Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap. Amellett, hogy Szent István király napja, a keresztény magyar államalapításra is emlékezünk ilyenkor, de volt idő, amikor az aratást, az új kenyeret, vagy éppen a szocialista alkotmányt ünnepeltük. Hát akkor hogy is van ez?

Miért István királyhoz kötődik az ünnep?

István király Magyarország első keresztény uralkodója volt, aki 997-től fejedelemként, majd 1000-től királyként egészen 1038-ig ült a trónon. Különleges rátermettsége révén egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. István a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.

Miért augusztus 20-án ünneplünk?

István király eredetileg augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját nyilvánította ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. De az ünnep dátumát Szent László király áttette augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami akkoriban a szentté avatásával volt egyenértékű.

Mi történt István halálakor?

Közvetlenül augusztus 20-a előtt, augusztus 15-én is jeles napra emlékezik Magyarország. István király élete végén, nagybetegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg, hatvankilenc éves korában. „Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

Hogyan lett ereklye a Szent Jobb?

István ereklyéjének legendáját sokféle történet őrzi. Az egyik ilyen szerint az épen maradt jobb kezet az 1083-as szentté emelésekor találták meg a halott koporsójában. Akkor ezt leválasztották, mert csodás erőt tulajdonítottak neki, innentől Szent István királyunk jobb kezének különleges helye van a magyar történelemben, olyannyira, hogy már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta a tiszteletét! Az ereklye élete során hihetetlenül kalandos utazást tett meg Európában. Ezer év, és végtelen sokféle szándék, érdek és bánásmód mellett nemcsak az a csodás, hogy épen maradt, hanem maga a tény is, hogy egyáltalán megmaradt! Boszniától a mai Dubrovnikig, Bécstől Biharig, Esztergomtól Budáig lopták, mentették és őrizték, de tisztelete és csodálata mindvégig élt.

Miért járunk Szent Jobb körmenetet?

Nem újkeletű a Szent Jobb körmenetben való tisztelete. 1771-től Mária Terézia parancsára augusztus 20-án körmenetben vitték végig a városon a Szent Jobbot. Első apostoli királyunk halálának 900. évfordulójára, 1938-ra meghirdették a Szent István jubileumi évet. Elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen megemlékeznek Szent István királyról, és ez alkalomból körülhordozzák a Szent Jobbot az országban.

Miért lapult az ereklye olyan sokáig?

A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el, itt talált rá az amerikai hadsereg. 1945 augusztusában hozták vissza Ausztriából Budapestre, 1950-ig az angolkisasszonyok őrizték. A rend feloszlatása után a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében lapult egészen 1987-ig, ez alatt az idő alatt nem volt szabad nyilvános körmenetben tisztelni. 1987-től a Bazilika Szent Jobb kápolnájában mindenki számára látható az ereklye. 1989-től ismét elindult a könyörgő körmenet: minden év augusztus 20-án az ünneplő tömeg énekkel és imával kíséri a dicső Jobb-ot.

Mindig ünnepeltük augusztus 20-át?

Szent István kultusza Európa-szerte már a kezdetekben elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda várának a töröktől való visszafoglalása évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről. Mária Terézia különlegesen nagy jelentőséget tulajdonított a nagy magyar királyra való emlékezésnek – hosszas diplomáciai tárgyalások után sikerült hazahozatnia az ereklyét a raguzai domonkos szerzetesektől. Elrendelte a Szent István nap megtartását, sőt, nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami az adott körülmények között valóságos nemzeti tüntetéssé vált.

Augusztus 20, mint munkaszüneti nap?

Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át. Sőt, egy tizenkilencedik század végi belügyminiszteri rendeletben már szerepel a középületek címeres zászlóval való fellobogózásának fontossága a nagy napra. A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i – Trianon előtti – Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.

Miből lett az új kenyér ünnepe?

A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését, vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint szocialista államalapítást, erre a napra időzítették. Így augusztus 20-át 1949-től negyven évig az alkotmány napjaként ünnepelték, és a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánították.

Feléleszteni egy ünnepet?

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az Országgyűlés a három nemzeti ünnep közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.

Isten éltessen, Magyarország!

Ma az ünnep elmaradhatatlan része Magyarország lobogójának felvonása után a honvédtisztek avatása a Kossuth téren, a legrangosabb állami kitüntetések átadása, a Mesterségek Ünnepe a Várban, az elmaradhatatlan esti tűzijáték a Duna-parton, valamint az új kenyér és az ország tortájának megkóstolása.

Milyen ízű az ország tortája?

2007 óta ízlelhetjük meg minden év augusztus 20-án az ország újabb születésnapi tortáját. Idén a nevező 31 torta közül a dunaföldvári Tóth Cukrászda finomsága, a rózsaszínű Boldogasszony csipkéje nyerte el a rangos elismerést, hogy egy ország nevezze sajátjának. A Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztese pedig aszegedi Kicsi Gesztenye torta lett. Jó étvágyat hozzájuk!

(fotó: shutterstock)

Forrás: csalad.hu

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.