak látja, hogy a jövő generációja, a mai fiatalok és gyerekek megtanuljanak tudatos AI-felhasználónak lenni, ebben a kérdésben pedig hatalmas súly hárul a szülőkre és az iskolákra. A generációk között jelentős szakadékot érzékelnek a kutatók, hiszen a szülők sok esetben nem rendelkeznek kellő ismeretekkel, az is előfordul, hogy idegenkednek a gyerekeik által használt kütyüktől, programoktól: A tudatosítás az első lépés, hogy a szülők és az oktatási intézmények tisztában legyenek azzal, amit a gyerekek már nap mint nap használnak. A szakértő kiemelte, hogy nincs értelme félni a technológiától, sokkal inkább meg kell tanulni vele együtt élni, és biztonságosan használni azt. Az edukáció része az is, hogy a felnőttek megmutatják gyermekeiknek, hogy semmilyen technológiai innováció nem tudja helyettesíteni az emberi kapcsolatainkat, nem ad olyan impulzusokat, mint a közösségben megélt élmények. A szülők akkor járnak el helyesen, ha szoros, bizalmi kapcsolatban vannak gyermekeikkel és figyelik azok online tevékenységét. Az Egyesült Államokban például a szülők nagyobb jogkörrel rendelkeznek, és nyíltan bele is szólhatnak a gyerekek internetes tevékenységeibe. Az Európai Unióban viszont az adatvédelem és az emberi méltóság kiemelt szerepet kap, így a gyermekeknek több joguk van a magánélethez.

Nem adnánk valós képet a mesterséges intelligenciáról, ha csupán az árnyoldalait vennénk górcső alá. Mónika kitért arra is, hogy az AI jövője, különösen a gyerekek számára, számos pozitív fejlesztést hozhat. Például már léteznek olyan chatbotok, amelyek segítenek a gyermekeknek az online bántalmazást követően, vagy más traumák feldolgozásában (természetesen nem a szakembert nélkülözve). Ugyanilyen pozitívumokat jelenhetnek az eltűnt gyermekeket követő-kereső programok. De ugyanígy hasznos lehet az AI a nyomozati szférában: bűnügyek felderítésére, bűnözők nyomon követésére.

Az interjú végén Mónika arra figyelmeztet, hogy míg a mesterséges intelligencia rendkívül gyorsan fejlődik, fontos, hogy az emberi tudatosság és értelmezési képességek fejlesztésére is kellő figyelmet fordítsunk. A technológiai fejlődés mellett az emberi készségek és tudás is elengedhetetlenek, hogy fel tudjuk használni a mesterséges intelligenciát a jövőben.

Bár a témát nem lehet egyetlen vasárnapi adás alatt kimeríteni, mi arra jutottunk: kellő tudatossággal a mesterséges intelligencia sokkal inkább a jobbkezünk lehet, mintsem az ellenségünk.

Dorgay Zsófia

A borítóképen Dr. Mercz Mónika. A képet Sutő Eszter (Hungary Fundation) készítette.

Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!

Támogatom!

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.