Súlyos elnöki párti vereség, feloszlatott parlament, új választásba való menekülés: Franciaországot rázta meg legjobban az EP-választás.

Mint arról a Mandiner is beszámolt, drámai fejlemények következtek be a franciaországi EP-választáson.

A voksolást nagy fölénnyel, 31 százalékos eredménnyel nyerte a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés

– ezt az előzetes felmérések is megjósolták. A Macron elnök hátországát adó, liberális-centrista Reneszánsz párt viszont úgy megroppant, alig 14 százalékot szerezve, hogy az államfő sprintelve kezdett előre menekülésbe.

ReklámTas J Nadas, Esq

A hivatalos választási eredmények beérkeztét meg sem várva bejelentette, hogy elnöki hatalmánál fogva feloszlatja a parlamentet, és rögtön június 30-ára – húsz nap múlvára – új nemzetgyűlési választásokat írt ki. Kijelentette:

„Nem vagyok képes a mai nap végén úgy tenni, mintha semmi sem történt volna”

– mondta Macron, miután a Nemzeti Tömörülés megnyerte az EP választást. „Néhány pillanat múlva aláírom a rendeletet, amely kiírja a parlamenti választásokat, amelyek első fordulójára június 30-án, a második fordulóra pedig július 7-én kerül sor” – jelentette ki Macron.

Mint ismert, az elmúlt években a régi gaullista jobboldal és a hagyományos szocialisták sok évtizedes vetélkedését felváltotta a jobbról érkező, egyre mérsékeltebb üzenetekkel egyre többek támogatását megnyerő Le Pen-féle mozgalom, valamint a centrista-liberális Emmanuel Macron vetélkedése. Marine Le Pen és Emmanuel Macron már többször összecsapott a választásokon. Mivel Macron már a második elnöki ciklusát tölti, és a francia alkotmány jelen rendelkezései szerint többször nem is indulhat elnöknek, a francia közhangulat és korszellem egyre inkább Le Penéknek kedvez. Ugyan már sokadszori jelöléssel indulna, de jelen pillanatban minden korábbinál nagyobb esélye lehet Marine Le Pennek a majdani elnökválasztáson.

Addig viszont sok víz lefolyik még a Szajnán és a Rhone-on, és Macron küzd, mint malac a jégen. A francia elnök európai és globális ambícióinak átütő képességét meglehetősen aláássa az, hogy a belpolitikában balról és jobbról, valamint a társadalom különböző mélyrétegeiből is folyamatos támadások érik, a népszerűsége (népszerűtlensége) fokát pedig legtisztábban a vasárnapi választási eredmény mutatja: a választók 14 százaléka találta a regnáló elnököt támogatásra méltónak.

Macron minderre az előre rohanás taktikáját választotta,

és hurráoptimista üzenetekkel biztatja választóit – és önmagát.

„Bizonyos vagyok abban, hogy a francia emberek alkalmasak a megfelelő döntés meghozatalára önmaguk és a jövő nemzedékek érdekében. Az egyetlen ambícióm, hogy hasznos legyek az oly szeretett hazánk számára” – írta Macron az X-en.

Marine Le Pen gyorsan reagált a fejleményekre: „Mi készen állunk. Hívom a franciákat, hogy jöjjenek és csatlakozzanak hozzánk a Nemzeti Tömörülés többségének megszerzése érdekében, hogy a lépéseinket irányító egyetlen ügyet szolgáljuk: Franciaországot”.

Fontos tudni, hogy

a kétfordulós francia választási rendszer hagyományosan a mérsékeltebb, illetve jobban beágyazott erőket jutalmazza.

Jellemző fejlemény volt mindig is az, hogy a második fordulóra a tömegek és szószólóik a fősodornak jobban megfelelő jelöltek mellé álltak a radikálisabb kihívóval szemben. Számtalan alkalommal – legutóbb a 2022-es nemzetgyűlési választáson – ez akadályozta meg a Nemzeti Tömörülést az eredeti választói támogatottságuknak jobban megfelelő eredmény elérésében. 2022-ben az első fordulóban Macron elnök akkor még Ensemble-nek nevezett választási koalíciója 25, a baloldali szövetség alig lemaradva szintén 25, Le Pen mozgalma pedig 18 százalékot szerzett – a második forduló végeztével aztán az elnöki párt 245, a baloldal 131, Le Penék pedig 89 képviselőt tudtak a Nemzetgyűlésbe küldeni.

Macron viszont így sem tudott egyedül többséget szerezni a törvényhozásban,

ami alá is ásta törvényalkotási ambícióit az elmúlt két évben.

Kérdés, hogy most, amikor a Nemzeti Tömörülésnek épp kétszer annyi szavazója van, mint Macronnak, milyen eredmény tud kijönni a hamarosan sorra kerülő nemzetgyűlési választáson: áttör-e szerte az országban a második fordulóban is Le Pen-mozgalma, vagy ismét sikerrel összeáll ellenük a többiek nagykoalíciója.

Külön csavar a mostani történetben az, hogy Franciaországon a szokásosnál is jobban rajta van a világ szeme:

pár hét múlva indul a párizsi olimpia

– és az elnök még ezt megelőzően ver keresztül egy előrehozott parlamenti választást, amiket a Franciaországban szokásos heves politikai tüntetések, netán zavargások is kísérhetnek majd. Minden korábbinál forróbb nyár várhat tehát a franciákra.

(Mandiner)

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök. Fotó: AFP/Ludovic Marin

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.