Kossuth Lajos (1802-1894) magyar nemes, jogász, újságíró, politikus, államférfi, a Magyar Királyság kormányzó-elnöke az 1848-1849-es forradalom idején. Így tanultuk a történelemkönyvekből, és így írja a Wikipédia szócikk. Kossuth Lajos neve fogalom ma is, az anyaországban és a Kárpát-medencében alig akad olyan település, ahol ne állna emléke. De vajon ki volt Kossuth Lajos a diaszpórában élő clevelandi magyarságnak, és mit jelent számukra fejet hajtani a 120 évvel ezelőtt felállított szobor előtt? Szeptember 17-én, az Egyesült Magyar Egyletek kezdeményezésére.
A szónokok, hazafiak, államférfiak, száműzöttek között, élő vagy halott, nincs felettese. – így írt Kossuth-ról Horace Greely kortárs amerikai újságíró. A politikai vitáiról és kivételes szónoki tehetségéről híres államférfi nyilvános beszédeivel nyomot hagyott a történelem lapjain. Majdnem végigélt egy egész évszázadot, de nemcsak létezett, formálta is azt. Nemesember volt, de polgári módon élt, bár soha nem volt katona, nevéhez fűződik a magyar honvédség megteremtése. Egész tevékenységével a nemzeti függetlenségért és a rendi kiváltságok felszámolásáért küzdött. Nem meglepő és nem véletlen, hogy alakja egyet jelentett, és egyet jelent ma is a szabadság eszméjével. Személyes viszony fűzi össze őt a diaszpóra magyarságával is, Kossuth testesítette meg a modern magyar nemzettudatot. A demokrácia beharangozóját úgy tisztelték a tengerentúlon, mint Európában.
1852 januárjában Kossuth Lajos amerikai körútja részeként Clevelandbe érkezett. Az volt a célja, hogy felkeltse a figyelmet a magyar ügy iránt. Látványos és nagy esemény volt, mintha egy modern rocksztár érkezett volna: mindenhol kalapok, sálak és emléktárgyak díszelegtek arcképével, szakállviseletével. Minderről Dr. John Grabowski történész beszélt a megemlékezésen.
Az 1902-ben létrejött Egyesült Magyar Egyletek (EME) ernyőszervezet, amely a Greater Cleveland környéki magyar-amerikai szervezeteket egyesíti és érdekeiket képviseli. Tagjai a megalakulás ideje óta a magyar kultúra megőrzésére, ápolására, fejlesztésére és terjesztésére törekednek. Ugyancsak 1902-ben történt, hogy az EME 23 csoportja – Kossuth Lajos 100. születésnapja és clevelandi látogatásának 50. évfordulója alkalmából – kitűzte célul, hogy emlékművet állítanak az államférfi tiszteletére. Dr. John Grabowskitól tudhatjuk, hogy nem zajlottak zökkenőmentesen az előkészületek. 1902-re Cleveland magyar lakossága jelentősen megnőtt, és jó úton haladt afelé, hogy az egyik legnagyobb magyar település legyen az akkori Osztrák-Magyar Birodalmon kívül. A magyarok fiatalok felkeresték Tom Johnson polgármestert azzal a kéréssel, hogy a szobrot a város belvárosában helyezzék el. A javaslat problémásnak bizonyult, mert a szintén nagy számban lévő szláv közösség egy része összefogott ellenük azzal az érveléssel, hogy ha egy kisebbségi nemzetnek van szobra a köztéren, akkor minden csoport szeretne. A háttérben zajló ellenségeskedések ellenére néhány hónapon belül az EME tagjainak elképzeléséből tapintható valóság lett Clevelandben. Elődeink gondolata a közösség vágya is volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, minthogy 60 ezren összegyűltek a szoboravatáson.
Az 1902-es leleplezéskor az 1848-as magyar forradalom 6 veteránja állt őrt a szobornál, egy volt közülük Anton Deininger volt. Dédunokája, az amerikai légierő veteránja felszólalt a 120. évfordulós rendezvényen. Kevin Deininger elmondta, hogy gyermekkorában sokszor hallott történetet egy bevándorló őséről, akinek élete leginkább egy film forgatókönyvéhez hasonlított számára. Az illetőt a nagy háborúban kitüntették, majd kiűzték Németországból és az Egyesült Államokban talált új hazára. Kevin néhány évvel ezelőtt tárta fel családja történetét, amikor a dokumentumok hamar elvezették felmenőjéhez, Anton Diningerhez. Anton Clevelandben lett eltemetve, a Kossuth-emlékmű átadását követően fél évvel hunyt el. A 48-as veterán dédunokája őszinte háláját fejezte ki a clevelandi közösségnek, hogy egykor befogadták dédapját, és azért is, hogy elmesélhette családja történetét az ünnepélyes 120. évfordulón.
Ez a szobor, amit ma ünneplünk, nem él: csupán holt anyag. De a szobrok közösségi képződmények, amelyek másoknak készültek. Elképzelésük és ihletük közös értékrendszerekre és hagyományokra alapszik. Közösségi egyetértést kell hozzájuk kovácsolni, politikai megegyezéseket serkenteni helyüket illetőleg, aztán adomány gyűjtést kell megépítésükhöz rendezni, amely konkrétan mutatja a közösség támogatását. A közösséget összehozza egy szobor építése. – ezekkel a sorokkal köszöntötte a vendégeket Dr. Szentkirályi Endre, az Egyesült Magyar Egyletek elnöke 120 évvel később. Több mint száz év eltelt, de a közös eszme ugyanaz, a szobor pedig idővel egyre nagyobb lelki jelentőséget kapott. Az átutazó magyar turisták által zarándokhelyet képezett lett, Clevelandben pedig a nemzeti identitás látható jele lett. A sors fintora talán, hogy most 2022-ben is 23 szervezet működik az EME keretein belül, akik – elődeikhez hasonlóan – közös ügyüknek érezték a magyar államférfi emléke előtt leróni tiszteletünket.
Kevesen tudják, hogy amikor Tóth András szobrászművészt felkérte az EME a szobor elkészítésére, a mai Erdély területéhez tartozó Nagyszalonta másolatát rendelték meg. Továbbá azzal az igénnyel álltak elő, hogy magyar földön álljon a szobor. A művész felesége saját kezűleg kivarrott nemzeti színű zsákokba csomagolta a híres történelmi emlékhelyekről – például Zentáról, Szabadkáról, Besztercéről, Mohácsról, Csíkszeredából, Rimaszombatról, Debrecenből, Budapestről, Nyitráról, Szigetvárról, Sopronból, Tordából, Segesvárról, Sátoraljaújhelyről – érkezett földet, majd elhelyezték a talapzat alatt. Mindezt Hollós Máté, az ünnepség Budapestről érkezett díszvendége osztotta meg a közönséggel. Máté annak a szobrászművésznek a dédunokája, akinek a keze munkáját dicséri a clevelandi szobor. Nekem itt állni óriási érzés, köszönöm, hogy ápolják dédapám, Tóth András emlékét is. Máté meghatottan osztotta meg a közönséggel, hogy hat évtizede tud az emlékmű létezéséről, azóta nagy vágya volt meglátogatni.
Dr. Ft. Krasznai Csaba két lelkipásztor társaival Nt. Tamásy Évával és Nt. László Imrevel ünnepélyesen megáldotta a szobrot és a közösség tagjait. A Wallton Hills-i Első Magyar Református Egyház vezetője felolvasta Kossuth Lajos 1890. szept. 20-i torinói szónoklatának részletét: Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; (…) ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!
Tamásy Éva clevelandi evangélikus lelkész felekezete képviseletében szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy Kossuth Lajost 1802-ben Tállyán keresztelték meg evangélikus templomban. Azt az igét olvasta fel a közönségnek, amelyet Kossuth keresztelésének idején írtak bele a család Bibliájába: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.
A Magyar Regös Csoport két tagja énekelt egy Kossuth-kori népdalt, és bemutatták egy erdélyi tájegység néptáncát. Az ünnepség gálaesttel folytatódott a Walton Hills-i Első Magyar Református Templomban.
Fontos megállni a rohanó mindennapokban és kijelölni mérföldköveket. Ha számon tartjuk az évfordulókat, könnyű dolgunk van. Érdemes kicsit megállni és számot vetni az elmúlt 120 év tanulságairól. Hiszen Kossuth Lajos személye mögött a 120 évvel ezelőtti magyar közösség van ott, a műalkotás rájuk akarja emlékeztetni a mai magyar családokat és gyermekeket. A Kossuth-szobor emlékeztető jelzés arra, hogy egykor milyen összefogásra volt képes a közösség. Mi sem támasztja alá jobban ezt a tényt, mint az, hogy anno 64 vármegyéből hozattak magyar földet a szobor talapzata alá. Ez az összefogás ma is lehetséges. Másak a kihívások és a körülmények, de arra minden időben szükség lesz, hogy az egy nemzethez tartozó, hasonló értékrendet valló emberek egymás felé megértéssel forduljanak, és közös örökségükbe együtt belekapaszkodjanak
Legyen ez a clevelandi Kossuth-szobor, a szabadság amelyet jelképez, és minden, ami ma elhangzik, legyenek útmutatók számunkra a jövőt illetően. Legyen ez a szobor serkentésünk, hogy még sikeresebb közösség legyünk most és az elkövetkezendő százhúsz esztendőben is.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
